Ideo-logikák

Ideo-logikák

A Horthy-rendszer és a mai magyar politika párhuzamai

2016. január 21. - Tamáspatrik

Írhattam volna Orbán-rendszert is, de erről még kissé korai beszélni, ahhoz még a jelenlegi kormánypártnak sokáig a hatalomban kell maradnia. Amire azért minden esélye megvan. Mindenképpen feltűnő párhuzamok vannak a mai politikai vezetés és a Horthy-rendszer elitjének felfogása között. De ennél tovább mennék, az országban a közhangulat is sokban hasonló az akkorihoz.

 

Politikai rendszer

Nem szeretném mindenáron Orbán Viktort összehasonlítani Horthy Miklóssal, csupán egy tekintetben: a politikai súlyuk alapján, mivel mindkettőjük esetében a magyar politika élet abszolút meghatározó, domináns politikusairól van szó. Ami mindkét korszakban hasonló, a konzervatív gyűjtőpárt abszolút többsége a parlamentben, ez múlt század 20-as és 30-as éveiben az Egységes Párt, manapság pedig Fidesz. A baloldali pártok mindkét korszakban jelentéktelen kirakatpártokká esnek vissza, jelentősebb befolyás nélkül. Ezzel szemben a szélsőjobboldali erők lényeges kihívást jelentenek, vagy ha úgy tetszik sok fejfájást okoznak a kormánypártok számára, és a tömegbázisuk fokozatosan nő a '30-as években éppúgy mint manapság. A választási rendszer is mindkét esetben eléggé torz, aránytalannak mondható, bár eltérő okok miatt. Azonban nem szükséges az ördögöt a falra festeni, a politikai paletta eléggé változatos, a '30-as évek végén már felerősödtek és hallatták hangjukat a mérsékelt baloldali erők is. Elsősorban a népi írók mozgalmára gondolok, valamint a Nemzeti Parasztpártra és a földosztást szorgalmazó mozgalmakra. Habár a háború elmosta ezeket a törekvéseket, és az 1945-ös választásokon is a jobboldal nyert ugyan,(a Független Kisgazdapárt) de akkorra már jelentős mértékűre duzzadt a baloldal tömegbázisa is. Manapság is rengeteg újító szellemű, a kormánypárthoz viszonyítva (!) baloldalinak mondható csoportosulás létezik, akik teljesen más felfogást képviselnek mint a kommunista utódpárt, azonban politikai szervezettségük egyelőre gyengének mondható. (Én azt tartom egészséges helyzetnek, ha számos, eltérő irányultságú párt létezik a parlamentben és önmagában egyik sem meghatározó súlyú. Ez sokat segít abban, hogy az érdekellentétek nyilvánossá váljanak és ne a színfalak mögé szoruljanak, valamint abban is, hogy egy időben több kormányzási alternatíva létezzen.)

 

Politikai háttéremberek

Annak idején volt egy minden tekintetben zseniális mérsékelt jobb oldali felfogású politikus Bethlen István, aki jelentős szerepet vállalt egy működőképes és hatékony politikai rendszer megteremtésében és működtetésében. Manapság viszont inkább árnyékfigurákat találunk és nem nagyon vannak tekintéllyel bíró mérsékelt jobb oldali politikusok a „tökös” kormányfő mellett. Annál inkább hivatalos ideológusok és megmondóemberek a háttérben (Habony) éppúgy mint a frontvonalban (Lázár, Rogán).

 

 Társadalmi különbségek

Mindkét társadalom jelentős mértékben elitista, a növekvő társadalmi különbségek jellemzik. Erősödnek az elitcsoportok, viszonylag jól tartja magát a középpolgárság, amelynek jelentős része a szintén a politika kegyeltje, emellett viszont óriási csoportok vannak elszigetelt, teljesen kilátástalan helyzetben. (Akkoriban leginkább a „Puszták népe”, manapság egyes aprófalvakban élők tömegei.) Mindkét korszakban megfigyelhető bizonyos mértékű „kasztosodás”, a demokratikus szellemiség hiánya.

 

Háborús logika, militarizmus

Mindkét korszakban erősödik a háborús logika, annak kifejezése, hogy Magyarországot meg kell védeni az idegen hatalmakkal szemben (Kisantant, Brüsszel) éppúgy mint az idegen befolyástól (zsidók, liberálisok). A kormánypárti ideológia maga is folyamatosan erősíti ezt a fajta hangulatot, bár itt van egy lényeges különbség: a „megcsonkított” országban teljesen érthető a bekerítettség érzete éppúgy mint az elveszett területek visszaszerzésének vágya. Manapság azonban inkább a politikai eszköztár része a hangulatkeltés, a harc hangsúlyozása másokkal szemben. Ez több dologra is alkalmas: egyrészt azt az érzetet kelti, hogy a kormányunk tökéletesen képviseli az ország érdekeit, másrészt pedig úgy tűnhet, hogy országunk nemzetközi politikai befolyása sokszorosa annak, amit a mérete mutat. (Ez egy rettentő csalóka dolog, mert minden korszakban a nagyhatalmak szerepe a meghatározó, a többiek csak statisztálnak az ő döntéseikhez.) Hátránya ennek a hangulatkeltésnek, hogy politikai és társadalmi csőlátást, egy teljesen beszűkült gondolkodást hoz létre, amelynek a következményei a II. világháború során teljesen világosak, és manapság sem segítik elő a legkisebb mértékben sem az ország problémáinak megoldását.

 

Gazdasági élet

Mindkét korszakra jellemző bizonyos mértékű protekcionizmus, piacvédelem, amely (gyenge lábakon álló gazdaságról lévén szó) inkább segíti a gazdaság fejlődését mint hátráltatja. Akkor is és ma is egész régiónkat jellemezte a belső piac védelme, bár ennek eszközei a két korszakban nyilvánvalóan sokban kell, hogy különbözzenek. Ennek része manapság a hazai fizetőeszköz megtartása: nem véletlen, hogy nem csak mi, hanem a csehek és a lengyelek is gyakorlatilag lemondtak az euró közeli bevezetéséről, amely a szlovákok számára nyilvánvaló versenyképességi hátrányt jelent. Éppúgy mint a '30-as években, az állam ma is nagy szerepet játszik nálunk (és a régiónkban) a gazdasági erőviszonyok szabályozásában. Azonban amíg ez a Horthy-korszakban egyértelműen dinamikus fejlődést eredményezett, manapság a beavatkozás bizonyos esetekben kontraproduktívnak tűnik, a gazdasági dinamizmus erősen kérdőjeles. A Horthy-rendszer inkább modernizáló, Orbán ideológiai műhelye és politikája azonban modernitás ellenes.

 

Miben teljesen más?

A Horthy-korszak a kor nívójához képest jobban ösztönözte a tehetségek kibontakozását mint az manapság jellemző. A kulturális élet pezsgőbb és élet telibb volt, nem uralkodott el a pesszimizmus. Az elcsatolt területekről jelentős humán tőke áramlott az országba, amely emelte a nívót, míg manapság a dinamikus emberek jó része inkább külföldön próbál szerencsét.

 

Üdvözlet a Horthy-korszakban!

 

Amiben a két korszak eléggé hasonlít egymásra:

-Politikai rendszer

-Vezérelv („Horthy-apánk” ill. „a Viktor”)

-Torz választási rendszer és politikai részvétel

-A sokszínű politikai gondolkodás a parlamentben nem jelenik meg

-Elitizmus, növekvő társadalmi különbségek

-Kormányzati ideológia sulykolása, ellenségképek és háborús logika dominanciája a közéletben

-Erős gazdasági protekcionizmus

 

Amiben a két korszak jelentősen eltér

-A politika céljai hasonlóak, azonban eszközrendszere teljesen más az eltérő korszakokban

-A gazdaság fejlődése a Horthy-korszakban egyértelműbb, dinamikusabb

-A kulturális életben és az oktatás fejlesztésében az akkori teljesítmények jelentősebbek (nemzetközi összehasonlításban is), és hosszú távon kedvező folyamatokat indítottak el

-A kivándorlás/bevándorlás mérlege pozitívabb, a társadalom egészében egységesebb és optimistább volt mint manapság.

 

Mindezek eredményeként a Horthy-korszakban a magyar társadalom emelkedőben volt, ma pedig egyértelműen süllyed.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr678300646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.01.22. 05:14:59

Csúsztatás.

A Fidesz egy teljesen demokratikus rendszerben lett kiemelkedően erős párt.

A Horthy-párt pedig egy torz választási rendszer eredményeképpen, mely hatalmas akadályokat emelt más pártok indulása elé.

Ha egyenlő az esély a választáson való részvételre, de az emberek inkább szavaznak egy adott pártra, az nem torz rendszer.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.01.22. 05:15:57

A Fidesz egy teljesen demokratikus rendszerben lett kiemelkedően erős párt.

A Horthy-párt pedig egy torz választási rendszer eredményeképpen, mely hatalmas akadályokat emelt más pártok indulása elé.

Ha egyenlő az esély a választáson való részvételre, de az emberek inkább szavaznak egy adott pártra, az nem torz rendszer.

Tamáspatrik 2016.01.23. 12:49:39

@BircaHang Média: A mai választási rendszert sem tartom teljesen arányosnak, a kontinentális európai felől átmenetet képez 'a győztes mindent visz' angolszász modell felé. Nem tartom jónak ezt a fajta elvet a magyar politikában. Itt is vannak akadályok más pártokkal szemben, az 5%-os küszöb is már ilyen, kamupártok is elindulhatnak mindenféle pl. elszámolási kötelezettség nélkül, a média nem támogatja új pártok megjelenését, sőt a pártfinanszírozási rendszerünk is képmutató (valahonnan ugyanis finanszírozni kell őket, ha más nem megy fű alatt, korrupcióval. Ezen meg is bukott az MSZP és LMP is.). A fő ok azonban manapság a média, amely lekorlátozza a véleményeket néhány, gyakran hamis alternatívára és nem törekszik politikai sokszínűség megjelenítésére.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.01.23. 13:16:55

@Tamáspatrik:

Amint írsz, az eleve a képviseleti rendszer hibája.
süti beállítások módosítása