Ideo-logikák

Ideo-logikák

A közepesen fejlett ország esete a bányászbékával

Hová lesz a pénz?

2016. március 01. - Tamáspatrik

 

Gazdasági értelemben közepesen fejlett ország vagyunk ha a GDP méréseknek hinni lehet. Nem elhanyagolhatóak nálunk a „fekete” jövedelmek is, amelyek a hivatalosnak mintegy egyötödét teszik ki. Európai szinten a közepes fejlettség azt jelenti, hogy amennyivel el vagyunk maradva az olaszoktól vagy a spanyoloktól, ugyanannyival vagyunk a Balkán vagy Kelet-Európa nagy része fölött életszínvonal tekintetében, lényegében egy szinten a lengyelekkel és a szlovákokkal.

A legfőbb különbség az olaszokhoz képest, hogy őnáluk a hazai ipar sokkal erősebb és kevésbé vannak ráutalva olyan külföldi cégekre, amelyek jelentős része minálunk leginkább csak bérmunkát végeztet. Akik ezen felháborodnak vegyék azt is figyelembe, hogy Szerbiában ugyan sokkal kevesebb a külföldi befektetés, de az életszínvonal is jóval alacsonyabb. A déli, keleti és északkeleti országrészünk példája mutatja, hogy ahol az igen alacsony termelékenységű (!) hazai cégeink dominálnak, ott a gazdasági elmaradottság is jelentősebb. A pénzben kifejezhető értéktermelés döntő része a multik által dominált közép és észak-nyugati országrészekben összpontosul. Ennélfogva teljesen egyértelmű, hogy nem attól leszünk fejlettebbek, ha a külföldi cégeket kiebrudaljuk, hanem ha felnő mellékjük mennél több erős magyar kis- és középvállalat.

Van azonban egy bökkenő, és itt jön a képbe a bányászbéka perspektívája: Hogyan lehetséges az, hogy amíg a magyar és a lengyel gazdaság teljesítménye hasonló, viszont a lengyel polgár fogyasztása a magyarét mintegy 20%-kal meghaladja, nem beszélve arról, hogy az EU-ban csak a románok és a bolgárok maradnak el tőlünk? Azzal együtt, hogy a magyar munkavállaló a kontinensen a legtöbbet dolgozók közé tartozik.

Ha a különféle számokat böngésszük, akkor vajon azt érjük el, hogy még nagyobb lesz a homály a bányászbéka perspektívájából, vagy egyértelmű konklúziókra is juthatunk? Gondoljunk bele: Ha mindenki jövedelme hirtelen az ötödrészével növekedne, akkor még mindig csak az EU átlag 3/4-én állnánk, a változás mégis jelentős lenne az életszínvonalunkban.

Hová lesz az a sok pénz?

Van olyan, hogy adósságszolgálat. A magas államadósság még jórészt a szoci kormányok öröksége, kicsit többet költünk adósságszolgálatra mint a lengyelek vagy a szlovákok, ez azonban mégsem indokolja a nagy különbséget. Ennél jelentősebb mértékű a külföldi cégek által kivitt profit, amelyet nem kompenzál a magyar cégek külföldről behozott nyeresége. Ami viszont ezt mégis lényegében kompenzálja az utóbbi években az a külföldi magyar munkavállalók hazautalt keresete plusz az EU támogatások mértéke. Mi tehát a különbség fő oka?

Lehetnének a beruházások,de azok kimondottan panganak (az EU-s támogatású pályázatok kivételével.) Feltűnő viszont, hogy az adók nálunk igen magasak: a legmagasabbak közé tartoznak a munkát terhelő adók és rekorderek vagyunk ÁFA terén is, és ehhez jön még a sok egyéb adónem, amely kisvállalatokat sújt vagy bankokra és áruházláncokra vetette ki az állam. Ezzel érhető el az, hogy a GDP fele (!) újraosztásra kerüljön, amely a térségünkben kiugróan nagy arány.

Mire költi az állam ezeket az ezermilliárdokat?

Egészségügyre és oktatásra biztosan nem költ, sőt ügyel arra, hogy e téren a gazdasági fejlettségünk mértékét kicsit se lépjük túl. Ennél nagyobb mértékűek nemzetközi összehasonlításban a szociális támogatások, ezen belül kimondottan a közép- és felsőbb osztályok által igénybe vehető családtámogatások, amelyek eddig a demográfia terén kevés eredményt hoztak. Nagyon sokat költ viszont az állam saját magára, a bürokráciára. Szintén az élmezőnyben vagyunk a gazdasági kiadások terén, kedvezményes hiteleket adunk cégeknek (kevés eredménnyel) és az állam igyekszik sok téren pozíciókat szerezni (vagy a szocik idején feladott pozíciókat visszaszerezni), mindez nem kevés pénzbe kerül.

Hova jutottunk tehát?

Ott van egyik oldalon a borzasztóan alulfizetett magyar dolgozó. Nem a multicégek fizetnek keveset, ők annyit fizetnek, sőt valamivel többet is a legtöbb munkakörben mint a magyar munkapiacon szokás. Az államnak viszont nagy szerepe van a minimálbér megállapításán keresztül és a közalkalmazotti fizetések változtatásával is a bérszintek szabályozására. (Jó példa a pedagógusok vagy egészségügyiek „bérrendezése”, akiknek a fizetése sok éven keresztül stagnált, utána egy éven keresztül százszor is beharangozták a híradóban, hogy milyen nagy béremelést fognak kapni, majd tényleg jelentősen felemelték magát az alapbért, ezzel együtt eltörölve számos pótlékot...) Magasabb bérszint mellett is, a magyar infrastruktúra és a nagy felvevőpiacok közelsége simán benntartaná a legtöbb multicéget, akiket viszont jobban sújtana a béremelés, az a kormánypárt holdudvarába tartozó vállalkozói kör. Az ő gyenge termelékenységű, fejlődésképtelen vállalataik azok, amelyek képtelenek kigazdálkodni pár százalékos költségnövekedést – ellenben az uralkodó ideológia mentén szükség van a hazai „tőkésosztály” megerősítésére. Nem látjuk, hogy az elképzelt „erősödés" mennyiben jelent majd valódi gazdasági fejlődést.

A másik oldalon pedig ott van egy mindent látni, hallani és kontrollálni kívánó állam, amely mindenhol ott van és mindenkit megvéd. Az ágyuk alatt is rémeket látó nyugdíjasokat éppúgy mint létbizonytalanságban élő, kiszolgáltatott és önszerveződésre kevésbé képes magyar munkavállalókat egyaránt óvja, ápolja, de legfőként eltakarja...

Végül felvetődik a kérdés, hogy esetleg a magyar polgár „kultúrája” a fő gátló tényező. A világ kulturális térképen az országok csoportosítása két alapvető szempont mentén történt: az egyik, hogy mennyire tradicionális vagy inkább racionális felfogású. A másik tengely, hogy célja inkább a túlélés vagy az önmegvalósítás. A gazdaságilag legfejlettebb országok mind az észak-európai protestáns, az angolszász protestáns vagy a kelet-ázsiai konfuciánus kultúrkörbe tartoznak. Ezeket követi és minden más kultúrával szemben előnyben van az európai katolikus kultúrkör, amelynek Magyarország is része. A rendszeres felmérések azt is megmutatják, ahogyan egyes országok a fejlettek irányába mozognak, pl. Szlovákia, és az is látható, ahogy mi visszafordultunk ezen a pályán és a Balkánhoz közeledtünk - egészen az utóbbi évekig, ahol a trend szerencsére megint megfordult. A kulturális tényezők tehát nem kőbevésettek és idővel változnak.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr458433702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.03.02. 05:46:44

Ha a GDP-termelés nagy része idegen kezekben van, az zsákutca. Ugyanis a megtermelt hszon kis része marad az országban. Azaz a következtetés nem az, hogy hülyeség kirúgni a "multikat", hanem az, hogy az ő hasznuk nem gazdagítja az országot.

Az állam szerepének a fokozása a kulcs: növelve a függetlenséget, a föggőség csökkentését a brüsszelitákkal és a sorosokkal szemben. Ez lehet az alap, mely nélkül marad a jelenlegi zsákutca még sokéig.

Senki sem lakott még jól attól, hogy nézte hogyan eszik a szomszédja!

fidesz maszop dk egykutya 2016.03.02. 18:03:17

@BircaHang Média: az állam szerepének növelése zsákutca, hiszen az állami cégek csak mutyitól hangos csődtömegek. Lásd máv, bkv, mvm...
A gdp termelés addig lesz idegen kezekben, amíg az állam normális vállalkozásra nem ad lehetőséget.

Csm001 2016.03.02. 19:33:50

@BircaHang Média: a sok londonban mosogató bölcsész vonja ki a gdpt a ballib angoloktól jelen állás szerint. a helyedben írnék egy szkriptet , ne kelljen már annyit leírni a ballibát.

Tamáspatrik 2016.03.02. 19:54:27

@BircaHang Média: A tények nem azt mutatják, hogy nem gazdagítja az országot a multik tevékenysége, mert lehetőséget ad más iparágak és szolgáltatások ráépülésére. Az igaz, hogy csodát várni nem lehet ettől, a külföldi cégek nem fogják a magyar gazdaságot fellendíteni.

Ha a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot mondjuk 15%-kal megemelné az állam, attól a szellemi foglalkozásúak és a menedzserek fizetése nem emelkedne, tehát a modern cégek összbértömege és nyereségessége alig változni. Viszont sokak helyzete egy kicsivel könnyebbé válna az ország középső és nyugati részén. Keleten és délen viszont a termelékenység sok helyen olyan alacsony, hogy ez okozhatna elbocsátásokat is, viszont: SZELEKTÁLÓDJANAK nyugodtan azok a vállalatok, amelyek manufakturális módszerekkel dolgoznak, és a dolgozó oda menjen, ahol nagyobb értéket képes előállítani. A vállalkozó pedig legyen rákényszerítve arra, hogy modern, gépesített cégeket hozzon létre és javítson az üzemszerevezésen.

Tamáspatrik 2016.03.02. 20:02:10

A lengyel és magyar kormány tevékenysége élesen szembeállítható a devizahitelesek esetében is: nálunk éveken keresztül alig történt valami, leginkább a végtörlesztés, amelyet a jómódú, azaz a kormányhoz közeli rétegek vehettek igénybe, a közép és alsóközép nem volt erre képes.
Ezzel szemben évekig szivatták a dhiteleseket és ment a nagy duma a TV-ben, hogy így és úgy meg kellene őket menteni, növelni az össznépi irigységet. Sokan közben tönkrementek, mire végre megtörtént a forintosítás, egy borzalmas árfolyamon.
A lengyelek ezzel szemben úgy intézték, hogy egyrészt a szerződések jobbak voltak, amikor pedig a CHF tényleg elszállt, akkor az ÁLLAM is beszállt keményen, nem csak a bankok, aminek eredményeképpen a törlesztőrészletek sokkal alacsonyabbak lettek (és az adósság mértéke is) ugyanolyan összegű hitelre mint nálunk. Tehát: 1.Egyből léptek, nem dumáltak. 2.Olyan szintre csökkentették a hitelt és a törlesztőrészletet, ami mindenkinek elfogadható.
Nálunk meg sokakban elültették azt a képet, hogy a dhiteles egy ronda spekuláns banda, megérdemlik a sorsukat. Ez az esetek kisebb részére igaz csupán.

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.03.03. 04:58:07

@fidesz maszop dk egykutya:

S a féllábúak meg indulnak az olimpián és nyernek!

BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.03.03. 05:29:17

@Tamáspatrik:

Az idegen tőke olyan, mint az alkohol: kis mennyiségben hasznps, de ha túl sok, romlásba dönt.
süti beállítások módosítása