Ideo-logikák

Ideo-logikák

Falu és város küzdelméről szólnak a kettészakadt társadalmak

2017. április 20. - Tamáspatrik

 

A társadalom kettészakadásának alapképlete

Nem állunk messze attól, hogy a társadalomtudósok is képletekkel írják le az általuk vizsgált alapvető folyamatokat. Némelyik összefüggés enélkül is világos, így például az, hogy ahogyan a társadalmak egyre heterogénebbé váltak, a belső konfliktusok száma is törvényszerűen megnövekedett. A régi kultúrákban pár kivételtől eltekintve a népesség óriási többsége falvakban élt és a falusi társadalmak köztudottan homogének voltak. Mindenki ugyanolyan szabályok szerint élt, az egyéniségnek nem volt jelentősége, sőt a sorból kilógókra nagy eséllyel kiközösítés várt.

Az ipari forradalom ebben nagy változást hozott: egyre speciálisabb készségekre lett igény, és ez a differenciálódás nagyon sokféle értékrendszert alakított ki.

Hideg fejre van szükség

Az értékrendszerek eltávolodása miatt az emberek könnyebben provokálhatóakká és indulatosabbá váltak. Az ún. liberálisokra is igaz ez, ők ugyanolyan előítéletesek mint a radikális jobboldal, amint ezt pszichológusok kimutatták (pl. itt). Ezért ha mélyebben meg szeretnénk érteni a folyamatok hátterét, akkor képesnek kell lennünk a tőlünk távolabb álló értékrendet valló emberek fejével is gondolkozni, és egyik oldallal sem azonosulni teljes mértékben.

Egy időben úgy látszott, hogy a társadalmakban kétféle módon érhető el konszenzus, az egyik a mérsékelt jobboldal (nálunk leginkább az Antall vagy az első Orbán-kormány) másrészről a technokrata, érzelemmentes baloldal (pl. Horn, Bajnaiék tartoznak ide) – képesek voltak ezt valamennyire megvalósítani. Az egyensúly az utóbbi időben felborult és a világ nagy részén gyakorlatilag ugyanaz a kép bontakozik ki, erősen kettészakadt társadalmakkal. De mi ennek az oka?

A pénzről szól a játék

Ha megnézzük, hogy hol laknak a baloldal törzsszavazói és hol vannak a GDP és életszínvonal tekintetében legjelentősebb területek: ezek egyaránt a NAGYVÁROSOK mint például New York, Los Angeles – elég ha ezt a két térképet egymásra tesszük (USA GDP területi eloszlása és 2016-os választási eredmények), de Európa nagyvárosaira ugyanez érvényes (pl. London, Párizs, Bécs, Budapest, stb. esetében) A nagy pénzek a nagyvárosokban forognak és a nagyvárosi életmódot kedvelők profitálnak ebből a legtöbbet. (Jobb állások reményében hajlandóak folyamatosan tanulni és képezni is magukat, emellett gyakran vállalkozókedvűbbek is.) Ezzel szemben a hagyományosabb életmód hívei zömmel kisvárosokban vagy falvakban élnek, ahol kevesebb jól fizető munkára van kilátás. A vagyoni különbségek növekedésével ez az olló mára annyira szétnyílt, a konzervatív felfogásúak nagy része annyira hátrányban érezte magát, hogy megszervezett egy „ellentámadást”, a jövedelmek visszacsatornázásának céljával. A lehetőséget elsőként megragadók (Putyin, Orbán) felismerték, hogy a gazdasági kulcspozíciók megszerzése mellett mindenekelőtt a nagyvárosi életmód idegrendszerét kell elfoglalni (a közmédiumokat és a sajtót), példájuk mára egyre inkább ragadóssá vált.

A jól szervezett radikális jobboldal

Annak ellenére, hogy a kétféle felfogás aránya az egyes társadalmakban közel 50/50, az utóbbi időben radikális jobboldal mégis sikeresebb. Ennek egyik oka, hogy könnyebben hozhatóak közös nevezőre, (legalábbis manapság) homogénebb felfogásúak és jobban elfogadják a katonás szervezetet, a vezérelvűséget. Mivel a nagyvárosi „multikuti” számukra teljesen idegen terep, ezért teljesen érthető, hogy a radikális jobb oldaliak szeretnének maguk körül egyszerű, homogén társadalmat látni, amibe nem fér bele az övéktől különböző kultúra, eltérő ajzószerek, más fajta szexualitás és gondolkodásmód, de még a nőknek is leginkább a konyhában van a helye. (Fontos, hogy ezek az egyébként rendkívül veszélyes felfogások a közéletről szólnak, és semmiféle kapcsolatban nincsenek az őket valló illetők egyéni megítélésével!) Ha valaki támad, akkor azt kell bizonyítania, hogy a másik kezdte, ily módon az ő oldalán lesz az erkölcsi fölény. Erre a célra megfelelőek a különféle, rendkívül valószínűtlen, a valóságot leegyszerűsítő összeesküvés-elméletek, amelyek egyben önigazolást, erkölcsi felmentést is adnak. Orbán és csapata víziójában az egész ország egy nagy falu (skanzen), Budapest bűnös város, a társadalom pedig homogén és a nagy többség a hagyományos életmódok híve. Ez a fajta világkép a legtöbb országban általánosnak mondható a szélsőjobbon.

Milyen kimenetek lehetségesek a „falusiak-városiak” küzdelmében?

A legtöbb sci-fiben (amelyek voltaképp negatív utópiák) az egyik fél győz, a másik pedig alulmarad. Egyes filmekben a nagyvárosokban káosz uralkodik, általános a nyomor és tomboló erőszak (Dredd bíró), ezek afféle zárt körzetté váltak.

uj-dredd-biro-jatekot-fejlesztenel-nincs-akadalya_my8h_640.jpg

Más filmek a mainál is csillogóbb nagyvárosokat mutatnak be, a városfalakon kívül pedig csak pusztaságokat, ilyenek például a Csillagok háborúja metropoliszai, szembeállítva a buckalakók életmódjával.

mos_espa_grand_arena.png

Nagyon sok minden befolyásolja, hogy végül melyik életstílus kerekedik felül: éghajlatváltozás, demográfia, migrációs trendek, gazdasági és tudományos fejlődés, esetleg járványok és természeti katasztrófák. Egyrészt a hagyományápoláson alapuló falusi életmód felülkerekedése megakadályozhatja egy Orwelli rémálom létrejöttét, az elgépiesedettséggel szemben sokkal természetközelibb és közösség-centrikusabb. Másrészt viszont a „falu” totális győzelme teljesen visszavethetné a fejlődést, mert sokak számára a hagyományos életmód a szellemi aktivitás leépítését is jelenti az önképzés teljes elutasításával és a legkevésbé produktív fizikai munkák elfogadásával. Az élet élvezete szerintük nagyokat enni, inni, esetleg jókat böfögni.

A lehetséges kiút a szintézis

Homogenizáló államok léteztek és léteznek ma is, de egyik sem sikertörténet, mindenféle nosztalgia ellenére a Kádár-rendszer sem volt az. A mai populista politikusok nagy része erre törekedik és hatalmuk főként olyan emberek tömegeire épül, akiknek akadémiai módon mért IQ-ja az átlagnál alacsonyabb (bár másfajta jellegű intelligencia tekintetében semmiben sem rosszabbak). A zavaros gondolkodású vezérek és nem éppen kifinomult gondolkodású követőik, mivel nem képesek felmérni viselkedésük lehetséges következményeit, nem érzékelik időben, hogy a tűzzel játszanak. A 20. század világosan megmutatta, hogy az átlagember is követhet el igen gonosz dolgokat, ha az adott helyzet, a kontextus azt hozza belőle, és ha az adott szituációban a személyes felelősségét elkeni. Az biztosan kijelenthető, hogy a populizmus és ennek hazai változata az orbanizmus túlságosan negatív töltetű, emiatt nem szolgálja hosszabb távon a társadalmi együttélést.

Ezzel szemben létezik a városi és falusi életmód szintézise éppúgy mint a megfelelő váltogatása (munka és szabadidő, turizmus vonatkozásában), Európa észak-nyugati részén, Ausztráliában, Kanadában látunk rá példákat bőven, és ezekben az országokban alig vannak politikailag szélsőséges mozgalmak. Efféle szintézisnek ma már nincsenek komoly technikai akadályai, mindez leginkább belátás és politikai akarat kérdése. Az emberekben ugyanis sokkal több a közös mint ami elválasztja őket: felszínes értékkülönbségek miatt nem szabad "vallásháborúkat" vívni, ezekből jól kijönni teljes képtelenség.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr6412441981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CoolKoon 2017.04.21. 15:53:12

Hát, azért azt ne feledjük el, hogy az idióta északírek évtizedes "csatározásai" is Északnyugat-Európában történtek, nem pedig mondjuk Fekete Afrikában, meg az angliai zavargásokban is echte angol fiatalok loptak el a helyi boltokból majdnem mindent. Ezen kívül a Brexit is jelentős részben pont a(z angol) vidéki-városi szembenállásról szól/t, mivel pont a(z amúgy rendkívül suttyó) vidéki lakosság támogatta a legjobban a Brexitet, míg a városiak pont fordítva.
Igazából az egésszel az a legnagyobb baj, hogy a két külön világ "szintézise" politikailag egyik félnek sem érdeke. Sötét vidéki suttyók és városi értelmiségiek kibékítésére ugyanis nem lehet komoly politikai programot építeni. Ha másért nem, azért biztosan, mert ha az embernek nem lóg ki a kapanyél a szájából, a vidékiek nagyon nagy része elfordul tőle, gyakorlatilag úgy közösítik ki, ahogy a cikkben taglalt módon a középkori falvak az átlagból kilógó tagjaikkal tették. Ha pedig látszik rajta, hogy igenis buta, vidéki suttyó (nem, az nem igaz, hogy az ilyeneknek csak a "hivatalosan mért" IQ-ja kisebb; a lehetetlenségükre az a legékesebb bizonyíték, hogy semmiben nem tudnak és nem is akarnak kiemelkedőt alkotni, amivel akár még az "övéi" közül kitűnnének), akkor meg a városiak fogják lenézni.

ludwigvan 2017.04.21. 15:59:20

Én nem vagyok falusi, de mégis sértve érzem magam ettől a leegyszerűsítő okoskodástól. Milyen "másfajta jellegű intelligencia tekintetében nem rosszabbak" a falusiak? Hogyan lehet mérni az IQ-t máshogy? Nem tudom, ki milyen embereket ismer, de az én fideszszavazó ismerőseim nagyrésze városi középosztálybeli ember átlagos intelligenciával. (A CEU-s húzás után persze ez megváltozik, és tényleg csak a szefósok szavaznak rájuk, de nem ez a cikk témája.)

Geo_ 2017.04.21. 16:53:34

Efféle szintézisnek ma már nincsenek komoly technikai akadályai - a nagy területű (említett) Kanadában és Ausztráliában nincsenek - de a sűrűbben lakott részeken, pl. Ny-Európában már igencsak nehéz dolog.

1. A nagyvárosokban valóban egyre jobban hiányzik az a közösségi hálózat - ami vidéken "magától" létrejön.

2. Szép és romantikus a falusi/tanyasi önállótó és helyi gazdaság - de nem hiszem, hogy túl sokaknak tetszene a tyúkokkal kelni és feküdni.

Geo_ 2017.04.21. 16:56:17

@ludwigvan:

Nyelvi intelligencia
Vizuális-térbeli intelligencia
Logikai-matematikai intelligencia
Mozgási intelligencia
Zenei intelligencia
Interperszonális intelligencia
Metakognitív intelligencia.... Ezeket szokták megkülönböztetni, ezek közül elsősorban a logikai-matematikai szokott "beugrani"

ludwigvan 2017.04.21. 17:25:02

@Geo_: Hogy kapcsolódjon is a válaszom a témához: A városiak szerint, ha elmész falura, ott könnyen szembesülhetsz azzal, hogy a kocsmában miután kólát kértél, visszakérdeznek, hogy "Milyen kólát? Mer' van narancskóla, meggykóla, fantakóla meg sprint is." Na kb. ennyire értelmes kifejezések a "nyelvi intelligencia, zenei intelligencia, stb." Nem írtad, de a kedvencem az érzelmi intelligencia, ami angol ötös fordítása a Emotional Quotientnek.

Geo_ 2017.04.21. 19:59:33

@ludwigvan: meglehetősen különbözik egy városi vagy falusi ember ismeretanyaga.
Ilyennel, hogy "sárga kóla" - találkoztam már én is, igaz, elég régen volt. Az IQ-ról viszont nem árt tudni, hogy a műveltségtől, gyakorlattól is függ - az, amit mérnek.

Amiket felsoroltam, azok nagyjából tudományosan is igazolhatóak - az EQ kevésbé.

Geo_ 2017.04.21. 19:59:33

@ludwigvan: meglehetősen különbözik egy városi vagy falusi ember ismeretanyaga.
Ilyennel, hogy "sárga kóla" - találkoztam már én is, igaz, elég régen volt. Az IQ-ról viszont nem árt tudni, hogy a műveltségtől, gyakorlattól is függ - az, amit mérnek.

Amiket felsoroltam, azok nagyjából tudományosan is igazolhatóak - az EQ kevésbé.

ludwigvan 2017.04.21. 21:29:33

@Geo_: Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy pont az a lényege az intelligenciának, hogy "belülről fakad", és semmi köze a műveltséghez, tapasztalatokhoz, tanulmányokhoz. A városi és a falusi emberek ismeretanyaga pedig abban különbözik, hogy a városi remekül leparkolja a plázában a kocsiját, a falusi meg levágja a kecskét, de a történelmi, jogi, természettudományos, stb. ismereteik nem a városi/falusi különbségből ered: simán van okos városi meg buta falusi, és fordítva.

Tamáspatrik 2017.04.21. 23:18:21

@CoolKoon: Vannak mégis sikerek: a németeknél és a svédeknél például nincs egy metropolisz, amely kiugorna a térképről (főleg a GDP térképről) és nem okoz olyan polarizációt a társadalomban mint London vagy Párizs. Ott a falusias életmód is aránylag urbanizált, középvárosokban élnek a legtöbben.
Az angol társadalom pont olyan polarizált mint a magyar vagy az amerikai, nem követendő példa, ez az egyik fő oka a brexitnek is. Protestszavazás az elit ellen, vidéki angoloktól persze. Norvégiában nem hátrány, ha valaki falun él, a népesség eléggé egyenletesen oszlik el. Ezek azt mutatják, hogy LEHETSÉGES a két világ közti szintézist megteremteni.

Tamáspatrik 2017.04.21. 23:24:16

@ludwigvan: Van kábé 12 féle intelligencia, pl. a kézügyesség, érzelmi intelligencia, beszédkészség stb. amelyeket a tesztek nem mérnek. Az akadémiai intelligenciát azért neveztem így, mert felvételi vizsgák mérik ezt (ill. összetevőit), kb. hasonló az IQ teszthez, amely csak részképességek mérésére alkalmas. A vidéki középosztálybeli értelmiség (főleg ha konzervatív értelmiségi szakmák művelője. orvos, tanár, pap) NEM a pörgős nagyvárosi életmódot éli, főleg nem az üzleti életben (ill. azok top-cégeiben) mérhető tempó szerint. Az életmódja más.
Elvileg a Fidesz egy középosztálybeli párt lenne, stimmel a dolog, a JOBBIK lenne a kifejezett falusi párt (és a szavazatok így is szóródnak különben), az is volt csak Orbán és csapata túszul ejtette és elvitte a jobbszélre, radikalizálta. Olyan mértékben koncentrálta a jobb oldalt, hogy a hagyományos "polgári" szavazóknak gyakorlatilag nincs más lehetősége mint a jelenlegi kormánypárt támogatása szavazatok formájában.

Tamáspatrik 2017.04.21. 23:32:10

@ludwigvan: A hagyományos falusi társadalomban a pallérozott gondolkodás néha inkább hátrány mint előny. Az ingergazdag városi társadalomban nem annyira, ezért másfajta embereket vonz , mások fognak letelepedni a kétféle környezetben. Amit kevésbé használunk az a készségünk kopik, így az egyenlő szintről indulók esetében is évek elteltével mást fognak a tesztek MÉRNI, még ha tudjuk, hogy mennyire torz egy-egy ilyen mérés. Pl. az is kiderült, hogy a ma élők IQ-ja magasabb ezekben a tesztekben mint az elődöké, ami simán nem igaz, csak annak köszönhető, hogy manapság több olyan feladat az oktatásban, amely elvont gondolkodást igényel és a mai magasabb iskolázottság több ilyen feladatot gyakoroltat be. Ezért mutatták az IQ tesztek úgy, hogy az emberiség egyre okosabb - a kép azonban teljesen fals és a gyakorlati tapasztalatok sem támasztják alá semmiben.

Geo_ 2017.04.22. 00:15:17

@ludwigvan: végül is többen reagáltak már a hozzászólásodra. Biztos magad is töltöttél már ki IQ tesztet - s akkor találkozhattál olyan kérdéssel, amit rutin szerűen meg tudtál válaszolni. Munka pszichológusok mondják, hogy az IQ az - amit mérünk :-)

Amit @Tamáspatrik: mond, arra bizonyíték, hogy a négereknél átlagosan alacsonyabb IQ-t mérnek (átlagosan, vagyis nem igaz minden egyénre) - az askenázi zsidóknál pedig magasabbat: az évezredek alatt Afrikában a fizikai képességek jobban segítették a túlélést - az utóbbiaknál viszont jellemzően már nagy szerepe volt a szellemi foglalkozásoknak, illetve annak, hogy a gyerekek mindegyike megtanult írni/olvasni. (Ezzel szoktam bosszantani az antiszemitákat - akik nem szoktak visszakérdezni, hogy mi a helyzet a szefárdokkal :-)

ludwigvan 2017.04.22. 12:48:54

@Tamáspatrik: @Geo_: Srácok! Óriási tévedésben vagytok. Először is, az intelligencia szót rosszul használjátok. Biztosan benneteket is zavarna, ha én mondjuk a rasszizmus helyett azt mondanám, hogy diszlexia, és jól lebasznám Geót, hogy menjen a diszlexiás anyjába a négerezéssel meg zsidózással. Ha ez mondjuk igaz lenne (néger-zsidó inelligenciakülönbség), akkor valószínűleg a Soros-háttérbirodalom meg a nemzetközi zsidó összeesküvés miatt nem írna róla semmilyen komolyan vehető szakirodalom. Aztán itt van ez a "ma élők IQ-ja magasabb ezekben a tesztekben mint az elődöké" állítás, amit viszont biztos vagyok benne, hogy ebben a pillanatban találtál ki, vagy valami iszonyat hülye forrásból merítetted az információidat: ugyanis az IQ-átlag akármilyen korban, akármilyen országban mérjük - mindig 100. Sőt, az is meg van adva, hogy a 70 és alatta lévő intelligenciaszint, valamint a 130 és fölötte lévő a népesség 2,3-2,3%-a. Tehát, ha még okosabb is lenne a mai népesség, mint a tavalyi, vagy mi te állítod - gyakorlottabb a tesztekben, akkor sem változhat a számérték.
A falusi és városi intelligencia-különbség pedig számomra értelmezhetetlen: Szerintem egy falusi buszvezető, vécésnéni, boltos ugyanolyan szellemi megpróbálatásoknak van kitéve, mint a városi verziója. Sőt: a faluban jobban magukra utalt emberek problémamegoldó képessége inkább használva van, mint a városiaknak. Megszerelik az autójukat, a vízmelegítőt, az ablakot, stb. Az elkényelmesedett városiak nem terhelik ezekkel az agytornákkal magukat - szerelőt hívnak és kész. Mondd már meg, hogy mi az, ami a városban úgy megdolgoztatja az agyat, hogy az imént felsoroltakat ellensúlyozzák, sőt, mérhetően nagyobb intelligenciát adnak az ottlakóknak.
Két dolog érdekelne még: vajon mennyi lehet a ti intelligenciaszintetek, és hogy találkoztatok-e már falusi emberekkel valaha is?

Geo_ 2017.04.22. 16:06:20

@ludwigvan: (Nem akarlak megbántani, de nagyon úgy néz ki, hogy nem igazán vagy a téma szakértője. Nos, én sem vagyok munka-pszichológus, de nagyon sokáig dolgoztam HR területen, s volt alkalmam ilyen embereket alkalmazni, akikkel együtt alakítottunk ki felvételi vizsgálati rendszert. De segít a gúgli, a segédszó Czeizel. Hogy még jobban összezavarjalak: az utóbbi időben viszont az átlagos intelligencia csökkenését észlelik a gyerekeknél, amit a számítógépes játékok elterjedésével és a szociális kapcsolatok gyengülésével magyaráznak. Ezért azután a Mensasok időnként átkalibrálják a tesztjeiket.
130+, de romlik, mert nem vettem észre, hogy a tied elég speciális lehet, ha bármilyen összefüggésben az édesanyámat emlegeted, s hogy felesleges veled ilyesmiről beszélni.

ludwigvan 2017.04.23. 14:56:21

@Geo_: Ha zavar az anyázás, akkor fogd vissza a rasszista megnyilvánulásaidat, ha liberálisokkal beszélsz, mert még sok ilyet fogsz kapni. A jól megalapozott véleményed a feketék, zsidók, mai fiatalok intelligenciájáról Czeizel segédszóval pedig hivatkozások nélkül semmit sem ér. Nem is igaz. Pont olyan, mint egy kormánypropaganda.

Geo_ 2017.04.27. 00:49:39

@ludwigvan: Öregem, te nem liberális vagy - hanem tudatlan. Elvileg a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást, de tudás nélkül valódi ítéletalkotásra sem lehetsz képes.
Egy liberálisnál először is fontos a szólás és a vélemény szabadság. Te nem tudsz róla - de ezekről a dolgokról nem tényeket mondtam. (Talán megérted: a zsidók esetében nem azt mondtam, hogy genetikailag "a" zsidók - hanem hogy az askenáziak. Ilyen eltérést a szefárdoknál nem mutattak ki. A feketék esetében pedig semmit sem mondtam az egyes egyénekről. Ha pedig nem hiszel az IQ növekedésében, ebben a cikkben

Mivel már abban sem bagyok biztos, hogy képes vagy rátalálni: A Flynn-effektus matematikai precizitással is igazolja, hogy az emberek átlag intellektusa mérhetően nő. - See more at: www.digitalhungary.hu/konferenciak/media-hungary/Szetesne-az-a-tarsadalom-amelyiknek-minden-tagja-szuper-kreativ-lenne-interju-Csermely-Peterrel/4197/#sthash.fZU2wI7z.dpuf
Adtam lehetőséget - de bunkó voltál, nem éltél vele.
Öcsi vagy te ahhoz, hogy nekem anyázzál - de lehetőséget adok, hogy magadba szállj. Mert ha én kezdek kurvaanyázni, akkor azt egy életre megemlegeted.

ludwigvan 2017.04.27. 11:54:41

@Geo_: Öregem, egy valódi vitában már rég hozzád se szólnék. Számomra, ezzel a rengeteg baromsággal, amit idefröcsögtél már csak egy beforrt segglyukú arcbőrevő atka ( index.hu/tudomany/2012/08/31/csunya_arcot_okoznak_az_atkak/ ) szintjén vagy, de mivel ez egy nyílt fórum, a többi olvasó kedvéért válaszolok. "Hogy még jobban összezavarjalak: az utóbbi időben viszont az átlagos intelligencia csökkenését észlelik a gyerekeknél" - ezzel még nem is zavartál annyira össze, mint a bizonyításául belinkelt "matematikai precizitással is igazolja, hogy az emberek átlag intellektusa mérhetően nő" interjúval, ami ugyan semmit sem igazolt, de elhangzott benne, hogy a Flynn-effektus igazolja. Aminek a Wikipédián sem láthatjuk a matematikai precizitású bizonyítását, de a cikk szerint 10 évente 3 ponttal nő. Utánanézhetnék, de minek. Fogadjuk el! Attól még amire reagáltam, hogy - Tamáspatrik: "Pl. az is kiderült, hogy a ma élők IQ-ja magasabb ezekben a tesztekben mint az elődöké, ami simán nem igaz, csak annak köszönhető, hogy manapság több olyan feladat az oktatásban, amely elvont gondolkodást igényel és a mai magasabb iskolázottság több ilyen feladatot gyakoroltat be", ezek szerint duplán hülyeség. Ugyanis mivel az átlag mindig 100, nem lehet magasabb pontszámot elérni, de a Flynn hatás miatt ettől függetlenül még okosabbak is.
Az askenázi zsidók hatalmas átlagintelligenciájáról persze még egy olyan linket se tudtál idepötyögni, amiben ez elhangzik, de azért továbbra is tartod magad hozzá. " A feketék esetében pedig semmit sem mondtam az egyes egyénekről." "a négereknél átlagosan alacsonyabb IQ-t mérnek (átlagosan, vagyis nem igaz minden egyénre)" - erről nekem nagyapám náci haverja jut eszembe, aki mindig szidta zsidókat úgy általában, de aztán mindig elmesélt egy-egy zsidóról egy-egy sztorit, akik jó fejek voltak... Minek mosdatod magad? Vállald már föl, hogy egy rohadt rasszista köcsög vagy!

Geo_ 2017.04.27. 17:19:23

@ludwigvan: nagyon el vagy tévedve, ha azt hiszed, hogy vitázol velem - értelmetlen küzdelmet folytatsz.

Bár megérdemelnéd, de nem az én stílusom, hogy elküldjelek az ilyen-olyan anyádba: cserében csak annyit kérek: ne hangoztasd, hogy liberális lennél - szégyenkeznem kellene miattad.

Elnézésedet kérem - feltételeztem, hogy beugrik - bagy gúglival könnyen kideríthető - Csermely Péter egy igencsak neves orvosprofesszor, világhírű tehetséggondozási program szülőatyája. A Flybnn effektus is tovább kereshető, ha már nem hiszel se Tamáspatriknak, se nekem, se Csermelynek
hu.wikipedia.org/wiki/Flynn-effektus
Ha nem elég neked a wiki - kutass tovább.
Ben linket kértél az askenázi zsidókról, mielőtt rasszistának neveztél. Ha ilyen nagy arccal "vitázol" - mondom, legalább az internetes keresők használatát feltételeztem rólad - de elnézést kérek, ha ez túl sok. en.wikipedia.org/wiki/Ashkenazi_Jewish_intelligence

Tekintve, hogy a mért IQ növekszik - nem igaz, hogy az átlag mindig 100: akkor az, ha a teszteket ennek megfelelően normalizálják.

Hogy neked miről mi jut eszedbe - ezek után igazán megértheted, hogy nem érdekel. Leginkább Lenin kellene, hogy eszedbe jusson: "Tanulni, tanulni, tanulni".

Mindezt csak azért írtam, hogy végre rájöjj: aki engem rasszista köcsögnek tart, az olyan mélybuta, hogy legjobban teszi, ha felszámolja a nickjét. (A leghangosabban a cigány és zsidó barátaim röhögnének ki - de ne félj, egy újjal se nyúlnának hozzád.)

ludwigvan 2017.04.27. 17:54:18

@Geo_: Azért vagy ideges, mert felhívtam a figyelmedet az ellentmondásra aközött, hogy "az emberek átlag intellektusa mérhetően nő" és hogy "az utóbbi időben viszont az átlagos intelligencia csökkenését észlelik a gyerekeknél". Én nagyon szívesen mondanék ellent bármelyik elméletednek, ha vitatkozni akarnék, de sajnos, ha az egyiknek ellentmondok, akkor a másiknak igazat adok - így nem tud létrejönni a vita. Az intelligencia méréséről itt lehet olvasni: mensa.hu/az-intelligencia-merese , a lényege ez: "...az IQ felnőttek esetében – a nevével ellentétben – nem egy hányados, és nem is egy abszolút értelemben vett tulajdonság, mint például a testmagasság. Relatív mutató, amely azt fejezi ki, hogy a személy milyen eredményt ért el a saját országában, a saját korcsoportja átlagához képest." De ha a Mensa rosszul tudja, akkor ki tudja jól? A rasszizmus pedig pontosan azt jelenti, hogy megingathatatlan bizonyítékok hiányában állítasz valamit egy bizonyos rasszhoz tartozó emberekről. (Mielőtt elküldtelek anyádba, én is szétnéztem a neten, és én azt találtam, hogy egyes tudósok azt állítják, hogy a feketék IQ-ja alacsonyabb, de más tudósok viszont vitatkoznak ezzel. A Szegedi Egyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetője, Boldogkői Zsolt a nol-nak ezt mondta: "A genetika elvileg feltehetné azt a kérdést, hogy az egyes népcsoportok intelligenciájában van-e különbség, hiszen ez egy racionális kérdés. De csak nagyon ritkán teszi, s azt is rendkívül óvatosan a már említett problémaérzékenység miatt. Az más kérdés, hogy meg tudnánk-e válaszolni korrekt módon ezt a kérdést. Ma még biztos, hogy nemleges a válasz. Nagyon nehéz ugyanis elválasztani egymástól a társadalmi és a genetikai tényezőket.") Akkor most állj a fejed tetejére, és onnan ugass, hogy nem veretsz meg a cigány haverjaiddal, mert te bizony nem vagy rasszista - mindössze egyszerűen csak azokat a véleményeket veszed figyelembe, amik téged igazolnak, és azok szerint bizony a négerek hülyék. És ez nem rasszizmus, hanem tény.
Egyáltalán nem állítom, hogy nem hiszek a Flynn effektusban, csak azt állítom, hogy egyáltalán nem érdekel, mert a cikk eredeti állítása verte ki nálam a biztosítékot, miszerint a "falusiak" alacsonyabb "akadémiai" intelligenciával rendelkeznek, mint a "városiak". És ezt a bunkó hozzáállást pedig neked sikerült felturbóznod a négerezéssel meg a zsidózással.
Szóval, nem kell szégyenkezned az én liberalizmusom miatt, mert úgy látszik, sokféle liberalizmus van: te például a "van egy csomó cigány meg zsidó barátom, de mag van róluk a véleményem" vonalat képviseled.
süti beállítások módosítása