Ideo-logikák

Hogyan előzhetjük meg egy diktatúra kialakulását ?

2016. február 13. - Tamáspatrik

A diktatúrát megélheti egy társadalom mint külső kényszert, leggyakrabban viszont ami gyakrabban megtörténik az a diktatórikus szellemiség fokozatos megerősödése és eluralkodása, ami ellen viszont már képesek vagyunk tenni.

Az évek során igen sokféle ismeretet szereztem az emberi egoizmusnak arról a tombolásáról, amely kisebb vagy nagyobb léptékű zsarnokságokhoz vezet, emiatt nagyobb veszélynek látom mint ellenpólusát, az anarchiát. Vannak olyanok, akik velem ellentétben az a utóbbiban látnak veszélyt, és a demokráciát az anarchiával azonosítják, holott a demokrácia valójában nem más mint a szélsőségek közötti optimumpont folyamatos keresése és a nézetek nyílt megvitatása.

 

Mit tehetünk a diktatúra valós veszélye és a diktatórikus stílus eluralkodása ellen ?

 

1.Ismernünk kell a történelmet. A diktátorok (Hitler, Sztálin, Ceausescu) nem egy csapásra, hanem fokozatosan vették át a hatalmat. (Nem mindig éles a határ a diktatúra a demokrácia között, az orosz politikai rendszer például jelenleg sokkal diktatórikusabban működik mint a német, bár utóbbi sem tökéletes.) Érdemes ismerni például a Horthy-korszaknak a „mindenki ellenünk van” jellegű országimázsát vagy Franco rendszerét, ahol a kommunista családban született gyerekek közül sokat a kórházban halottnak nyilvánítottak és titokban katolikus családokhoz adtak örökbe. Lényegében nincs új a nap alatt, sem országunk sem korunk egyáltalán nem különleges, nagyon sok párhuzamot fedezhetünk fel régi korokkal és más országokkal.

 

2.Szélesítsd a látóköröd. Legtöbben csak azokat a véleményeket hallgatják meg, amelyek a számukra tetszetős ideológia vonalába illenek. Mindig érdemes meghallgatni azokat is, akik teljesen másként látják a világot mint mi és elgondolkodni az ő sajátos nézőpontjukon. (Egyetértek azokkal, akik szerint még az ún. politikai korrektség is lehet diktatórikus, hiszen a világ attól színes, hogy sokféle helyzetű ember sokféle, egymást jól kiegészítő módon látja a világot. A diktatúrára éppen az jellemző, hogy a világot nem színesben, hanem leegyszerűsítve, fekete-fehérben látja.)

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a közgazdaságtan, a humán tudományok is folyamatosan fejlődnek, és szélesebb perspektívákat kínálnak mint mindennapi magyar rögvalóságunk. (A születések számának visszaesése például kivétel nélkül minden társadalomban tapasztalható, ahol a jómódú városias életmód elterjedté vált. Vagy számos ország mint Görögország vagy Afganisztán évszázadok óta küzd a gazdasági ill. politikai instabilitás problémájával. Vagy a népességszaporodással az arab világban nem tud lépést tartani az élelmiszertermelés.)

 

3.Ne hagyd, hogy a negatív érzelmeid irányítsanak. A legtöbb diktátor és számos politikus hajlamos a különféle félelmekre, indulatokra építeni. A migránsválság kirobbanása során például Orbán Viktor a helyzetet reálisabban ítélte meg számos európai politikusnál, és hatásos lépéseket is tett a válság kezelésére. A kommunikációja viszont a szememben nem egy nagyvonalú, higgadt és bölcs politikust mutat, aki az egész társadalom számára példát adhat, sőt helyenként inkább gerjeszti a xenofób indulatokat. (Az események bemutatása a közmédiában minden esetben túlzó és egyoldalú, azt sugallja, hogy minden migráns egytől egyig kulturálatlan bajkeverő, akik a jó buli kedvéért jöttek el a háborús övezetekből.)

 

4.A közélet nyíltsága és aktív részvétel.

Az állampolgár sokszor panaszkodik, hogy minden a színfalak mögött történik, de nem veszi a fáradságot, hogy legalább a saját szakmájához tartozó eseményeknek utána nézzen. Nem minden esetben jogos az olyan jellegű panasz, hogy az egykori állami vállalatokat kiknek a kezére játszották át, ha családi körbe visszahúzódva azt morogjuk, hogy a politika nem több, mint úri huncutság és minden politikus korrupt. A morgás joga nem valódi jog, sőt, önbeteljesítő jóslatokat erősít. Nagyobb nyíltság kikényszerítésével szintén elkerülhető lett volna sok milliárd dollár és euró adóparadicsomokba menekítése, és nem lett volna szükség az üres államkassza miatt annyi megszorításra.

 

5.Állj ki magadért.

A családban, a munkahelyen, a helyi közösségben és a nagypolitika szintjén egyaránt kifejlődhetnek dikátorok, akik „valós igényeket” elégítenek ki, amennyiben a többiek feléjük olyan képet sugároznak, hogy önállótlanok és gyámolításra szorulnak. Az is fontos, hogy a közösség ne atomizálódott egyénekből álljon, hiszen leginkább másokkal összefogva, közös fellépéssel lehet az érdekeinkért kiállni. A kommunkáció mindig tényszerű, következetes és határozott kell, hogy legyen ilyen esetekben. (A mostani pedagógustüntetés jó példa erre, még akkor is, ha a követeléseik csak kis részének van reális esélye a megvalósulása.)

 

6.Pozitív szemlélet elterjesztése.

Ha a diktatúrát kórokozók miatti fertőző betegségként fogjuk fel, akkor az előző pontok a kezdődő fertőzés megállításakának és visszaszorításának tekinthetőek. Az igazi gyógymódot azonban minden esetben a megelőzés jelenti: az egészséges szervezet egyéni szinten és társadalmi szinten egyaránt. Ne feledjük, hogy nem csak a félelem és a rosszkedv a fertőző, hanem a mosoly is jókedvet vált ki másokban és a segítőkészség is pozitív példaként tud hatni. A különféle negatív társadalomképek, amelyek a neten keringenek, többet ártanak mint használnak.

 

Melyek azok magatartások, amelyek igazán elősegítik a társadalom egészségét?

 

-A bizalom kiépítése. Ez nem egy vélemény, hanem alapos tudományos kutatások eredménye, hogy a bizalom légköre az, amely társadalmi méretekben elősegíti a sikert. Kisebb és nagyobb közösségekben, az üzleti világban mindenhol, akármilyen óvatos lépésekkel is, de javítjuk a másokkal való együttműködést, az ilyen magatartás mindig segít, növeli a vállalkozókedvet és csökkenti a bürokráciát.

 

-Pozitív társadalomkép. Többnyire annak a csoportnak, pártnak az elképzelései fognak megvalósulni, amelynek erősebb pozitív víziója van a társadalom jövőbeli helyzetéről. Ilyen lehet például, hogy hamarosan Európa egyik legérdekesebb országa lehetünk, amelyre a természetvédelem, a hagyományőrzés, vendégszeretet és a magas szintű nagyvárosi kutúra egyaránt jellemző.

 

7.Könnyedség és humor

A diktatórikus szellemiség mindig drámázik, szélsőséges helyzetekkel riogat. Létrejöhetnek valóban ilyenek (gazdasági válság, élelmiszerválság, járványok, természeti katasztrófák stb.), de ezeket senki sem látja pontosan előre, így megelőzni sem tudja. A pozitív életszemlélet mellett a könnyedség és a humor a legjobb immunerősítők a kisebb-nagyobb méretű zsarnokok ellen, akikre mind jellemző, hogy szerepüket túl komolyan veszik, és nagy egójuk elvesztette a kapcsolatot a valósággal.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr818380360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tamáspatrik 2016.02.15. 20:09:51

Ha nem szól senki hozzá, akkor majd én, hátha erre jár valaki.

Bennem is rejlik egy kis diktátor, ez akkor derült ki legutóbb, amikor gázórát akartam jelenteni, de nem sikerült. A hibaüzenet: "Ön most nem diktálhat!" :(

A legjobb immunitás receptje a diktátorok ellen: Végy egy rossz természetű feleséget és hozzá egy házsártos anyóst. :(

Khal Drogo 2016.02.15. 21:18:54

A diktatúra kialakulását a szabad, egyenlő és titkos választójog tudja garantálni. Amíg ez megvan, addig nem lesz diktatúra, azért mert addig a hatalom leváltható. Nem véletlen hogy a valós diktatúrák a választójogot negligálják elsők között.

Tamáspatrik 2016.02.16. 19:22:27

@Khal Drogo: Az én felfogásomban a diktatúra és demokrácia nem vagy-vagy digitális kérdés, hanem analóg működésű, széles skálán lehet belőle több vagy kevesebb. A diktátorok tudnak olyan helyzetet teremteni és meg is teszik, ahol van ugyan titkos választójog, de az ellenzéket megfélemlítik, ellehetetlenítik, a választópolgárra pedig nyomást gyakorolnak. (Rengeteg féle eszköz van, pl. akár az is, ha valahol túl sok a protest szavazat, azt a körzetet büntetni tudják kollektívan.) A cikk arról szól, hogy a diktatúráknak is megvan a maguk tömegbázisa, a támogató rétegei, bár az emberek közül sokan csak tudatlanok, mert nem tapasztalták meg, hogy a demokratikus szellemiség mennyire jó dolog lehet. (Vagy az anarchiát tapasztalták meg ill. attól félnek, nálunk is vannak sokan ilyenek.) Ha kicsiben átéljük azt, hogy a bizalom, a nyíltság, az együttműködés, a vélemények megvitatása mennyire termékeny tud lenni, akkor nem leszünk hívei semmiféle diktatúrának, ahol az ellenőrzés, felügyelet, katonás fegyelem visz mindent. Vannak olyan helyzetek, ahol a parancsuralmi rendszer sokkal jobban működik, de ezek szerencsére ritkák.

Khal Drogo 2016.02.16. 20:03:27

@Tamáspatrik: "A diktátorok tudnak olyan helyzetet teremteni és meg is teszik, ahol van ugyan titkos választójog, de az ellenzéket megfélemlítik, ellehetetlenítik, a választópolgárra pedig nyomást gyakorolnak. (Rengeteg féle eszköz van, pl. akár az is, ha valahol túl sok a protest szavazat, azt a körzetet büntetni tudják kollektívan.) "

Ez esetben a szabad választójog kritérium nem teljesül. A háromnak egyszerre kell teljesülnie, nem elég ha a szavazatok egyenlőek és a szavazás titkos.

Egyébként a digitális világban még komolyabb nyomásgyakorlás van a hatalom birtokosainak a kezében. Ma már a szavazóképes lakosságnak (a világ legszegényebb részét leszámítva ) van mobiltelefonja. Az új generációs mobilokon pedig fényképet is lehet készíteni, gyakorlatilag a hatalom birtokosai megfenyegethetik a szavazókat, hogy ha nem fotózzák le a szavazólapukat a rájuk tett ikszel, akkor megbüntetik őket.
Oroszországi megfigyelők szerint ilyesmire már volt példa Oroszországban a legutóbbi szavazáson.

Bicepsz Elek77 2016.04.20. 00:06:26

@Khal Drogo: Nezz utana III. Napoleonnak..

Bicepsz Elek77 2016.04.20. 01:58:13

Elegge primitiv felosztas a demokracia vs diktatura. Mar Arisztotelesz is : tyrannos(diktator)vs oligarchia(tobb csoport harca) vs demokracia(nepkepviselet).
Valojaban oligarchak (csoportok)harcolnak egymassal mindharom esetben!!!