Ideo-logikák

Ne vágj ki minden fát!

2016. május 01. - Tamáspatrik

 letoltes.jpg

Lőrinciben az erőműi lakótelepen kivágtak egy óriás fát. Az évtizedekkel ezelőtt szépen parkosított lakótelepen pár napja kivágtak egy teljesen egészséges, évszázados faóriást. Barbárok, hogy tehettek ilyet! Sajnos a hülyeség ragályszerűen terjed: legutóbb a Városligetben indult tömeges fakivágási akció, amelyet szerencsére a természetvédők tiltakozása nyomán egyelőre leállítottak. Manapság, ha valakinek a lakóhelye közelében levő fa rossz helyen van, akkor pár aláírás elég ahhoz, hogy az önkormányzat kivágassa. (A dolog furcsasága, hogy a fa kivágásáért 100.000Ft-ot meghaladó összeget kell fizetni, mivel külön engedéllyel rendelkező vállalkozások végezhetik csak, speciális technikával. Mégsem tartom annyira speciálisnak, hogy számos esetben a faanyag ára ne fedezze a kivágásának költségét.)

Az manapság teljesen természetes, ha egy építkezés kezdődik, akkor egyszerűbb mindent ledózerolni. Nem lenne magától értetődő, hiszen lehet ellenpéldákat találni arra, amikor számos fát meg lehetett menteni. Sokaknak olyan nagy a biztonságigénye, hogy zavarja minden őket, ami élő: egy letört faág ráeshet az autóra és a biztosító nem fizeti ki, esetleg ráeshet a ház tetejére A fák nagyobb száraz ágainak eltávolítása általában elegendő, egyébként extrém esetben egy nagy vihar tíz évente letörhet nagy egészséges ágakat is. Egyszerűbb viszont mindent letarolni magunk körül, abból nem lehet baj. Az egyik tényező ebben a technokrata szemlélet, amelyet csak egy adott cél műszaki megvalósítása érdekel, a másik pedig, hogy mindent kontrollálni akarunk és mi magunk meghatározni, nem törődve az előző generációk által ránk hagyott értékekkel. Röviden úgy is mondhatnánk, hogy emberi butaság és lelki sivárság, amelyet nem érdekel, hogy 30-50 év is eltelhet addig, amíg egy értékesebb fa (például tölgy vagy platán) nagyra nő.

letoltes_1.jpg

Példák a fák megőrzésére építkezés során

Tudok szerencsére ellenpéldákat olyan „elmaradott” vidékekről, ahol még a fakivágás járványa nem terjedt el, ilyen még tudomásom szerint a gyulai élővíz csatorna. A fák olyan sűrűn állnak, hogy szinte rálógnak még a villanyvezetékekre is. Mégis az ott lakóknak fontosabb nyáron egy kis árnyék, kevesebb szálló por minta a környezetük „teljes kontrollja”.

 

letoltes_2.jpg

A gyulai élővíz csatorna

Pszichológiai tesztekben az európai ember e tekintetben általában rosszul szerepel. Ha egy képet úgy változtatnak meg, hogy az állatot kicserélik rajta, akkor ezt sokkal hamarabb észrevesszük, mintha a hátteret változtatnák meg. Ezzel szemben egy ázsiai ember a háttér megváltoztatását észleli hamarabb, tehát sokkal fontosabb számára a környezetbe való beilleszkedés, a természet egészével való harmónia.

Van fejlődésre mégis esély, de nem tudom, mikor tudunk eljutni oda mint Bécsben, hogy a műemlékekhez hasonlóan a nagy fákat regiszterbe veszik és szigorúan szabályozzák a fakivágásokat? A reményt az olyan dolgok jelentik, hogy ma már nem elfogadott zárt térben dohányozni, ahol nem dohányosok is vannak, éppúgy mint az állatkínzás sem elfogadott, nem csak hogy kutyák rövid láncon való tartása de még egy békaboncolás sem. Sok minden, ami pár évtizeddel ezelőtt még természetes volt, ma már nem elfogadott, és a következő lépés ezen az úton remélhetőleg a növényvilág által nyújtott természetes harmónia tisztelete lesz. És itt nem olyan túlzásokra gondolok, hogy aki letép néhány hóvirágot azt keményen megbüntetik, hanem az erdők, parkok és közterek harmóniájának fenntartása is alapelvárás lesz. (Ha lesz ilyen persze és a klímaváltozás nyomán nem fognak pár év leforgása alatt fák tömegei kipusztulni.)

Az iskolai oktatás lenne az első lépés, például azzal, hogy a biológiát érdekes tárggyá is lehetne tenni. Nem száraz rendszertan oktatásával poroszos szellemben, olyan merev kategorizálást számon kérve például egyszikűek és kétszikűek, amelynek a gyakorlatban nincs jelentősége ezért úgyis elfelejtjük. Jó példával jár elő az egyik ismeretterjesztő TV csatorna, amely bemutatta, hogy az evolúció során a virágok (kétszikűek) és a füvek (egyszikűek) évmilliók óta harcban állnak egymással. E harc során jöttek létre a fák is, amelyek nagy része óriásira nőtt virágnak is tekinthető. Volt, amikor az egész Földet erdőségek borították, és olyan időszak is, amikor teljes mértékben füves puszták. A természet finom egyensúlya következtében jött létre a mai állapot, amelynek durva megbontásával az ember a saját életlehetőségeit rombolja.

Ajánlom tehát Koncz Zsuzsa klasszikussá vált dalát: „Ne vágj ki minden fát.”

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr518676744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.