Ideo-logikák

A közösségi tulajdon a jövő útja?

2016. június 06. - Tamáspatrik

 

Sokan vannak, akik a mennél nagyobb mértékű állami tulajdon mellett kardoskodnak, ezzel szemben mások a magántulajdont tartják egyedül üdvösnek gazdasági szempontból. Számomra elég valószínűnek tűnik, hogy a legszerencsésebb választás általában a kettő kombinációja (pl. az állam résztulajdonlása egyes nagyvállalatokban vagy az államilag felügyelt egészségügy bizonyos területeire magántőke bevonása). Az utóbbi időkben azonban ezek mellett felmerült a kettő között álló, közösségi tulajdonformák lehetősége is egyes speciális esetekben.

Garett Hardin híres modellje a közlegelők problémájáról szól: a közlegelő, amely mindenki tulajdona valójában senkié, ezért mindenki büntetlenül kizsákmányolhatja. A történelemben számtalanul előfordultak hasonló esetek, hogy a legelő (vagy más közös természeti erőforrás) használatát nem korlátozták és habár sokáig úgy tűnt, hogy ez büntetlenül mehet, egy ponton túllépve hirtelen összeomlott a legelő termőképessége. A közgazdászok többsége ezért vagy arra hajlik, hogy a legelőt magántulajdonba kell vonni és használatáért pénzt szedni, vagy pedig az államnak szigorú szabályokat kell bevezetnie és a használatot felügyelnie.

Mindkettőnek van hátránya és előnye: A magántulajdont kritizálók szerint a befektető sok esetben visszaél a szabályzás joghézagaival, gyakran csak rövid távú nyereségre törekszik és a haszon máshol kerül befektetésre, nem az adott közösségre fordítódik. Ezzel szemben az államról közismert, hogy bürokratikus, nem hatékony, a fejlesztéseket hajlamos elhanyagolni és nem ritkán a politikailag megbízható (viszont az adott területen csekély tudással rendelkező) kádereit hozza helyzetbe.

Elianor Ostrom azonban kimutatta, hogy van harmadik lehetőség is és levezetéseiért 2009-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott. Olyan közös használatú erőforrásokkal foglalkozott mint az öntözőcsatornák, legelők, halászati területek és kimutatta, hogy létezik néhány esetben a használók közötti kommunikáció és érdekegyeztetés, amely réven nem csak az erőforrás felélését kerülhető el, hanem annak az optimális felhasználása is lehetővé válik. Különösen azoknál az erőforrásoknál vált ez be, ahol évenként vagy évszakonként nagy mértékben ingadozik a területek termékenysége: alpesi legelők, vonuló halrajok, egy terület vízforrásai stb.

Dél-Amerika jó példa erre, ahol a vízforrások bőségesek ugyan, de megoszlásuk nagyon egyenetlen, emiatt rengeteg véres konfliktus után lassanként létrejött a közösségi szervezetek óriási hálózata, amelyek folyamatosan egyeztetnek, kommunikálnak egymással (a lényeg tehát az információ). Ezek a szervezetek önkéntességi alapon működnek és távolról sem tőkeerősek, de mára nagy részüket az állam elismeri és működésüket egy bizonyos mértékig támogatja, mivel az emberek szélesebb körének biztosítja a hozzáférést az ivóvízhez vagy egyéb jó minőségű vízhez.

Ha az ottani tapasztalatokat megpróbáljuk átültetni, akkor leginkább a helyi önkormányzatok, helyi és regionális szervezetek szintjén létező erőforrásokról érdemes beszélni. Ilyenek például a termőföld, erdők, vizek, természetvédelmi területek, parkok stb. Nem az állam fogja tudni megmondani, hogy a helyi igényeket hogyan lehet optimálisan kielégíteni, vagy milyen irányban érdemes fejleszteni. A helyi termelők különféle szövetkezeteket hozhatnak létre, emellett önkormányzati képviselőkön keresztül is érvényesíthetik az érdekeiket.

Az általános iskola is olyan erőforrás, amely helyinek tekinthető, hiszen nem célszerű és nem is gazdaságos a kisgyereket lakóhelyétől távoli iskolába járatni amiatt, hogy az olyan elemi készségeket mint írás és olvasás elsajátítsa. Amikor viszont az állam mindent maga akar meghatározni az oktatásban az már a több évszázados önkormányzati hagyományainkat figyelmen kívül hagyó kézi vezérléssel működő kádári tanácsrendszert idézi fel.

A közösségi tulajdon a legtöbb területen nem képes kiszorítani a magántulajdont és nem is törekszik erre, viszont jól kiegészíti azt olyan területeken, ahol az erőforrások ingadozása és korlátozottsága miatt ésszerűen megvalósítható azok közös használata.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr588785326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.