Ideo-logikák

Az emberi történelem sötét lapjainak megvilágítása

A történelem borzalmainak megértését az agyműködés mélyebb ismerete tette lehetővé

2016. június 19. - Tamáspatrik

 

Történészek, filozófusok és más társadalomtudósok bármilyen jó leírásokkal szolgáltak is az emberi történelem véres és borzalmas eseményeiről, mégis képtelenek voltak ezekre megfelelő magyarázatokat találni. Elvétve rendelkeztek csak ugyanis azokkal a szükséges természettudományos ismeretekkel, amelyek az emberi természet mélyebb ismeretét lehetővé teszik. Manapság, amikor az agyműködés alapos megismerése lehetővé vált, valószínűleg már megvannak azok a kutatási eredmények, amelyek az ember csoportos agressziójának pontos és részletes idegrendszeri szintű leírását is megadják, a laikusok számára is érthető módon. Nagy vonalakban nem nehéz felvázolni egy olyan képet, amelyben láthatók a háborúkat, népirtásokat és forradalmakat előidéző kulcsfontosságú pontok.

A társadalomtudósok évszázadokon keresztül olyan alaptézisekben gondolkodtak mint például a Descartes-féle „Gondolkodom, tehát vagyok”, igen félrevezető mondat. Egész mozgalmak jöttek létre mások „felvilágosítására” olyanokból, akiknek sejtelmük sem volt a saját agyműködésük mélységeiről, emiatt szinte törvényszerű, hogy felvilágosodás helyett vérengzések követték egymást már az első francia forradalom kitörése óta.

Az emberi agy ugyanis hármas szerkezetű: igaz ugyan, hogy agyunk messze legnagyobb részét az agykéreg teszi ki (nagy agy vagy főemlős agy), azonban ráépül az érzelmi viselkedést szabályzó, régi emlősagyra, valamint a még mélyebb, az agresszivitásért és a területvédelemért felelős hüllőagyra.

slide_30.jpg

Az emberi agyműködés során különféle területek válhatnak aktívvá, dominánssá. Háborúk kirobbanásakor nyilvánvaló módon az ősi agyterületek veszik át az irányítást és a racionalitás alárendelődik a területvédelem spontán és ősi reakcióinak. Háborúkat átélt emberek visszaemlékezéseiből leszűrhető, hogy akkoriban a legtöbben másként gondolkodtak, a „háborús pszichózis” öngerjesztő folyamata már csírájában magába foglalta akár egész népek, mint potenciális külső vagy belső ellenségek megsemmisítésének ideáját. Olyasmi mint „holocaust” valóban képtelenség, de csak normális hétköznapi tudattal, azonban éppígy szinte magától értetődő a háború szörnyű logikájának alapján, amely során a hüllőagy aktivitása válik dominánssá. Tehát ha meg akarjuk érteni a 20. századi (vagy annál régebbi) népirtásokat, akkor a kulcsszó a háború és a háború logikájának eluralkodása az emberi közösségekben. A háborúk eszkalálódását pontosan követték és az okozott pusztításokkal is arányban álltak az efféle rémtettek, a hüllőagy sajátos logikája mentén.

Azok a háborús veteránok, akik több év során számos kemény bevetésben vettek részt, többnyire maradandó pszichikai károsodásokat szenvedtek. Kevésbé alkalmassá váltak a családi és a közösségi életre, folyamatos kezelésre szorulnak az agresszív késztetéseik miatt. Nálunk a délszláv háborút megjárt veteránok számolnak be ilyesmiről: a másik torkának ugranának a legapróbb konfliktusban emellett folyamatosan visszatérnek álmaikban a pusztítás képei. Az emberi agy jellemzője ugyanis, hogy igen plasztikus és folyamatosan változik a használat módjának megfelelően és a külső ingerek hatására. Amennyire a folytonos tanulás vagy a meditáció a nagyagy különféle részeit fejleszti, éppannyira erősíti fel és huzalozza be a hüllőagy hatásait a csoportos agresszió keltette stressz és félelem, amikor az egyik ember képes a másikat még egy falat kenyérért is eltiporni. Az ősi agyterületek emellett közvetlen kapcsolatban vannak a test hormonális és idegi központjaival, amelyet a nagyagyról nem lehet elmondani, emiatt a reakciók az előbbiek esetében általában markánsabbak is szoktak lenni. Tehát egy pillanat alatt és az egész testünkben érezni szoktuk a hüllőagy vagy az ősi emlősagy durva ingereit, ezzel szemben a gondolataink és szándékaink csak lassan, fokozatosan tudnak megjelenni testi szinten, ilyen például a nyugalom vagy a szeretet érzése.

Nagyon sok döntésünk abszolút tudattalan, spontán reakció, amelyre később próbál magyarázatot találni a logikus elménk. Kutatások szerint a logikus részünk önmagában nem is elegendő egy döntés meghozatalához, szükségünk van az érzelmi megalapozásra is, tehát a három agyterület együttműködése (távlatos cél, közösségi szempont és az egó érintettsége) és összhangja hozza létre az emberi magatartást. Ezt figyelembe véve mindazok, akik a társadalmat idealista módon szemlélik egyfajta felsőbb perspektívából, teljes tévedésben vannak, a „polkorrekt” viselkedés és kommunikáció önmagában túlságosan steril. A másik véglet a fanatikusoké és a radikálisoké, akik nagyon fogékonyak az ősi agyterületek felől érkező ingerekre, akár a logikus gondolkodással szemben haladva is. Nyilván a személyes tapasztalat és sajátos élethelyzetek alakítják ki fokozatosan az effajta magatartásokat. A liberálisoknak és egyéb idealista gondolkodóknak figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy sem a testünk, sem az idegrendszerünk, de még az agyunk sem a neokortex képviselte puszta racionalitás, hanem az emberi viselkedésnek éppígy része a (jó értelemben vett) nyájszellem és megkerülhetetlenül része az agresszió is. Akik nem fogadják el az emberi természet teljességét, azok utat adnak a demagógoknak, akik tapasztalatból megtanulták manipulálni a primitív agyterületeket.

Az ember természetes igénye ugyanis, hogy szeretné kifejezni valamilyen módon az agresszióját, követeli a helyét a világban, emellett pedig érzelmeit is szeretné megélni. A „középső agy”', a kisemlős agyterület nagyon érdekes, amely szeretné kimondani (csak a másik kettő általában gátolja ebben), hogy érzelmi kötődéseim vannak, emiatt sebezhető vagyok és ezt vállalom. Szeretnék egyszer látni olyan konzervatív (vagy baloldali) gondolkodót, aki nem élből támad másokat, hanem ezzel az alapállással jelenik meg a közvéleményben, hogy: kérlek ne bánts, mert nekem ezek az igények igenis fontosak.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr428821844

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2016.06.20. 11:30:36

Akit érdekel egy tömör általános összefoglaló az agresszióról, annak sajátosságairól, annak ajánlom a következőt:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid068

(A legfelső sor a kép tetején, "Agresszió". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ. Érdekesek lehtnek még a csoportok működéséről szóló részek is, illetve az Ideológiák rész is.)