Ideo-logikák

A lokalizáció bajnokai

2016. július 21. - Tamáspatrik

 

Az utóbbi idők fejleménye az ún. „szélsőjobb” vagy „euroszkeptikusok” előretörése volt, bár ezek a címkék félrevezetőek. Európában alapvetően az alábbi pártalakulatok léteznek: a két legnagyobbat a baloldali tömörülések (munkáspártok, zöldek) valamint a mérsékelt jobboldali néppártok képezik, a kisebbeket a liberálisok – ez utóbbiak a magyar felfogással ellentétben egyáltalán NEM BALOLDALI, hanem a kapitalista rendszert elfogadó, de ideológiailag neutrális mozgalmak mint nálunk az LMP, - valamint a „szélsőjobb” alkotják, akik a modernitás rendszerét teljes mértékben elutasítják. A baloldaliak hisznek a tudományban és a technikai fejlődésben, a konzervatívok ezzel szemben „fontolva haladóak”, tehát a hagyomány és modernitás közötti egyensúlyt keresik. Nem véletlen, hogy hosszú időszakot vizsgálva leggyakrabban a mérsékelt konzervatívok alakítanak kormányt. Ők általában a helyi hagyományokra építenek, amelyek tartalmazzák mindazt, ami a kapitalista rendszerben bevált (vállalkozó szellem, modern jogrendszer stb.)

Lokalizálók

Az utóbbi időkben felerősödtek az euroszkeptikus mozgalmak, akiknek közös jellemzőjük a globalizáció elutasítása és visszavonulás egyfajta „csigaházba”, - pontosan ez csúcsosodott ki a BREXIT-ben is,- szebben mondva a helyi közösségi alternatívák megteremtése az „arctalan” globalizációval, kapitalizmussal szemben. Őket bátran nevezhetnénk LOKALIZÁLÓ MOZGALMAKNAK az alábbiak miatt:

-Minden esetben a helyi termelést pártolják a máshonnan behozott áruval szemben.

-Az őket érintő döntések MINDIG helyi szinten szülessenek meg, ne valamilyen távoli központban.

-Ne jöjjenek bevándorlók, akik nehezen illeszthetőek a helyi hierarchiába és a közösségi íratlan szabályok, normák rendszerébe.

-Nem kellenek génkezelt élelmiszerek vagy általában élelmiszeripari termékek, annál inkább a kistermelői „kézműves” termékek és áruk.

-Oltásellenesek és általában bizalmatlanok a tudomány és a modern technika jelentős részével szemben. Ideológiájuk alapját különféle igen valószínűtlenül hangzó összeesküvés elméletek alkotják, amelyek jobb agyféltekés logikát tükröznek, emiatt valójában nem is szó szerint értelmezendőek.

Érdekes módon nem érzékelik a globalizáció által okozott legnagyobb károkat (környezetszennyezés és globális felmelegedés, a biodiverzitás csökkenése), csupán a helyi természet fenyegetettségére reagálnak. Igénylik viszont a technikai vívmányok jelentős részét és igen csak függnek a hatékony, globalizált vállalatok által fizetett adóktól valamint az ott dolgozók adójától. Ezzel együtt teljesen érhető és méltányolandó emberi magatartásról van szó.

A globalizációt mi idézzük elő

Nem iparvállalatok, politikusok vagy reklámok, hanem a mi magatartásunknak köszönhető a jövedelemkoncentráció. Egyrészt amiatt hogy a „márkás” vagy a már ismert terméket vesszük meg, amelyet általában multi cégek gyártanak, másrészt mert sztárokat szeretnénk látni mindenhol, a szórakoztató iparban és a sportban pár tucat ember teszi zsebre az összbevétel több mint felét. Mivel őket szeretné látni és hallani több milliárd (!) ember, ebből következően a jövedelmek koncentrálódni fognak. Emiatt van az is, hogy a globalizációban kevesen lehetnek igazán sikeresek, mindig sokkal több a vesztes mint a nyertes. Nem csak a tehetségkutató műsorok a példái ennek, hanem az a sajátos kultúránk, hogy csak az első hely számít igazi sikernek. Példa erre, hogy egy Messi vagy Griezmann a sportújságok szerint már „lúzerek” voltak, mert a csapataik több döntőben is vereséget szenvedtek. Nem arról szólt a fáma, hogy ott voltak, jól küzdöttek és épp nem volt szerencséjük, hanem sikertelen emberek, azért mert „csak” ezüstérmeket nyertek. Ennél még sokkal durvább a helyzet a versenyszférában, ahol főleg az idősebb munkavállalók félnek, hogy kiszorítják őket a gépek és technikai eszközök az állásukból, vagy pedig éppen bevándorlók szorítják ki őket, ezért ők többé nem akarnak versenyezni, hanem inkább belterjes közösségben megélni, hogy ők ott mégiscsak valakik. Érthető módon ők lesznek a le-penek, trumpok támogatói vagy épp nálunk a Jobbik tömegbázisa. Amíg nem változik meg a közfelfogás, amely sokak számára azt sugallja, hogy ők csupán statiszták egy globalizált világban, addig sokan feleslegesnek fogják érezni magukat és a passzivitást választva belterjes, „falusias” közösségekbe igyekeznek visszavonulni.

A lokalizált gondolkodásúak leginkább helyi közösségek irányításába valók

Szerintem egyáltalán nem való az Európai Parlamentbe a rendszert tagadó „euroszkeptikus” képviselő. Láthatóan nem találják ott a helyüket, nem vesznek részt bizottsági munkában sem, az ott felmerülő kérdések a gondolkodásuknak igencsak idegenül hangzanak. A nemzeti parlamentekben viszont annál inkább jogos a részvételük, - az EU főbb döntéseit is mind a nemzeti parlamenteknek kell ratifikálniuk,- az egyes régiók problémáit ott sokkal inkább lehetséges képviselni. Leginkább pedig a helyi közösségek irányításában lehet szerepük, hiszen ott nem elvont, hanem nagyon is konkrét problémákat kell megoldani, mint például a piti bűnözés visszaszorítása és megelőzése, a vízelvezetés javítása, segítségnyújtás rászorulóknak, károk rendezése, közösségépítő események szervezése stb. Európai szinten pontosan ilyen képet látunk: az EP-ben a helyek nagy többségét a baloldali pártok és a mérsékelt jobb oldal foglalja el, a nemzeti parlamentekben többnyire a mérsékelt jobb oldal dominál jelenleg, a helyi önkormányzatok szintjén pedig arányában jelentősnek mondható a „lokalizálóak” súlya.

Orbánék víziójában egész Magyarország egy nagy falu

Ebből kivételt képez Budapest mint a lokálpatrióta „bűnös város” valamint azok az ipari központok országszerte, amelyek a gazdaság motorját jelentik. A Fidesz mintegy harmadrésze csupán a „fontolva haladó”, hagyományos néppárti szemléletű, a kétharmada vagy elvtelen karrierista (Lázár, Rogán és az ő példájukat követőek) vagy Orbánista, amelynek vonalát csak nagyítóval lehet megkülönböztetni (ha egyáltalán) a lényegét tekintve lokalizáló Jobbiktól és a hasonló mozgalmaktól. A FIDESZ-KDNP párttömörülés Európában alighanem egyedülállóan perverz alakulat, mert összemossa a különféle, eltérő érdekeket és nézőpontokat. A józan fontolva haladókat mintegy túszul ejtve, súlyponti politikáját egyfajta belterjes közösség víziója képezi, amely minden olyat elutasít, amely a belterjességét potenciálisan fenyegeti. Emiatt folyik drasztikus mértékű bevándorló ellenes kampány (holott az EU döntése nem bevándorlásról hanem sokkal inkább menekültek ellátásáról szól), emiatt megy szembe a kormányunk az EU-val számos kérdésben és igyekszik azt dezintegrálni, emiatt van az oktatásban és egészségügyben is „sajátosan működő” magyar rendszer, a gazdasági pozíciók megszerzése érdekében pedig létrejött az egyenlőknél is még egy fokkal „egyenlőbbek”, az oligarchák rendszere. Emiatt van az is, hogy akinek ez nem tetszik és akit ez a fajta „hagyomány” már nem elégít ki, az a potenciális baloldali keressen külföldön munkát és lehetőleg ne is szavazzon még levélben sem.

A lokalizáció nem a hagyományos racionalitással közelíthető meg a legjobban

Nem annyira pengeéles logikájú bal-agyféltekés gondolkodást mint inkább jobb-agyféltekés „mitikus” racionalitást testesít meg, amit az is mutat, hogy egységben gondolkozik (nemzetben, kisközösségben), sőt még az ős-emlősagy érzelmessége is bejátszik, így nem véletlenül sokkal inkább idős emberek szemlélete világszerte mint dinamikus fiataloké. (Kivéve a helyüket a rendszerben nem találó agresszív fiatalokat, akikből futballhuligánok, még rosszabb esetben nácik esetleg terroristák lesznek.) Így érthető meg az is, hogy ott fújnak legjobban a bevándorlókra, ahol gyakorlatilag nincsenek is (ahol vannak, ott már megszokták), és a belterjes közösségek sokkal inkább nacionalisták (a felvidéki magyarokat is az észak-szlovákok szidják nem pedig délen, ahol már évszázadok óta együtt élünk velük), és ott félnek járványoktól, ahol ilyen veszély szinte nincs is, stb.

Az ember sokkal több mint hideg racionalitás, legalább ugyanennyire közösségi lények is vagyunk és amíg a globalizáció vadhajtásait nem tudjuk visszanyesni (nagy jövedelemkülönbségek csökkentése, munkanélküliség csökkentése, környezetpusztítás és pazarlás megállítása stb.), addig a lokalizáció bajnokai amikor csak tehetik bojkottálni fogják a rendszer alapjainak bármiféle támogatását, amivel egyúttal a modern társadalmak kohézióját is csökkentik. És abszolút jogosan teszik mindezt.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr758905182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.