Ideo-logikák

Jobb félni mint megijedni?

2016. szeptember 04. - Tamáspatrik

A terrorizmus a félelemre épít: a terror szó vagy a terrorizálni ige alapvetően az extrém mértékű félelemről szól, főképp a teljes kiszámíthatatlansága teszi annyira félelmetessé. A nyugati országokban azonban,- ahol már évtizedek óta viszonylag gyakoriak nacionalista (ETA, IRA), ideológiai (a szélső balos BR és RAF) vagy vallási (AL Quaida) alapon működő szervezetek különféle terrorakciói,- az állampolgárok semmi jelét nem mutatják annak, hogy az iszlamisták robbantásos merényletei óta jobban félnének. Sőt, a londoni metróban a merényletek után ki is tettek egy címkét: „Nem félünk” felirattal, mintegy jelezve a terroristáknak, hogy akciójuk hatástalan maradt. A londoniak, madridiak, milánóiak, berliniek és brüsszeliek is megtanulták már, hogy habár a világ, ahol élnek távolról sem biztonságos és terrorakciók bekövetkeztét sem lehet teljesen kizárni, de ezek annál gyorsabban leküzdhetőek mennél kevesebb hatást érnek el a társadalomban. Talán furcsán hangzik, de úgy tűnik, hogy a terrorizmus különféle formái (pl. gépeltérítések, túszejtések, robbantásos merényletek) a nyugati polgár felfogásában leginkább a pusztító természeti csapásokhoz hasonlóak, és alapvetően a különféle hatóságok, professzionális szervezetek dolga az, hogy megfelelő megelőző intézkedéseket hozzanak. A tapasztalat azt mutatja, hogy habár ez egy évekig tartó és sok áldozattal járó folyamat is lehet, de a terrorakciók hullámai egy idő után kivétel nélkül lecsengenek minden esetben. A bevándorló pedig csak azoknak ellenfél, akiknek a munkaerőpiacon erős konkurenciát jelent.

Magyarországon a felfogás azért más, mert a terrorizmus gyakorlatilag ismeretlen jelenség (nem úgy mint a külső katonai támadások vagy az önkényuralom ellen felkelőkkel szembeni megtorlás), és az ember természetszerűleg minden újfajta veszélyt a valós jelentőségéhez képest felnagyítva érzékel.

A társadalom nagy része nem tudja, hogy mennyire veszélyesek a növényvédő szerek (általában kevéssé), a kábítószerek (lényegében az alkohollal összemérhető hatásúak) vagy a „génkezelt” növények (eddigi ismereteink szerint nem károsak az egészségre), és ha egy veszélyről nem tudjuk, hogy mennyire jelentős, attól sokkal jobban tartunk és sokkal inkább próbáljuk kizárni az életünkből mint az olyan rizikófaktorokat, amikhez már hozzászoktunk: alkoholizmus, elhízás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegénység, felelőtlen közlekedés stb. Holott ez utóbbiak nagyságrendekkel nagyobb veszélyt jelentenek a terrorizmusnál vagy a ma használt növényvédő szereknél.

A „Jobb félni mint megijedni” népi mondás egy paraszti kultúra felfogását tükrözi: a túlélést annak idején jól szolgálta a pesszimizmus, az óvatosság, hiszen nem szabadott kockára tenni sem a termést sem a tartalékokat. A parasztság Európának ezen részén még száz éve is a félelem légkörében élt, a szűk horizontú kis világában kiszolgáltatottan nem csak természeti erőknek, hanem különféle hatalmasságoknak is, amire még ráerősítettek különféle diktatúrák, amelyek közül az utolsó kevesebb mint harminc éve ért csak véget. A létbizonytalanságból eredő félelem ezért sokkal jobban ott van az ösztöneinkben mint azokon a vidékeken, ahol a nyugodt polgári életmód már több évszázada meghatározóvá vált. (Nyugat-Európa: nyugodt Európa, - ezt mindenki azonnal érzi már akkor is, amikor kiszáll a vonatból Bécsben.)

Nem lehet tudni, hogy Orbán Viktor és csapata mennyire fogékony erre a fajta félelemre vagy inkább csak tudatos manipulációként használja. Az biztos, hogy a kormányzat és a hozzá közel álló körök még gerjesztik is ezt a hangulatot, amikor szélsőséges ideológiák eszméit használják fel és különféle háttérhatalmak láthatatlan tevékenységéről beszélnek. (Minden ideológia egytől egyig a félelemre építi mozgósító erejét, emiatt nem is lehet más mint destruktív hatású.)

A „migránsozás” szintén tipikus félelemkeltés, amelynek legalább négyféle célközönsége van:

-Az ideológiailag elkötelezett tábor, akik a „vezér” követői és azonosulnak a felfogásával.

-A hagyományos paraszti felfogástól zsigerileg még meg nem szabadultak, akik szerint minden ismeretlen dolog veszélyezteti a biztonságot, azt a biztonságot, amelynek az életben mindent alá kell rendelni. (Holott ez távolról sem evidencia.)

-Nyugdíjasok tömegei, akik természetszerűleg ódzkodnak a változásoktól, minden olyan újdonságtól ami a kis életformájukat veszélyezteti.

-Akik rossz tapasztalatokat szereztek más kultúrákkal (románokkal, cigányokkal) és az adott faluban vagy városban az eltérő kultúrák együttélése problematikus.

Alapvetően nem félnek idegenektől: akik nyitott gondolkodásúak, akik hidegen racionalisták, akik dolgoztak már együtt külföldiekkel, akik külföldön együtt éltek és dolgoztak más kultúrájú emberekkel, főként pedig azok, akik barátságosak és jó kedélyűek (hiszen a jókedv és optimizmus kizárja a félelemre való fogékonyságot), valamint akik a valódi polgári értékrend szerint élnek, és azok is, akik emberbaráti alapon közelítik meg a menekültkérdést. Róluk mind elmondható, hogy habár jónak tarthatják Orbán és köre számos gyakorlati intézkedését (migráns ügyben is), de nem tudnak azonosulni Orbánék stílusával és elutasítják a politikai törekvéseit.

Én magam sokkal közelebb állok az utóbbi csoporthoz, és jobban aggasztanak olyan jelenségek, amit manapság a „migránshiszti” háttérbe szorított. Vannak olyan problémák, amelyek hatását összehasonlíthatatlanul jobban a saját bőrömön érzem mint azt, ha még egy-két ezer migránst táborokban helyezünk el:

-Az egészségügy helyzete

-A nyugdíjam jövőbeli mértéke és ennek alapja

-Az új nemzedékek képzettsége és tájékozottsága

-Tisztes életszínvonal biztosítása tömegek számára

-Versenyképes vállalkozások (oligarchiák helyett)

-Nyitottságát megőrizni képes ország, sokszínűség a közéletben (nem pedig egy ideológia egyeduralma)

-Végül attól félek, hogy túlságosan félünk (a munkaadótól, az államhatalomtól, más felfogásúaktól stb.)

A helyzet fonákságának leküzdésére van egy általánosan alkalmazható recept. Mivel az emberi psziché olyan, hogy nem tud egyszerre többféle hangulatba kerülni, a nyugodt barátságosság mint alapbeállítódás biztosan kizár mindenféle félelmet és minden félelemre építő demagógiát.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr6811676689

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.