Ideo-logikák

Forradalmak: csak a változások füstje, nem pedig a lángja

Számunkra azért megtévesztő, mert a magyar forradalmak egyben szabadságharcok is voltak

2016. szeptember 13. - Tamáspatrik

 

A „forradalom” szó sokak számára lelkesítő, nagyszerű történelmi eseményt jelöl, amit én a mai hagyományos történelemfelfogás egyik legnagyobb tévedésének tartok, mert úgy látom, hogy a társadalmi forradalmak kivétel nélkül sokkal nagyobb kárt okoztak mint amennyi hasznot. Romantika ide vagy oda, nincs a forradalmakban semmi dicsőséges sem felemelő, alapvetően destruktív jelenségekről van szó, amelyek különféle politikai és ideológiai okokból válhattak ünneppé.

1.Sok áldozattal jártak, az események diktátorokat termeltek ki

Ami a leginkább szembetűnő, hogy a sikeres forradalmak szinte minden esetben diktátorok hatalomra kerülésével értek véget. Íme egy névsor: Cromwell, Napóleon, Lenin és Sztálin, Kun Béla, Mao elnök, Franco tábornok, Khomeini, és lehetne folytatni a sort – rengeteg vér tapad a kezükhöz egytől egyig és mindannyian forradalmakat követően kerültek hatalomra. A forgatókönyvek mindig hasonlóak voltak: a felfordulás, a totális káosz közepette mindig megjelenik egy erőteljes kezű vezető és az állampolgárok többsége örül, hogy végre valaki rendet csinál. Sajnos azonban a diktátor hatására a háborús állapotok rendszerint állandósulnak a közéletben, és csak nagyon lassan normalizálódik a helyzet.

2.A változások nem szükségszerűen forradalommal járnak, sőt.

Nagyon sok országban nem következett be forradalom, azonban az átalakulás egy kapitalista rendszer irányába mégis lezajlott: Skandinávia, Németország nyilvánvaló példák, de a legtöbb országban vér nélkül, fokozatosan történtek meg az elmúlt évszázadokban a politikai és jogi változások. Gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy időben egymáshoz közel eső események között ok-okozati összefüggéseket tételezünk fel. A társadalmi forradalmak azonban sokkal inkább az ipari forradalom nyomán bekövetkezett változások kísérőjelenségei lehetnek, semmint kiváltó okai.

3.Évtizedekre destabilizálják a társadalmat.

Az angol forradalom és polgárháború a brit társadalomra a 17.század jelentős részében rányomta a bélyegét, a brit birodalom csak a 18.században lett naggyá. A híres-nevezetes Nagy Francia Forradalom, - amely az országban addig nem látott vérengzést és káoszt okozott,- közel száz évre destabilizálta a francia társadalmat, és még három forradalom után csak a 19.század végén hitték el a párizsiak, hogy a polgári demokratikus kormányzás egyáltalán megvalósítható.

4.Tévedés, hogy szervezetten, előre meghatározott ideológiával jönnének létre.

Habár a felvilágosodás kora óta jelentős gondolkodók léptek színre, akiknek a hatása tagadhatatlan, a forradalmak mindenféle szervezés nélkül, spontán törtek ki. A leggyokoribb kiváltó okok között gyakran szerepet jásztik az éhínség (1789-Franciaország) és a háborús vereség (1917, 1918-as forradalmak), és az események rendszerint a tömeg, csúnya szóval a csőcselék tombolásával kezdődnek. Különféle lázadások számos országban viszonylag gyakran előfordulnak, mert a fiatalok között sokan vannak olyanok, akik időnként tesztelik az államhatalom erejét (pl. 1968-ban is ez történt a diáklázadások során). Forradalom akkor lesz ezekből, ha az államhatalom teljesen szétesik és egy hatalmi vákuum jön létre. Ilyenkor patthelyzet alakul ki a hatalom csúcsain és átmenetileg nincs hiteles, kormányképes politikai erő vagy személyiség.

5.Nincsenek „forradalmi vívmányok”, csak gazdasági realitások

Habár a forradalmak során hamarabb hatályon kívül helyezik azokat a jogszabályokat, amelyek fölött eljárt már az idő, a végeredményt hosszabb távon előbb vagy utóbb úgyis a gazdasági realitások (a pénz) fogja meghatározni. Még jobbágyfelszabadítás sem történt örökváltság nélkül, a tartós eredmények mindig egy alkufolyamat során születtek meg, a hatalom csúcsain a befolyás mértékét végeredményben a vagyonos elitek közötti erőviszonyok határozták meg. (Cinikusan hangozhat mindez, de még a mai demokráciákban is jelentős a különféle lobbik befolyása.)

6.Ami félrevezető, hogy a magyar forradalmak egyben szabadságharcok is voltak.

Látásunkat elhomályosíthatja, hogy a forradalmaink egyúttal szabadságharcok is voltak, a jól meghatározható ellenség miatt széleskörű összefogás jöhetett létre. A forradalmak azonban nálunk is mindig akkor robbantak ki, amikor az aktuális birodalmi központokban a központi irányítás szétesett, kaotikussá vált. Az emberek természetesen az elmaradott kormányzati rendszereket is gyűlölték nem csak az idegen hatalmat, de a kettő összemosódott. A sikeres forradalmak azonban (az ún. „arab tavaszt” példáján is jól látható) többnyire még nagyobb csalódást hoznak a tömegek számára mint azok, amelyeket levertek az idegen erők.

7.Alapvető logikai hiba, hogy aki belül sötét, az képtelen kívül világosságot létrehozni.

A társadalom „jobbítói”, akik a felvilágosodás óta hatalomra kerülve megpróbálták a társadalmat radikálisan megváltoztatni, mindannyian elkövettek egy alapvető hibát. Ezek a forradalmárok és diktátorok még saját magukat sem ismerték, saját tudatuk mélységeivel sem voltak tisztában. Emiatt csak saját sötét kis világukat voltak képesek társadalmi szinten megvalósítani. Ma már sokkal jobban látjuk a forradalmárok naivitását és képesek vagyunk tanulni a hibáikból.

8.A tartós változás egyetlen módja a szisztematikus munka.

Mindig azok a mozgalmak jártak sikerrel, amelynek vezetői éveken keresztül, békés úton járva és kis lépésekben gondolkoztak. Aligha vitatható a 19-20.századi különféle emberi jogi mozgalmak sikeressége (munkásszervezetek, nőmozgalmak, anti-rasszista mozgalmak, stb.) A tét mindig ugyanaz: be kell tudni bizonyítani a többség számára, méghozzá konkrét példák tömegével, hogy az elnyomott csoportokhoz tartozó kisebbségek ha lehetőséget (egyenlő jogokat) kapnak, akkor ugyanolyan hasznos és értékes tagjaivá válnak a társadalom számára mint bárki más.

Végül felmerül egy olyan, hogy léteznek-e látens forradalmak, azaz a társadalom nem látványos szétesése és irányításának meggyengülése? Ha léteznek ilyenek, akkor nálunk a rendszerváltás körüli időszak (a '80-as évek vége és a '90-es évek eleje) minden bizonnyal ilyen volt. Nem csak az államhatalom gyengült meg, hanem a társadalom egésze is egy kissé szétesett, bizonyos területeken anarchikus állapotok jöttek létre, amely még ma is érezteti káros hatását a közéletünkben, egyik tünete a sokszor eltúlzott mértékű rendpártiság megnyilvánulása.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr6911703715

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gmihaly621 2016.09.14. 08:45:17

Az elvtársak és a balosok tényleg túl soxor nyomatták a forradalmációs lelkesedésizmust uralgásuk évtizedeiben.

Terézágyú 2016.09.14. 09:02:02

@gmihaly621:
bezzeg a fülkeforradalmárok...

Terézágyú 2016.09.14. 09:06:23

Németország annyira nem jó példa, mert annyira széttagolt volt, hogy nem is lehetett forradalom...

Egyébként igen, én szoktam mondani, hogy milyen jó az angoloknak, akiknél utoljára 1640-ben volt rendszerváltás (na jó, valójában 1688-ban :), azóta ott "ugyanaz" a rendszer van...

Nálunk hány volt 1688 óta? Hány volt csak a 20. században?... .(

Terézágyú 2016.09.14. 09:25:58

Egyébként nyilván forradalmak olyankor jönnek létre, amikor éppen hogy nincs mód a "normál" lassú változtatásokra... Angliában 1688 óta azért sok változás volt, ahogy gondolom a skandinávoknál is...
Forradalmak ott jönnek létre általában, ahol az uralkodó osztály korlátozza a normál, lassú változásokat (nyilván mert a saját uralkodását nem vonják kétségbe)...

alfacharlybravo 2016.09.14. 09:32:02

@Terézágyú: Hát igen az európai értékek az unió miatt nem volt lehetőség Gyurcsányt és bandáját lefejezni. Volt olyan vélemény, hogy csak ezt az Orbánt kell eltakarítani a Fideszben a liberális barátainkkal már könnyen kiegyezhetünk. Azért szép próbálkozás volt és azóta legalább nincs rendszer szintű ország rablás csak a saját zsebek tömködése és legalább tudunk róla a kirívó esetekben még eljárás is indul nem úgy mint a liberós kormányzás idején amikor teljes volt a hallgatás, Meggyes elvtárs pampogott, de végül is kárpótolták.

Terézágyú 2016.09.14. 09:36:01

@alfacharlybravo:
?????????????????????????? Te most kifejezetten gyurcsányozol ennek a cikknek a kapcsán??????

alfacharlybravo 2016.09.14. 09:46:50

@Terézágyú: Nem 2006 ban volt utoljára forradalom Magyarországon, amit vérbe fojtott a kedves miniszter elnökünk? A fülke forradalom csak vicc volt egy jó poén. Senki nem gondolta komolyan a felelősségre vonást volt egykét intézkedés, de azokat a nemzetközi ellenforradalmi erők hamar leverték.

Terézágyú 2016.09.14. 10:21:55

@alfacharlybravo:
"Nem 2006 ban volt utoljára forradalom Magyarországon, amit vérbe fojtott a kedves miniszter elnökünk?"

Nem.

alfacharlybravo 2016.09.14. 10:28:09

@Terézágyú: Akkor szerinted Ukrajnában és Szíriában is csak a huligánok randalíroznak. Tulajdonképpen a klíma változás és külső propaganda a belügyekbe való beavatkozás robbantotta ki Szíriában és a többi arab országban a forradalmakat. A liberósaink 2018 ra ígérik a forradalmat komoly véres leszámolást ígérnek. Hmmm ideje lenne felkészülni rá, vagy maradnak a törvényes eszközöknél a megvesztegetésnél és propaganda háborúnál? Esetleg gazdasági támadást indítanak az ország ellen?

Terézágyú 2016.09.14. 10:35:59

Kedves blogger javaslom bevezetni a kommentelők számára a kommentelők közötti szűrés lehetőségét.

alfacharlybravo 2016.09.14. 10:38:04

@Terézágyú: Általában jól működik a cenzúra nem is értem miért nem vagyok még letiltva?

Főgebra 2016.09.14. 11:16:02

@alfacharlybravo:
"... 2006 ban volt utoljára forradalom Magyarországon..."

Tudod, én éltem 56-ban és tudom, hogy mi történt. Ennél nagyobb alávalóságot nem is lehet elkövetni, mint egy megrendezett színjátékot, összehasonlítani egy olyan eseménysorral, mint ami 56-ban történt!

alfacharlybravo 2016.09.14. 11:27:46

@Főgebra: Én is éltem 56 ban, de akkor nem volt érthető hogy mi történt. 2006 ban viszont már értelmezhető volt, hogy mi történik. Ami nagyon durva az most a közel keleten folyik és hogy ezt ide akarják importálni bizonyos körök az még gyalázatosabb. Go-Pro kamerával rohangászó örült gyilkos majmok ezt felkelésnek forradalomnak nevezni? Pénzért zsoldért csinálják és vallási fanatizmusból, hány száz év kell, hogy ott újból emberi életre alkalmas terület legyen? Micsoda jó balhé lehet pick-up kocsikra szerelt légvédelmi gépágyúkkal és páncéltörő rakétákkal lövöldözni és Allah Akbart üvöltözni minden lövés közben meg után.

Főgebra 2016.09.14. 11:41:06

@alfacharlybravo:
Ne akarj minden szart egy lóba visszalapátolni!
56-ról és 2006-ról volt szó!
Ha te éltél 56-ban(nem pólyásként), akkor nem beszélhetsz 2006-ról mint forradalomról, mert egy kabaréjelenet volt.

alfacharlybravo 2016.09.14. 11:47:24

@Főgebra: Harmadik osztályba jártam 56 ban, Nekem 2006 úgy tűnt mint egy levert forradalom, hasonló helyzet mint 56 után a megtorlás. Próbáltam nem sokat mászkálni a városban, jól néztek ki a Gyurcsány mumusok egyszer a városligeten keresztül jöttem haza biciklivel, hát félelmetesek voltak. Végül is a Röszkei csatában jól jött a felszerelésük.

Tamáspatrik 2016.09.14. 19:11:09

@Terézágyú: A vélemény szabad, ha érinti a témát és nem durván személyeskedő. Mint a cikkből látszik, nem vagyok semmilyen forradalom híve, mert az indulatok nem tarthatók többé ilyenkor kordában és a társadalom összevissza csapong: vörös és fehér terror váltja egymást, mint ez a 20.századi magyar történelemben többször is megtörtént.
Viszont a fiatal korosztályoknak ez a cikk falra hányt borsó, nekik az a dolguk, hogy lázadjanak...

gmihaly621 2016.09.15. 09:09:40

@Terézágyú: A titkos választójog miatt pro forma valóban nem lehetett előre tudni, hogy a baloldal 2010-es gigabuktájából Fidesz-KDNP-2/3 lesz, vagyis annak a mértéke az előre megtippeltnél soxorta nagyobb volt, tehát tkp. tényleg "forradalom" volt az, ami a szavazófülkékben történt.