Ideo-logikák

A klímaváltozás megbolondítja az emberiséget?

2016. szeptember 29. - Tamáspatrik

 

 

Lehet, hogy a klímaváltozásnak is szerepe van abban, hogy a nemzetközi politikában egyre több a feszültség az utóbbi időben?

Ha összevetjük az egyes országok klímáját az gazdasági fejlettségi szintjükkel, akkor feltételezhetjük, hogy van valamiféle kapcsolat a kettő között.

A népesebb európai országok fővárosainak legmelegebb nyári hónapjának átlaghőmérsékletét és az országok versenyképességét grafikusan ábrázolva, valószínűnek látszik egy fordított irányú összefüggés.

klimadiagram.bmp

A feltételezhető összefüggés egyik kézenfekvő magyarázata, hogy azon országokban, ahol nyáron nagyon meleg van a szervezettség, munkafegyelem és az együttműködés a legtöbbször alacsonyabb szintű mint a hűvösebb klímájú országokban (ill. egyes régiókban), ennek megfelelően a versenyképességi mutatószámuk is alacsonyabb. (A lineáris összefüggés még szorosabb lenne a nyugati és kelet-európai országokat külön-külön vizsgálva.) Ha pedig a vizsgálatot kiterjesztenénk más földrészekre, ez a tendencia szerű összefüggés talán még inkább kirajzolódna: aki valaha élt trópusi országban mindenki a saját bőrén érezte, hogy a hőség mennyire lassítja a gondolkodást és csökkenti az agy teljesítőképességét.

Újabb kutatások szerint a hőhullámok idején fokozódik az öngyilkosságra való hajlam és az erőszakos cselekmények általában. (l. itt) A muszlim országokban az utóbbi időkben gyakoribbá vált polgárháborúkra és a terrorizmusra is részbeni magyarázatot szolgáltat a tapasztalható klímaváltozás, a nyarak egyre melegebb volta és a sivatagosodással együtt járó vízhiány hatásai, természetesen sok más társadalmi tényezővel együtt.

Európában is felerősödtek a különféle radikális mozgalmak és növekvőben van az egymással szembeni türelmetlenség, amit a globális felmelegedés fokozódása tovább erősíthet. Nem csak az egyre gyakoribbá váló természeti katasztrófák, a mezőgazdasági terméskiesés vagy a tengerszint emelkedése fenyegető, hanem a nagy meleg egészségügyi hatásai is. A hűvösebb klímájú országok lakói (svájciak, skandinávok, németek, írek, svájciak, britek, hollandok, belgák) manapság nem csak jobban élnek, hanem gazdaságilag gyorsabban is fejlődnek mint a Mediterrán térség vagy a Balkán, emiatt az utóbbiak mindinkább elveszítik stabilitásukat. Felvetődik a gondolat, hogy az egész kontinenst érdemes lenne kellemes klímájú, ennek folytán társadalmilag stabilabb városokból irányítani a jövőben: Hágából, Oslóból vagy éppen Brüsszelből. Emiatt néhány évtized múlva nálunk is megjelenhetnek olyan plakátok, amelyek éppenséggel brüsszeli irányításért kampányolnak.

(A mostani népszavazást azonban nem írnám az egyre melegebb nyarak hatásának számlájára, mozgatórugóját inkább a negatív történelmi reflexek nyomán kialakult általános bizalmatlanságnak és bürokratikus visszahúzódásnak tulajdonítom. Magyarán szólva mi legtöbbször csak abban bízunk, aki „cimbi”, mindenki más gyanús, és sokan a legkisebb probléma felbukkanása esetén is egyből a bürokratizmus védőbástyája mögé bújunk.)

A demokratikus politikai rendszereknek nem csak a klímaváltozás és az éghajlati instabilitás vethet véget, hanem a társadalmak elöregedése is. A várható élettartam növelésével párhuzamosan agyunk szellemi frissességének megőrzése is ugyanilyen fontos a közeljövő egészségügyi rendszere számára, különben szenilis szavazópolgárok milliói dönthetnek el fontos választásokat.

Ha az ember legalábbis észleli a problémák alapvető okait, akkor sárdobálás és bűnbakkeresés helyett képesek leszünk világos lépeseket tenni a helyzet javítása érdekében.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr8111753113

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.