Ideo-logikák

Emiatt élhetünk tovább mint az előző nemzedékek

2017. június 23. - Tamáspatrik

A halálozási statisztikák alapján számolt várható élettartam számítások alapján a magyarországi helyzet egészen a közelmúltig lehangoló képet mutatott, főként a férfiak esetében: az 1960-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig csökkenés volt jellemző (miközben a legtöbb országban ez alatt egyenletesen nőtt), és csak az utóbbi 1-2 évtizedben láthattunk növekedést, 2015-ben a férfiak esetében ez 72, a hölgyeknél pedig 78 év fölött volt.

hungary_life_expectancy.png

 A  születéskor várható élettartam alakulása. Forrás: Wikipédia

A jelenség alaposabb elemzést érdemel, de azt sugallja, hogy a Kádár-rendszer iránti nosztalgiák kevéssé megalapozottak, sokkal indokoltabb egy olyan országról beszélni, ahol az iparosítás és az iparszerű termelés terjedése sok százezer ember életét rövidítette meg. Elsősorban a szív, keringési és daganatos betegségek aránya nőtt meg, és nem nehéz következtetni azokra a tényezőkre, amelyek ezeket előidézték, - általában évtizedekkel mérhető időtávban fejtve ki a káros hatásukat, tehát egy adott kor jellemző betegségei igen gyakran húsz vagy harminc évvel ezelőtti állapotokat tükröznek. (Kérdés persze az is, hogy manapság milyen tényezők jelentik a legnagyobb fenyegetést a jövőbeni egészségünkre?)

A nagy visszaesés egyik oka alighanem a légszennyezés lehetett: a régi nehézipari gyárak ontották a füstöt és egyéb szennyező anyagokat (pl. nehézfémeket), az autókban nem volt katalizátor, és az ólommentes benzin sem volt ismert a '90-es évek előtt. A gázfűtés elterjedése előtt sokan szénnel tüzeltek vagy esetleg olajkályhát használtak, a füst és korom pedig köztudottan ártalmas az egészségre. (E szempontból érdemes megnézni a mai fűtési gyakorlatokat is.) A levegő minősége köztudottan javult az utóbbi évtizedekben, amely köszönhető annak, hogy a nehézipar aránya csökkent, a környezetvédelmi előírások szigorúbbak lettek, emellett az erdősítésnek is tulajdonítható. (Ma már országunk területének 20%-át borítja erdő.)

A mezőgazdaságban használt vegyszerek a mainál sokkal mérgezőbbek voltak és lassabban bomlottak le, és manapság is egyre több vegyszer van, amelyet vagy betiltanak vagy forgalomba sem kerülhet, tehát a pozitív tendencia remélhetőleg tovább folytatódik. Nem csak, hogy több vegyszert használtunk, de védőfelszerelések is csak elvétve voltak: a Kádár-érában általánosságban a munkavédelem igen alacsony szintű volt a mai követelményekhez viszonyítva. (Ma viszont már perelhető is a munkáltató a bizonyítható egészségkárosítás esetében.)

Manapság sok szó esik egyes élelmiszeradalékok feltételezhető káros hatásáról, de például régebben nagy mennyiségű nitrátot használtak tartósításra és a '80-as években divatba jöttek a hidrogénezéssel készült margarinok, aminek a szívet károsító hatását csak később vált ismertté, emiatt ezt az eljárást egyre kevésbé alkalmazták (és ma már nagyon korlátozott mértékben engedélyezik). Régebben a városi embert sokkal több ártalom érte, csak nem volt róla információ – manapság fordított a helyzet, az interneten nem ritkán kifejezett rémhírterjesztést látunk. (Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének különféle ártalmak, mint inkább azt, hogy a sok terjengő álhír közül nehéz kiszűrni az értékes információt.)

Az alkoholfogyasztás gyaníthatóan az egyik fő bűnős a korai halálozásban, a Kádár kor egészében meredeken nőtt, és csak a rendszerváltás óta mutat csökkenő tendenciát. A dohányzók számának csökkenése is inkább az utóbbi évtizedekben figyelhető meg, 2000 óta a férfiak körében 38%-ról 32%-ra változott.

Az orvostudomány fejlődésének hatása nyilvánvalóan jelen van: a 2000-es években forradalminak nevezhető áttörés történt a szívbetegségek kezelésében, emellett általánosságban sokat javultak a diagnosztikai eljárások, és számos daganatos betegség is ma már sokkal jobban kezelhetővé vált mint régen, az eljárások nagy mértékben finomodtak. Az egészségügyben az előrelépés gyakorlatilag teljes egészében a technika fejlődésének tulajdonítható, és a kormánynak saját eredményekkel dicsekednie e téren kábé annyira megalapozott, mintha kádárék saját érdemüknek tartották volna azt, hogy „lehetővé tették” a mezőgazdaság gépesítését.

Ezzel szemben igen kicsi, szinte semmi előrelépés nem történt az utóbbi évtizedekben nálunk az egészségtudatosság terén, abban, hogy mit tesz az állampolgár saját egészségének javításáért. Táplálkozásunk nem lett sokkal egészségesebb, legtöbbünk életmódjára is hasonló megállapítás tehető, kivéve azokat a keveseket, akik hobbiszerűen sportolnak, netán jógáznak vagy rendszeresen túráznak.

Egy dologban látok lényeges előrelépést még az egészségvédelem területén, ez pedig az ergonómia – ami régen ismeretlen fogalom volt, ma viszont már itt-ott megfigyelhető. Elég megnézni egy átlagos régi kapát, amely szabályos derékgyilkos volt – ezzel szemben ma már nagyobb a választék az eszközök között. Egy finnországi farmon már a 90-es évek elején csuklóból is kezelhető kis kapákat használtak (magas szintű gépesítés mellett), a palántázó gépen a munka ülve történt, nem kellett görnyedni, a permetezést pedig tetőtől talpig gumiruhába beöltözve, gázálarcban végezték. A svédek úgy húsz évvel ezelőtt előírták nekünk, hogy kevesebb fém alkatrészt tegyünk egy dobozba, mivel annak súlya nem lépheti túl a 12kg-t, ezzel is a dolgozók egészségét védve. Ezek konkrét példák az egészségkímélő munkavégzésre, azért, hogy ne csak tovább éljünk, hanem hogy az idős korban „szokásosnak” tartott egészségügyi problémák jelentős része is kiküszöbölhető legyen.

 

Milyen tényezők lehetnek, amelyek miatt a várható élettartamunk esetleg mégsem növekszik?

 

Egészségtelen életmód, elhízás: az elhízottak száma pár évtized alatt megduplázódott. A túl magas cukor- és szénhidrát fogyasztásnak tulajdoníthatóan nálunk majdnem minden harmadik ember elhízott, és még rosszabb az arány a gyerekek körében. Ennek leküzdése talán a legnagyobb népegészségügyi problémánk.

Az ülő életmód a dohányzáshoz hasonlítható, sőt annál is nagyobb kockázatokat jelent.

Mai életmódunk általában stresszesebb mint régebbi generációké, ami szintén káros az egészségre.

Az alkoholfogyasztás még mindig magas európai összehasonlításban, és úgy tűnik, mintha jelenlegi konzervatív kormányunk még propagálná is az ivást, vagy legalábbis „menő” dolognak számít alkoholizálni egyes konzervatív felfogásúak körében (a mérsékelt konzervatív felfogásúaktól eltekintve). Hasonlóak mondhatóak el a dohányzásról, és aggasztó, hogy a fiatalok egyre nagyobb része dohányzik.

A légszennyezés terén jelenleg ott a legrosszabb a helyzet, ahol az emberek anyagi okok miatt vagy tudatlanságból műanyagokat, festékes fát, olajos rongyokat használnak fűtésre, károsítva ezzel saját maguknak és szomszédaik szervezetét. Mivel a hatások nem azonnal jelentkeznek, emiatt nincsenek tudatában, hogy milyen károkat okozhatnak ezzel.

Az egészségügyi ellátás enyhén szólva egyenetlen színvonalú: köztudottan pénz vagy szerencse kell ahhoz, hogy valaki megfelelő kezelést kapjon, és semmi jele annak, hogy ez a helyzet a jövőben megváltozna.

Kis méretű, tőkehiányos és alacsony termelékenységű cégeknél a munkavédelem és az ergonómia továbbra sem jellemző.

Egészségkárosító vegyi anyagok továbbra is jelen vannak: az ólommentes benzin késedelmes bevezetése mutatja, hogy a háttérben különféle lobbik tevékenysége fedi el időnként azokat a kutatási eredményeket, amelyek egyes anyagok kivonását indokolttá tennék. Nem feltétlenül erős rákkeltő hatású vegyületekről van szó, mint olyanokról, amelyek a hormonháztartásra vagy az idegrendszerre károsak, és helyettesítésük sem mindig jól megoldott. Lehetnek köztük annyira elterjedt anyagok, hogy betiltásuk kártérítési per lavinákat indítana el, a határt pedig nem nagyon lehet meghúzni, mert minden kényelmi eszköz vagy kütyü is lehet valamilyen mértékben káros az egészségre. Emiatt inkább a túlzásoktól mentes, természetközeli életmód nyújthat leginkább védelmet.

A legújabb brit- és amerikai trendek afelé mutatnak, hogy a legtöbb betegség kezelhetővé válik, viszont az időskori elbutulás és általánosságban a pszichés zavarok sokkal nagyobb problémát fognak jelenteni a jövőben.

A ma ismert veszélyek közül még az éghajlatváltozás az, amely a leginkább fenyegeti a ma élők egészségét: pusztító szélviharokkal, elsivatagosodással, élelmiszer és vízhiánnyal fenyeget, ha nem tudjuk a globális felmelegedést korlátok között tartani és emiatt az ökoszisztémák összeomlanak.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr1512614897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Geo_ 2017.06.23. 09:39:16

Nagyon jó kis összefoglaló! Kösz! Az a 60-as évekbeli törés nem volt nyilvánvaló eddig...

( Ga még nem láttad volna, ajánlom ezt a "kincsesbányát" www.diamandis.com/data?p=data

sok grafikon van a világról, így a várható élettartamról is. A másik fontos tényező a TTR, a gyerekszületési ráta. Ma már azért növekszik a Föld lakossága, mert bár jelentősen csökken a gyerekvállalás, de ennél még gyorsabban növekszik az élettartam, a kettő eredőjéből pedig az jön ki, hogy az évszázad közepétől kezdve csökkenni fog a Föld lakossága is.)

Tamáspatrik 2017.06.23. 19:00:51

@Geo_: Sokan például fóliáztak a 70-es és 80-as években. A feleségem nagyszülei is azt tették, rákban haltak meg 70 valahány éves korukban, amihez gyaníthatóan köze volt ahhoz, hogy mennyire nem foglalkoztak azzal, hogy permetezés esetén valamiféle védelemre van szükség. Akkoriban a mainál több volt a "láthatatlan gyilkos", amely évtizedek alatt fejtette ki a hatását. A növényvédelemben dolgozó munkások például nem nagyon élték meg a 60 évet sem, tudok számos ilyen esetről, szintén rákban haltak meg. Az alkohol, amit ráittak a mérgekre, súlyosbította a hatást. Az akkori cigarettákban több volt a kátrány is, sőt eleinte még füstszűrő sem volt, ezek kb. 30-40 év elteltével okoznak tüdőrákot, egy rákról szóló szakkönyv szerint (általában a cigaretta, amelyen belül a füstszűrős nyilván enyhébb kategória, de nem ártalmatlan.) A házi füstölés mint tartósítás sem volt éppen túl egészséges gyakorlat.

Tamáspatrik 2017.06.23. 19:05:45

@Geo_: Ezek jó ábrák tényleg. Pl. a magyar légszennyezésről nem találtam adatokat, nem volt túl sok időm kutakodni. Viszont köztudott, mások már leírták, amit most én, hogy a levegő a 60-70-es években és még a 80-asokban is sokkal szennyezettebb volt mint ma.
A nosztalgia az mindig megszépíti a valóságot, amikor az ember fiatal, akkor mindent elbír - vagy csak azt gondolja, hogy mindent, mert jelentős ártalmakat szedhet össze, amelyek később fejtik ki a hatásukat.
Butaságnak tartom emiatt a nosztalgiázást, "régen minden jobb volt". Volt ami jobb volt, volt ami nem, a mai problémáink mások.

moonlight777 2017.06.24. 01:05:16

Hát én egyáltalán nem ezt tapasztalom, mármint baromság, hogy tovább élünk mint az előző nemzedékek....
40 vagyok, az apám 50 évesen, a 3 fiútestvére +1 sógora 60-65 közötti életkorokban haltak meg. Ezzel szemben a 4 nagyszülőmből három a 88-91 életkort is megélték, a nagyszüleim túlélték a gyerekeiket, azok a nagyszülők, akik végigcsináltak egy világháborút és egy 56-ot. És ezt tapasztalom a környezetemben is. A mostani 60-ok hullanak mint a legyek, és ez már így volt az 50-es korukban is.
Néhány évtized és nem lesznek 80 feletti emberek, mert a mai középkorosztály minimális töredéke fogja csupán ezt megélni.

Tehát a cikkben lévő konklúzió egy nagy kamu!

moonlight777 2017.06.24. 01:10:54

Ja és a 88-91 éves kort megélt nagyszüleim egész életükben a földeken dolgoztak saját családi gazdaságban, egészségesebbek voltak, mint egy mai átlagos középkorú.

Tamáspatrik 2017.06.24. 10:28:30

@moonlight777: Pontosan erre ad magyarázatot a cikk, amely tényadatokra épül. Akik ipari üzemekbe, bányába kerültek, ipari üzemek környékén laktak, olyan mértékű vegyi anyag terhelést kaptak, ami évtizedekkel később fejti ki a hatását. Nem véletlen, hogy épp a férfiak halálozása nőtt meg leginkább, de nők is voltak szép számmal az iparosítás áldozatai között. Annak ellenére éltek kevesebb ideig, hogy az orvosi ellátás javult ezekben az évtizedekben. A javuló halálozási statisztikák alapján a most felnövő nemzedékek (mivel kevesebb terhelést kaptak), valszeg. tovább fognak élni. Itt persze jön megint egy csomó HA, pl. az elhízás járvány megszűnik és az életmódunkon is tudunk javítani.

Tamáspatrik 2017.06.24. 10:39:15

@moonlight777: Aki ismeri a biológiát tudja, hogy a vegyi anyagok genetikai mutációkat okoznak, de addig sok év telik el általában, amíg a mutáns sejtek rosszindulatú daganatot képeznek. Lőrinciben a cementgyár lebontása után nem takarították el az azbesztet, amely szálló por formájában okozott megbetegedéseket, évtizedekkel a bontás után. A mellhártya rákos esetek az országos átlag 1000 szeresét érik el, a betegek perlik az államot, de első fokon elutasították őket. Pedig az összefüggés teljesen nyilvánvaló, nem véletlen, hogy az azbeszt használatát be is tiltották már régóta. Viszont ha az állam fizet egy esetben, akkor csőstül jöhetnek az újabb kártérítési perek, emiatt valszeg volt némi bírói nyomás.

moonlight777 2017.06.24. 13:24:54

@Tamáspatrik:

Csernobilt se felejtsd ki, vastagon benne van a magas daganatos betegségi ráta okai között.

Tamáspatrik 2017.06.25. 18:59:44

@moonlight777: Igen, az egy látványos ipari katasztrófa, amely sokak életét rövidítette meg. Volt számos kevésbé ismert, pl. az sem használt, hogy Vác vagy Miskolc környékén, amikor ment a cementmű, akkor szürke porral terítette be a városok környékét. Az meg nehezen érthető, hogyan tudták a diósgyőri vasgyárat egy szűk völgybe építeni, nem messze lakóépületektől. A vasgyár bezárása után Miskolc a legrosszabb levegőjű városok közül a legjobbak közé került...