Ideo-logikák

Még a húsvét ünnepébe is beletenyerel a politika

2018. március 28. - Tamáspatrik

Szükség lenne egy olyan jogszabályra, hogy a legnagyobb ünnepeinktől számított három héten belül ne lehessen országos választásokat tartani, se az ünnepek előtt se utána. Három olyan ünnepünk van a húsvét, a minden szentek (ill. halottak napja) és a karácsony, amelyeket a legtöbb családban hosszabb készülődés előz meg, jellemzőjük egyfajta intim ráhangolódás és inkább folyamat jellegűek, nem csupán egy napra korlátozódó események. Az ilyen finom hangulatok nyilvánvalóan nem férnek össze a választási kampány otrombaságaival, azonban sajnos idén is beletenyerel a húsvét ünnepébe a politika szőrös mancsa.

A kormány nem véletlenül április elejére írta ki a választásokat (pontosabban az államfővel mondatták ki, hogy mikor legyen), hiszen március 15-e nagyon jól alkalmas a mozgósításra (az illetékes elvtársak ki is aknázták ennek a lehetőségét), a húsvét pedig a kereszténység ünnepeként szintén a kampánygépezet szolgálatába állítható, nagyban és kicsiben (helyi szinten) egyaránt.

A kormány minden eszközt a kampány szolgálatába állít: nem elég az, hogy folyton ütik a fejünket, - igen ki kell mondani, ez ilyen érzés a folyamatos migránsozás. Folyamatosan megy az agymosás, sőt nyugodtan nevezhetjük divatos szóval "nagyüzemi trollkodásnak", amit a kormány művel. Ugyanis a lényeg a hangerőn, az agresszivitáson van, valódi kommunikációról már régóta nincsen szó.

Még a legjobb célokat is tönkreteheti a mozgalmak fanatizálódása, ahol cinikus törtetők irányítanak, a követők (jelen esetben a képviselőjelöltek) pedig mintha magnószalagról mondanák az előre betanult szöveget. Ajánlatos mindig jól megnézni, hogy kikből áll egy adott mozgalom, hogyha helyes ítéletet szeretnénk hozni.

Ez a fajta légkör, amikor arról beszélgetünk, hogy kik alkalmasak a bizalmunkra leginkább, egyáltalán nem alkalmas arra a fajta belső elmélyedésre amit a nagypéntekben végződő nagyböjt kíván meg.

Kik a valódi keresztények nálunk? Nagyon nehéz nem kereszténynek lenni a mai Magyarországon, legfeljebb akik teljesen más szubkultúrákban élnek, talán néhányan közülük képesek kivonni magukat a keresztény ünnepek (és a nemzeti ünnepek) éves ritmusának hatása alól. Kisgyerek korunktól kezdve "fertőz" minket a kereszténység - azt mondom persze, hogy ennél soha rosszabb fertőzés ne érjen.

A bőrünk alá kúsznak a keresztény tanítások, ha máshol nem templomi esküvőn vagy temetésen, keresztelőn a papi szertartás biztosan megérint minket így vagy úgy. Lehetséges persze, hogy aki nem gyakorló hívő, azok számára zavaró lehet a furcsa szertartásosság, de legalább időnként találkozunk olyan papokkal vagy tanítókkal, akik képesek frissen, tisztán, érdekesen és az alkalomhoz illő mondatokkal szólni. Ha nem is vagyunk hívők, akkor is ott vannak a könyvek, filmek vagy a beszélgetések egymással, amelyek szintén megszólítanak és olykor állásfoglalásra késztetnek minket azokkal a gondolatokkal kapcsolatban, amelyek a kereszténység minden irányzatában közösek: az Ótestamentumból, Jézus életéből és tanításaiból vagy esetleg kiemelkedő egyéniségeitől (szentjeitől) erednek. (Mennyire elgondolkoztató már az is, hogy egy kétezer évvel ezelőtti történet ma is mennyire "élő" és  milyen nagy hatást fejt ki a mai életünkre.)

Nem tudunk nem keresztények lenni, mert életünkben többször fel kell, hogy tegyük azt a kérdést, hogy "Ki volt Jézus Krisztus", és életkorunkból, élethelyzetünkből fakadóan mindig újabb és újabb fajta válaszokat fogalmazhatunk meg.

Ez a válasz lehet nagyon primitív is persze, egyszerű emberi számításból fakadó. Mondhatom azt, hogy biztos kifizetődő hosszútávon a világ egyik legnagyobb vallásához tartozni. A túlvilági örömök reményében követni a liturgiát, eldarálni a "bevált" mondatokat, és azt mondani, hogy hiszek a "megváltásban", amely úgy hangzik mint egy kétes pénzügyi tranzakció.

A keresztény vallás vagy egyáltalán a vallás lényege azonban távol áll az ilyen fajta felületes agyalástól, attól, hogy de jó a kereszténységhez tartozni, ez az erős vár majd megvédi a közösségünket muzulmánoktól vagy más agresszív vallásoktól, legyőzzük őket. Ez megint csak durva félreértése lenne egy olyan vallásnak, amelynek a szeretet a központi tanítása. A dogmatizmus és a vallásháborúk a kereszténységnek sokkal inkább az árnyoldalát, a tévutait mutatják meg mint igazi tartalmát.

A vallásos élet lényege sokkal inkább az átélés. A húsvétot megelőző időszak böjtről és befelé fordulásról szól, csendes visszafogottságról, sokkal inkább példakövetés és azonosulás, nem gyűlölködés, hanem életigenlés.

Az átélés történhet sokféle módon: Bach zenéjén keresztül éppúgy mint egy felemelő prédikációt meghallgatva esetleg a gondolatainkba merülve - olyan tevékenységekkel, amelyek érzelmileg is képesek kiemelni a mindennapok világából (hiszen emiatt lehet csak ünnepi hangulat).

A húsvét mint ősi tavaszünnep az újjászületésről szól. Az igazi ünnep nem a szenvedéstörténet, amiről annyi szó esik, sokkal inkább a feltámadás: ez az amit valóban meg kell ünnepelnünk, amely viszont csak azáltal vált lehetségessé, hogy van előtte keresztre feszítés, nagypéntek.

Tavasszal a természet újjászületik, - így találkozik a régi pogány misztikum a kereszténység legnagyobb ünnepével, a természet éves ritmusa miatt tartjuk ezt az ünnepet tavasszal, nem más okból. Ösztönösen egyfajta testi-lelki megtisztulásra vágyunk ilyenkor.

A politika viszont manapság életünknek szinte minden részében ott akar lenni, és annak ellenére képes a húsvét hangulatát tönkretenni, hogy egy sokkal felszínesebb világ, sokkal lényegtelenebb kérdésekről szól mint a vallás. Arról szól csupán, hogy kicsit könnyebbé tudjuk-e az életünket tenni, nem pedig az élet lényegi alapkérdéseiről.

Azt gondolni, hogy a választások előtt pár nappal, a kampány hajrája nem lesz kihatással erre az ünnepre, teljes naivitás. (Manapság már annak is megvannak a sajátos politikai felhangjai, hogy éppen melyik válogatottal játszunk barátságos mérkőzést. Még a szokásos tavaszi lomtalanítást sem merik az önkormányzatok meghirdetni, nehogy valaki célzatosnak gondolja.)

A húsvét jellegzetes összeurópai ünnep, különféle tavaszköszöntő rítusokkal, sok helyen tojásokat festenek. A locsolkodás jellegzetes magyar népszokás, amely egy régi termékenységi szertartásnak felel meg, emellett pedig a kereszténység születésekor is egy fontos jelkép volt. A húsvét hétfői eszem-iszom azonban már körülbelül olyan viszonyban van a húsvét szellemiségével mint a szilveszternek a karácsonnyal (amely egyébként a téli napforduló, a fény újjászületésének ünnepe).

Mivel a húsvét ünnepe országonként eltérő, ezért a legtöbben, akik a saját hagyományainkat követjük (piros tojás és locsolkodás), nem tudunk vagy legalábbis nehezünkre esik nem magyarnak lennünk ilyenkor - ebben is éppúgy mint sok más szokásunkban. Látható tehát, hogy a húsvét mennyire keresztény, ősi és magyar ünnep is egyben.

Nyilvánvalóan fontos közösségi ünnepekről van szó a húsvét vasárnap és hétfő esetében is (más-más módon), hiszen ilyenkor a legtöbben élénk társasági életet is élünk, amiben a politika megint csak zavaró tényező lehet - esetenként kínos téma, amit kerülgetni kell, főleg a felszított indulatok miatt.

A politikusok szeretnék a saját szakmájukat a világ legfontosabb dolgaként beállítani, és sokan közülük botor módon az élet mennél több területét kontrollálni - amely a mai magyar kormánynak is a jellemzője. Az életünk igazi lényeges kérdései azonban szinte sosem a politika felületes világában dőlnek el.

Ezzel együtt is fontosnak tartom, hogy minél többen elmenjünk szavazni, ugyanis szeretnék egy olyan vezetést látni az ország élén, amely a magánéletet és a közösségi életünket egyaránt jobban tiszteletben tarja mint a jelenlegi.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr5813787082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.03.29. 05:36:58

Van-e jobb ujjászületés, mint a ballibek legyőzése?

morph on deer 2018.03.29. 11:17:05

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár:
Számodra Birca?
Szerintem már azt a régit is elsietted kicsit... De tudod mit? Győzd le a ballibeket, és még az is lehet, hogy kipróbálhatod, milyen is az!:)

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.03.29. 12:00:24

@morph on deer:

Ezért lesz békemenet az urnákhoz jövő vasárnap. Már kovácsolom harci öltözetemet.

erol 2018.03.29. 12:27:48

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: "Van-e jobb ujjászületés, mint a ballibek legyőzése?"
Van: a fidesz legyőzése.

_B_ 2018.03.29. 14:18:33

Vajon kit érdekel a húsvét meg a kokárda, amikor a birka beetethető egy 12000Ft-os rendkívüli rezsicsökkentős értesítővel?

Weißkopf 2018.03.29. 15:26:38

"a nagypéntekben végződő nagyböjt" valójában húsvétvasárnapig tart. Ha jól tudom, a feltámadási körmenetet követő vacsorával ér véget a nagyböjt.

DFK 2018.03.29. 16:51:10

Érdekes, hogy ilyenkor érzékennyé válnak akeresztény ünnepre az ateisták...