1.Kereszténység?
Az európai identitás nem a kereszténységet jelenti, hiszen a legtöbb keresztény nem Európában él, hanem az amerikai kontinensen. Ezen kívül pedig mindegyik kontinensen igen jelentős a keresztények száma, így legfeljebb azt mondhatjuk, hogy Európa kultúrájának alapvető részét képezi a kereszténység, de távolról sem azonosítható vele.
Valójában egyet tudok érteni az 1000 leütés bloggerével, hogy Európa sosem volt keresztény, amennyiben a keresztény szellemiség követését értjük ez alatt. A keresztény vallás hasonló módon alakult ki a judaizmusból mint a buddhizmus a hinduizmusból, sok mindent átvéve az ősi vallás szellemiségéből. Mindkét esetben igaz, hogy az új vallás nem ott terjedt el, ahol létrejött (Izraelben ill. Indiában), sőt az ősi hagyományokat követő papság nem is tette ezt lehetővé. A kereszténység nagyon sok mindent, talán túl sok mindent is megőrzött a judaista Ószövetségből, amely egy egészen más istenképet mutat fel mint a Jézus tanításait közvetítő evangéliumok.
A vallás annyira kulturális jelenség, hogy a protestantizmus, a katolicizmus és az ortodox irányzat mind teljesen eltérő kultúrkörben létezik, emiatt háromféle Európa van valójában, sőt az anglikánokkal együtt négy. A protestáns a katolikus vallástól jóval később vált el mint az ortodox, emiatt közelebb is állnak egymáshoz - a kulturális mentalitásban levő különbségek az EU északi és a déli országai között mégis többször kiütköztek az Euró bevezetését követően.
2.Kifinomult kultúrák együttélése az ókori Görögországban
Az igazi európaiság nem más mint a kulturális kifinomultság, amelyet számos példával tudok alátámasztani. A mai Európa valójában ókori Görögországban született meg, amely Európa kicsinyített modellje: rendkívül tagolt tengerparttal, félszigetekkel, völgyekkel, medencékkel, ahol krétaiak, athéniek, spártaiak, thébaiak, macedónok és sokan mások mind sajátos kultúrát hoztak létre. Európa valójában ez, a verseny révén egymást finomító kultúrák együttese, és az ókori görög kultúrában csírájában ott volt már minden szellemi irányzat, tudományos felfedezés, amely a későbbi Európában megvalósult. A demokrácia arról szól, hogy egyenrangú emberek beszélik meg a köz ügyeit (politika) és hoznak döntéseket, amelyre előzőleg nem nagyon volt példa a világtörténelemben. A rómaiak is megvalósították ezt a rendszert, csak amikor a birodalommá nőttek, akkor váltak császársággá. A középkorban a király személye sem volt más számos esetben mint első az egyenlők között, sosem volt annyira teljhatalmú úr, érinthetetlen "istenség" vagy korlátlan hatalmú despota, élet-halál ura mint Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika nagy kultúráiban (Oroszország ebből a szempontból csak félig európai). Az európai kultúra jellemzője ezzel szemben a humanizmus, ízlés és a kifinomultság.
3.A világ szellemi műhelye
A racionalizmus, a logikai pontosságra való törekvés mondhatni európai találmány. Az átütően új gondolatok és technológiák legnagyobb része kb. a London-Amszterdam-Párizs háromszögből származott, aránylag kis területről - lehetne azt is mondani, hogy különféle vallásokkal fémjelezhető kultúrák találkozási pontjain. (Az új dolgok még véletlenül sem a bigottan vallásos területeken születtek meg, sem Róma sem a spanyol inkvizíció nem hozott létre ilyesmit.) Itt születtek meg azok az életformák és felfogások, amelyek a világ minden részén elterjedtté váltak és ma ennél valamivel nagyobb körben, de szintén Európa nyugati részén találhatóak főleg a legjelentősebb szellemi műhelyek. Habár szinte minden országban léteznek kisebb, de adott területeken jelentős központok, a lényeg hogy majdnem mindenki átvesz, másol újdonságokat, amelyek többnyire a nagy központokban jöttek létre. Ha a tudományban már nem is Európa az első, de például az olasz és francia dizájn a divat területén, vagy az angolszász popzene dominanciája is bizonyítja kontinensünk egész világra kiterjedő kulturális hatását. És akkor még nem beszéltünk a rengeteg kisebb nép gazdag kulturális hagyományairól... A világörökségek listáját vastagon Európa vezeti, minálunk is van 8 ilyen hely.
4. Az életszínvonal a legmagasabb a munkaórák számához képest
A világ szinte minden fejlett országában többet dolgoznak az emberek mint Nyugat-Európában az USA-tól Kelet-Ázsiáig bezárólag, a fejlett technológiának és a szervezettségnek köszönhetően. A szociális ellátások a legfejlettebbek és a társadalmi különbségek a legkisebbek, az államok által nyújtott szolgáltatások színvonalasabbak mint máshol - ezt nem azért írom le, mert reklámot szeretnék csinálni a kontinensnek, ahol élünk, hanem ha egy politikus Európa részének tekinti a saját országát, akkor ezeket kell megvalósítania, nem pedig kereszténységről hadoválnia: kevesebb munkaidő mellett magasabb béreket, szociálisan gondoskodó, hatékonyan működő államot.
5.A humanizmus szelleme ma is erősödik
A humanizmus része, hogy az LGBT jogok terjedése továbbra is jellemző, egyre több országban kapnak hasonló jogokat az eltérő szexuális orientációjú emberek. Lehet ezen szörnyülködni, de a ráció és a humanizmus azt jelenti ebben esetben, hogy ezzel a lehetőséggel úgyis csak nagyon-nagyon kevesen fognak élni, akiknek valóban szükségük van rá éppúgy mint ahogyan a mozgáskorlátozottak száma is csekély, de számukra is biztosítunk lehetőségeket, hogy ne érezzék annyira a helyzetük hátrányait. Orbán Viktor el van tévedve, pontosabban tipikus csúsztatást követ el: nem az egyes országoknak vannak jogaik, hanem az országok állampolgárainak, ha ezt nem vesszük figyelembe, hanem csak a "többség" akaratát akarjuk mindenkire rákényszeríteni, az nem európai megoldás. A halálbüntetés megszüntetése is Európából indult: itt merült fel először, hogy a kivégzés talán szükségtelen legalábbis az esetek túlnyomó részében, hiszen az elkövetők később információforrások lehetnek (akár orvosi értelemben is), másrészt olykor ártatlanokat is kivégeznek. A halálbüntetés gyakorlata a kontinensünkön egyedül Belorussziában maradt fenn, amelyről tudvalevő, hogy politikai értelemben totális zárvány. Ezzel együtt Európa Ázsia nagy részével együtt a legbiztonságosabb, az erőszakos cselekmények száma a legalacsonyabb.
6.Drogok
Droghasználat területén ugyan Európa összességében sajnos eléggé átlagosnak mondható, azonban a kemény drogok (opiátok) esetében valamivel jobb a helyzet, és a probléma jelenleg korántsem olyan súlyos mint az USA-ban vagy egyes dél-amerikai is ázsiai országokban. A droghasználat különféle formái a Brit Szigeteken általában elterjedtnek mondhatóak, valamint még többek között Oroszországban vagy Ukrajnában is, ahol emellett az alkoholizmus is köztudottan súlyos méreteket ölt.
Európában az ember sokkal inkább érték mint bárhol máshol, és a kontinensünk egyedi értékei egyáltalán nem azok, amelyeket a különféle politikusok leginkább hangoztatni szoktak. Nyilvánvaló, hogy a migrációt úgy kell tudni szabályozni és olyan szinten kell tudni tartani, hogy az ideérkezők hajlandóak és kénytelenek is legyenek átvenni a saját érdekükben a fent említett alapvető európai kulturális értékeket (humanizmus, racionalitás, más vallásának és szokásainak tisztelete). Az is eléggé egyértelmű, hogy nem egy Európa van, hanem többféle: az északi (többségileg protestáns) centrum országok, amelyek a kontinens gazdasági motorjai, a mentalitásában ezt kiegészítő, szorosan kapcsolódó katolikus dél, a lazábban kapcsolódó britek, norvégok, svájciak, ezen kívül a még lazábban kapcsolódó, pl. társult tagként szintén a szövetségi rendszerhez tartozó Kelet-Európa, amelynek Magyarország semmiképpen nem része (negyven éven keresztül sajnos az volt). A "nemzetállamok Európája" e tekintetben eléggé értelmetlenül hangzik és a világháborúkat megelőző kaotikus állapotot idézi fel. Nem folytonosan gyengíteni, hanem erősíteni kell az Európai Uniót, különben sosem lesz sem közös külpolitika, sem közös migrációkezelés, sem közös hadsereg.