Ideo-logikák

Erről szól valójában az európai identitás

2018. augusztus 01. - Tamáspatrik

1.Kereszténység?

Az európai identitás nem a kereszténységet jelenti, hiszen a legtöbb keresztény nem Európában él, hanem az amerikai kontinensen. Ezen kívül pedig mindegyik kontinensen igen jelentős a keresztények száma, így legfeljebb azt mondhatjuk, hogy Európa kultúrájának alapvető részét képezi a kereszténység, de távolról sem azonosítható vele.

Valójában egyet tudok érteni az 1000 leütés bloggerével, hogy Európa sosem volt keresztény, amennyiben a keresztény szellemiség követését értjük ez alatt. A keresztény vallás hasonló módon alakult ki a judaizmusból mint a buddhizmus a hinduizmusból, sok mindent átvéve az ősi vallás szellemiségéből. Mindkét esetben igaz, hogy az új vallás nem ott terjedt el, ahol létrejött (Izraelben ill. Indiában), sőt az ősi hagyományokat követő papság nem is tette ezt lehetővé. A kereszténység nagyon sok mindent, talán túl sok mindent is megőrzött a judaista Ószövetségből, amely egy egészen más istenképet mutat fel mint a Jézus tanításait közvetítő evangéliumok.

A vallás annyira kulturális jelenség, hogy a protestantizmus, a katolicizmus és az ortodox irányzat mind teljesen eltérő kultúrkörben létezik, emiatt háromféle Európa van valójában, sőt az anglikánokkal együtt négy. A protestáns a katolikus vallástól jóval később vált el mint az ortodox, emiatt közelebb is állnak egymáshoz - a kulturális mentalitásban levő különbségek az EU északi és a déli országai között mégis többször kiütköztek az Euró bevezetését követően.

2.Kifinomult kultúrák együttélése az ókori Görögországban

Az igazi európaiság nem más mint a kulturális kifinomultság, amelyet számos példával tudok alátámasztani. A mai Európa valójában ókori Görögországban született meg, amely Európa kicsinyített modellje: rendkívül tagolt tengerparttal, félszigetekkel, völgyekkel, medencékkel, ahol krétaiak, athéniek, spártaiak, thébaiak, macedónok és sokan mások mind sajátos kultúrát hoztak létre. Európa valójában ez, a verseny révén egymást finomító kultúrák együttese, és az ókori görög kultúrában csírájában ott volt már minden szellemi irányzat, tudományos felfedezés, amely a későbbi Európában megvalósult. A demokrácia arról szól, hogy egyenrangú emberek beszélik meg a köz ügyeit (politika) és hoznak döntéseket, amelyre előzőleg nem nagyon volt példa a világtörténelemben. A rómaiak is megvalósították ezt a rendszert, csak amikor a birodalommá nőttek, akkor váltak császársággá. A középkorban a király személye sem volt más számos esetben mint első az egyenlők között, sosem volt annyira teljhatalmú úr, érinthetetlen "istenség" vagy korlátlan hatalmú despota, élet-halál ura mint Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika nagy kultúráiban (Oroszország ebből a szempontból csak félig európai). Az európai kultúra jellemzője ezzel szemben a humanizmus, ízlés és a kifinomultság.

3.A világ szellemi műhelye

A racionalizmus, a logikai pontosságra való törekvés mondhatni európai találmány. Az átütően új gondolatok és technológiák legnagyobb része kb. a London-Amszterdam-Párizs háromszögből származott, aránylag kis területről - lehetne azt is mondani, hogy különféle vallásokkal fémjelezhető kultúrák találkozási pontjain. (Az új dolgok még véletlenül sem a bigottan vallásos területeken születtek meg, sem Róma sem a spanyol inkvizíció nem hozott létre ilyesmit.) Itt születtek meg azok az életformák és felfogások, amelyek a világ minden részén elterjedtté váltak és ma ennél valamivel nagyobb körben, de szintén Európa nyugati részén találhatóak főleg a legjelentősebb szellemi műhelyek. Habár szinte minden országban léteznek kisebb, de adott területeken jelentős központok, a lényeg hogy majdnem mindenki átvesz, másol újdonságokat, amelyek többnyire a nagy központokban jöttek létre. Ha a tudományban már nem is Európa az első, de például az olasz és francia dizájn a divat területén, vagy az angolszász popzene dominanciája is bizonyítja kontinensünk egész világra kiterjedő kulturális hatását. És akkor még nem beszéltünk a rengeteg kisebb nép gazdag kulturális hagyományairól... A világörökségek listáját vastagon Európa vezeti, minálunk is van 8 ilyen hely.

4. Az életszínvonal a legmagasabb a munkaórák számához képest

A világ szinte minden fejlett országában többet dolgoznak az emberek mint Nyugat-Európában az USA-tól Kelet-Ázsiáig bezárólag, a fejlett technológiának és a szervezettségnek köszönhetően. A szociális ellátások a legfejlettebbek és a társadalmi különbségek a legkisebbek, az államok által nyújtott szolgáltatások színvonalasabbak mint máshol - ezt nem azért írom le, mert reklámot szeretnék csinálni a kontinensnek, ahol élünk, hanem ha egy politikus Európa részének tekinti a saját országát, akkor ezeket kell megvalósítania, nem pedig kereszténységről hadoválnia: kevesebb munkaidő mellett magasabb béreket, szociálisan gondoskodó, hatékonyan működő államot.

5.A humanizmus szelleme ma is erősödik

A humanizmus része, hogy az LGBT jogok terjedése továbbra is jellemző, egyre több országban kapnak hasonló jogokat az eltérő szexuális orientációjú emberek. Lehet ezen szörnyülködni, de a ráció és a humanizmus azt jelenti ebben esetben, hogy ezzel a lehetőséggel úgyis csak nagyon-nagyon kevesen fognak élni, akiknek valóban szükségük van rá éppúgy mint ahogyan a mozgáskorlátozottak száma is csekély, de számukra is biztosítunk lehetőségeket, hogy ne érezzék annyira a helyzetük hátrányait. Orbán Viktor el van tévedve, pontosabban tipikus csúsztatást követ el: nem az egyes országoknak vannak jogaik, hanem az országok állampolgárainak, ha ezt nem vesszük figyelembe, hanem csak a "többség" akaratát akarjuk mindenkire rákényszeríteni, az nem európai megoldás. A halálbüntetés megszüntetése is Európából indult: itt merült fel először, hogy a kivégzés talán szükségtelen legalábbis az esetek túlnyomó részében, hiszen az elkövetők később információforrások lehetnek (akár orvosi értelemben is), másrészt olykor ártatlanokat is kivégeznek. A halálbüntetés gyakorlata a kontinensünkön egyedül Belorussziában maradt fenn, amelyről tudvalevő, hogy politikai értelemben totális zárvány. Ezzel együtt Európa Ázsia nagy részével együtt a legbiztonságosabb, az erőszakos cselekmények száma a legalacsonyabb.

6.Drogok

Droghasználat területén ugyan Európa összességében sajnos eléggé átlagosnak mondható, azonban a kemény drogok (opiátok) esetében valamivel jobb a helyzet, és a probléma jelenleg korántsem olyan súlyos mint az USA-ban vagy egyes dél-amerikai is ázsiai országokban. A droghasználat különféle formái a Brit Szigeteken általában elterjedtnek mondhatóak, valamint még többek között Oroszországban vagy Ukrajnában is, ahol emellett az alkoholizmus is köztudottan súlyos méreteket ölt.

Európában az ember sokkal inkább érték mint bárhol máshol, és a kontinensünk egyedi értékei egyáltalán nem azok, amelyeket a különféle politikusok leginkább hangoztatni szoktak. Nyilvánvaló, hogy a migrációt úgy kell tudni szabályozni és olyan szinten kell tudni tartani, hogy az ideérkezők hajlandóak és kénytelenek is legyenek átvenni a saját érdekükben a fent említett alapvető európai kulturális értékeket (humanizmus, racionalitás, más vallásának és szokásainak tisztelete). Az is eléggé egyértelmű, hogy nem egy Európa van, hanem többféle: az északi (többségileg protestáns) centrum országok, amelyek a kontinens gazdasági motorjai, a mentalitásában ezt kiegészítő, szorosan kapcsolódó katolikus dél, a lazábban kapcsolódó britek, norvégok, svájciak, ezen kívül a még lazábban kapcsolódó, pl. társult tagként szintén a szövetségi rendszerhez tartozó Kelet-Európa, amelynek Magyarország semmiképpen nem része (negyven éven keresztül sajnos az volt). A "nemzetállamok Európája" e tekintetben eléggé értelmetlenül hangzik és a világháborúkat megelőző kaotikus állapotot idézi fel. Nem folytonosan gyengíteni, hanem erősíteni kell az Európai Uniót, különben sosem lesz sem közös külpolitika, sem közös migrációkezelés, sem közös hadsereg.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr4214154439

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jakab.gipsz 2018.08.02. 23:22:20

Tipikusan kiüresedett, neoliberális ateista frázisok és sztereotípiák, amelyeket felsoroltál.

Ez a felsorolás, még nem bizonyít semmit sem. Negligálod a keresztény humanitást, amelyet éppenséggel az ateista-materialista Marxizmus, kényszerített parkoló pályára. El hallgattad az élő zsidó-muzulmán gyűlölködést és persze a síita-szunnita gyűlölködést is.

Az alapvető probléma elvi, ugyanis egy szekularizált jog-állam, identitás és kultúra nélküli, totális állam, ahol csak az erőszak szervezetek tartják fenn a rendet.

Belzebubo 2018.08.03. 00:03:12

Melyik keresztény humanitásra gondolsz? Az inkvizícióra és a máglyákra, a homousion - homoiusion háborúira? Mert Teréz anyára aligha, mert ő nem nézett se vallást, se bőrszínt, csak segített önzetlenül. A mai Mo-n már rég kiszúrták volna a kocsija kerekét... Az említett gyűlölködések pedig hol tartoznak Európához? Más. Az egyik leginkább és leghamarabb szekularizált ország Franciao. Ahol ugye szerinted se identitás se kultúra... A németek is elfelejtették már Beethovent és az osztrákok is Mozartot, ugye?

Ad Dio 2018.08.03. 00:44:56

A demokrácia a hellén kultúrában egy nagyon-nagyon zárójeles kis fejezet (ami ráadásul messze nem a mai demokráciát jelentette, csupán azt, hogy picit többen szólhattak bele az ügyekbe, mint máskor). A legtöbb görög polisz erősen hierarchikus, születési jogokra alapuló, néhol despotikus kiépülésű volt. Fénykorát Periklész idejére teszik, de alig 30 évvel e kor után ugyan ez a társadalom simán kivégzi Szókratészt.

Szeretem a görög kultúrát, de azért idealizálni nem kell. Ahogy a kereszténységet sem. Mindkettő erősen hatott és hat a mai világunkra, ahogy más egyéb kultúrhatások is (római birodalom, zsidóság, skandináv világ, kelták stb)

sírjatok 2018.08.03. 01:42:02

Kimaradt a végéről, hogy TEHÁT akkor máris jöhet számolatlanul az illegál kecskepásztor csürhe.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2018.08.03. 07:14:23

Nem, ez a liberális identitás. nem az európai.

Belzebubo 2018.08.03. 07:34:49

Birca tévedsz, az európai identitás az liberális. Csak mindig összetéveszted a kulturális mag -Európát, a földrajzival A Lajtától K-re már csak a peremvidék van, hogy úgy mondjam, a gyepü

JorEl 2018.08.03. 07:48:02

Ez kicsit zavaros, de esetleg próbáld meg megyőzni a dél olaszokat, a született franciákat, a türingiai németeket, a katalánokat, vagy akár a finneket arról, hogy létezik egyáltalán ilyen "európai identitás"

a szürkebarát ötven árnyalata 2018.08.03. 11:08:55

@Ad Dio: Mindent a saját környezetében kell megítélni. Abban az időben, amikor pl. a fáraó istennek számított, már az is nagy vívmány volt, hogy "picit többen szólhattak bele az ügyekbe".

a szürkebarát ötven árnyalata 2018.08.03. 11:11:08

@JorEl: Ezek európai identitások. Attól európai, hogy olasz, francia, német, katalán, vagy finn.

Ad Dio 2018.08.03. 11:48:04

@pityókaborsommelier:

Ez is igaz, csak túl nem érdemes értékelni a dolgokat. Egy hierarchikus társadalom sem jelent abszolút centralizációt (az archaikus társadalmakban a szubszidiaritás pl. sokkal inkább érvényesült mint ma). Vagy érdemes a magyar középkorra gondolni, a "rendi köztársasággal.
Az athéni demokrácia legtöbbször idealizált állapotban kerül elő, ami fals kép. Nb. nem kevés akkori filozófus egyenesen ellenezte azt (Szókratész sokat kritizálta, Platón és Arisztotelész ellenezte). Nem volt az a dolog egy földre ereszkedett mennyország.

Ad Dio 2018.08.03. 12:18:49

Pillanatnyilag az egyetlen komolyan vehető koncepció az EU egyben tartására a Nemzetek Európája névvel jelzett laza társulás. A nemzeti demokráciák nem kiválthatóak jelenleg egy központival. Az ma a demokrácia halálát jelentené.

a szürkebarát ötven árnyalata 2018.08.03. 12:21:03

@Ad Dio: Az igaz, hogy legtöbbször idealizálják az athéni demokráciát, talán pont azért, mert a maga korában (legalábbis) az idealizálók által ismert világban előzmény nélküli volt. És, valljuk be, az egyenlőség eszméje mindig is vonzó volt. Mindamellett, a szomszédok istenkirályától eljutni oda, hogy többen, elméletileg egyenlően, döntsenek közügyekben, nem is lépés volt. Visszanézve ez egy társadalmi evolúció első lépéseinek egyike volt.

Ad Dio 2018.08.03. 12:42:43

@pityókaborsommelier:

A "szomszédoknak" nem istenkirálya volt, hanem csak sima királya. Alkalmasint választott és nem örökletes. A demokrácia pedig egy szűk, csak vagyonos férfiakból álló csoport számára adott választójogot. Nb minden athéni polgárra jutott 3-4 rabszolga vagy betelepült, akinek semmiféle joga nem volt. A "demokrácia" a társadalom 10%-át érintette. Azért ez az egyenlőségtől meglehetősen messze van...

Épp ezért nem érdemes ezt idealizálni.

a szürkebarát ötven árnyalata 2018.08.03. 12:47:19

@Ad Dio: Nem is akarom. Viszont, gondolom, azt te is belátod, hogy komoly elmozdulás volt a környéken megszokott hatalomgyakorláshoz képest. A szomszédokra utalva Egyiptomra gondoltam, de a perzsáknál is hasonló volt a helyzet.

a szürkebarát ötven árnyalata 2018.08.03. 12:49:22

@Ad Dio: @pityókaborsommelier: Amúgy semmit, tehát egyetlen társadalmi berendezkedést sem szabad idealizálni, ellenben erősen javasolt kritikus szemmel nézni, és törekedni jobbítására, már ahol a hatalmat gyakorlók ez nem torolják meg.

JorEl 2018.08.03. 19:06:44

@pityókaborsommelier: Ez így nettó hülyeség, nem létezik olyan, hogy "európai identitás".

Tamáspatrik 2018.08.03. 19:42:14

@Ad Dio: A cikkben azt fejtegettem, hogy sokkal inkább a humanitás mint a kereszténység, ami európai érték, ami sehol máshol nincs. A kereszténység csupán egy fontos része a sokarcú európai kultúrának.

Tamáspatrik 2018.08.03. 19:42:48

@JorEl: Mivel a "vezír" szótárában nem szerepel ily módon, hát nyilván nincs...

Tamáspatrik 2018.08.03. 19:45:52

@Ad Dio: a "néhol despotikus" igen kedvező jelző a görög kultúrára olyan korban, ahol a legtöbb állam vezetése kimondottan despotikus volt. Még a nem demokratikus poliszokban sem volt a király élet-halál ura. A humanizmus csírájában itt kezdődött.

Tamáspatrik 2018.08.03. 19:47:19

@JorEl: Amiben benne élünk azt természetesnek tartjuk. Ha kiesünk belőle, akkor vesszük észre az értékeit, ez minden népre, nemzetre érvényes.

JorEl 2018.08.03. 20:21:55

@Tamáspatrik: Tudod suttyó a téveszméiddel szemben, azért szavaztam a kétfarkúakra, mert a hozzád hasonlók végképp nyílvánvalóvá tették, hogy nincs aki képviselje az emberi értékeket a politikában ebben az országban.

JorEl 2018.08.03. 20:23:53

@Tamáspatrik: a másik hozzászólásodhoz csak annyit, hogy nem tudom te merrefelé élsz, de lehet, hogy le kéne állnod a tudatmódosítókkal, mert nagyon messze állsz a valóságtól

Ad Dio 2018.08.03. 21:14:39

@Tamáspatrik:

A humanizmus valójában Isten nélküli kereszténység. Sem a görögök nem voltak "humánusak" sem a rómaiak. Ők a "humanizmust" csak a saját kasztjuk felé tartották. A rabszolgát meg simán halálra lehetett korbácsolni, meg lehetett erőszakolni, le lehetett vágni a végtagjait. Joga persze nem volt. A keresztény világban mindenkinek volt joga, mert mindenkinek volt Isten által teremtett lelke, az üdvösség mindenkinek a jussa lehetett. Ebből lett a humanizmus, nem a hellén világból.

Tamáspatrik 2018.08.04. 11:28:10

@Ad Dio: Egyrészt figyelemben kell venni, hogy az ókorban a kultúra mennyire mozaikos volt, nagyon nagy fejlettségi szintek léteztek köztük és idegen és egy rabszolga is a görög poliszban magasabb szinten élhetett mint otthon. Alapvetően mások voltak a normák akkoriban, nem hasonlítható a mostani viszonyokhoz. A humanizmus mellett a racionalizmus szintén az ókori görögök jellemzője, később a modern Európáé is egyben. Különben nem tudtak volna kitermelni annyi filozófust, tudóst, matematikust.
A kereszténységben lehetnek humanista értékek, de akkor mért volt az, hogy újra fel kellett fedezni a reneszánsz idején? Az ember, az emberi egyéniség nem volt fontos a kereszténységnek a legtöbb esetben, az ógörögöknek viszont igen. Tömegember más kultúrákban is létezett mint norma, egyéniség viszont csak Európában.

a szürkebarát ötven árnyalata 2018.08.06. 11:21:06

@JorEl: Az a nettó hyülyeség, amit te írtál. Már hogyne létezne. ha esetleg úgy írom: európai identitások, mejd veszem azt, ami közös bennük, ami megkülönböztet minket pl. az afrikaiaktól, ázsiaiaktól?

JorEl 2018.08.06. 11:47:11

@pityókaborsommelier: ha azt veszed, ami valóban közös bennük, akkor azt fogod tapasztalni, hogy ugyanezek az értékek globálisan mindenhol azonosak. Mellesleg lehet, hogy az "identitás" fogalmát kéne picit jobban körüljárnod, hogy megértsd és ne használd olyan kontextusban, amiben semmi értelme sincs.