Ideo-logikák

Tíz érv amellett, hogy a kapitalizmus egy remek dolog

2018. szeptember 24. - Tamáspatrik

Egyetlen társadalmi rendszer sem lehet tökéletes, de a rossz képzettársításokkal terhes, "embertelen kapitalizmus" rendszere nagyon sok olyan LEHETŐSÉGET rejt, ami régebbi korokban nem létezett. Vegyük észre, hogy lényegében spontán jött létre és életképesebbnek bizonyult az olyan, íróasztal mellett született agyrémeknél mint a kommunizmus és a fasizmus. Ezzel együtt egy társadalom kiegyensúlyozott működéséhez szocialista, patrióta, környezetvédő és egyéb elvek alkalmazására éppúgy szükség van.

1.A "piac" nagyon demokratikus dolog

A piac a többség értékítéletét, szabad döntéseit tükrözi adott termékek és szolgáltatások viszonylatában. Működhet kicsiben és nagyban egyaránt: aki a nagy multik termékeivel szemben a közvetlen és személyes kapcsolaton alapuló vásárlást részesíti előnyben, ő is ki fog menni a helyi piacra. Emiatt elmondható, hogy szinte mindenki valamilyen módon a piacgazdaság híve, mindenki szereti, ha van választása.

2.Tőkés vagy vállalkozó?

A gonosz tőkéről, akit csak a profit érdekel sok szó esik, ritkábban van szó mint vállalkozókról, pedig a kettő sok esetben ugyanazt jelenti. Vegyük észre, hogy milyen fantasztikus szó a "vállalkozni": az ember ilyenkor sok mindent kockára tesz a siker érdekében. Az is köztudott, hogy a legtöbb vállalkozás egy-két év alatt befuccsol és nem termel nyereséget. A vállalkozás mindig egy kicsit ugrás az ismeretlenbe, amikor az ember csak a saját belső értékeiben bízhat és eltávolodik mindattól, ami jól ismert és megszokott. A siker pedig éppen attól értékes, hogy nem előre garantálható.

Sajnos országunk vezetése kevésre értékeli a vállalkozó szellemet: az üzenet a médiában éjjel-nappal arról szól, hogy ne kockáztass semmit, fő a biztonság, mi mindent előre lezsírozunk, leosztjuk a lapokat. Sőt a rejtett üzenet még ennél is tovább megy: önállóságra nincs szükség, mi mindenkiről gondoskodunk. Nem is kell gondolkozni, tehetségeinket kifejleszteni, mert a vezérkar majd mindent kitalál és elég a parancsokat fegyelmezetten, megbízhatóan végrehajtani. Ilyen sikertörténeteket látunk ma nap mint nap, ami nem a kapitalista, hanem az azt megelőző rendszerek (feudális vagy katona államok) jellemzője - a dolog primitívsége nagyon elkeserítő.

3.A befektetés is a bizalomról szól

Sokan nem vesznek részt személyesen az üzletben, csak befektetik a pénzüket (legyen szó akár magánszemélyről, akár egy bankról): ha meggondoljuk az ilyen lépés mindig a bizalomról is szól. Amelyik vállalatban valamennyire megbízom, ott fogom a pénzemet befektetni, az pedig sokat jelent az embernek vagy egy csapatnak, ha megbíznak benne az üzletfelek.

Az egyes országok fejlettsége és fejlődésének mértéke szorosan összefügg a társadalmi bizalom szintjével. Ahol az emberek megbíznak egymásban, ott gyorsabbak az üzletkötések és átláthatóbbak, kisebb a bürokrácia. Ahol nincs magas szintű társadalmi bizalom (nem csak a családtagokban és haverokban hanem általánosságban), vagy pedig tudatosan rombolják, ott minden egyre nehézkesebben fog működni és a gazdaság alapját képező vállalkozások fejlődése is lelassul.

4.Mi is az a "tőke"?

Az a bizonyos "gonosz tőke" mi is valójában? Gondoljunk a szőlőtőkére, évtizedek hosszú munkájával válhat egyre termőképesebbé. A pénztőke is a termőképesség mértékét fejezi ki, amely általában hosszú évtizedek, akár több generáció munkájának eredménye (sőt szimbolikusan még az arany is ezt fejezi ki, hiszen egy nagyon nehezen összegyűjthető fém, amely nem oxidálódik). A tőke ráadásul kötelezettséget is jelent: hiszen a világunk a kölcsönhatásra épül és ha birtoklunk valamit, az a bizonyos dolog is birtokolni fog minket. (Pl. aki valaha is kertészkedett az tudja, hogy miről beszélek.) Ez esetben a jó közérzetemhez tartozik, hogy a tőkét ne hanyagoljam el, legalább megőrizzem vagy ha lehet még gyarapítsam is.

5.Sokan azt hiszik, hogy nem versenyképesek

Aki még nem tapasztalta meg a kapitalizmus világos logikáját a gyakorlatban, valószínűleg úgy hiszi, hogy mindez humbug, főleg ha gyerekkora óta mindenki azt sugallja neki, hogy ő egy született "lúzer". Aki nem látott még soha tisztességes versenyt, az nem is fog benne hinni, hogy egyáltalán létezhet ilyesmi.

Ezzel szemben manapság gyakorlatilag mindenkinek vannak olyan képességei vagy kifejleszthet olyanokat, amelyek versenyképessé teszik, legalábbis olyan szinten, hogy egy versenyképes csapat része legyen - a jól teljesítő csapatokban a résztvevők között elosztható nyereség is nagyobb. A kapitalizmus valójában az emberiség örökös, soha meg nem nyerhető háborúja a nyomor ellen, és a modern háborúkra az jellemző, hogy a "frontvonalban harcoló" csapatoknál mindig sokkal nagyobb a támogató egységek száma. (Valójában a gazdasági szintű verseny csökkenti is a háborúkká fajuló politikai versengést, hiszen mindenkinek túlságosan sok a vesztenivalója.)

6.A sokat szidott GDP az ÉRTÉKteremtést méri

Semmi sem jellemezhető egy-két mutatóval, pl. az egészségünk sem a vérnyomásunkkal vagy a vércukor szinttel, a GDP azért működik viszonylagosan jól és nincs nála jobb jelenleg, mert egy társadalom értékteremtését méri. A piac értékítéletét tükrözve persze, ami persze éppannyira torz gazdaságilag, amennyire a demokrácia is torz a politikában. Ahol az értékteremtés magas szintű egy főre vetítve, azok általában a gazdag államok.

7.A márka minőségi garanciát jelent

Képmutató módon szidjuk a multikat, miközben szeretünk "márkás" termékeket vásárolni. Az ismert márka nem biztosan jobb a másiknál, de jobban bízhatok benne, hogy nem fog kudarcot vallani. A modern kapitalizmus lényege ugyanis a viszonylag magas szintű minőségbiztosítás a termelés során. (Ez az "összeszerelő üzem" lényege is, emiatt jóval több mint egy Ikea-bútor összerakása.) A kapitalizmus minőségről is szól: a minőség persze csak ahhoz képest magas szintű, hogy az adott termék vagy szolgáltatás mennyire könnyen megfizethető, ill. mennyire könnyen elérhető.

Nem véletlen, hogy egy ismert márka önmagában maga is egy szellemi építmény, egy termék, amelynek valóságos értéke van.

8.A teljesítmény elv érvényesülése

A kapitalista logikában nem a származás, a kapcsolatok, hanem a nyújtott teljesítmény a meghatározó. Az is teljesen érdektelen, hogy ki mennyit dolgozik, csak a kimenet az érdekes, hogy mások ezt hogyan honorálják. Ez az elv nagyon elősegíti a specializálódást egy adott területen, a részletekben való elmélyedést és magabiztosság megszerzését, a szakmai rutin pedig hosszabb távú előnyt biztosít számomra másokkal szemben. 

9.Javítja az együttműködést és a csapatmunkát

A legtöbb munkahelyen teljesen idegen emberekkel kell tudni együtt dolgozni, általában egy csapat részeként. A kapitalista rendszerben a munkamegosztás jóval bonyolultabb és kifinomultabb mint a régebbi évezredekben bármikor és bárhol. A munkahelyek többségében a munkavégzés szerencsére nem vagy csak részben mechanikus jellegű, és különféle stílusú, eltérő adottságú emberekhez kell tudni alkalmazkodni, valamint közösen egyes problémákra megoldást találni. A munkahely a legtöbbünknek fontos szociális közeg is, aminek hiányát megérzik például azok, akik korábban nyugdíjba mennek. (Több ismerősöm valódi válságként élte meg, hogy ideje nagy részét otthon töltötte és egy kicsit le is értékelődött a társadalom szemében.)

10.Nem csak az anyagiakról, hanem a jó hírnévről is szól

A legtöbben szeretnénk valamilyen sikert megélni, és erre a munkánk során általában van is valamilyen lehetőségünk: hiszen valahonnan indultam, és megélem, hogy eljutottam valahova. Más kérdés, hogy a kisebb sikereket értékelni tudjuk-e valóban, vagy önmagunk helyett mindig olyanokhoz viszonyítunk, akik nálunk sikeresebbek.

A legtöbb vállalkozó számára a jó hírnév egy idő után fontosabb lehet a pénznél, hiszen szinte mindannyian vágyunk egy adott közösség elismerésére. Emiatt a kapitalista rendszer végső soron mégsem teljesen anyagias, amit az is mutat, hogy vagyonos emberek sok esetben jótékonykodnak, alapítványokat hoznak létre vagy művészeket támogatnak. (Lehet azt mondani, hogy ha ők nem lennének annyira gazdagok, nem lenne annyi szegény ember - dehogynem! Ja igen, és ha az állam ezt adó formájában szedné be és úgy osztanál el, akkor mennyit nyelne el a bürokrácia.)

 

Lehetne még további érveket is felhozni a kapitalizmus mellett, mint például a polgár alapvető függetlenségét és racionális gondolkodását, a rendszer dinamizmusát valamint az elért hihetetlen gazdagságát és kifinomultságát. Valójában amit kizsákmányolásnak szoktak nevezni, abban is van egy olyan rejtett elv, hogy lényegében kényszerű (vagy időnként önkéntes) áldozathozatal későbbi generációk javára, hiszen a fejlett társadalmak dolgozói általában kevesebb és kevésbé megerőltető munkát végeznek, jóval magasabb fizetésért hasonló munkakörökben is, mint a kevésbé fejlett országok dolgozói. (A dolog egyfajta generációs szamárlétraként is felfogható.)

Nagyon sok ellenérvet is fel lehet hozni persze a kapitalista rendszerekkel szemben, de ezek részben abból is fakadnak, hogy ami van az sosem lehet elég jó, vagy egyeseknek túl unalmas és kellene valamilyen balhé. Legalább egy teljesen másfajta rendszert is meg kell élni vagy legalábbis alaposabban megismerni, hogy értékelni tudjuk azt, ami jelenleg van. (Egyéb esetben némely ún. kapitalizmus kritika olyan mint az elkényeztetett gyerek nyafogása, hogy kevés a tejben a kakaó.)

Jogos kritikának tűnnek ezzel szemben (és egyúttal megoldandó problémáknak) többek között a túlzott elkényelmesedés, a környezet pusztítása vagy a stabil kisközösség élet hiánya.

A mai kapitalista rendszerek továbbfejlesztése azonban biztosan nem egy valamilyen színű pártközpontban kreált mesterkélt valóságok alapján, inkább a gyakorlatban működőképesnek bizonyult életmódok fokozatos elterjedése révén jöhet létre.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr2414261253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.09.25. 06:22:54

Piac csak mikroszinten létezik.

Kicsit magasabb szinten is minden a marketingtől és a tőkerőtől függ.

A tőkés nem vállalkozó, mert csak a pénze használódik.

A márka csak pénzt jelent.

A kapitalizmus a leggyilkosabb, legelnyomóbb rendszer, melyet az ember valaha kitalált. Haszna nulla.

Tamáspatrik 2018.09.25. 20:00:48

@maxval balcán bircaman: A fényképed találó. "Néééégy lááááb jóóó, kéhééét láááb rohoooosz." - Orwell.