A németeknek ott a Niebelung mondakör, a keltáknak Artúr király története, a finneknek a Kalevela és sorolhatnám - a mi régi eposzunk sajnos feledésbe merült, viszont a kormányunk úgy tűnik, szeretné visszahozni Kásler irányításával. Mért ne írnánk meg a nagy magyar őstörténeti mondát, sokan alighanem igényelnék.
Érdekes módon azonban nem arról van szó, amit gondolnánk, hogy valamilyen zenés színdarabot hoznának létre művészek, hanem egy úgynevezett "magyarságkutató intézetet" alapítanak. Ha a tudomány oldaláról közelítenék meg a kérdést, akkor különféle kutatócsoportok részére pályázatokat lehet kiírni és nagyon sok érdekes új kutatási eredményt publikálni, ismeretterjesztő formában is megjelentetni - ilyenek egyébként rendelkezésre is állnak nagy számban.
Viszont egy intézetet alapítani, amihez épelméjű tudós nem adja a nevét - mert fél, hogy a szakma körberöhögi, na ez puszta mítoszteremtés. A mítosz ugyanis része az adott országok kultúrájának, de a történelmi igazságtartalma nem lényeges kritérium. Indoklásként jöhet persze a mese az elhallgatott, letagadott hősi magyar múltról, amely a "háttérhatalomnak" állt érdekében - jó éjszakát gyerekek. Eddig én is meghallgattam az ilyen érveléseket és megmosolyogtam, most azonban azt javaslom, hogy ne vegyük többé félvállról az ilyesmit. Ki kell mondani azt, amit látunk: például azt, az ember ahogy idősödik, hajlamos egyre gyerekesebbé válni - főként ha az agyát nem tartotta edzésben és elszoktatta a (tudományos igényű) gondolkodástól.
Kásler esetében más ultrajobberekhez hasonlóan erről lehet szó: nagy szíve van, de kevés esze. Különben nem szólna bele egy olyan tevékenységbe, amelyben nem rendelkezik megfelelő kompetenciákkal. A szélsőjobbnak egyébként van egy olyan része, amelynek a gyerekessége nagyon szemet szúr - a kedvenc játékuk az "enyém a vár, tied a szaros kanál". Ez nem is lenne baj, ha nem akarnák az egész országot a saját játszóterükké tenni.
Na most nézzük meg a várható eredményt, amelyet az intézet valszeg. ki fog hozni: lehet benne Szíriusz, lehetnek sumérok, de mindenekelőtt vad és vérszomjas török eredetű népek. Na ez az ideológia fő célja, a harci szellem erősítése, ezért kell az intézet. Ez pedig ma már az egész Orbán rendszer lényegét alkotja, hogy mindig harcolni valaki ellen, a harci szellem fenntartása elengedhetetlen, a kormány pedig "megvédi" a magyar családokat a sok gonosz és cúna ellenséggel szemben.
Hogy mitől lenne egy ilyen múlt dicsőséges? Meg nem tudnám mondani. A hunokat éppúgy mint az avarokat, elfújta a szél, anélkül hogy bármit hagytak volna maguk után. (Nyugodtan javítsanak ki, ha tévednék ebben.) A mongol birodalom az egész világ pestise volt, pusztításban jeleskedtek, de az oszmán törökökről, egykori ősi ellenségünkről (!) sem tudnék sok jót mondani. Lefojtották a fejlődést az arab világban, évszázadokkal maradtak el Európától - részben ennek isszuk a levét most. A finnek, akik csupán nyelvrokonaink, egyébként sokkal dicsőségesebbek bármelyiknél, hiszen jelentős kultúrát hoztak létre. A dicsőség sosem a rombolásban van (az mindig sokkal könnyebb dolog), hanem az építésben. Vannak tehát olyan rokonságok, amelyeket jobb letagadni, például a japánok sem hirdetjük büszkén, hogy őseik Kínából érkezett bevándorlók.
Tegyük fel, hogy az intézet kihozza a magyarság rokonságát nagy ősi kultúrákkal. Mi következhet ebből? Ha a mai görögök az ókori athéni kultúrára hivatkoznak, azt kiröhögjük. A római birodalomra hivatkozó olaszokat szintén körberöhögnénk. Ég és föld különbségek vannak, nem hasonlít egyik sem a régi "nagy" elődökhöz. Az évezredek jelentős genetikai és kulturális keveredést hoztak, nincs értelme a régmúlt dicsőségével példálózni. Mi több azok az országok fejlődtek nagyot, amelyeknek a semmiből kellett magukat megteremteniük, ilyenek például Szlovákia, Észtország, Szlovénia.
Talán azt is kutatni fogják, hogy mi mennyire magyar, visszajuthatunk oda, hogy (Németh László kifejezésével élve) vannak "mély magyarok" és "híg magyarok". Valójában ez egy hülyeség és provinciális gondolkodást tükröz, hiszen a világon mindenhol vannak hagyományőrző közösség centrikusak és modernista felfogásúak. Egyébként pedig ebben az egész származási kérdésben az általam becsült Németh Lászlót idézve azt vallom, hogy "Nem az a fontos fiam, hogy honnan jössz, hanem hogy hová mész."
Habár a legtöbb ország elfogadja, hogy vannak hozzá hasonlók (pl. az USA-hoz Kanada vagy Ausztrália, a skandinávok egymáshoz, a mediterrán országok nagy része szintúgy, stb.), ki lehet hozni némi erőlködéssel, hogy mi teljesen egyedülállóak vagyunk a világon, nagyon különlegesek. Ha nagyon kitartunk emellett és a foggal-körömmel védjük a saját kultúránkat, akkor a végén éppoly egyedülállóak és különlegesek lehetünk mint Belorusszia, Kuba, Haiti vagy Észak-Korea... Hát köszönöm, de én ebből inkább nem kérnék.