Ideo-logikák

A demokráciára érdemes szavazni

2019. október 11. - Tamáspatrik

A legtöbb ember a demokráciát választja, kivéve ha létbizonytalanságban érzi magát, és általában vannak olyan politikai erők, amelyek erre rájátszanak.

 Háromféle politikai rendszer

Léteznek anarchikus, demokratikus és diktatórikus vezetésű országok és még inkább ezek sokféle átmenetei. Az anarchiánál még a diktatúrák vagy a diktatúrák felé hajló demokráciák is általában jobbnak tűnnek, az ilyen rendszerek ott tudnak nagy tömegbázisra szert tenni, ahol az emberek félnek a létbizonytalanságtól vagy külső fenyegetésektől.

 Kelet-Európának nem való a demokrácia?

Nem értek egyet Török Gáborral abban, hogy Kelet-Európának a kvázi-demokratikus, látszat demokráciák valók, egy ilyen állításnak semmiféle elméleti alapja nincsen, főként ha figyelembe vesszük, hogy olyan kevésbé fejlett országok is jó pontszámot érnek el a demokrácia minősítésekben mint például Uruguay, Costa Rica, Chile, Botswana vagy India.

Inkább arról van szó, hogy Európa keleti országaiban a rendszerváltás után voltak olyan kaotikus időszakok, amelyek sokakban még ma is rossz érzéseket keltenek és kevesen tapasztalták még meg a demokratikus politikai kultúra előnyeit. A fenyegetettség zsigeri reflexeit sokkal könnyebb előhívni Európának ezen országaiban mint a nyugati részén. Úgy gondolom, hogy az 57.hely számunkra a lengyelek, horvátok, szerbek társaságában nagyjából reális értékelést tükröz.

 A demokratikus szellemiség

A demokrácia persze nem feltétlenül jelent ideális viszonyokat és sehol sem tökéletes: olyan jellemzői vannak többek között mint a szólásszabadság (egyben az is, hogy az állampolgári véleményeket figyelembe veszik a döntőshozók), átlátható viszonyokat, esélyegyenlőséget, jogállamot, a vezetők leválthatóságát, a hatalmi ágak elkülönültségét és viszonylagos függetlenségét stb… Viszont nem azt jelenti, hogy a döntéseknek ne lenne kötelező erejük és ne lenne erős központi irányítás, sem azt, hogy a létező konfliktusokat söpörjük a szőnyeg alá.

 Hatékonyabb és versenyképesebb döntési mechanizmus

Nagyban vagy kicsiben (például egy vállalat szintjén) egyaránt érvényes, hogy egy központból nem lehet minden döntést meghozni, mert akiket legjobban érint, ők tudják megmondani leginkább, hogy mi a jó és mi a célravezető, az ilyesmi „fentről” nem látszik. Ha egy központra bízzák a döntések meghozatalát, akkor a központ alatti hivatalnokok mind bürokratikusan fognak viselkedni és nem teszik magukat oda rendesen. A képességek nagy része egy szigorú hierarchiában nem fog tudni érvényesülni, a vezetők pedig, ha leválthatatlanok, akkor nem fognak törekedni az alkalmasságukat bizonyítani, hanem inkább a lojalitásukat a központ felé. A mai világban, ahol nagyon sok döntést kell meghozni nap mint nap, önállóan dolgozó, felelősséget felvállaló emberekre van szükség. Ez a fő oka, hogy a (főként mikro méretekben, de többnyire nagyban is) demokratikusan működő országok általában hatékonyabbak, fejlettebbek és versenyképesebbek.

Kicsiben lehet először létrehozni

A demokratikus szellemiség először kisebb léptékekben családokban, vállalatokban, településeken tud létrejönni, a társadalmak ugyanis általában alulról építkeznek. Ezek alapján gondolom úgy, hogy a demokratikus szellemiség most is terjedőben van nálunk is, a látszat ellenére. Ott kezdődik, amikor nem elég az a mondat, hogy „mert én vagyok a főnök”, hanem a döntéseket ésszerű módon meg is kell indokolni. A zavaros ügyeket és a korrupciót is egyre kevéssé tartjuk természetesnek. Ez persze még nem átütő erejű a fent említett okok miatt, a társadalom nagy része még elfogadja a gyámkodást.

 A háborús pszichózis ellene hat

A hatalmat úgy lehet legjobban összpontosítani, ha folyamatosan azt sugalljuk az embereknek, hogy háború van, amelyben vagy mi járunk jól vagy ha nem vigyázunk, akkor idegen hatalmak, ugyanis az életben az alapvető a harc. (Nem arról van szó, hogy az ilyen emberek mind gonoszok lennének, hanem az ultrakonzervatív társadalomfelfogás számára ez az etalon, hiszen régen az agresszió a mainál jóval magasabb szintű volt, az egyének és csoportok közti folytonos háborúskodás számított alapnak, amelyet néha fegyverszünetek szakítottak meg.)

A demokratikus szellemiség alapja viszont az a feltételezés, hogy alapvetően együttműködésre törekszünk és léteznek win-win szituációk, a vezetőség leginkább csak szabályozza, mederbe tereli az állampolgárok kezdeményezéseit és konfliktusait. Mindkét forgatókönyvnek van valós esélye, a világ olyan lesz, amilyennek szeretnénk látni.

A rosszabb forgatókönyv

Hogy a háborús szemlélet több esetben is győztesen kerülhet ki, az egyik oka lehet, ha azoknak az országoknak a mintái terjednek el (Oroszország, Szaúd-Arábia, stb.), amelyek nagy ásványkincsek fölött rendelkeznek, és a könnyen elérhető sok pénz miatt nincsenek a társadalmi fejlődésüknek természetes hajtóerői. Fokozódó klímaválság esetében is háborúk törhetnek ki, amely növeli a menekültek számát és a nemzetközi feszültséget. Harmadik lehetősége ennek a forgatókönyvnek, amit a Szovjetunió összeomlásakor is megtapasztalhattunk, hogy az összeomló diktatúra légüres terében anarchikus viszonyok (ún. anokráciák) jönnek létre, amelynek hatására az emberek kisebbik rosszként egy keménykezű diktátorra vágnak, és ez egy ördögi kört, a végletek közötti csapongást hozhat létre.

A kedvező forgatókönyv

Természetes állapotban a gyökerek felől terjed felfelé az egyes társadalmakban a demokratikus szellemiség mint az Kelet-Ázsia egyes országaiban annyira jól látható (de Dél-Amerikában szintén, vagy Nyugat-Európában is ez történt a múlt században), végül a demokrácia néhány kivétellel általánossá válna mindenhol, Kínát és Oroszországot is beleértve. A zöldenergiák terjedése is segítheti ezt a folyamatot, mert a hozzáférhetőségük sokkal „demokratikusabb” mint az olajé vagy a gázé, és jobban decentralizálhatóak, nem a multinacionális óriásvállalatoktól függnek. Az erőszak további, lényeges csökkenését jelentené ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása. Az is elősegíti, hogy az embert egyre nagyobb értéknek tartjuk.

Aktuálpolitikai vonatkozás

A mostani önkormányzati választások egyik tétje, hogy mennyiben fogadja el a társadalmunk egy csoport hatalomkoncentrációját és önkényes, központból hozott döntéseit, hűbéres rendszerét, kiskirályságait, vagy pedig azokra tudunk szavazni, akik józanésszel és pártszempontoktól függetlenül a legalkalmasabbnak tűnnek.

A bebetonozott hatalom egy idő után a vezetők fejébe száll, úgy gondolhatják, hogy bármit megtehetnek a társadalommal, aminek jól látható jelei vannak már most is kormánypárti oldalról (tisztelet a néhány kivételnek). A társadalmat homogenizálni törekvő, ideológiai elveket a józanész elé soroló hatalommal szemben a szavazás az egyik leghatásosabb eszköz. Nekem nem a Fidesszel van bajom, hanem bármely olyan párttal, amely a hatalom teljes centralizációjára törekszik és másokat minden eszközzel ki akar szorítani. A jól működő társadalmak ezzel szemben felhasználják az állampolgárok sokféle igényeit, eltérő törekvéseit, amelyek nagyon jól megférnek egymás mellett, sőt kiegészítik egymást.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr9915218286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.10.12. 06:48:52

Ezért kell a demokráciát meghamisító liberális demokrácia ellen szavazni.

pitcairn2 2019.10.12. 11:09:33

bármit szavazásra bocsátó általános választójogra alapozott demokrácia = szocializmus

ami tőről metszett oligarchikus rendszer demokratikus mázzal

a valódi szabadságot különben abban tudod lemérni, hogy kollektivista (demokratikus vagy diktatórikus) döntéshozatal HIÁNYÁBAN mennyi kérdésben tudsz érdemben MAGAD dönteni ...

pitcairn2 2019.10.12. 11:12:20

“Democracy is two wolves and a lamb voting on what they are going to have for lunch. Liberty is a well-armed lamb contesting the vote.”

― Benjamin Franklin

midnight coder 2019.10.13. 15:26:21

Alapjában véve a demokrácia eleve egy illúzió. Az átlagpolgárnak fingja sincs semmiről, azt tudja amit a média mond neki, és ez alapján szavaz. Ergo az nyer, aki a nagyobb médiabuborékot fújja. Az pedig ritkán az, aki a legjobbat akarja az átlagpolgárnak...

midnight coder 2019.10.13. 15:28:22

A másik probléma, hogy a polgárok alapvetően egy-egy csomagot kapnak. Pl. Orbánnal a migrikkel való bánásmódban egyet lehet érteni, viszont Pl. a stadionépítésekben nem igazán.

midnight coder 2019.10.13. 15:31:30

"Természetes állapotban a gyökerek felől terjed felfelé az egyes társadalmakban a demokratikus szellemiség mint az Kelet-Ázsia egyes országaiban annyira jól látható"

Nem. A demokrácia igazán akkor nyerő, ha nagy a jólét. És akkor bukik, ha szűkülnek az erőforrások.

Tamáspatrik 2019.10.13. 19:50:56

@midnight coder: Számos országban, ahol nincs nagy jólét, szintén elég jó szinten van a demokrácia, pl. Chilében, de ehhez kellett egy Pinochet is. Most nem arról van szó, hogy mennyire pozitív vagy negatív a szerepe. Uruguay-ban diktatúra volt 1973-85 között, ők sem vágyják ezt vissza, afrikai országok is vannak hasonló cipőben. De említhetném Németországot is példaként.
Az ország hagyományai is fontosak lehetnek, pl. Kínában sosem volt demokrácia, a skandinávoknkál viszont már régen is létezett csírájában. Ezért mondom, hogy idő kell, míg Kínában kialakul, míg a nagy többség elhiszi, hogy jobb rendszer és az erőforrások alapvetően nem szűkösek (nincs háborús helyzet, ellenben win-win szituációk dominálnak a társadalomban).

pitcairn2 2019.10.13. 23:20:51

@Tamáspatrik:

ez a Chile-i példa igen nagy öngól, mivel Allende demokratikus úton nyert választást, utána pedig frankón csődbe vitte az országot

és nem azért mert "korrupt" volt (miért lett volna az? élből dúsgazdag volt...), hanem azért mert eszméleteken őrültségeket csinált...

pitcairn2 2019.10.13. 23:28:19

@Tamáspatrik:

a skandináv példálózás kapcsán az adó, a jövedelmi és a műveltségi cenzusról se feledkezz meg

a svéd és a norvég take off idején csak a tehetős férfiak szavazhattak

szó sem volt általános választójogról...

kb. akkoriban zárkóztak fel a fejlett nyugathoz

Finnország kapcsán pedig a fehér gárdáról és Mannerheim "áldásos" tevékenységéről se feledkezz el

hozzájuk képest Horthy és baráti köre szoclib humanitárius cserkészcsapat volt...

Mannerheim-ék "rendcsinálása" fajlagosan (azaz 100000 lakosra vetítve vmi 80-szor több áldozatot követelt mint Horthyék fehérterrorja

és a finn fehérgárdában - ami egészen 1946-ig működött - állítólag a svéd idegenlégiósok voltak a legkegyetlenebbek...

pitcairn2 2019.10.13. 23:30:04

@Tamáspatrik:

jut eszembe a svéd és a norvág take off idején a szegények jelentős része az USÁ-ba "tántorgott" ki

erről se feledkezzünk meg a jólét megalapozása kapcsán...

midnight coder 2019.10.14. 07:49:55

@Tamáspatrik: Németországban szerintem elég nagy a jólét. De legalábbis 2016-ban mind Chile mind Urugay egy fõre esõ GDP-je nagyobb volt mint a miénk.

https://www.google.hu/publicdata/explore?ds=d5bncppjof8f9_&hl=hu&dl=hu#!ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=ny_gdp_pcap_cd&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=region&idim=country:HUN:CHL:URY:DEU&ifdim=region&tstart=908316000000&tend=1507932000000&hl=hu&dl=hu&ind=false

laci_52 2019.10.14. 14:00:55

Számomra a poszt címe értelmezhetetlen. Ha demokrácia van, akkor lehet szavazni, mégpedig pártokra és/vagy személyekre. Olyan rovat nincs a szavazólapon, hogy "demokrácia".

Tamáspatrik 2019.10.17. 22:18:44

@laci_52: Már hogyne lehetne. Hitlert is demokratikusan választották meg. Ha olyanra szavazol, aki koncentrálni akarja a hatalmat és felszámolja az egyensúlyt biztosító intézményeket, akkor a demokrácia ellen szavazol. A demokrácia egyik fontos vonása a hatalommegosztás.

Tamáspatrik 2019.10.17. 22:25:39

@pitcairn2: Ja, a demokráciák fejlődése is lassú folyamat volt nyugaton is, viszont jóval régebben kezdték és nem szakadt meg mint nálunk. A skandinávoknál nem volt annyi háború és diktatúra, de egy folyamat volt mindenképpen, emiatt is jobb minőségű jelenleg a miénknél. Ők azt tapasztalták, hogy alapvetően jó. Chile a mi szintünkön van jelenleg gazdaságilag, ők azért nem akarnak egy Pinochetet látni, mert elég véreskezű volt, más kérdés, hogy rendbe tette a gazdaságot. A történelmi tapasztalatok nagyon számítanak, hogy egy ország mennyire elkötelezett a demokrácia mellett. Nyilván ahol frissebb mint Botswana-ban, ott nem lesz olyan szintű, legfeljebb a felszínen. Azt sem értem, hogy Dél-Afrika mért kapott magas minősítést, inkább anarchikusnak mondanám, ezt valszeg nem mérik a minősítők, csak a diktatórikus tendenciák irányába mérnek.

Tamáspatrik 2019.10.17. 22:30:04

@midnight coder: Chile szerintem a miénkhez hasonló szinten áll. (A forint és a chilei valuta dollárhoz viszonyított pillanatnyi árfolyama csalóka képet mutathat). A fejlettebb országok elvileg kifinomultabbak és az intézményeik is azok, a demokráciát biztosító intézményeket is beleértve. Nem mindig teljesül ez, pl. az USA esetében például nem (ha a fejlettséget a GDP-vel mérjük persze). Viszont attól még kevésbé fejlett ország is választhatja a demokráciát is kitarthat mellette, ha látja az előnyeit a diktatúrával szemben.