Nem célom most a politikusokkal való élcelődés, szerintem ők is csak egy szakmát űznek, amelyben a sikerességet sok más területhez hasonlóan nem az intelligencia szintje határozza meg. A világ jelenlegi nr. 1-jára Donald Trumpra sem a kifinomult intelligencia a jellemző, azonban több más republikánus elődje sem volt e téren kiemelkedő, gondoljunk csak a félszegnek tűnő G.W. Bushra vagy pedig a legerősebb elnökök közé sorolt, egykori filmszínészből avanzsált Ronald Reaganre. Itt persze vannak sokan, akik csak legyintenek, hogy ők biztosan bábok voltak csupán… ezt a fajta véleményt azonban nem tudják megfelelően konkrét tényekkel alátámasztani, ami persze nem jelenti azt, hogy elhanyagolhatónak tartanám az USA politikájára a különféle pénzügyi, ipari és katonai csoportok befolyását.

Itt volt nekünk nemrég az a Barack Obama, akire tényleg azt lehetett mondani, hogy egy igen intelligens ember, viszont olyan igazán maradandót nem nagyon tudott alkotni. Igaz, hogy Trump értékelése a médiumokban mindennek csak kedvezőnek nem mondható, azonban vegyük figyelembe, hogy a demokratákhoz közelebb álló nagy sajtóorgánumok elfogultak is lehetnek a teljesítményével szemben, ami összességében véve nem tűnik annyira rossznak.

Milyen okai lehetnek annak, ha egy (elnézést kérek) afféle műveletlen suttyónak tűnő elnök kormányzata, legalábbis rövidtávon aránylag jó eredményeket produkál? És persze adja magát az a kérdés is, hogy milyen ehhez hasonló eseteket látunk máshol a világon.

1.A nagyon tanult emberek egyszerű alap összefüggéseket hagyhatnak figyelmen kívül

Miközben a tudásuk a fellegekben jár, elfeledkeznek olyasmikről, amiről a Trump kormányzat nem, mint például az adócsökkentések és a tőke visszacsábítása segíti a gazdasági növekedést és munkahelyeket teremt. Vagy például a bevándorlást korlátozni kell, és kemény lépéseket is kell tudni tenni e téren, mert másként nem megy. Vagy azt, hogy időnként határozott piacvédő politikára is szükség van, a gazdasági érdekek melletti kiállás érdekében.

2.A politika világa kemény küzdelmekből is áll

A Földön majdnem mindennel így van ez, emberiességi alapon, konfliktusok puszta elkenésével nem lehet előre jutni. Kína államilag is támogatott ipari kémkedést végez, Irán egy elvakult vallási állam, amely támogatja az iszlám terrorizmust, Észak-Korea ha teljes elszigeteltségben hagyják, annál veszélyesebb. Időnként rá kell irányítani a reflektorfényt ezekre az országokra is, mért is ne? Kockázatos játék persze mindez, de mégis jobb mint katonai megszállásokkal játszani el a világ csendőrét, amely az amerikai demokrácia (önmagában véve helyénvalónak is nevezhető) „exportját” teljesen hiteltelenné tette.

3.Rezonancia az egyszerű emberekkel

Minden országban olyanok vannak többségben, akik egyszerű életre vágynak különösebb faxnik nélkül, és nem szeretik a túlságosan bonyolultan fogalmazó politikusokat. (Például nálunk a ’90-es években senki nem értette, hogy pontosan miről beszél a liberális elit, de még ők maguk sem.) Nem véletlen, hogy nem a populista Johnson hanem a liberálisnak mondható Macron és Babis ellen tüntettek inkább, talán azért mert valamiféle elitista lekezelést éreztek ki sokan a francia vagy a cseh vezetők fellépéséből. Persze Trump nem tudott jelentős mértékben változtatni az USA az alsó-középosztályának helyzetén, viszont a munkanélküliséget például csökkentette.

4.Az elnök kormányzása nem csak az elnökön múlik

Legalább ugyanannyira adminisztrációjának tagjaitól, akik sok esetben egyszerű zongoracipelő, szürke eminenciások, de jól tudják a dolgukat. Az USA elnökének elég egy koncepciót megfogalmaznia, és e téren valószínűleg nagyon jó, különben nem nyerte volna meg az előválasztásokat. A „hogyan” már nem az ő feladata, hanem hozzáértő szakértőké, azaz nem a vezetőnek kell okosnak lennie, hanem okos emberekkel kell tudnia körbevennie magát. (Trump esetében persze ez eléggé ellentmondásos, mondhatni gázos terület, mert mintha nem mindig tudná jól eldönteni, hogy kik vannak leginkább hasznára.) Az USA-ban jól működik hosszú évtizedek óta az egy sima / egy fordított típusú demokrata/republikánus váltógazdálkodás. Arról nem is beszélve, hogy közben a szenátusban, a képviselőházban és a legfelsőbb bíróságon is folyton változik a politikai többség és ezek a testületek is fontos szerepet töltenek be.

5.A bunkó viselkedés hátrány is néhány területen

A nemzetközi együttműködéseknek folyton betesz, olykor túlságosan is harcias, fogékony a korrupcióra, a környezetvédelem fontosságát nem fogja fel teljes mélységében, erőltetett programjaival gazdasági buborékokat fújhat, mások tőle eltérő véleményét nehezen tűri és diktátori hajlamai is vannak – mindez persze nem csak Trumpra hanem hozzá hasonló „populistákra”, többek között Orbán Viktorra is ugyanígy érvényes. Vegyük észre, hogy amikor Trumpról beszélünk, valamennyire Orbánról is szó van. Persze Orbán tud más húrokat is pengetni, nem annyira egyszerű médiatermék. A gazdaság nálunk is lendületben van, a munkanélküliség nem jelentős, az életszínvonal is emelkedik valamennyire. (Sőt, Orbán legutóbbi beszéde egyfajta tartós fegyverszünet, vagy akár még kiegyezés lehetőségét is megcsillantotta az eltérő politikai oldalak között. Hogy ezzel a lehetőséggel tudunk-e élni, az már egy másik cikk témája lehet.)

A Főnöknek tehát nem kell okosabbnak lennie mindenkinél, sőt ha egy kicsit bunkó, néha még az is elmegy. Éreznie kell a határokat persze. Leginkább egyfajta érzék kell hogy meglegyen benne, hogy a világos koncepcióit milyen eszközökkel hajthatja végre, és kitartson amellett, amit eltervezett.

Ezzel nem akarom azt mondani, hogy Trump maradjon minél tovább hatalmon, vagy hogy Johnsonra van leginkább szüksége az angoloknak, viszont ezekben az országokban és sok felé máshol is a baloldal szerteágazó és kifinomult szellemi termékeire egyelőre nem túl sok vevő akad.

Kemény viták és folytonos kommunikáció, amelyben nem a tudálékosság és a műveltség szintje a legmeghatározóbb, hanem sokkal inkább a hitelesség – erre van szükségünk manapság.