Ideo-logikák

Ideo-logikák

Már nem az a kérdés, hogy létezik-e a klímaváltozás

2020. február 18. - Tamáspatrik

Mostanra már gyakorlatilag mindenki számára jól láthatóvá vált, ahogyan az emberi tevékenység hatására a klímánk teljesen felborult. Még tavaly nyáron a pártállástól függött leginkább az, hogy ki gondolja valós veszélynek és ki csupán „balos” hisztériának a globális felmelegedést, ma már a helyzet megítélése szerencsére sokkal egységesebb, a miniszterelnök nyilatkozatai – hangsúlyozottan szükség van klímavédelmi akciótervre,- sokakat helyre tett. Ezzel elértük vagy legalábbis megközelítettük Európa nagy részének felfogását, hiszen kontinensünkön sokan, a fiatalok közül pedig a legtöbben a környezeti problémákat tartják a legsúlyosabbnak. (Igen, ezzel azt állítom, hogy az európai polgár viszonylag művelt és tájékozott, az amerikaiak és ázsiaiak többségéhez képest.)

Az irányok körül is körvonalazódik egy konszenzus

Ma már nincsenek olyan nagy viták a fő kérdésekben, például hogy lényegesen csökkenteni kell a benzin- és gázolaj üzemű autók számát, vagy hogy a szénerőműveket be kell zárni és jöjjenek a megújulók, de abban sem, hogy az atomenergia nem tűnik túl jó alternatívának. Ma már inkább az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e a káros folyamatokat megfordítani vagy legalább lassítani, hogy az emberek (és a bolygó több élőlénye) időt nyerjen az alkalmazkodáshoz.

Ördögi körök

Azzal sem mondok sok újat, hogy a globális felmelegedés önerősítő folyamat: a permafroszt kiolvadása a légkör metántartalmának növelésével, a sarki jég olvadása a Föld albedójának változásán keresztül erősíti fel. A tartós meleg miatt kiszáradó erdők vagy a nyári hőségben fellobbanó erőtüzek is rengeteg szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. Kérdéses csak az lehet, hogy valódi klímavészhelyzetről beszélhetünk vagy csupán a helyzet eldramatizálásáról van szó. Sajnos az újabb és újabb klímamodellek a helyzetet egyre rosszabbnak mutatják.

A fél intézkedések semmit sem érnek

Az irány jó, azonban ennél sokkal több kell. Például hiába telepítünk erdőket, ha a meg nem erősödött növények nem bírnak ki hosszan tartó száraz meleget. Az elsivatagosodás pár évtizeden belül már nálunk is megjelenhet. A műanyag zacskókat hiába vonjuk ki, ha marad rengeteg műanyag csomagolás, például flakonok és szemetes zsákok, valamint a részben műszálas ruhák. Én beépíteném a termékek árába a vizek műanyag mentesítésének költségét (a mikro műanyagok szűrését beleértve), egyfajta adóként. Kivételt képezne ez alól a könnyen komposztálható és természetes anyagokból álló zacskó vagy flakon (még ha a tárolhatóságot valamennyire csökkentené is).

Ezzel megszűnne a szintetikus anyagok árelőnye és a valódi környezeti költségek is megjelennének a termékek árában (és ez az elv lehetne alkalmazható az olyan szolgáltatások árában is mint például a légi közlekedés). Egyébként szerintem a természetbarát fóliákra és flakonokra valószínűleg hosszabb távon is szükség lesz főként a higiéniai követelmények miatt, mert nem nagyon vannak helyettesítő anyagok. Ez persze érzékeny politikai kérdés is, mert ha más nagy szennyezők mint az USA és Kína nem vesznek ebben részt, akkor az európai cégek versenyhátrányba kerülhetnek a környezetvédelmi adók miatt.

Új problémákkal kell szembenézni már rövidtávon is

A problémák általában csőstül jönnek, egyik vonzza a másikat, a nagy melegtől nem csak az emberek szenvednek, hanem számos állat és növényfaj kipusztul, csökken a biodiverzitás, elszaporodhatnak egyes kártevők, az élelmiszer megdrágul, emellett a mi klímánkon ismeretlen kórokozók jelenhetnek meg. Nem az lesz a fő problémánk, hogy GMO mentes és vegyszermentes vagy sem, hanem hogy egyáltalán termelhető legyen valami és ne legyen élelmiszerhiány. Nem az, hogy öntözzük (mert nem lesz annyi víz, még ha a nagy árvizekből valamennyit el is tudunk tárolni), hanem hogy legyen tiszta ivóvíz és a növények átvészeljék ezeket a szárazságokat (leginkább csepegtető öntözés jöhet szóba). Az atomerőmű azért sem jó, vagy a hőerőmű, mert nem biztos, hogy lesz hozzá nyáron elég hűtővíz. Az alkalmazkodás a változásokhoz nem lesz egyszerű senki számára.

A felnövő generációkra nehéz idők várnak

A viharok száma és erőssége már most is jól láthatóan nagyobb mint pár évtizede és ez a tendencia fokozódni fog (mivel a melegebb levegő energiatartalma nagyobb). A tengerparti nagyvárosokat nem csak a viharok, hanem a tengerszint emelkedése is fenyegetni fogja. Nyugat-Európa mindkét szempontból nagyobb veszélyben van mint kontinensünk középső és keleti része, a Kárpát-medencében „csak” az emelkedő átlaghőmérséklet jelentheti a fő problémát.

Le kell írni azt is, hogy az évszázad második felében az emberiség létszáma nem növekedni, hanem előre láthatóan csökkeni fog, ez alighanem elkerülhetetlen. Számos területen, főleg a trópusi részeken az emberek örülni fognak, ha nagy nehezen saját magukat el tudják tartani és nem nagyon mernek majd gyereket vállalni. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy néhány nemzedéken belül drasztikusan visszaesik majd az emberiség létszáma (a természet visszakorlátozza fajunkat az eltartó képesség határára, sőt akár az alá is). Sok embert alighanem megfoszt majd a sors a gyerekek felnevelésének örömétől. Így is még örülni fogunk, ha elkerülhetjük azt, hogy a bolygónk nagy része az évszázad végére teljesen lakhatatlanná váljon és tudjunk alkalmazkodni a változásokhoz.

Nagy erőket kell megmozgatni

A fejlett országoknak egy két évtizeden belül már széndioxid-negatívvá kell válniuk, azaz több szenet kell megkötniük a légkörből mint amit termelnek, mert a szegényebb, fejlődő országoktól ez nem várható el. Ebben ma a politikai korlátok nagyobb akadályt jelentenek mint a technikai jellegűek. Lehetőség van a biológia és a kémiai szén-megkötésekre, vagy például a háztetők fehérre festésére, de mindehhez rengeteg pénz kell, ami részben a valós környezetvédelmi költségeknek a termékárakban való érvényesítésén keresztül finanszírozható. (A legrászorultabb rétegek pedig ez esetben kompenzációt kellene, hogy kapjanak.) Mindez a fogyasztói szokások változását és az energiagazdálkodási szokásaink megváltozását is nagyban segítené.

Hogyan lehettünk ilyen buták?

A különféle gazdasági modellekből kimaradtak az externáliák, mivel ezeket többnyire nem ismerték vagy egy-egy folyamatban elhanyagolhatónak tűnt az, ha például a gép „füstöl”. Viszont évszázadokon keresztül a termelés és közlekedés óriásivá növekvő volumenére ugyanezt már nem lehet elmondani. Döbbenetes, hogy már úgy 40-50 éve léteztek a maihoz hasonló klímamodellek, a kép nagyjából ugyanaz volt mint a mai csak pontatlanabb és homályosabb. Ha valamit legalább 90%-os biztonsággal tudni lehet, mért nem tesz senki semmit? Mért nem éri el a társadalom és a politikai döntéshozók ingerküszöbét? Ennek az az egyik oka, hogy az emberek rangsorolnak és nem tudnak túl nagy prioritási listát követni. (Emiatt nem lehet rávenni fiatalokat nyugdíj-előtakarékosságra sem, hiszen vannak sokkal égetőbb feladataik.) Másrészt ez egy újfajta szemléletet és gondolkodásmódot igényel, ami szembemegy számos hagyományos elvvel (pl. a több fogyasztás és nagyobb jólét feltétlenül jobb). Még ma is azt lehet mondani, hogy a döntéshozók szintjén nem nagyon tudja a jobb kéz mit csinál a bal, és a környezetvédelem még mindig csak egy terület a sok közül.

Jó jel, hogy a mentalitásunk sokat javult, ha nem is látványos módon

Ma már a társadalom nem fogadja el, ha valaki szemetet dobál el, telefüstöli a környezetét és az állatok egy részét is védi törvény vagy legalább általános etikai elvek. A társadalmon belül megvan az a fajta alap és konszenzus (Európában legalábbis a lakosság nagy részében), amely elfogadná a szükséges politikai és gazdasági lépéseket. A másik lehetőség, ami felé most haladunk, hogy a kapitalizmus tényleg a saját sírásója lehet, de nem úgy mint ahogy Marx gondolta hanem úgy, hogy az emberi civilizáció teljes hanyatlásához vezet.

Ennek megakadályozására Európa nagy része kezd jó útra térni, de nagyon sok múlik az USA és Kína vezetésén, mindkét politikai és gazdasági szuperhatalom esetében alapvető változásokra van szükség, ha ez megtörténik, az országok többsége követni fogja a példájukat.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr715480692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

chrisred 2020.02.19. 09:46:58

Az, hogy az emberiség létszáma csökkenni fog, csupán a jele az emberiség általános elöregedésének. Most már kijelenthető, globálisnak tekinthető folyamat, hogy az emberek egyre hosszabb ideig élnek, miközben egyre kevesebb gyerek születik. És ez láthatóan öngerjesztő folyamat, minél nagasabb egy társadalomban az eltartásra szoruló idősek aránya, annál több erőforrást vonnak el az aktív korosztály által megtermelt javakból, így egyre kevesebb erőforrás jut az új generációk felnevelésére. A technológiánk célja egyre inkább az lesz, hogy az elöregedés okozta problémákra választ adjon. És nem lehet tudni, hogy mi lesz ennek a folyamatnak a végeredménye, akár az is, hogy nem a környezeti katasztrofák vetnek véget az emberiségnek, hanem az, hogy elér egy ponthoz, amikor már képtelen lesz magát reprodukálni.

Belzebubo 2020.02.19. 19:26:22

A politikusok - legalábbis a normális országokban - a választóik érdekeit képviselik és próbálnak az ellentétes érdekek között valamiféle kompromisszumot kialakítani. (Persze ki-ki az érdekérvényesítô erejének megfelelôen). A választók (nagyon nagy) többsége pedig nem szívesen mond le az eddig elért életszínvonaláról. Egészen addig, amíg a saját kárán nem érzi a klímaváltozás kárait. Vagyis - az én meglátásom szerint - addig nem lesz változás a klímaváltozás elleni védekezésben, amí a változás okozta károk meg nem haladják az elhárításukra fordított költségeket ( mert addig mindig lesz fontosabb, nálunk pl. stadionokat épiteni)

MEDVE1978 2020.02.19. 22:02:45

Erősen vitatnám, hogy a század második felére megáll a népességnövekedés. A wikipedian is a medián becslés kevésbé erősen, de még emelkedést hoz a század végére.
en.wikipedia.org/wiki/Projections_of_population_growth

Afrika lakossága például 2050-re valószínűleg a 2000 évinek a háromszorosára nő, míg Ázsia 1,4 szeresére. Amerika is emelkedik, de ennél jóval kisebb mértékben. Mivel Afrika már most is a földi pokol jó pár helyen, kérdéses, hogy egyszerűen a természet nem talál-e fel egy újabb szabályozót (betegséget).

A klímaváltozást érintően innovatív technológiai megoldások kellenének. Sajnos nem mondhatod 2,5 milliárd kínainak és indiainak, hogy bocs gyerekek, ti most nem fogtok jobban élni, mert nagyon károsítjátok a környezetet. Iletve mondhatod, de nem nagyon fogja őket érdekelni. Ahhoz vissza kellene bombázni őket az őskorba... Így hát marad a megoldás, hogy ne kelljen szénerőműveket használni, mert van valami jóval környezetkímélőbb és hatékonyabb. Az atomenergia démonizálását is be lehetne fejezni. Az idióta német zöldek például egy pár ezer német haláláért felelősek, mert bezáratták az atomerőműveket, a kormány meg kénytelen volt újranyitni a szénerőműveket. A szennyező szénerőművek pedig jó pár ember halálát okozták közvetetten a légszennyezéssel.
A XX. század végén már volt egy nagyon innovatív megoldás, csak más téren: az internet. Most nem ártana valami az energiatermelés terén sem....

chrisred 2020.02.20. 05:14:57

@MEDVE1978: "Az idióta német zöldek például egy pár ezer német haláláért felelősek, mert bezáratták az atomerőműveket, a kormány meg kénytelen volt újranyitni a szénerőműveket."

A kormány nem volt kénytelen megnyitni a szénerőműveket, arra azért volt szükség, mert a kormány meg akarta őrizni Németország gazdasági potenciálját. Egy fenékkel két lovon nem lehet ülni.

HaCS 2020.02.20. 11:05:19

Tehát az egyértelműen kijelenthető, hogy létezik a klímaváltozás, és továbbra sincs komolyan vehető terv, mit is lehetne, kellene kezdeni vele (már ha egyáltalán...).

Tamáspatrik 2020.02.20. 21:06:13

@chrisred: Ezt azért nem hiszem, amiből kevés van az mindig értékesebb, ha kevés a gyerek és sok az idős akkor a társadalom arra is reagálni fog egy bizonyos késéssel. Viszont valszeg. máshogy fog kinézni a jövő nyugdíjrendszere, oktatása vagy politikai rendszere is, nekem nincs túl sok fantáziám e téren.

Tamáspatrik 2020.02.20. 21:12:27

@MEDVE1978: Kína pont egy jó példa. az egykézés bevezetése megoldotta a túlnépesedést. Több gyerek után plusz adót kell fizetni, ezt ugyan igyekeztek kijátszani páran, de mégis bejött, a század végére Kína már erősen elöregszik és csökken a lakossága. India és Nigéria lesz a fő probléma inkább, szerintem ott a természeti katasztrófák fogják kikényszeríteni a népesség korlátozását. Ha 20 évig 3 helyett csak 1 gyerek születik majd családonként, mert nem tudják felnevelni, olyan nagy éhínségek lesznek, akkor az pár évtizedes távlatban óriási népességcsökkenéshez vezet.

A többiben egyetértünk, az atom még mindig jobb megoldás mint például a szén csak egy kicsit drága. Az olajnál és földgáznál is valszeg jobb. Bízzunk benne, hogy az energia tárolása fejődni fog. Például az elektromos autók aksijai 5 év után már nem adnak le csak kb. 80-90%-os teljesítményt és lecserélik, viszont az energia tárolására alkalmasak. Vagy például hidrogén előállítása napenergiával és hidrogén meghajtású autók. Olajat algákkal is lehet termelni, a folyamat működik az USA-ban, csak még kicsit költséges, viszont sokkal inkább környezetbarát.
süti beállítások módosítása