Kimarad az őskor történelemkönyvekből, és ez nem véletlen, hiszen számos ponton ellentmondásba kerülhet a kormányideológiával. Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz? Igazából semmi, elég nevetséges hogy sok minden, ami több tízezer évvel ezelőtt történt egyesek számára ciki lehet, de mégis ez a helyzet. Meg kell jegyezzük azért, hogy a marxista szemléletű történelemoktatás se volt e téren jobb, például úgy kezdődött, hogy először az „ősközösség” létezett, vagyis őskommunizmus... (A parasztlázadásokat és különféle forradalmakat nagyon szerették kiemelni stb.) A NAT szerkesztői viszont egy az egyben kihagyták emberi történelem kezdeteit, az alábbi okokból.
1.Ellentmondásba került volna a Bibliával
Ha valamiről egyáltalán nem beszélünk az nagyon jó, mert nem jönnek fel kínos kérdések sem, így nagyon sokféle problémának lehet elejét venni. Különböző előemberekről, a sapienshez képest kevésbé fejlett ősember fajokról kellett volna beszélni, esetleg arról, hogy milyen evolúciós előnyt jelentett a két lábon járás a szavannán a vadászat során (pl. messzebbről meglátta a vadat a magas fűben). Számos érdekes téma ily módon sajnos nem kerül, nem kerülhet megtárgyalásra, így viszont (mivel a tanuló nem tanulja meg elválasztani egymástól a tudomány materiális jellegű és a Biblia spirituális igazságait), később esetleg olyan „érdekeseket” fog kérdezni, hogy ha majd feltámadunk, akkor hogy fog kiférni az a sok halott a temető kapuján?
2.Migrik népesítették be a Földet
Bizony, a genetika elég pontosan feltérképezte azt, hogy a mai ember nagyrészt egy Kelet-Afrikából kiinduló embercsoport utódja. Őseink bőre bizony fekete volt, és több tízezer éven át a természetes szelekció következtében alakultak ki a különféle természeti viszonyok között a mai rasszok. Az is nagyon ciki, hogy Európa őslakói egykor a neandervölgyiek voltak, őket szorította ki fokozatosan a változó körülményekhez jobban alkalmazkodni képes (és a munkamegosztás valamint a kereskedelem terén is fölényben levő) mai ember. A szerkesztőbizottságban dolgozó tisztelt hölgyek és urak nagyon félthették az állásukat, hiszen ilyesféle konzekvenciával bíró mondatokat nem mertek beletenni egy történelemkönyvnek az első lapjaira, ezért inkább kihagyták az egész korszakot. (Ismerős helyzet, ebből a félelemből eredően szoktak egyesek szerintük "nem oda való" személyeket kiretusálni fényképekből, tudósításokból.) Így megmaradhat, sőt erősödhet a társadalomban az a hagy ne mondjam ki, miféle felfogás (vagy inkább káros hiedelem), hogy az Isten az embert eleve ilyennek vagy olyannak teremtette.
3.A földművelő kultúrák hosszabb távú fölénye
A következő kényes pont az ősibb paleolit és az újabb neolit kultúrák összehasonlítása lett volna, és habár mindkettő esetében lehet pro- és kontra érveket hozni (sőt nem csak lehet, hanem nagyon is érdemes, a fiatalok fantáziáját megmozgató vita alapját képezhette volna), a mai kultúránk mégis a földművelésre épül, az első nagyobb emberi települések és városok is csak így jöhettek létre. Mindez egy kissé alááshatta volna a vándorló magyar őseink nimbuszát (vagy épp egyes észak-amerikai indián törzsekét is). Így viszont lehet bátrabban tanítani a meglehetősen homályos, jórészt feltételezéseken alapuló magyar őstörténetet, azt sugallva, hogy velünk kezdődött minden, a többi említésre sem érdemes, és megalapozni egyfajta nemzeti mítoszt (ami önmagában szép dolog, nekem is tetszik, csak nem segíti a történelmi összefüggések megítélését.) Az ókorral kapcsolatban is elegánsan ki lehet kerülni azt a pontot, hogy léteztek alapvetően földművelő kultúrák és az őket fosztogató katonaállamok, birodalmak, az utóbbiak kulturális teljesítménye mondhatni kevésbé jelentős volt.
4.”Azt tanítjuk, amit akarunk”
A társadalomtudományokban legalábbis, ahol nem kell azzal szembesülni, hogy 2x2 vajon 5 vagy mégis inkább 4. Pedig nagyon egyszerű dolgokról van szó: a különféle korokban az emberek eltérő módon éltek, különféle dolgokat hagytak az utókorra, máshogyan gondolkodtak és másmilyen intézményeik voltak, többféle hierarchia létezett az egyes társadalmakon belül, bizonyos irányú fejlődést mutattak, konfliktusokba kerültek egymással stb. – mindezt nem feltétlenül száraz tényadatként, hanem színesen is lehet tanítani. Azaz lehetne, ha az oktatás (kimondatlan) fő célja nem a hazafias nevelés lenne.
+1 Ideológia és történelem
A jogállamiság elvét Orbánék ideológiának tartják, holott egy praktikus, működő gyakorlatról van szó, ami a történelem során egyre jobban kiforrta magát és egy társadalmi szintű hatalommegosztás részét képezi. Aki viszont ideológiát gyárt, az a hatalmat mindig koncentrálni, monopolizálni próbálja, az ideológia arra szolgál, hogy a társadalmat meggyőzze arról, hogy amit tesz az úgy helyes, akinek nem tetszik az mind ellenség. A társadalmak működése nem képes hosszabb távon ideológiákon alapulni, csupán többé-kevésbé jól működő gyakorlatokon, ez a történelem egyik fontos tanulsága…
Liberális, túl liberális? Ki kell mondani, hogy a tudomány működésmódjából következően alapvetően liberális szellemiségű, nem tehet róla.
