Ideo-logikák

Ideo-logikák

Legnagyobb erősségeink a 2020-as években

2021. január 01. - Tamáspatrik

Magyarország számos olyan erősséggel rendelkezik, amiről a legtöbben nem is tudunk, mégis élhetőbbé teszik az országot és javítják az életminőséget, a magyar állampolgárok (alsó-középosztálytól felfelé) és az ide látogató külföldiek számára egyaránt.

Közhelyszerű erősségeink például többek között a kellemes éghajlat, a gyógyfürdők, érintetlen tájak (pl. Zemplén, Nógrád, Őrség stb.), tavak és folyók bősége, vagy éppen a jó logisztikai adottságok.

Vannak viszont olyan nem közismert erősségeink is, amik feltéve hogy a (bármiféle színezetű) politikai vezetésünk nem követ el nagyon nagy hibákat, segíthetik a felzárkózásunkat Európa élmezőnyéhez.

1.Sok lábon álló gazdaság

Magyarország nem egy banánköztársaság, a gazdaság komplexitását mérő index alapján a világ országai között a 10. helyen állunk már évtizedek óta. Az exportot sokféle ágazat adja, nem csupán az autóipar emelkedik ki, mert például az elektronika is jelentős, de a turizmus is fontos bevételi forrás normál körülmények között. Ez nem csak azért jó, mert egyetlen ágazat válsága (például az autóiparé) nem veti vissza az egész gazdaság fejlődését, de a munkavállaló szemszögéből nézve amiatt is, hogy sokféle képesítéssel és készséggel lehet munkát találni.

2.Pörögnek a beruházások

Az utóbbi években Európa élmezőnyébe tartozó szintre pörgött fel nálunk a GDP arányos beruházási ráta. A beruházások többnyire látványosak is, például sok új gyárcsarnok épül, az építőipar aktivitása minden téren igen jelentős. Vannak persze olyan közgazdászok, akik megkérdőjelezik, hogy ezek a beruházások valóban növelni fogják-e hosszabb távon az ország versenyképességét, tényleg létrejöhet-e elegendő számú erős magyar tulajdonú vállalkozás, vagy inkább a pénzszórás a jellemző és szélsőséges esetben úgy járhatunk, mint a Kádár-rendszer bukásakor. Számomra valószínűnek tűnik, hogy a görögök vagy portugálok szintje simán elérhető akár még ebben az évtizedben (vásárlóerő paritáson már el is értük), viszont az osztrák szinthez ennél sokkal több kell. Az mindenesetre egy jó közérzetet adhat, hogy egy igen alacsony szintről indulva ugyan, de elég látványos gazdasági fejlődést tudunk produkálni.

3.Pénzforrások bősége

Egy államszövetség közös kasszájából kapunk igen jelentős forrásokat, nem pedig egy államtól függünk, mint például a beloruszok az oroszoktól vagy Észak-Korea Kínától. Ez egy jelentős versenyelőny például Dél-Amerika vagy Ázsia számos országával szemben, ahol nincsenek hasonló külső támogatások. Most úgy tűnik, hogy az EU tagságunk jelenlegi fő oka a pénzügyi támogatások jelenlegi szintje, kérdéses, hogy mikor jön el az a pont, amikor a politikai elitünk úgy látja, hogy már nem éri meg. Elképzelhetőnek tartom, hogy 2024-re az erre a hét éves ciklusra szóló támogatások nagy részét már felvesszünk és az akkori kormány és a magyar gazdasági elit úgy ítéli majd meg, hogy a bennmaradásunk politikai költsége nagyobb a gazdasági haszonnál (az elit gazdasági hasznát értve ez alatt), ezért egy politikai kampány végén kiléptetnek minket az EU-ból. Külső tényezők is ezt nyilván befolyásolni fogják, egy jobban összezáró EU-nak (amelynek a britekkel is folyton konfliktusai voltak) nem nagyon lesz érdeke a bennmaradásunk, de például az oroszok és a törökök gyengülése vagy erősödése is hatással lehet erre a folyamatra.

4.Olcsó ország?

Ebben már nem vagyok biztos, hogy annyira nagy előny, mert az olcsóságunk főleg a bérek alacsony szintjén alapul, még ha ez is az egyik fő vonzerőnk a külföldiek számára jelenleg. Az euró bevezetése viszont nyilván felhajtaná az árakat és a versenyképességünket se tudnánk a valuta gyengülésével erősíteni amellett, hogy a politikai rendszerünk se nagyon kompatibilis mostanában az euró övezeti országokéval.

5.Mezőgazdaság és élelmiszeripar?

Mindig fel szokták emlegetni, hogy adottságaink alapján ezekben az ágazatokban lehetnénk kiemelkedőek, de főként a mezőgazdaság az, ami gyenge eredményeket mutat (főként a termőterületre számítva, az EU támogatások figyelembe vétele nélküli jövedelmezőség tekintetében). Az élelmiszeriparnak pedig nagy mennyiségű alapanyagra van szüksége, jó minőségben. Jelenleg a mezőgazdaságban az egyik fő slágertéma a „zöldítés”, ami környezetbarátnak mondható gazdálkodási módokat takar. Amennyiben ez nem csak egy felkapott divat, ami újabb EU támogatások felvételére alkalmas, hanem több szenet és vizet köt meg a talajainkban, kevesebb vegyszer használata mellett (elővetemények, rétek és legelők nagyobb aránya, szántás nélküli művelés, precíziós tápanyag gazdálkodás stb.), akkor ennek valóban jelentős a gazdasági haszna. Emellett még a biogazdálkodásban, kertészeti ágazatokban, a különféle helyi hagyományokhoz kötődő élelmiszerekben, a gasztro kultúrában is van jelentős potenciál.

6.Infrastruktúra?

Ez megint egy kicsit kérdőjeles, hiszen az internet vagy az autópályák terén elég jól állunk európai viszonylatban, vagy például a gázfűtés is elérhető sok háztartásban, de vannak olyan kis falvak, leszakadó térségek, ahol a közlekedési feltételek nagyon rosszak és nem is nagyon költünk ezekre.

7.Kulturális sokszínűség

Az életminőséget javító tényezőről van szó, nagyon sokféle kulturális ízlés kielégíthető nálunk, ami még jóval magasabb életszínvonalat biztosító országokról, például Ausztráliáról sem mondható el ilyen mértékben. Ez tükröződik a fesztiválok és egyéb rendezvények sokféleségében és nagy számában is, nagyon sokféle zenei stílus, néphagyomány, művelődési lehetőség között válogathatunk és sokféle sportág is űzhető nálunk magas szinten.

8.A Balkán kapuja?

Magyarországot a történelme és fejlettségi szintje alapján V4-es országként szokás emlegetni, azonban úgy tűnik, hogy ennek a jelentősége egyre csökken. Egy újfajta lehetséges szerep viszont a Balkán integrátora, elsősorban Szerbiáé, amelynek az EU csatlakozása nem kis részben rajtunk múlik. A magyar cégek számára a nagy lehetőségek éppen a Balkánon vannak, abba az irányba tudnak leginkább terjeszkedni, mivel a fejlettségi különbség hozzájuk képest is hasonló mértékű, csak fordított előjelű, mint tőlünk észak-nyugatra levő országokhoz képest.

Lehet még bizonyára további erősségeket találni, például a családbarát rendszer (bár vitatható, hogy mennyiben az), de vannak olyan gyenge pontjaink is, amelyek nem annyira közismertek, mint például az oktatás, az egészségügy vagy a nyugdíjrendszer, de hasonlóan komoly fejlesztésre szorulnak. Ilyen például a környezetvédelem fejletlensége. A tömegközlekedésünk igen gyenge színvonalú, a beleölt százmilliárdok egyelőre nem nagyon tudtak javulást elérni. A kerékpárral való közlekedés is megoldatlan számos városunkban, nincsenek még mindenhol megfelelően kialakított kerékpárutak. Az elmaradásunk igen nagy számos területen, például a vízgazdálkodásunk terén sem történik előrelépés a hosszabb távú fenntarthatóság irányába. Sőt a rengeteg építkezés nagy környezetterhelést okoz és felforgat egyes élőhelyeket (pl. Balaton, Fertő-tó stb) vagy csökkenti a zöldterületek arányát.

Az állami bürokrácia is egy láthatatlan gátja a fejlődésünknek, annak ellenére, hogy az elektronikus ügyintézésben voltak látványos előrelépések. Nagyon sokat költünk az államra, sokkal többet mint a régiónk más országai, és a sokféle hivatal, hatóság a nagy felső nyomás alatt különösen feladatának érzi, hogy mindig újabb szabályokat, előírásokat vezessen be, vagy jelentéseket gyártson ebben a katonás rendszerben, hogy igazolja a létjogosultságát. (Vagy esetleg a korrupciónak nyisson meg újabb kiskapukat.) Ezekkel a problémákkal legtöbb állampolgár nem találkozik, viszont a cégek már jóval gyakrabban, egyes speciális szakterületeket pedig teljesen agyonszabályoznak, amitől a dolgok nem fognak jobban menni, csak áttekinthetetlenebbé válnak.

Felhasznált forrás: Magyarország 2030 (Egyensúly intézet)

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr9616368442

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ulpius66 2021.01.02. 18:13:26

Ez egy igazi Újévi meglepetés!

Eddig a ballibsik csak és kizárólagosan arról írtak, hogy mik Magyarország gyengeségei a '20-as években.....
(újra meg kellett néznem jó blogot olvasok-e...... persze jönnek majd a ballibsik és beolvasnak a bloggernek...)

midnight coder 2021.01.03. 09:47:10

1. Nincs igazából saját gazdaság. Ami van azok a multik és a beszállítóik. Fõleg az autóipar, ha az bukik akkor egy rakás beszállítója is ezt teszi majd. Turizmus van, de ez itt soha nem lesz húzóágazat, mert nem nagyon van semmi itt, amiért érdemes idejönni. A várainkat anno felrobbantották a Habsburgok, látványos természeti látnivalók sincsenek, tengerpart sincs. Mi soha nem leszünk Görögország, de még Ausztria sem.

2. Ja, épülnek a semmire nem jó stadionok.

3. Van amíg van.

4. Igen, nekünk az egyetlen erőforrásunk az eladható munkaerő. Csak abból is az igazán eladható folyamatosan távozik nyugatra. Aki marad azok az öregek és a hátrányos helyzetűek akik ugyan olcsón tudnak betanított kétkezi melót csinálni, de ennek azért korlátja hogy a vietnamiak még olcsóbbak.

5. Nem sok olyan országról tudok, aki ebből gazdagodott meg.

6. Meg az is gond, hogy a háromszoros áron épült autópályák olyanok mint a Déva vára. Tudod: amit felépítenek reggelig, az leomlik esetelig.

7. Ja, van sok fesztivál ami kb. az ebet sem érdekli. És ez a jövõben csak csökkenni fog. Ahogy általában a kulturális/turisztikai bevételek is.

Tamáspatrik 2021.01.03. 11:05:08

@midnight coder: Az 1. ponthoz: van azért vegyipar, gyógyszergyártás, OTP, MOL is és még több más. Nem függünk például az olajáraktól mint az oroszok. A turizmusnak nincs akkora aránya az nem olyan nagy baj, a görögök és horvátok csak nyűglődnek. Szoftver terén is eléggé jók vagyunk még.
A nagyszámú erős magyar tulajdonú vállalat, amelyik exportképes, ilyen nem nagyon van még. Az íreknél sincsenek ilyenek, ami egy reményre ad okot. Ott viszont az oktatás és a munkaerős képzettsége sokkal jobb mint nálunk, az osztrák vagy ír szinthez ez kellene, a dél-európaihoz viszont talán még nem szükséges annyira.

chrisred 2021.01.04. 08:53:25

@Tamáspatrik: Jobban függünk az olajáraktól, mint az oroszok, mert ők befolyásolhatják, mi meg nem.
süti beállítások módosítása