Ideo-logikák

Ideo-logikák

Vajon milyen szinten van nálunk a nemzeti egység?

2021. február 25. - Tamáspatrik

Hogyan mérhető és ítélhető meg a nemzeti egység egy adott országban? Számos kormány célja a nemzeti összefogás erősítése, a magyar kormány ezt különösen gyakran hangoztatja, a „nemzeti érdek” a vitákban végső érvként is gyakran felmerül. Kérdéses, hogy az utóbbi bő tíz évre visszatekintve történt-e érdemi előrelépés és hogyan állunk más országokhoz képest e téren?

Nem tartom valami nagyon misztikus és megfoghatatlan dolognak, a nehéz és válságos helyzetekben mutatkozik meg leginkább az, hogy mennyire vagyunk képesek összefogni és egymásnak segíteni. Ilyen például a hirtelen fellángoló Covid fertőzések elfojtása, és itt elég jó összehasonlításokat lehet tenni különféle országok között. Mondjuk ki nyíltan: a kormánypropaganda ellenére egyáltalán nem teljesítünk jól, sem a fertőzötteket sem a halálozásokat tekintve, valahol a régiós átlag szintén vagyunk. Ha nem elzárt, távoli országokkal teszünk összehasonlításokat, hanem olyanokkal, ahol nagy a népsűrűség, sok a külföldi munkavállaló és élénk a határokon belüli mozgás is, akkor is Európában Dánia, Németország vagy Svájc mutatói sokkal jobbak, nem is beszélve olyan ázsiai nemzetekről mint Dél-Korea, Japán vagy Vietnam. Úgy tűnik, hogy ennek az oka nem annyira a központi járványügyi előírásokban keresendő, inkább abban hogy az emberek jobban figyelnek egymásra és felelősségteljesebb módon viselkednek mint nálunk. Ez alapján azt lehet mondani, hogy ezekben az országokban a nemzeti összefogás és egység jelenleg magasabb szinten áll mint Magyarországon, amely a kormány bármiféle jó szándéka ellenére is legfeljebb a régiós átlagot éri el.

Nem állítom, hogy az Orbán-kormány alatt ne történt volna előrelépés az ország, a nemzet megerősítése terén, kérdéses viszont hogy ez milyen mértékű. Az egyik kulcstényező szerintem a pénzek országon belül tartása volt (régebben a költségvetésünk folyamatosan lyukas zsák volt, a rendszeres megszorítások ellenére is), a másik a hagyományápolás fellendítése, például a felújított régi épületek látványa is javítja az állampolgárok közérzetét és taszítja az alvilági kultúrát. Az EU támogatások nélkül viszont rosszabb helyzetben lennénk a mostaninál amellett, hogy az egész régióban lendületesen folynak a különféle építőipari és termelői beruházások, ez körülbelül annyira mondható a jelenlegi kormány sikerének mint a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság a Kádár rendszer érdemének (egyébként amerikai termelési technológiák lendítettek rajta nagyon sokat). Az építőipar teljesítménye nálunk igen vegyes, mert nagyon sok a feleslegesnek mondható, túlméretezettsége miatt környezetkárosító vagy ízléstelen építmény.

A családtámogatási rendszer a kormány nagy találmánya ugyan, de végső soron ez is a jövedelem átcsoportosítás része az alsóbb rétegektől  a gazdagabbak felé, illetve azoktól akik különféle okok miatt vagy még vagy már nem nevelnek több gyereket, vagy körülményeik ezt egyáltalán nem is teszik lehetővé. Nem közismert ugyan, de nyilvánvaló, hogy ha egy rétegnek adót csökkentünk és állami támogatásokat kapnak, az azzal jár, hogy rajtuk kívül mások továbbra is sok adót fognak fizetni és a szabadpiacon számukra a megnövekedett kereslet miatt drágább lesz a támogatott termék (lakás) építése vagy megvásárlása. Mindezzel együtt a családtámogatási rendszer számomra valóban egy történelminek mondható kísérlet, aminek várhatóan sokkal több pozitív hozadéka lesz mint negatív.

A fentieken kívül nem nagyon tudok olyat mondani a jelenlegi kormány tevékenységéből, ami valóban képes lenne valamiféle nemzeti közös nevezőt, egységet létrehozni. (Beleértve Orbán migráció ellenességét is, ami tartalmilag nem több mint hogy Orbánnak egy adott helyzetben, a 2015-ös migránsválság idején valóban igaza volt, de azóta tizenkét bőrt is lenyúzott a kormány ugyanarról a rókáról.) Az ideológiai alapú nemzeti egységet teljes vakvágánynak tartom (mint az értelmiségiek többsége is ma már). Erre mifelénk a kultúránkból fakadóan sokan azt gondolják, hogy vannak az egyesek által képviseltek közül teljesen kiirtandó eszmék, legyen az akár kommunizmus, fasizmus vagy szélsőséges liberalizmus, holott minden koreai tudja (hiszen a zászlójában is ott van a jin-jang szimbólum), hogy egyik eszme sem tud a másik fölé kerekedni teljesen, ráadásul folyton váltakoznak is. Teljességgel helyes gondolkodás és felfogás nem létezik, sőt a nagy eszmék bűvöletében élő emberek egyáltalán nem segítik a közösségépítést a mindennapokban. Ez egy roppant felszínes nacionalizmus (inkább mondható annak, mint nemzeti egységben gondolkodásnak), amely jellemzően az irigyelt „nyugat” problémáival szeret foglalkozni, mások problémájával tehát és nem a sajátjával. Hatásos ezen kívül még, jó gumicsont lehet egyes problémákat felfújni, egyébként is hátrányos helyzetben levők (pl. homoszexuálisak, hajléktalanok stb.) további diszkriminálásával.

Varga Judit a kormány egyik alapembere, jogi védőbástyája, nálam ott van az öt legirritálóbb közéleti személyiség között. Ilyen például az a kijelentése, hogy a „külföldről pénzelt” civil szervezetek befolyásolni akarnák a magyar közvéleményt (ez egy elszólás nyilván, mért ne befolyásolhatná bárki a közvéleményt, mért a kormány kell, hogy meghatározza), vagy hogy „nyomás alá helyezik”, - most olyan gyenge nálunk a nemzeti egység, hogy egy kis szélfuvallattól is összeomlik? A kritikus gondolkodást tehát száműzni kell a közéletből, mert a nemzeti egység ellen hat? Ez nekem nagyon durva. Ellenben viszont a primitív, gyűlölködő véleményeknek ugyanúgy teret kell adni a közösségi portálokon (feltéve persze, ha támogatják a kormányt), ezeket nem szabad „kicenzúrázni”. Nem tudom ez hogy van, én például a posztom alatti hozzászólások közül a durva személyeskedőket simán kimoderálom, sőt úgy gondolom, hogy ez a dolgom is, egy bizonyos szint alá nem szabad menni.

Kormányzati szándék ide vagy oda, továbbra sem szeretik egymást az emberek nálunk és nincs semmilyen összetartás, ez nem változott, nekem legalábbis ez a tapasztalatom. Gyűlölködésre nem lehet egységet építeni, korrupt etikai viszonyokra szintén nem, a kormány e téren inkább rontja a nemzeti egységet mint amennyire elősegíti.

A kereszténység szerepére még érdemes külön kitérni, a vallásban is fontos a közösségi élet, és a hit gyakorlása valóban erősítheti a társadalmi kohéziót. Viszont mindnyájan, akik itt nőttünk fel alapvetően a keresztény kultúrát szívtuk magunkba, nem nagyon tudunk mások lenni, még ha valaki mondjuk a buddhista vallás híve, akkor is a kereszténység is megmarad egy bizonyos szinten (például úgy, hogy Jézust a legmagasabb szintű megvilágosodott tanítómesterek között tartja számon), emellett megtartja az év során a keresztény ünnepeket, nem tehet mást mert itt él. Ugyanígy a nemzeti ünnepeink is mindenkire hatással vannak valamilyen szinten. Ha valaki más országba költözik, akkor egy idő után az ottani szokásokat és ünnepeket is részben átveszi, egy újfajta nemzeti identitást sajátít el (egyszerű ez, mindennapos történéseken alapul és nincs benne semmi misztikus), úgy hogy részben őrzi a sajátját is, mert megint csak nem nagyon tehet mást.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr2016439452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ulpius66 2021.02.25. 22:45:55

Vajon milyen szinten van nálunk a nemzeti egység?

Hát ez egy jó kérdés!

Mivel ennek megítélése kizárólagosan szubjektív alapon történhet...... (nincsenek objektív mérőszámok)

Ilyen esetekben összehasonlítani szoktunk, és így próbáljuk megítélni, hogy "vajon milyen szinten van nálunk a nemzeti egység?"

Összehasonlíthatjuk a régebbi idők "nemzeti egységeivel" vagy a környező országok "nemzeti egységeivel"

Nálunk a "legnagyobb" NEMZETI EGYSÉG 1988-89-ben volt!
Az utóbbi 30 évben csak egyes kérdésekben volt "nemzeti egység" ----- EU csatlakozás, 2010-ben a gyurcsányisták elhajtása, migráncskérdés---- de valójában inkább a jellemző az ország, a nemzet két táborra történő felosztása, a kormány ---- és a mindenkori ellenzék szembenállása...................

Nemzetközi összehasonlításban - szerény meglátásom szerint - a középmezőnyhöz tartozunk, a nyugat-európai nemzetek inkább egységesek (német, francia, svájci, (ha van ilyen nemzet) stb.... míg a kelet-európai népek a magyarokhoz hasonlóan kevésbé egységesek.....

A kérdések kérdése persze az: MELYEK AZOK AZ ALAPKÉRDÉSEK AMELYBEN SZÜKSÉGES LENNE A NEMZETI EGYSÉG?...... ÉS KI MIATT NINCS EZEKBEN A KÉRDÉSEKBEN "NEMZETI EGYSÉG"??????

2021.02.25. 22:56:47

Nemzeti egység csak az alkoholizmusban van. Szesztestvérek 93.000km2-es kocsmája, becsült törzshelye.

2021.02.26. 08:00:14

egészen addig volt nemzeti egység, amíg valaki ki nem jelentette, hogy :
" a haza nem lehet ellenzékben "

MAXVAL bircaman közfingó 2021.02.26. 19:10:58

Itt ez a jó kis blog, mi vóna, ha bepiszkítanám?!

BiG74 Bodri 2021.02.27. 08:18:34

A kormány semmi mást nem csinál, mint hangzatos szavak mögé bújó embereket manipulál.
Fogjunk össze, mert az összefogás nagyszerű. De pontosan mi is a cél amiért össze kell fognom, és kivel?
Fogjak össze egy tolvaj, arrogáns kormány kedvéért, mely bármit megtapos rendeletileg, ami az útjában áll a pénzszerzésnek? Fogjak össze a buta, sötét gondolkodású focidrukkerekkel, akik a fociból a legkevésbé a sportot látják? Nemzethiek napi rendszerességgel vágják át egymás torkát, nincs ott semmi fennkölt, semmi pátosz. Nem azért mert nemzeti, vagy hazafias, hanem mert a tetvek kiüresítették, tönkre tették a nagyszerű eszményt.
Ha kell az ördöggel is összefogok, lássam az okot, érezzem a sajátomnak, és tudjam, hogy az ördög mit akar.

Tamáspatrik 2021.02.27. 10:23:21

@ulpius66: Egyetértek, szerintem is erről van szó.

MEDVE1978 2021.02.27. 11:15:48

A nemzeti egység mint olyan inkább egy történelmi kategória, mint realitás. Sőt inkább a nemzeti legendárium kategóriája, mint történelmi kategória, ha a történelmet részletesebben nézzük. A nagy magyar történelmi pillanatokat nézve, mondjuk 1848-as forradalmat, korántsem volt nemzeti egység, a vélemények széles skálán mozogtak. Volt aki hűséges volt a császárhoz és elvetette a nyílt forradalmat, volt olyan, aki békés elválást akart, esetleg perszonáluniót és volt, aki forradalmat, trónfosztást, önálló MAgyarországot. Nemzeti egység akkor sem volt, mégis a nemzeti egység pillanataként emlékszünk 1848-ra. Ahogy mondjuk az 1918 utáni időszakokban sem volt teljes nemzeti egység semmi mellett, legyen az akár a Károlyi féle köztársaság, akár a Tanácsköztársaság vagy Horthy visszatérése. És 1956-ban sem volt nemzeti egység, hiszen még a forradalmárok között is sokan teljesen mást értettek a forradalom céljaként. Valószínűleg sok pesti ifjú demokráciát, amcsi típusú életet akart, míg Nagy Imre szinte biztosan szocialista államot. Nem is szólva azokról, akik mondjuk ÁVH-sok voltak vagy rákosista szimpatizánsok.
1989-ben sem volt nemzeti egység. Az emberek döntő része valóban változást akart, de ne feledjük, hogy 1 millió párttag volt és több tÍzezer munkásőr. Nemzeti egység itt sem volt abban az értelemben, hogy mindenki demokráciát és változásokat akart volna, arról nem is beszélve, hogy az egyes változást akarók mennyire különbözőképpen képzelték el, hogy merre menjen az ország.
A Németh kormány mögötti támogatás és a nosztalgikus elképzelés arra a technokrata kormányra is arra a konszenzusra vonatkozik, hogy átmenetileg mindenki elfogadta, hogy rövid ideig egy ilyen kormány irányítson. De utána már mindenki mást képzelt el.
A nemzeti egység tehát egy mítosz, igazából politikai kategória.

BiG74 Bodri 2021.02.27. 12:19:23

@MEDVE1978:
A nemzeti egység megvalósult 1948 -ban, és 1956 -ban is. Röpke pillanatig. Mert amint körvonalazódnak a változtatás utáni alternatívák, bomlik az egyetértés. Érthető, bonyolódik a cselekmény, több kimenet, lefolyás képzelhető el. Nagyon kevés olyan dolog van, mely egyszerűsége, drasztikussága miatt hosszan tud nemzeti egységet fenntartani.
Szerintem káros is az általános egységre törekedés minden pozícióban, nem életszerű, nem helyzetelemző, nem túlélő. Vagy mondhatni káros az egység kikényszerítése.

Tamáspatrik 2021.02.27. 20:34:59

@MEDVE1978: 1.Ha egy kormányzat kitűz egy célt, azt valamilyen módon mérhetővé is kell tenni, a nemzeti egység is ilyen. Javult vagy romlott. 1860-ban az USA-ban nagyon nem volt ilyen, vagy 1648-ban az angoloknál. Ha erőszakkal fojtják el az ellenvéleményeket és deportálják a kisebbségeket az sem egység mint Hitler és Sztálin idejében, az egység látszata.
Mérhetően Dánia egységesebb, Dél-Korea is az hozzánk képest, ennek egyik jele a sok közül, hogy a járványügyi mutatóik is jobbak.
Nálunk még a '90-es években is sokan elfogadták célként pl. az EU csatlakozást, ebben elég egységes volt az ország, a nyitottságot és a modernizációt is, ennek az eredménye az újabb fejlődési lehetőség volt (egy fejlődési pálya). Most sokan vannak, akik szidják mindezt, az EU-t, a modernitást, az egységesség nem javult, hanem romlott az utóbbi évtizedekben. Elég kevés közös érték van, amit sokan önként (nem politikai nyomásra vagy manipuláció miatt) tényleg elfogadnak.
Lehetne például egy egységes külpolitikai irányvonal, sok országban van is és közbeszéd tárgya, kormányváltástól nagyjából független, ld. pl. az USA külpolitikáját vagy hogy a lengyelek mindig kemények az oroszokkal szemben, bármelyik kormány is van.
Nem nagyon van olyan alapérték, amit mindenki elfogad, pl. nálunk ilyen lehetne a család eszméje, viszont a kormány annyira bünteti azokat, akiknek nincs vagy nem akarnak, vagy szeretnének, de épp homoszexuálisak, stb. hogy már a család szavunkkal is úgy járunk mint a "reformok" esetében (bár azt Gyurcsányék járatták le).
Vagy ott van az oktatás és köznevelés kérdése, milyen a színvonalas és kívánatos oktatás, de ebben sincs egyetértés, annyit tudunk róla, hogy amit a kormány sulykol az biztosan nem célravezető.
Nemzeti egység nem van vagy nincs, hanem lehet nagyobb mértékű vagy gyengébb.

Tamáspatrik 2021.02.27. 20:41:05

@MEDVE1978: Azok az időszakok, amikor eléggé megvolt ez az egység: 1848, 1867 utáni időszak kb. a századfordulóig, a múlt század 20-as évei, 1946-47, 1956, 1960-as évek második fele (óvatos nyitás), '80-asok eleje (reformkísérletek), 1989.

BiG74 Bodri 2021.02.28. 06:46:20

@Tamáspatrik:
Voltak idők mikor felülről vezérelt nemzeti egységben gondolkodtak. Bár mondjuk érdekes lenne taglalni ezt az egység fogalmát 1848-1918, és 1920-1945 időszakokban.
Ma a nemzeti egység tényleges kerékkötője a magát nemzetinek kikiálltó, tudatlanságra, sztereótip félelmekre építő jobb oldal. Aki egységet akar, az nem hoz létre politikai színezetű csoportokat, nem állít merev, embertelen, igazságtalan korlátokat a konzervatívizmus lehető legrosszabb értelmezésében.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2021.02.28. 20:22:49

"felújított régi épületek látványa"
Milyen jó lenne, ha maradnának a felújításnál és nem lenne annyi lebontott épület, aminek csak a homlokzata maradt meg és történelmi épületnek mondott replika...

@h.kovacs: Akkor se volt már egység, csak kisebb volt az árok.

@ulpius66: Mennyit éltél Nyugat-Európában, hogy nagyobb egységet feltételezel náluk?
süti beállítások módosítása