Ha a keresztény értékrendet elfogadva, az ember Isten képmására teremtetett, akkor képes arra, hogy elválasszon egymástól különféle dolgokat. Ezzel szemben mindig ugyanazt az ócska trükköt adják el nekünk már évek óta: konzervatív felfogású emberek ösztöneinek felkorbácsolásával önellentmondásos és homályos értelmű törvényeket erőltet rá a kormányunk a társadalomra. Ezek a törvények érzelmi alapon összemosnak egymástól teljesen különféle jelenségeket, amelyekben közös, hogy a „dekandens nyugati civilizáció hibás értékrendje miatt terjedhetnek”.

Igazából racionális érvek nincsenek a törvények mögött

Még egyetlen TV műsort sem láttam, ami a homoszexualitást népszerűsítette volna, sőt nem is hallottam ilyenről. Nem is nagyon értelmezhető hogy mit jelent a „népszerűsítés”, az új törvény megalkotói egyetlen tudományos kutatásra sem hivatkoznak, csupán különféle homályos félelmekre alapoznak. A folyamatos kulturális változások mindig felszínre hoznak olyasmit, ami sokakat zavarnak: egy időben ilyen volt a farmernadrág, a hosszú haj és a rock zene is, sokan be akarták ezeket tiltani egy időben. Igazából 30 év felett mindannyian konzervatívvá válunk többé-kevésbé az idő múlásával, sok újdonság van, amit nem tudunk megemészteni, a politikusok nagyon szépen felfújják ezeket és kihasználják a népszerűségük növelésére. Ilyen újdonság lehet például az is, ha a homoszexualitás nyíltan vállalható, ami nyilván csak azok számára lehet fontos, akik alanyai ennek a jelenségnek. Mondjuk ki, hogy a liberalizmus arról is szól többek között, hogy a másik embert nem közösíti ki a társadalom amiatt, ha testi fogyatékos, a többséghez képest más származású vagy esetleg eltérő szexuális orientációjú, mert éppen a társadalom elemi érdeke az, hogy minél több állampolgár legyen képes a tehetségével hozzájárulni a társadalom fejlődéséhez. A homoszexualitás is értelmezhető egyfajta fogyatékosságként (mint például a színtévesztés).

A törvény emellett a gyereket (voltaképp a 14 éven aluliakat) összemossa a serdülőkkel (18 év alatti kiskorúakkal). A pedofília egy betegség, ami pszichiátriai vagy minimum pszichológusi kezelésre szorul, teljesen függetlenül attól, hogy a törvény (teljesen jogosan) az eddigihez képest nagyobb szigorral bünteti a gyermekek molesztálását. A pedofil nyilvántartás erősen kérdőjeles ötlet, egyrészt mert megvalósítani lehetetlenség, másrészt mert amúgy is léteznek különféle bűnügyi nyilvántartások. A családok fokozottabb védelmére a most elfogadott törvény aligha alkalmas, egy ideológiai hitvallásnak hangzik inkább, mint a gyakorlatban jól használható eszköznek.

A katonás társadalom építésébe viszont nagyon jól beleillik

Egy nagyon koherens, ókonzervatív társadalomképről van itt szó, ami az egyént teljesen alárendeli a közösségnek, valójában a régi paraszti társadalmakban még ez volt a norma, a polgárosodás szüntette meg. A speciális készségek itt nem annyira fontosak, mint a társadalom látszólagos „egysége”, ezért aki nem illik a normákba az inkább csak bujkáljon (legyen akár hajléktalan), a legfontosabb mindig a közösség létszámának és erejének a gyarapítása. A „normalitást védő” törvények, a demográfia javításának folyamatos sulykolása és a haderőfejlesztés egyaránt beleillik ebbe a vonalba.

Ne állandóan azzal foglakozzunk, hogy mit mondott Orbán

A törvényekkel mindenképpen foglalkozni kell, de azon rugózni folyamatosan, hogy a miniszterelnök mit mondott tegnap (mert biztos, hogy mondott valamit, olyan nincs hogy nem mond semmit), és hogyan értelmezzük a szavait, ez már elég súlyos társadalmi kórtünet. A vezérelvű táradalom önbeteljesítő jóslata működik így, hiszen mindig a „vezér” legutóbbi böffentéseire kell figyeli. Én például nem olvastam el, hogy mit mondott Orbán arról, hogy Európának milyennek kellene lennie szerinte. Igazából ez irreleváns információ, talán akkor lenne érdekes, ha legalább három-négy másik, nála jelentősebb európai vezetővel együtt mondta volna. Ez körülbelül olyan, mint hogy bemegyek a munkahelyemre és elkezdem mondani, hogy szerintem milyen kellene, hogy legyen, ez inkább csak idegesíteni fog másokat. Azt pedig ne Orbán és Varga Judit félék akarják megmondani, hogy melyek az európai alapértékek, főképp amikor cinikusan bármikor felrúgják ezeket a pillanatnyi politikai érdekeiknek megfelelően. A különféle politikai üzengetések se rám tartoznak, értsenek belőle azok, akiknek szól. Az pedig beteges dolog, hogy folyamatosan megy a kampány és a választási hirdetések, amikor a választás még nagyon messze van.

A társadalom átnevelését olyan emberek és olyan politikai szervezetek tűzték ki célul, akiknek az erkölcsi hitelessége és a jó szándékai igen csak megkérdőjelezhetőek, és mindig jön egy újabb trükk, egy újabb kampánytéma, amivel folytatni lehet a harcot a képzelt ellenségek ellen. A közmédia agymosásának jól látható az eredménye, amikor egy ismerősünk magából kikelve szid, teljesen összefüggéstelen mondatokkal egy olyan jelenséget, ami az ő életére a legcsekélyebb hatással sem bír.