Ideo-logikák

Ideo-logikák

Hogyan terjednek a hiedelmek a neten?

2026. október 29. - Tamáspatrik

Leginkább különféle lánclevelek formájában, álhírek közzétételével és egyes fórumokon terjednek a legnagyobb hoaxok a neten. Jellemző példák: „Az 5G veszélyes az egészségre” (Ez egy pár évvel ezelőtti történet.) „Az x Covid oltóanyag borzasztóan káros.” „A magyar föld 80%-a holland tulajdonban van.” „A nyugdíjkorhatárt hamarosan felemelik.” „A műtrágya káros a talajra.” „A vörösbor vérképző hatású.”

Mért hisszük el ezeket? Ugyanazért, amiért bármi mást:

1.Olyan ismerősünk mondja, akinek általában hinni szoktunk mindennapi kérdésekben. Már a boszorkányság is pontosan ezen az alapon terjedt, hogyha volt egy olyan ismerősünk, akinek adtunk a szavára, akit sok tekintetben véleményvezérnek ismertünk el, akkor egyből el is hittük amit mond, tehát az illető egész biztosan boszorkány kellett, hogy legyen. (Erre vannak valóban dokumentált esetek.) Tehát egy bizonyos esetben elég ha egyetlen, nagy befolyással rendelkező ember elfogad egy álhírt, ő már a későbbiekben eléggé jó hivatkozás lesz a terjesztésre.

2.Mi magunk nem értünk az adott témához. Senki, aki az adott területhez kicsit is értett, soha nem terjesztett efféle híreket, sőt a területek szakértői kifejezetten cáfolták az ilyen mendemondákat, viszont a hoaxokat terjesztők tudása olyan szinten van, hogy még annak a megítélésére sem képes, hogy kit tekinthet kompetensnek. Ez a jelenség gyakori egyébként a különféle táplálkozási divatok terjesztésében is.

3.Mi magunk fontosnak tartjuk azt is, hogy gyorsan felhívjuk ismerőseink figyelmét a veszélyekre vagy káros folyamatokra, mert ezzel is bizonyítani akarjuk, hogy résen vagyunk és egy adott közösség fontos tagjának tartjuk magunkat.

4.Érdekes, hogy az ilyen hiedelmek egy idő után úgy bebetonozódnak, hogy ha még a saját tapasztalataink is cáfolják, akkor sem fogják felülírni, én is hiába magyaráztam valamelyikről, hogy butaság. (Például az illető maga is használt a kertjében évről évre műtrágyákat, de ez számára mégsem műtrágyázást jelentett.) Ennek valószínű oka, hogy nagyon jó együtt közösen rettegni valamitől, tudattalanul nagyon is vágyunk az összeesküvés elméletekre, a modern technikában pedig alapból nem is bízunk. Hogyan is bízhatnánk, hiszen akkor a kiszolgáltatottságunkat is el kellene ismernünk. Viszont nagyon jó lenne, ha a bonyolult világunkat kissé le tudnánk egyszerűsíteni, legalábbis erre törekszünk.

A pletykálkodás ősi tulajdonságunk, az emberi közösségek tagjai mindig is igényelték különféle sötét titkok megosztását egymással (a pletyka angolul „fekete csevegés”, black chat). Nem érezzük magunkat mindig biztonságban, boldognak pedig még kevésbé, kell tehát rejtett okokat találni erre a külvilágban, és némi megkönnyebbülést jelent, amikor sikerül.
Ráadásul némelyik hoaxnak van is némi alapja, például az oltásoknak valóban vannak különféle káros mellékhatásai. A csúsztatás itt abban áll, hogy egy x oltás mellékhatásairól beszélünk csak, általában el is túlozva azok jelentőségét, miközben egy y, ami pontosan ugyanolyan hatásmechanizmusú, ezért mellékhatásai is ugyanazok, teljesen kimarad ebből. Nem beszélve arról, hogy kontextus szintén hiányzik, hogy miért használtuk adott esetben az x nevű oltást, és mért lehet még mindig hasznos sokak számára.

Abban is van részigazság, hogy a műtrágya ténylegesen nem javítja a talaj szerkezetét és vízháztartását, itt a csúsztatás abban áll, hogy nem áll rendelkezésünkre minden esetben jó és megfelelő volumenű helyettesítő eszköz arra, hogy a talajból kivett ásványi anyagokat oly módon pótoljuk vissza, hogy eközben még a talaj javítása is megtörténjen. (Egy demagóg dokumentumfilm például az erdő (!) talaját hasonlította a szántóföldéhez.) Ide kapcsolódik az a hiedelem is, hogy a modern mezőgazdasági technológia egyre jobban tönkre teszi a talajokat, de amikor ezt számszerűsíteni kell a dolgot, akkor az szokott kiderülni, hogy ami jól megfogható az a biodiverzitás erőteljes csökkenése, és ehhez mérten jóval kisebb a termőképesség (művelésből eredő) vesztesége. Legalábbis nem nagyon mérhető, pontos számokkal még senki sem tudta ezt az állítást alátámasztani, és a terméshozamok középtávú trendje sem mutat ilyen jellegű összefüggést. (Teljesen más kérdés az, hogy vízhiányos éghajlati viszonyok között már lényeges műveléstechnológiai változásokra is szükség van, de ettől még a technológia másfajta, alapvető elemei nem változnak.) Ebben a kérdésben is jól láthatóan megjelenik az érzelmi komponens, ami az összes hiedelem lényeges alapját képezi. Tehát érzelmeink hatására ösztönösen döntést hozunk és nem is törekszünk hideg fejjel mérlegelni.

A nyugdíj esetében is olyanok terjesztenek egy bizonyos véleményt, akik nem ismerik sem a nyugdíjrendszert, sem az erről folyó vitákat, sem a nyugdíjak reálértékének alakulását és arra sem gondolnak, hogy nem a korhatár az egyedüli, amin keresztül az állam a nyugdíjkiadásokat kézben tarthatja. Hosszabb távon viszont való igaz, hogy a nyugdíjkorhatár emelésére is számítani lehet.

Attól tartok persze, hogy a nyilvánvalóan téves, interneten terjedő hiedelmek csak a jéghegy csúcsát képezik, és van számos olyan korszakos tévedésünk, amit észre sem veszünk, vagy amit sejtünk esetleg, de mégsem foglalkozunk velük, mert olyan sokan elfogadják ezeket, hogy nem lenne népszerű ellentmondani. Ráadásul a közkeletű tévedéseink felülvizsgálatának nagy része arra vezetne, hogy kénytelenek lennének egyéb megoldásokat is keresni helyettük. A gyakorlati alternatívák keresése mindig jóval fáradságosabb mint bármit is kritizálni, a mai emberek nagyon nagy része pedig már annyira elkényelmesedett, hogy apró pótcselekvésekben éli az életét és nagyobb változtatásokra nem is hajlandó.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr1619192093

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása