Ideo-logikák

Ideo-logikák

Hogyan értékelhető a Nők 40 program?

2026. november 03. - Tamáspatrik

Nálunk a legtöbben különféle történeteket szeretnének hallani, nem szeretik a számok nyelvét. Érdekes módon most már az AI segítségével szinte bárki rengeteg adatot tud lekérni sokféle témában, és habár néha a statisztika hibás vagy félrevezető is tud lenni, de ha nem önkényesen kezeljük, akkor mindig sokatmondó.

1,A Nők 40 programmal nyugdíjba vonulók száma manapság 400 ezer körül lehet, évente 20-26 ezer között, az újonnan megállapított nyugdíjak 30%-a. A hölgyeknek kábé a fele tud/akar élni ezzel a lehetőséggel, ily módon a női effektív (átlagos) nyugdíjkorhatár 62 év.

2.Érdekes módon nálunk ha valaki nyugdíjasként dolgozik (versenyszférában ez lehetséges és az állami szférák néhány területén is), akkor a havi jövedelme (nyugdíj+fizetés) hirtelen a kétszeresére fog nőni a kedvezőbb adózás miatt. Ez nem biztos, hogy így teljesen rendben van és méltányos is másokkal szemben. (Mivel nálunk nem egyéni nyugdíjszámlák vannak, hanem szolidaritási alapon működik a rendszer.)

3.A rendszer az alacsonyabb végzettségű hölgyeknek kedvez, hiszen jó esetben 58 évesen (vagy még ennél is fiatalabban) nyugdíjat kaphatnak, viszont a magasabb végzettségűeknél ez 61-63 év lehet, és szintén nem kedvez azoknak, akik munkanélküliek voltak vagy külföldön dolgoztak, mert ezek az évek sem számítanak a munkaviszonyba.

4.Azt is kell tudni viszont, hogy a nyugdíjak hosszabb távon elmaradnak a reálbérektől. A nyugdíjak elmaradása a bérekhez képest a 2010-es 70-75%-ról 45-50%-ra csökkent. Hogy ez jó-e vagy nem azt nem tudom, hiszen reálértékben így is nőttek a nyugdíjak 25%-kal az elmúlt 16 évben. Viszont aki régebben ment nyugdíjba nők 40-nel, és nem tudott mellette dolgozni sem, ma kisebb nyugdíjat kap mintha dolgozott volna még pár évet. Tehát sokak számára lehetett ez egy csapdahelyzet is, hiszen a nyugdíj általában kevesebb volt mint az utolsó fizetés, 40 év szolgálati időnél eleve van egy 80%-os szorzó, és most már elég nehezen tud tisztességesen megélni (illetve életszínvonala elmaradt másokhoz képest).

5.Felmerül az a kérdés, hogy máshol van-e még eltérés a férfiak és nők nyugdíjkorhatára között? Egyedül Lengyelországban (60 illetve 65 év), viszont Ausztriában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban jelenleg még van ugyan, még de ott is évről évre csökken és fokozatosan kiegyenlítik. A logika azt mondatja, hogy nálunk is ki kell egyenlíteni, vagy pedig a „Férfi 40-et” is be kell vezetni, hiszen ez a mostani helyzet alkotmányellenes. (Az erősen befenyített alkotmánybíróságon tudott csak egy ilyen jogszabály átmenni.)

6.Felmerül még a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége, ami azt jelenti, hogy valaki hamarabb kap nyugdíjat, de kisebb összeget állapítanak meg neki: Egyedül Lengyelországban nincs ilyen, hozzánk hasonlóan, illetve az Egyesült Királyságban és Hollandiában sincs állami nyugdíj 66 év alatt, viszont náluk léteznek magánnyugdíj pénztárak is, amiket előbb igénybe lehet vetni (pár éven át kisebb járadék). Ergó nálunk is várható, hogy bevezetésre kerül a rugalmas nyugdíjazás.

7.Kérdés az is, hogy a termékenységi arányszám hogyan változott a családtámogatási rendszerek hatására, aminek része a Nők 40 is. (Azzal indokolták a bevezetését, hogy a nagymama otthon besegít a családnak, de erre a célra ott van a nagyszülői GYES is.) A termékenységi arányszám nálunk 2021-ig valóban nőtt, de az utóbbi 5 évben már meredeken csökken. Ami azt jelenti, hogy a családtámogatások valóban hasznosak voltak, de csak megfelelő gazdasági növekedés mellett, a növekvő létbizonytalanság eliminálta a hatásukat. Nincs tehát megfelelően erős családtámogatási érv a Nők 40 mellett.

Most pedig jöjjenek a személyes tapasztalataim:

Habár az egykori gimis osztályból sokan továbbtanultak, a közepes tanuló a képünkbe röhögött az osztálytalálkozón, mivel nyugdíj mellett ugyanúgy dolgozott tovább rengeteg pénzért, ráadásul egy egyszerűbb, szellemileg kevesebb energiát igénylő munkakörben, ahol a kiégés veszélye jóval kisebb. Többen érezték már megterhelőnek a munkát az 50-es éveik végén.

Személyes tapasztalatom még az is, hogy a 60 év feletti ismerőseim mintegy felének nincs folyamatos, nyolc órás állása. Annak ellenére mondom ezt, hogy a statisztikák szerint ebben a korcsoportban az aktivitási ráta magas és a munkanélküliség viszonylag alacsony.

További érvem, hogy megváltoznak az egyes koroknak tulajdonított szokások és minden kitolódik. Az idős díva és fiatal hősszerelmes az operában régen nevetségesnek hatott, ma már egyáltalán nem az. Ötvenes nők is keresnek új kapcsolatokat, (szerintem gyakrabban találnak mint ötvenes férfiak), a lemez „B” oldala ma már lehet ugyanolyan hosszú és tartalmas is mint az „A” oldal, különösen a hölgyeknél, akik a higiéniára, szervezetük kímélésére és az egészséges táplálkozásra is több figyelmet fordítanak mint mi. (Mindennek feltétele persze az is, hogy az egészségügyi rendszerünk tényleg törekedjen az idősebb korúak megfelelő ellátásra,- ami nem mindenhol van így. Van orvos, akik szerint bizonyos korhatár, például hetven év fölötti emberek egészségügyi ellátását a minimumra kell csökkenteni és így is áll hozzá a dolgozhoz.)

Az előző kormány szinte csak az össztársadalmi érdek felől nézett mindent, a jogszabályokat ehhez igazította, illetve a családi munkamegosztásra bízott mindent, akár az idős szülők eltartását is beleértve. Most viszont újból fel kell tenni a kérdéseket: Milyen célt vagy célokat szolgál a nyugdíjrendszer? Hogyan definiáljuk újra a nyugdíjas életmód lehetőségeit? Milyen munkákat végezzenek a 60-70 év közöttiek, milyen törekvéseket támogasson az állam és milyen eszközökkel? Nem kell persze mindenben az államra számítani, a kedves véleményvezérek, példaértékű személyiségek megszólalásainak is nagy szerepe van, a helyi közösségekről nem is beszélve.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr2819194545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fkv.118 2026.11.05. 06:08:34

Én igazságtalanságként értékelem, a nők 10 évvel tovább élnek, mégis előbb mehetnek héderelni. Kijavítására be kell vezetni a férfiak 30 programot is. Vagy helyette.

Motorogre 2026.11.05. 10:19:31

Köszönjük, érdekes. A nyugdíjrendszer több sebből is vérzik, pl. hogy a szociális támogatást és a társadalombiztosítási öregségi járulékot összemossa. A rászorultságot a helyi önkormányzat tudná megítélni, ha valakinek azért alacsony a nyugdíja mert nem fizetett járulékot, nem gondolt az idős korára - nem kéne emelnie. Főleg nem ha közben vagyonos, jóléti életet él stb. fkv.118-nak igaza van, a férfiak korán halnak de többet dolgoznak - a nők meg sokáig élvezik a nyugdíjas éveket, ho van a nemek közti egyenlőség? A magányugdíj-pénztárak körül már voltak botrányok - az állami rendszerben kellene a rugalmas nyugdíba-vonulást lehetővé tenni. A nyugdíjasok vissza-foglalkoztatása? A munkáltatón múlik, vegye vissza fél fizetésen - ha nem akar bérfeszültséget a többiekkel stb. De mindent átír a politika: hogy lehet legolcsóbban a legnagyobb szavazóbázist megvenni? !! Így van ez máshol is, sajnos. Európa csődbe megy, mert lassan ébred !

MEDVE1978 2026.11.05. 14:52:12

Ez egy nagyon elvi fejtegetés, hiszen a gyakorlatban nem fog megvalósulni semmi drasztikus vagy igazi irányváltás.

A gyakorlat lényegét az Orbán kormány mutatta be, ami lényegében abból állt, hogy a nyugdíjasokat tartotta a legfontosabb szavazórétegének. Mivel ez 2.5 millió fő, akik nagy részben a kormánytól függenek, ezért egy rendkívül jól manipulálható szavazóréteg. Nem véletlen, hogy bevezették a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíjat is, holott értelme valymi kevés van. MP ettől lényegében nem tért el, Orbánékhoz képest nyugdíjasok tekintetében nincs változás, sőt az alacsony nyugdíjt kapóknak külön kedveskedik 2027-től a kormány. Ez tehát a gyakorlati helyzet.

Az elméleti helyzet kicsit olyan, mintha egy léket kapott hajóval egy szigetre tartanánk, úgy, hogy tudjuk, hogy előbb-utóbb itt a hurrikán. Most csak foltozzuk a lékeket, abban a reményben, hogy történik majd valami, ami lehetővé teszi, hogy elkerüljük a hurrikánt.
A demográfiai változások azt mutatják, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan. A toldozgatás-foldozgatás (lásd pl: nyugdíj korhatár emelés, juttatás csökkentése valamilyen formában) ideig óráig még életben tartja a rendszert.

A Nők 40 ennek a rendszernek egy leginkább PR része. Teljesen felesleges volt, kezdettől fogva. A nők ilyen jellegű pozitív diszkriminációja semmilyen szempontból nem indokolt, sőt. A férfiak hamarabb halnak meg és betegednek meg, a munkahelyeik is stresszesebbek, veszélyesebbek. Ha valami, inkább a férfiak pozitív diszkriminációja lenne indokolt.

Tamáspatrik 2026.11.06. 11:20:41

@MEDVE1978: Már hogy lenne elvi a felveté, két megoldás is van, 1. A férfi 40 programot is be kell vezetni, hogy megvalósuljon az alkotmányban biztosított nemek közti egyenlőség. Ennek a hátránya, hogy tovább terhelné a nyugdíjkasszát. Ráadásul a tanultabb rétegek nyugdíjba vonulását is tolja ez a szabály, tehát még jobban ki kellene tágítani a jogosultságot, ami még több költséget jelentene az államkasszának.
2.Van egy ennél drasztikusabb megoldás is: A működőképesség fontosabb mint a demokratikus rendszerek léte, ennélfogva a nyugdíjasok választójog gyakorlását korlátozni kell. (Ami most még blaszfémiának hangzik..) Lehet, hogy a választójogok gyakorlásának egészét kell újraszabályozni, bár ilyen lépések csak igen komoly válsághelyzetben szoktak történni.

Tamáspatrik 2026.11.06. 11:23:03

@Motorogre: Ezeket a problémákat nem szabad hagyni elsikkadni, hanem folyton beszélni kell róluk, hogy legyen a változásnak esélye, mert különben a fiatal és középgenerációt agyon fogja terhelni a mostani rendszer.
süti beállítások módosítása