Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu/atom
blfr6@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/03/15/nemzeti_egyseg_helyett_ketsegbeeses
Nemzeti egység helyett kétségbeesés
2024-03-15T09:50:47+01:00
2024-03-15T09:50:47+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ez egy többszörösen ünneprontó cikk, mert szerintem nem nagyon van mit ünnepelni, és engem racionálisabb felfogású lévén a szimbólumok, a „nemzeti dagályosság” nem annyira ragad magával, inkább elgondolkodnék egy-két dolgon. 1.Mi is történt március 15-én? 2.Milyen helyzetben van most a magyar nemzetállam?</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A forradalmaknak kialakult valamiféle romantikus kultusza, ami köszönő viszonyban nincs a valósággal. Akik valamennyire tanulmányozták a forradalmak menetét, szokásos koreográfiáját, ők tudják, hogy a forradalom nem egy nagyon felemelő, hősies dolog. Valójában egy nagy semmi, a kormányzat szétesettsége miatti hatalmi vákuum jön létre ilyenkor, és az anarchikus állapotban erőszakkal új csoportok ragadják meg a hatalmat. A másik, hogy a március 13-i bécsi forradalmat igen, de a mi március 15-ét nem is jegyzi a nemzetközi történelemírás, legfeljebb annak egy „mellékhajtásaként”, hiszen ha nincs bécsi forradalom, akkor pesti sincs, legalábbis nem járt volna sikerrel. (A forradalmak alapvetően károsak, a reformtörekvések megvalósulása mintha forradalmakhoz kötődne, azonban ez is csak látszólagos, a forradalom többet árt mint használ ezeknek.)</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Itt volt ez a szegény sorból származó fiatal, életkorának megfelelően anarchista balliberális Petőfi Sándor, aki akkoriban sajnos olyan politizáló verseket is írt, mint az „Akasszátok fel a királyokat!”, de ettől teljesen függetlenül a legnagyobb költőink egyike volt. Megérkezett vele kapcsolatban a NER menetrendszerű történelemhamisító filmje, amihez jó lenne hozzátenni, hogy március 15 lényege nem a „márciusi ifjak” tevékenysége volt, hanem az a 12 pont, ami már rég készen volt, hiszen a reformerek már évek óta küzdtek ezekért a követelésekért a császára udvarral szemben, de olykor a konzervatív vármegyei képviselőkkel szemben is.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Akkor még senki nem akart függetlenséget, hanem egy sokkal nagyobb nemzeti önállóságot, és nem is lett volna ebből semmi baj, ha a Monarchia vezetése nem hitte volna azt, hogy ők még egy birodalmi központ tudnak lenni, épp úgy mint ahogyan az angol brexiterek gondolták nem is olyan régen. A szabadságharcunk alapvetően a bécsi központ merevsége miatt kellett, hogy kirobbanjon, hogy aztán 1867-ben végre belássák, hogy mi a realitás és kiegyezzenek velünk pontosan ugyanazokat a követeléseket elfogadva, amiket március 15-én a 12 pontban megfogalmaztunk. Az 1848-1867 közötti időszak valóban egy tragédia volt, utána pedig egy olyan típusú állam jött létre ami a későbbi Csehszlovákiára emlékeztetett, az ilyen duális államok ritkák, mert néhány évtizednél többet ritkán élnek túl. Mindez kisarkított módon annak a rövid összefoglalása, amit a »48-as eseményekkel foglalkozó történészek nagy többsége gondol.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Na akkor itt van az a másik kérdés, hogy milyen állapotban is van a mai magyar nemzet állam, aminek megszületését kimondatlanul ugyan, de érzelmileg mégis 48-hoz kötjük? Azt is mondhatjuk erre, hogy köszöni szépen, él és virul, nagyon jó bőrben van. Erősödik egyes hazai tulajdonú vállalatok pozíciója, a kulturális hagyományápolás is feléledt az ezredforduló után, a határon túli magyarok soha ennyi támogatást nem kaptak, külpolitikában is jelentős tényezővé váltunk és nagyobb a mozgásterünk mint valaha.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Érdekes módon ugyanezeknek az ellenkezőjét is mind leírhatjuk, vagy a fenti jelenségek fonákát, ez szemléletmód kérdése. Én magam a folyamatokat látom, a történelmi inga lengését, és ennek az ingának mi jobbra leng jelenleg, nincs saját fékje. Most jönnek az erős mondatok, amik a jövő tendenciáit, vagy legalábbis veszélyeit mutatják meg:</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Az a magyar demokrácia, aminek 48 az egyik csúcspontja volt, jelenleg katasztrofális állapotban van, ha nincs EU-tagság, itt már valószínűleg diktatúra lenne. (A szerbeknél és egyes más nem tag EU országokban azért nincs, mert be akarnak lépni.) Ázsia nagy része például diktatúra. A diktatórikus tendenciák erősödnek folyamatosan, itt van például a „veszélyhelyzet”, amire hivatkozással a kormány rendeletekkel kormányozhat, parlamenti jóváhagyás nélkül. Veszélyhelyzet mindig van valamilyen módon, hiszen az élet maga is veszélyes lesz, és elkerülhetetlenül halállal végződik. A másik a szuverenitásvédelmi hivatal, ami harcol a „dollár baloldallal”, miközben nem vizsgálja a százmilliárdokkal kitömött NER kampányokat. Nincs egy súlycsoportban a kormánypárt és ellenzék támogatása. A nem kormánypárti média csak amiatt lehet erősebb a kormánypártinál, hogy mivel nem propagandaeszköz, emiatt valódi sajtóként működik. Sokkal érdekesebb az olyan sajtótermék, ami nem azzal foglalkozik, hogy mit is kell gondolnunk a világban történtekről.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A szuverenitással kapcsolatban itt van az a fajta elképzelés, hogy a nyugati függőségnek az ellentéte a keleti lenne, ami nyilvánvalóan hibás, de az európai szélsőjobb hajlamos ezt elfogadni. Szerencsére már az olaszok és a franciák is túlléptek ezen, a magyar jobboldalon viszont sajnos még nem történt meg ez a fordulat, sőt az igazi magyar „árnyékkormány”, a Mi Hazánk esetében soha nem is fog. A politikusi beszédekben ez úgy jelenik meg (a mondanivalót lecsupaszítva), hogy ha nem kell fasizmus, majd jönnek a kommunisták, vagy lehet fordítva is mondani is, de a lényeg, ha mi nem kellünk, majd jönnek ők és lesz nemulass.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Kulturális tekintetben nagyon sötét a helyzet, sőt szó szerint az hiszen 48 előtti, felvilágosodás előtti értékeket vall és részesít előnyben a kormányzat. Valójában nem is csak a kormányzat teszi ezt, hanem nagyrészt csicskák, akik nem mernek bármiféle liberalizmus gyanújába keverhető személyeket támogatni, mert féltik a pozíciójukat. Ilyen egyébként a magyar emberek többsége, nem kockáztat semmit, de lehetne erősebb szavakat is használni.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Itt van a liberális fészek a főváros folyamatos kivéreztetése, nem épül semmi, hagynak mindent lepusztulni. Ez a város vezetésétől független, Tarlósnak is már azt üzente Orbán, hogy „Ne sokat lacafacázzon”.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ilyen a kultúra és oktatás lezüllesztése. Ókonzervatív ember számára nem fontos oktatás, egyrészt minden ott van a hagyományokban, másrészt a vezérkarban ott vannak az okosok, majd megmondják mikor mit kell csinálni.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Itt van még a „felszteroidozott” magyar sport, ahol a doppingot nem szó szerint kell érteni. A honosítási politikánk kérdőjeles, de a legnagyobb kérdőjel olyan sportolókra adni nemzeti mezt (például birkózókra), akinek semmi közük Magyarországhoz. Nem itt edzenek és a nyelvet sem beszélik, csak a statisztikát javítják a győzelmeik. Mások is tesznek ilyet, na és? Sokan mások meg nem. A magyar versenyzőket általában fizikálisan erősítik fel és rengeteg pénzzel is motiválják őket, ezzel egy kicsit eltorzul a sport eredeti értelme, tisztasága. (Itt nem Szoboszlaira és a hozzá hasonló kaliberű nagy klasszisainkra gondolok.)</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Nemzeti egységről nem nagyon lehet szó tehát. Eleve engem zavar, hogy van két nemzeti ünnepünk, 48 és 56, ami pontosan ugyanazt jelenti. A kettőből meghagynék csak egyet, vagy választanék egy harmadikat, különben is Rákóczi szabadságharca se lenne kihagyható ilyen alapon. Az egyik kimaradó nemzeti ünnep helyett lehetne munkaszüneti nap Mária mennybe menetele és a reformáció ünnepe is.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F03%2F15%2Fnemzeti_egyseg_helyett_ketsegbeeses%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F03%2F15%2Fnemzeti_egyseg_helyett_ketsegbeeses%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F03%2F15%2Fnemzeti_egyseg_helyett_ketsegbeeses%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nemzeti egység helyett kétségbeesés"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/03/15/nemzeti_egyseg_helyett_ketsegbeeses#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18354705" border="0" /></a><br /></p>
nemzeti_kétség
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/03/03/ne_varjunk_modernizaciot_a_brutalis_kormanytol
Ne várjunk modernizációt a brutális kormánytól
2024-03-03T20:36:31+01:00
2024-03-03T20:36:31+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Az igen konzervatív kormányunk választási ígéretei között nem is szerepelt ilyesmi, hanem leginkább csak megvédés és megőrzés, ezt lehet csupán rajtuk számonkérni. Amikor két évvel ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, ez teljesen eltolta a választási esélyeket, és a várható 55-45 kimenet helyett 70-30 fölöttre jött ki a végeredmény a kormány javára. A „Magyarország előre megy..” szlogen némi malíciával ahhoz volt hasonló, mint az átkosban a „Tovább a lenini úton”, és ez is történik valóban. Elhatároztam, hogy az inkább negatívnak ható minősítések mellé (valójában ezek is inkább tanácsok, hogy ideje lenne pár dolgot már elengedni) kábé ugyanannyi elismerő jellegű pozitív megjegyzést is hozzá fogok tenni.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Az, hogy brutális eszközöket használó kormányról van szó, azt úgy is lehetne mondani, hogy kemény, robusztus, stabil, végül is ez ízlés kérdése. Valóban, a kormány legnagyobb erénye, amit ígért is a stabilitás, modernizációról szó sem volt, ami engem ugyan egy kissé zavar ugyan, mégsem számon kérhető.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Több igen nehéz helyzetet volt képes átvészelni és stabilizálni az Orbán-rendszer, és most nem is érdemes belemenni, hogy pontosan milyen tényezők játszottak közre, ezt már többen is kielemezték. A kormány azonnali intézkedésekkel és aktívan tett azért, hogy a lakossági energiaszámlák elviselhetők legyenek, az élelmiszerárak emelkedését is különféle intézkedésekkel próbálták megfogni, emelték a minimálbéreket, kisvállalatok támogatásokat kaptak, a nyugdíjak reálértékét aránylag jól megtartották (bár ez részben amiatt volt, mert a legnagyobb és legbiztosabb szavazóbázisuk a nyugdíjasok körében van). A kivetett extra-profit adók részben jogosak, próbálják levédeni a magyar piacot a külföldi tőkével szemben, és az újabb erkölcsi botrányt is meg tudták fogni gyors intézkedésekkel. A közalkalmazotti státuszban levők között vannak nagy csoportok, amik elfogadható szintű béreket kapnak. (Idén januártól a tanárok is már lényegében ide tartoznak igaz, hogy főleg az EU támogatásoknak köszönhetően.) A családtámogatási programokat is folytatják.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Az intézkedéseik azonban olyanok, hogy mintha baltával faragnának, nincs valódi kiszámíthatóság, tervezhetőség a magyar gazdaságban, és nincs valódi modernizáció sem, ehelyett inkább az van a nagy képet nézve, hogy kisatíroztuk az egész 20.századot és megpróbálunk a 19.századba visszamenni, vagy még annál is régebbre. Néhány példa arra, hogy mennyi terület mondható nálunk valamilyen szempontból elmaradottnak.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">1.Be kellene látni, hogy a posta elavult dolog, nem kellene már erőltetni. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Kis településeken nem érdemes fenntartani, nagyokon meg minek, amikor létezik internetes átutalás (a sárga csekket jobb lenne elfelejteni), és léteznek csomagküldő szolgálatok, egyszerűen egy kóddal kivesszük a szekrényből a csomagot akkor, amikor nekünk alkalmas, nem amikor a postás éppen el tudja hozni a házunkhoz. A posta csak hivatalos levelek kézbesítésére való. A kisboltok nagy része is kiváltható lehet az internetes rendelésekkel, a működtetésük kevésbé gazdaságos.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">2.Nincsenek szélerőművek. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ez talán amiatt van, mert a „főnök” nem szereti és mindig megvétózza. A naperőművek egyik legjobb kiegészítője a szélenergia, nagy hátrányban vagyunk, ha nem telepítünk ilyeneket, egyébként is az energiafüggetlenségünk csak egy üres politikai szólam.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">3.Nincs valós környezetvédelmi program, ami a gazdaság és a lakosság energiafelhasználását csökkentheti – ez is közismert. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A magyar lakosság nem is érzi, hogy ez akkora gond lenne, hiszen a rezsicsökkentett energia továbbra is olcsó. Nincs elszámoltatási kötelezettség az irányban, hogy a környezetvédelmi indokokkal kivetett adókat valóban környezetvédelmi célokra használják is fel. Az is alapvető hiba, hogy éppen egyes hústermékek tartoznak az 5%-os ÁFÁ körbe, nem pedig a környezetet kímélő élelmiszerek, zöldségek és gyümölcsök. Régi mániám emellett, hogy az elitek nem mutatnak példát környezettudatosságból, sőt inkább az amerikai pazarló, sznob életmódot majmolják. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">4.Ne erőltessük tovább az alkoholfogyasztást.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Az európai bortermelők válságba kerültek, egyszerűen mert kevesebb bor fogy. Inkább rendezvényeken fogyasztják, de úgy látom, hogy még ott is kevesebben és kevesebbet mint régebben, egyszerűen mert változnak az ivási szokások és ebben az egészségtudatosabb életmód is közrejátszik. A sört az újabb generációk kevésbé fogyasztják amiatt is, mert hizlal.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">5.Nincs közalkalmazotti bérindexálás. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A közalkalmazotti státuszban dolgozók ahhoz szoktak hozzá, hogy amikor a kormánynak éppen sok pénze van és még kedve is hozzá, akkor jól megemelik a pénzüket, utána évekig nem kapnak semmit. Ilyen egy piacon levő cégnél elképzelhetetlen lenne. Ott egyik évben valamivel több, máskor kisebb emelés van, részben az inflációt követő mértékben, de ez sokkal kiszámíthatóbb és tervezhetőbb, mint a közszféra. A tetszés szerinti pénzosztogatás nem a jogállamok, hanem az önkényuralmak jellemzője.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">6.Brutális a magyar adórendszer. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Amiatt is az, mert az SZJA és a vállalati jövedelemadó nem annyira magas nálunk, viszont a rengetegféle különadó, amit a cégekre tesznek, elsősorban a nagyobb cégekre valahogy csak beépül a termékek, szolgáltatások árába, és mivel nálunk még az adót is megadóztatják (a 27%-os ÁFA formájában), a fogyasztói árak többnyire magasabbak minta a környező országokban, főként azok, ha a keresetünkhöz viszonyítjuk.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">7.Be kellene látni, hogy nincs több munkaerő tartalék, a foglalkoztatottság érdemben nem növelhető tovább. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Akik még szóba jöhetnének a sok funkcionális analfabéta, őket a mai minőségérzékeny környezetben nem fogják alkalmazni a cégek, rajtuk kívül az egészségügyileg problémásak, aztán olyanok, akik idegileg nem bírják a stresszes munkakörnyezetet. A modernizálás, a termelékenység növekedése lenne a legfontosabb húzóerő, a másik amit nem szeretünk, de el kell viselnünk a vendégmunkások alkalmazása nagy számban, a harmadik lehetőség átfogó átképzési programok indítása lenne. A magyar gazdaság kipukkadt, nagyon sok vállalat és vállalkozás főként az EU forrásokból élt, de nem fejlődött gyakorlatilag semmit.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">8.Chinatown-ok létrejötte Kelet-Magyarországon. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A kínai kultúra minden országban elkülönül, diaszpórákat alkot, ami nem is probléma, amíg kisebb közösségekről van szó. Ha viszont itt hatalmas akkumulátor gyárakat és autógyárakat húznak fel, akkor egy újfajta alárendelődési helyzet alakul ki, ami politikailag is érzékeny lesz, hiszen az EU viszonya Kínával nem teljesen harmonikus. Az amerikai tőkét a magyar kormány kipaterolta és a kínait vonzza be, mivel számára szimpatikusabb a kínai kapcsolat, de hogy ebből a magyar gazdaságnak milyen előnyei származnának, azt még senki nem tudja, mindenki csak a hátrányokról beszél. Modernizációról aligha lehet beszélni, de még bérmunkáról se nagyon, mi szinte csak a területet és az infrastruktúrát biztosítjuk a kínai cégek számára.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Verdana, sans-serif">9</span><span face="Verdana, sans-serif">.</span><span face="Verdana, sans-serif">A közszolgáltatásokból kispórolja a pénzt az állam</span></span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Verdana, sans-serif">A</span><span face="Verdana, sans-serif"> rengeteg bevételt </span><span face="Verdana, sans-serif">inkább </span><span face="Verdana, sans-serif">a politikai prioritást élvező és számára kedves területekre költi (például az élsportra). Vasútra, közművekre (például vízhálózatra, energiahálózatra) olyan keveset költ az állam, hogy azok egyre több hibával üzemelnek, egyre megbízhatatlanabbak. Amit az önkormányzatok nem bírnak fenntartani, az állam hiába veszi át, a színvonal </span><span face="Verdana, sans-serif">ettől </span><span face="Verdana, sans-serif">csak rosszabb lesz, előbb-utóbb ezek kormányközeli cégek tulajdonába mennek át, akik </span><span face="Verdana, sans-serif">viszont </span><span face="Verdana, sans-serif">jól megemelik az árat a fogyasztók számára. Egy ilyen folyamat rajzolódik ki, aminek eredménye egy olyan új arisztokrácia létrejötte, ami belföldi monopolhelyzete és kormánykapcsolatainak köszönhetően </span><span face="Verdana, sans-serif">képes diktálni</span><span face="Verdana, sans-serif"> az árakat, nagy haszonkulcsokkal dolgozik.</span></span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Verdana, sans-serif">K</span><span face="Verdana, sans-serif">ulturális vonatkozásokról jobb, ha nem is beszélünk, mert annyira rossz a helyzet, annyira vastagon beletörli a politika nap-mint nap a koszos csizmáját a kultúrába.</span></span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Verdana, sans-serif">10</span><span face="Verdana, sans-serif">.</span><span face="Verdana, sans-serif">Európai körkép? </span></span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Verdana, sans-serif">Az egyik az, hogy a kormányzati programok ellenére sem tudtuk megelőzni gazdaságilag a lengyeleket, és nem közeledtünk a csehekhez sem, maradtunk ott, ahol voltunk. A másik egy újabb fejlemény a további jobbratolódás Európában, aminek egyik tünete a gazdatüntetések nagy száma. Itt megint érdemes a nagy képet nézni, tulajdonképpen nem történik más, mint a falu és a város harcának újabb fejezete, ahol amíg a falusi kultúra lényegében diffúz, a városi </span><span face="Verdana, sans-serif">viszont </span><span face="Verdana, sans-serif">centralizálódó jellegű, csomópontokba rendeződő és megbénítható az ezekbe a csomópontokba vezető erek (utak) blokkolásával. A politikai harc lényege, hogy a falu egyszerűen több pénzt kér a várostól, </span><span face="Verdana, sans-serif">az őket támogató radikális konzervatívok végső (nem tudatos) célja </span><span face="Verdana, sans-serif">nem más, mint </span><span face="Verdana, sans-serif">a városi életmódra épülő mai kultúránk lerombolása, hogy az alapegység megint a földbirtok, a feudum legyen.</span></span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Verdana, sans-serif">A</span><span face="Verdana, sans-serif">mi nálunk </span><span face="Verdana, sans-serif">manapság </span><span face="Verdana, sans-serif">megy az már most sem piacgazdaság. A régi viccet aktualizálva egy olyan, hogy -Mennyi? -30 –Mért pont 30? -Csak. Örülj, hogy nem 32. </span></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F03%2F03%2Fne_varjunk_modernizaciot_a_brutalis_kormanytol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F03%2F03%2Fne_varjunk_modernizaciot_a_brutalis_kormanytol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F03%2F03%2Fne_varjunk_modernizaciot_a_brutalis_kormanytol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ne várjunk modernizációt a brutális kormánytól"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/03/03/ne_varjunk_modernizaciot_a_brutalis_kormanytol#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18344947" border="0" /></a><br /></p>
brutális_kormány
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/02/18/igy_tisztelhetik_az_idoseket_a_fiatalok
Így tisztelhetik az időseket a fiatalok
2024-02-18T18:42:36+01:00
2024-02-18T18:42:36+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A tisztelet nem magától értetődő dolog</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Amikor tisztelünk másokat, az sosem magától értetődő, hanem általában valamilyen oka van. Például azt feltételezhetem, hogy az idősebb embernek lehetnek olyan képességei, amik bennem nincsenek meg, de az adott helyzetben jók lehetnek. Esetleg még amiatt is tisztelhetem, mert akár sikeresen kikerülte az élet egyes csapdáit, akár már túljutott ezeken. Az emberi kapcsolatokban legtöbbször valamiféle csere történik, mindig valamit valamiért. Itt is érvényes a közgazdaságtanon messze túlmutató, a természetben is érvényes kereslet-kínálat törvénye, tehát amíg sok gyerek volt és kevés idős ember, ráadásul a világunkban a változások eléggé lassan követték egymást, addig az idősebbek szerepe fontosabb volt és a tudásuk is többet nyomott a latban mint manapság. Nem jár automatikus tisztelet a nyugdíjasoknak a minden egyes embert megillető tiszteleten felül, teljesen más eset persze a szüleinket megillető, hálán alapuló tisztelet, és rajtuk kívül még azon időseknek járó megbecsülés is, akik magas kort értek el, viszonylag jó fizikai és szellemi állapotban, tőlük is van mit eltanulnunk. Természetesen fontos lehet még az is, hogy az idős ember társasága adott esetben kellemes amellett, hogy a múlt eseményeinek olyan „tárháza”, amit az internet sem tud nyújtani. Automatikus tiszteletet azonban csupán a kora miatt ne várjon senki, főleg annak fényében, hogy egyre növekszik az eltartásra szoruló idősek aránya a fiatalokhoz képest.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><br /> Felejtsd el a nyugdíjat</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A nyugdíjat mint kategóriát jobb lenne elfelejteni. Ez nem azt jelenti, hogy egy kor elérése után ne kaphassunk valamiféle életjáradékot, hanem a nyugdíjról vallott mai felfogásnak kell átalakulnia. Teljesen igazságos nyugdíjrendszer csak az lenne, ha nem lenne semmilyen nyugdíj, mindenkit a gyerekei és a rokonsága tartana el, akinek ilyen nincsen, nekik maradnának a különféle </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">állami segélyek és jótékonysági szervezetek. Ez persze extrém felfogás és nem gondolom, hogy meg is kellene megvalósítani, viszont tény, hogy az egyik generáció nyugdíjkassza-befizetései tartják el a következőt (nálunk jelenleg legalábbis), kivéve persze azokat, akiknek saját megtakarításaik is vannak. Az alapelv, amire ki szeretnék lyukadni inkább az lenne, hogy <u>a hasznos munkavégzést tartsuk természetes elvárásnak még idősebb korban is</u>, ez inkább társadalmi-etikai elv lenne, nem pedig jogi norma. (Ma is egyébként sokan tapasztalják meg nyugdíjasként a társadalmi státuszuk hirtelen leértékelődését, magyarán szólva „nyuggerekké” válnak.) Például 60-65 év özött a napi 6 óra, 65-70 év között a napi 4 óra munkavégzés lehetne az átlagos, kivéve persze azokat, akik az otthoni, családi munkavégzésben kapnának fontos feladatokat. Mindez persze teljesen elrugaszkodott elképzelés a mai politikai viszonyoktól, amikor választásokat dönt el a nyugdíjasok nagy tömege. Viszont gondoljunk bele, hogy pár évtized múlva ez a mai rendszer nem fog működni, mert a generációk közötti feszültségek olyan mértékűre nőhetnek, hogy vagy demokrácia egésze bukhat meg, vagy pedig a választójogi rendszert kellene valahogyan átalakítani. Ezen a helyzeten segíthetne hosszabb távon egy átmeneti időszak bevezetése csökkent munkaterheléssel, nyugdíj előtt álló embereket célzó programok támogatásával.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A „Nők 40” program alkotmányellenessége</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ebben a kérdésben nyilván senki nem lehet teljesen elfogulatlan, hiszen valamelyik nemhez fog tartozni, valószínűleg még egy férfi szakértő is mást fog mondani mint egy nő. Másrészt viszont különösebb jogi szakértelem nélkül is kimutatható, hogy a program nem illeszkedik sem az alaptörvényünkbe sem a diszkriminációmentesség követelményrendszerét nem teljesíti, csak az alkotmánybíróságunk szervilis, konfliktuskerülő felfogása miatt tudott átmenni. Ha megnézzük a pozitív diszkrimináció fogalmát kicsit alaposabban, akkor találhatunk eseteket, ami ennek nem felelne meg. Ha például hozok egy törvényt, ami a barna és a zöld szeműeknek kedvez, akkor az a gyakorlatban nem jelenete mást, mint a társadalom mondjuk tíz százalékát alkotó kék szeműekkel szembeni diszkriminációt. A <u>pozitív diszkrimináció a gyakorlatban</u> mindig olyan esetekről szól, amikor egy <u>kisebbség</u> hátrányos helyzetét orvosoljuk, segítséget nyújtunk nekik. Ez az elv nyilvánvalóan nem teljesül akkor, ha az ötven év feletti korcsoportokban a társadalom több mint felét alkotó hölgyekre vonatkoztatjuk. Ráadásul megkérdőjelezhető annak a jogossága is, hogy a felsőfokú tanulmányokat nem számítja be, hiszen az iskolákat elvégző nők (és férfiak) a társadalmi igények miatt végezték el azokat (a kurzusok arányát a társadalmi igények határozzák meg), ráadásul duplán bünteti őket a rendszer, hiszen nappali tanulmányaik alatt nem nagyon volt pénzkereseti forrásuk. A következő ellentmondásos pont (most nem is az igazságossága a fő kérdés, azzal kapcsolatban, hogy a hölgyek általában magasabb kort érnek meg), hogy a „nők 40”-nel nyugdíjba vonultak közül sokan tovább dolgoznak, gyakorlatilag dupla fizetéssel, ami egy rendszerhiba, visszaélés a törvény eredeti céljával, hiszen nem erre találták ki. (Arra szolgálna, hogy a nagymama otthon segítsen a családban, és ezzel ösztönözzék a gyermekvállalást, de erre a célra lenne való a nagyszülői GYES). Mivel nálunk a társadalmi etika és adótudatosság egyaránt fejletlen, ezért előfordul, hogy az általános iskolát vagy középiskolát végzett szabályosan a képébe röhög a szakmájában a kora miatt kínlódó felsőfokú végzettségűnek (valamint azoknak, akik önhibájukon kívül időnként munkanélküliek voltak), nőnek és férfinak egyaránt, láttam pár ilyen esetet. A gyakorlati változás ezen a helyzeten persze nem egyszerű, hiszen a nyugdíjrendszer így is túlfeszített, és senki nem akarja még egyszer azt a helyzetet, ami a rendszerváltozás után történt, hogy pár év alatt kis túlzással a fél ország nyugdíjba ment, ami egyik oka volt annak, hogy szinte beszakadt az állami költségvetés.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A jó öregedés elsajátítása</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Vannak nagyon is gyakorlatias szempontok, sőt tanácsok a jó öregedés elsajátítására és mindenkinek ajánlom, hogy kezdje el böngészni a netet ilyen jellegű témákra 50 év után, amikor a legtöbbünk munkabírása lassanként csökkenni kezd. Így például t<u>anulj meg főzni </u>egyszerűbb ételeket legalább, nagyon sokféle dolgot meg lehet tanulni még idősebb korban is, ami a család és a rokonság hasznára lehet. Fontos az is, hogy <u>ne sokat panaszkodj</u>, ami ha egyfajta szelepként szolgál is a feszültségek levezetésére, és néha indokolt is lehet, viszont a folytonosan panaszkodó embert senki nem szereti. Próbálj meg <u>egészséges életmódot</u> élni, erre jobban kell figyelni idősebb korban, kontrollvizsgálatokat is ajánlatos évente vagy pár évente végezni. A <u>jó erőállapot</u>, a kondíció fenntartásának a jelentősége szintén megnövekszik. A <u>szellemi felfogóképességünk</u> hanyatlásának lehetőség szerinti megelőzése szintén fontos lehet, erről is sok mindent lehet olvasni a neten. A nyugdíjba vonulás nem ritkán együtt járhat a szellemi inaktivitással, ami beszűkíti az ember felfogását, - bár egyes politikusok számára ez sajnos inkább lehetőségeket jelent mint problémát. Nagyon sok egyebet lehet még találni és hozzátenni mindehhez, az idősebb korban alapvetően az emberekkel foglalkozás, főként a gyereknevelésben való részvétel kaphat nagyobb szerepet, az addigi szakmai karrierhez képest.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A malthuziánus katasztrófa lehetősége</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A Malthus-féle elv, hogy a társadalmak túlnépesedését a különféle háborúk, járványok és éhínségek gátolják meg, szerencsére az utóbbi évszázadokat tekintve már nem annyira érvényesült, - az emberi történelem nagy részében viszont igen. A mostani helyzet nem biztos, hogy mindig így marad, főként az éghajlatváltozás nyomán fellépő környezeti katasztrófák fenyegetése boríthatja fel, bár az előbb említett többi csapás is bekövetezhet pár évtizeden belül, ami rengeteg ember számára az egyik napról a másikra való puszta vegetálás szintjét hozná el. Az egészségügyi ráfordítások ettől függetlenül is egyre növekvő tendenciát mutatnak a társadalmak öregedésével, a COVID járvány terheit is a fiatalok fizették meg, és az egyre növekvő állami költségvetési hiányok is a jövő generációknak jelentenek majd nagyobb terheket.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Arról lenne szó tehát, hogy nem csak a fiatalok számára lenne szükséges egy karrier út kijelölése, hanem az idősödő emberek számára éppúgy, az ötvenöt és hetvenöt év közötti időszakra speciális munkalehetőségeket, hasznos tevékenységeket kell, hogy tudjon kínálni a társadalom, átgondolt és célzott programokkal (állam, önkormányzat, család, társadalmi szervezetek egyaránt). Az emberek ugyanis nem attól lesznek boldogabbak, hogy nyugdíjas korukban egész nap a tévét nézik, vagy különféle látszattevékenységeket végeznek, hanem a társadalom és a kis közösségek számára is értéket állítanak elő. Ami most folyik nyugdíj téren az nem más mint az emberi erőforrással való pazarlás, a képességek elvesztegetése. Létezik persze olyan is, hogy „jól megérdemelt pihenés”, de leginkább 75-80 éves kor fölött. Saját magam számára is megfogalmaztam azt a célt, hogy nem leszek kicsinyes járadékvadász, nem fogok bizonyos kor elérése után sem a nyugdíjra spekulálni, hanem hinni fogok abban, hogy mindig lesz számomra valamilyen hasznos és értékes munka.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F02%2F18%2Figy_tisztelhetik_az_idoseket_a_fiatalok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F02%2F18%2Figy_tisztelhetik_az_idoseket_a_fiatalok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F02%2F18%2Figy_tisztelhetik_az_idoseket_a_fiatalok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Így tisztelhetik az időseket a fiatalok"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/02/18/igy_tisztelhetik_az_idoseket_a_fiatalok#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18328479" border="0" /></a><br /></p>
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/02/13/szelvihar_es_a_politikai_kaosz_jelei
Szélvihar és a politikai káosz jelei
2024-02-13T22:15:47+01:00
2024-02-13T22:15:47+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">1.Szelet vetettek, vihart aratnak</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Általános tapasztalat, hogy ha valamilyen csoport agresszív stílust alkalmaz másokkal szemben, akkor az előbb-utóbb valamilyen módon visszaüt. Konkrétan a célszemélyek megelégelik és ténylegesen „visszaütnek” valamilyen formában, felveszik a kesztyűt. Valójában ez a helyzet az Európai Unió esetében is, amelynek politikai szervezeteit a magyar kormány eléggé sűrűn betámadja már évek óta. Habár az általunk (vagy talán inkább Orbánék által gyakorolt) kritikák időnként jogosak például a bevándorlás szabályzásával kapcsolatban, ez a fajta „külön utasság” (nem tudom, hogy mi a helyes jelző) már egy jó ideje a jogainkkal való visszaélés formáját ölti.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ugyanez a helyzet a magyar ellenzék esetében, az agresszív kormánypárti propaganda, amely karaktergyilkosságokban is megnyilvánul, egy idő után megbosszulja magát, a drasztikus eszközöket az ellen oldalon levők is átveszik és visszafordítják a kormányra az általa sulykolt alapelveket. Bizony a rendszer nem mindig annyira családbarát vagy hívő keresztény, amennyire szeretne lenni vagy amilyennek mutatja magát.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Oda jutottunk, hogy elég komoly szélvihar alakult ki a közéletünkben, most már a kormány oldalon is tapasztalható némi káosz és tanácstalanság, nem csak a szétforgácsolódott ellenzék esetében.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">2.Túlzott vagyoni koncentráció</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az elégedetlenség egyik úgynevezett „gyökér oka" a nagy vagyoni koncentráció, kevesen tudják, hogy habár az USA-t szokták fő példaként felhozni, hogy ott a felső 1% kezében mekkora vagyon koncentrálódik, a <a href="https://www.szabadeuropa.hu/a/leggazdagabb-magyarok-top100-meszaros-egyenlotlenseg/32389432.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">helyzet nálunk gyakorlatilag ugyanaz</a>. A fő különbség, hogy a mi szuper gazdagjaink nemzetközi szinten nem olyan nagy halak mint az USA vagy más nagy országok dollármilliárdosai, a nagyságrendek eltérőek, az arányok nem annyira. A helyzet nálunk még inkább az mint az USA-ban, hogy egy viszonylag szűk kör jelenti a vagyoni elitet, és nagyon nehéz ebbe bekerülni, mert ez rokoni-ismeretségi alapon dől el. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A magyar elit vagyoni helyzete hasonló szintű a régi nagy földbirtokosok vagy a Horthy-rendszer arisztokráciájának szintjéhez, a politikai befolyást is beleértve. A probléma tehát nem az, hogy irigyek lennénk az újgazdag magyar NER elit vagyonára, hanem hogy a vagyonuk sokkal gyorsabban növekszik mint a magyar népességé (és akkor is nőtt, amikor a lakosságé csökkent), és még inkább az, hogy nem teljesítményalapon jöttek létre, emellett leuralják a politikai életet. Mindezt egybevetve a helyzet nálunk vagyoni téren rosszabb mint az USA esetében, akár a felső 1%-ot, akár a felső 10%-ot nézzük, és ugyanúgy mint az amerikaiaknak, a magyar átlagnak sincs gyakorlatilag semmilyen megtakarítása.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Orbán Viktor 2002-ben a híres műegyetemi beszédében mondta, hogy „Magyarország államformája nem részvénytársaság”, most viszont kiderülhet, hogy mégis az lesz belőle, ráadásul úgy, hogy a részvények nagy része néhány család kezében összpontosulhat. Ez egy klasszikus feudális struktúra egyébként, latin-amerikai stílusú rendszer hűbérurakkal és az őket kiszolgáló hűséges, jól megfizetett szolganépség hierarchiájával. Kérdés, hogy a társadalmi nyomás képes lesz-e ezen a tendencián változtatni. Az mindenesetre feltűnő, hogy a NER-ből kigolyózott bennfentesek egyre gyakrabban támadják be a rendszert.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">3.Nem fejlődő magyar vállalatok tömege</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A magyar gazdaság problémáit a német gazdaságra fogjuk, holott az igazság az, hogy habár a magyar exporton belül a német irány a legjelentősebb, de ez is csak 20%, inkább a magyar vállalatok azok, amik nem fejlődnek a megfelelő mértékben. A technikai fejlődés nem üti meg azt a szintet, a termelékenység nem nő olyan ütemben, ami versenyképessé tenné őket. Mindez eléggé közismert és számos iparágunkra jellemző, a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól kezdve az építőiparon át a feldolgozóipar jó részében egyaránt. Ahol a járadékvadászat (EU forrásokhoz és kormánytámogatásokhoz való hozzáférés) áll az első helyen és a politikai kapcsolatok a másodikon, ott nincs elég nyomás a cégeken a fejlesztések érdekében. A világpiac pedig leköröz minket, ugyanazt a terméket olcsóbban, hasonló minőségben mások is tudják gyártani az EU-n kívüli országokban is.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">4.Aki legjobban pusztítja a természetet az jár jól</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Némi kitérő ugyan, mert ez inkább nemzetközi trend, de nálunk is érvényesül, hogy a természetet és a környezetet minél nagyobb mértékben pusztító cégek vannak a hierarchia csúcsán. Klasszikus közlegelők tragédiája nevű játszma ez, a legtöbb játékos túllegelteti a közlegelőket, hogy a másik tehenének ne jusson, bár végül az övé is éhen fog halni csak egy kicsit később. Igaz ez az olajvállalatokra, az acélt és betont nagy mennyiségben felhasználó beruházókra, a mezőgazdasági nagyüzemekre és így tovább, sorolhatnánk. Mi is igyekszünk olajhatalmakhoz dörgölőzni, vagy említhetnénk a MOL-t mint kiemelt állami céget is, de leginkább az energiatakarékosságra és a körforgásos gazdaságra történő átállás valódi programja az, ami hiányzik. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">4.A semlegesség ideája?</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Régi idea, hogy országunknak a nagy tömbök között semleges pozíciót kell betöltenie, aminek politikai és gazdasági hozadékai is lennének. Ebben valóban van ráció, bár igazán semleges politikát a magyar történelemben csak az Erdélyi Fejedelemség tudott vinni pár évtizeden keresztül. Kicsit érvényesült még ez az elv a Kádár-rendszer vége felé is, amikor nyitottunk nyugat felé. A korlátot most az jelenti, hogy az EU gazdasági és politikai rendszere milyen mértékben tűri el a semleges álláspontot, bár másoknak is vannak ilyen törekvései fű alatt, például az osztrákoknak, de jellemzően inkább az EU-n kívüli törököknek. Annak viszont nem látni hasznát, hogy olyan távoli közép-ázsiai országokkal kössünk szövetséget, amelyek gazdasági és politikai potenciálja is gyenge. Van egy olyan politikai szándék is, hogy az USA-tőkét kicseréljük kínaira, ez látható folyamat, bár az ebből várható hasznok nagyon homályosak. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">5.Diktatúrát akar a szélsőjobb?</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az nyilvánvaló, hogy a magyar kormányban is jelenlevő szélsőjobbos irányzat az, ami a de fakto diktatúra híve - más országokban is így van ez egyébként, a mérsékelt konzervatívok mind demokraták, a mély történelmi és társadalmi hagyományokig visszanyúló radikálisok viszont szívük szerint valamiféle feudális vonásokat hordozó, katonás diktatúrában szeretnének élni. Van egy elég széles társadalmi réteg mindenhol, leginkább az alsó-középosztályba tartozók alkotják, akik merev határt szeretnének húzni lefelé, hogy a biztonságuk meglegyen, cserébe elengednék az elitek ellenőrzésének jogát, ebből állna az ő társadalmi szerződésük. Kasztrendszerre épülő társadalomról van szó, ahol nincs átjárhatóság, az egyes kasztoknak nem csak a lehetőségei, de még a jogai is teljesen különbözők lennének. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A magyar társadalom nagy többsége szerencsére nem fogadja el, hogy létezhetnek a jogrendszer felett álló kiváltságosok.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">6.Fejlődési, érési folyamat?</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nem vagyok jós a tekintetben, hogy a mostani zavaros helyzetből (ami nem csak nálunk zavaros) milyen módon stabilizálódó rendszerek jönnek létre. Az Orbán-rendszer eddig még a konszolidációs lehetőségeit rendre kihagyta, folytatja a kultúrharcot és nyomást helyez bizonyos társadalmi csoportokra, folyamatosan mozgósít. Kialakulhat ebből egy természetes érési folyamat, ahol a növekvő társadalmi elégedetlenség elérheti, hogy akár a rendszer megboruljon, akár a természete változzon meg, konfrontáció helyett valós kompromisszumokon keresztül a társadalmat átfogó konszenzus révén. Mindenképpen szükséges lenne komoly személycserékre kulcsfontosságú posztokon és centralizáció helyett a hatalom valamilyen megosztására. A folytonos harc ugyanis egy idő után az agresszort is kimeríti, mindenki belefárad és belefásul.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F02%2F13%2Fszelvihar_es_a_politikai_kaosz_jelei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F02%2F13%2Fszelvihar_es_a_politikai_kaosz_jelei%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F02%2F13%2Fszelvihar_es_a_politikai_kaosz_jelei%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szélvihar és a politikai káosz jelei"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/02/13/szelvihar_es_a_politikai_kaosz_jelei#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18325419" border="0" /></a><br /></p>
politikai_szélvihar
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/02/01/kulonos_tendenciak_a_magyar_gazdasagban
Különös tendenciák a magyar gazdaságban
2024-02-01T21:31:16+01:00
2024-02-01T21:31:16+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nagyon ködös és nehezen értelmezhető, hogy mi történik a gazdaságban. Amit az állami alkalmazott szakértők írogatnak egymásnak, abból nagyon nehéz kibogozni a lényeget. Nyilvánvalóan félnek a politikailag kényes megállapításoktól, ezért először megfutják a tiszteletköreiket, visszamantrázva a kormányzati szólamokat mint „háborús infláció” és hasonlók, sőt ha vonalasabbak, akkor szidják egy kicsit a németeket és az USA-t is. Csak megnézem, hogy ki írta a cikket (milyen tisztséget tölt be az illető), ez alapján döntöm el, hogy érdemes-e alaposabban elolvasni, mert hogy a különféle állami vagy egyéb kormányközeli szakértők mit üzengetnek egymásnak a sorok között, annak a megfejtésére nincs időm. (Mondjuk a nem kormánypárti vagy ellenzékinek mondható szakértők közül is főleg az inkompetensebbek publikálnak gyakrabban.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A másik dolog, hogy nagyon sok információ rejtve marad előlünk, például hogy merre mozognak a különféle pénzek, az állami vezetés szereti a beruházásokat „hadititoknak” minősíteni. Ezért aki nem bennfentes, azoknak valószínűleg nincs elég információja, az egyébként is agyonbonyolított, átláthatatlanná tett gazdasági rendszerünkben. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Én úgy látom a helyzetet, hogy a</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> magyar gazdasági csoda jelenleg abban áll, hogy működik.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Annyira belterjesek nálunk a viták, hogy szóba sem kerül, hogy máshol milyen szabályzások vannak vagy mivel kísérleteztek. (Nem gazdasági téma, de itt van például az eutanázia: Más országokban hogyan szabályozzák? Ez egy segítő kérdés lenne a vitatkozók számára.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nyilván, ami nálunk történik az nem mind magyar sajátosság és sok olyasmi is van, ami nézőpont kérdése, hogy inkább pozitív vagy inkább negatív jelenség. Itt van például, ami feltűnő, hogy egy átlagos cégnél a fizikai munkakörök terhelése kevésbé csökkent szellemihez képest. Az automatizálás és gépesítés alig haladt előre, még mindig nagy arányt képvisel a manuális munka a legtöbb cégnél. A fizikaiak munkamennyisége nem változott, sőt még növekedhetett is a nagyobb adminisztrációs igény miatt. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ezzel szemben a szellemiek az informatikai rendszerekben eléggé kényelmesen mozognak, mivel ezeket a rendszereket jó pár éve bevezette a legtöbb cég és az alkalmazottaknak volt idejük hozzászokni. A fiatalabb generációk, a „digitális bennszülöttek” számára a számítógépes munkavégzés általában gördülékeny is, emiatt az irodai munka termelékenysége talán még jobban növekedett mint a fizikai, ily módon az irodai terhelés csökkenhetett. A felelősséggel járó fizikai munkakörökben a bérek közelítése a szellemiekéhez szerintem természetes folyamat. Eljuthatunk oda, mint egyes skandináv országokban, hogy a nappali egyetemi végzettség anyagi értelemben véve a teljes életpályára vetítve adott esetekben ráfizetéses is lehet a fizikaihoz képest. (Különösen így van ez, ha diákhitelt kellett felvenni.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Másik, amit sokan nem tudnak, hogy a versenyszférában nem működik ugyanaz mint az államiban, hogy a munkatapasztalattal arányosan emelkedik a fizetés. (Sőt, ötven éves kor után az emberek már alacsonyabb fizetéssel is beérik, az addiginál könnyebb munkakörben.) Most végre rájött az állam a pedagógusok esetében, hogy a kezdő tanárok fizetése mindenképpen kulcskérdés, és lehet mellette érvelni olyan módon is, hogy a fiatalok nagyobb munkabírása részben ellensúlyozhatja az idősebbek nagyobb tapasztalatát.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Megfigyelhető az a folyamat, ahogy az állam sorban igyekszik a magasabb fizetésekkel az alkalmazottainak a támogatását megnyerni. A sorrend valami ilyesmi volt: belügyesek, ügyészek, bírók, katonák, orvosok és most a tanárok vannak soron. Ezen a ponton már látszik, hogy az állami költségvetés elérte a határait, nem tud magasabb fizetéseket adni minden csoportnak (a tanárokét is az EU egészíti ki), persze ez jórészt amiatt is van, mert az állam nagyon sokat költ más célokra. (A nyugdíjkassza mellett az állam gazdasági tevékenysége az, ami viszi az ezermilliárdokat.) Van még nagyon sok olyan csoport, akik most lemaradtak, például a nővérek is ide tartoznak.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A nyugdíjakról akkor még nem is beszéltünk, hogy van ez, bár mindegy, hogy mit mondunk, mert a kormány még a különféle szakértők véleményét sem vette figyelembe a döntéseinél. Itt van például a „nők 40”, amikor egy 58 éves nő tovább dolgozhat és ugyanúgy kap nyugdíjat, ami szerintem a szabályzás erősen vitatható pontja, miközben 60-65 év közötti krónikusan beteg férfiak (vagy olyan nők, akik nappali szakon továbbtanultak) nem jogosultak nyugdíjra. Át kellene értékelni, hogy a nyugdíj mire való lenne és aki tud, az dolgozzon.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az inflációs számok körüli káosszal visszaélnek azok a cégek, amik kvázi monopolhelyzetben vannak (vagy esetleg kartelleznek), mert ha a tavaly január 1.jei árszinthez viszonyítanának, akkor csak 5,5%-kal szabadna árat emelni, de az „éves átlagos inflációt” véve alapul 17,6%-kal fognak emelni. Az euróban számlázó cégek viszont rosszul járnak, mert ők nem nagyon tudnak árat emelni, az exportáló cégeken egyre fokozódik a nyomás. Egyik megoldás lehet erre a problémára a munkaerő leépítése, ami manapság csak amiatt nem olyan gyors mint régen, mert némelyik gyártócégnek fontos a jó hírneve is. Ellenben már a közszféra sem olyan biztos és kiszámítható már mint régen, ott is történnek időnként jelentős leépítések.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az infláció tehát önmagát pörgeti és a magasabb bér</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">szinteknek köszönhetően</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> is visszaemelkedhet </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">a piaci kereslet-kínálat szabályai alapján. Az államnak igazából nem jelent hátrányt a magasabb az infláció, ennek ilyenkor mindig az állampolgárok fizetik meg az árát. Magyarország egyébként </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">az utóbbi egy-két évben </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">megdrágult, nagyon sok mindennek az ár-érték aránya már nem annyira jó. </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">P</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">éldául házat építeni támogatások nélkül igen költséges, nem olcsóbb mint nyugaton, mivel az építőanyagok ára hasonló, viszont a munka termelékenység</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">e</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> általában gyengébb. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nálunk </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">szinte </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">már csak az állam által támogatott </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">esetekben maradnak a költségek</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> alacsony </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">szinten</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">, nagyon sok tevékenység </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">csak </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">állami vagy EU pénzforrások révén lesz </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">jövedelmező</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">. Erre az egyik jó példa a mezőgazdaság, ahol </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">valódi, elkötelezett módon végrehajtott zöldítés</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> helyett </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">jelenleg </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">inkább zöldre festés megy. </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">S</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">enki nem törekszik valójában zöld átállásra, </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">a koncepció csak a támogatások felvételére irányul, de eközben </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">jelentős változások </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">nem történ</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">nek.</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Egyébként a magyar kormány gazdaságfejlesztése összességében nem mondható környezetbarátnak, mert a gazdasági növekedés erőltetése nem az, a </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">nagy</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">beruházások többsége sem az, </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">és</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> energiatakarékosságra való </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">ösztönzésről se nagyon lehet beszélni</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az árak nagyon kaotikusak, nem tudni mi valójában mibe kerül, például a gáz- vagy villanyszámlán önkényesen változtatják az energiaköltség és a különféle „egyéb” hálózati költségek arányát, nem beszélve arról, hogy a végső ár nem követi az energiaárak változását sem</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">milyen módon</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">. A magyar állam nagyon nagy játékos, nagyon sok szálat tart kézben és rengeteg adót szed be, főként egyes </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">szolgáltató szférában dolgozó </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">multi cégektől. Ha kormányközeli cég is benne van ebben a körben, akkor ő más területen kompenzációt kaphat ezért (</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">lásd a MOL </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">hulladék koncesszió</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">ja vagy régebben ilyen volt az OTP SZÉP kártya</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">). Másik taktika lehet például a pénzügyi területen, távközlésben vagy építőiparban a multik többségének elüldözése, hogy kormányközeli cégek kvázi monopolhelyzetbe kerüljenek és utána lehessen árat emelni. Ki fog ezekért fizetni? Hát a lakosság, ki más…</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Amúgy mintha egy időutazás lenne az egész a rendszerváltás előtti korszakb</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">a, csak az ötéves tervek hiányoznak már, minden más megvan.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Akad még sok egyéb érdekes téma, ilyen például a külföldi munkavállalók alkalmazása, de nem kell mindenről véleményt mondani. Az ember egyébként is abban bízik, hogy amit írt azt nála okosabbak és tájékozottabbak is elolvassák.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F02%2F01%2Fkulonos_tendenciak_a_magyar_gazdasagban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F02%2F01%2Fkulonos_tendenciak_a_magyar_gazdasagban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F02%2F01%2Fkulonos_tendenciak_a_magyar_gazdasagban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Különös tendenciák a magyar gazdaságban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/02/01/kulonos_tendenciak_a_magyar_gazdasagban#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18316867" border="0" /></a><br /></p>
gazdasági_tendenciák
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/25/kivagta_a_fat_maga_alatt_az_ertelmiseg
Kivágta a fát maga alatt az értelmiség?
2024-01-25T21:07:30+01:00
2024-01-25T21:07:30+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Zsákutcába vezethet minket az a folyamat, ahogyan az agyunk megpróbál megküzdeni az egyre több információval. Életünk felgyorsulásának folyamata több mint száz évvel ezelőtt kezdődött, akkoriban az emberek még mai szemmel nézve eléggé komótosan dolgozgattak, esetleg sétálgattak, beszélgettek vagy az idejük nagy részében csak hallgattak egymás társaságában. A beszédtempó mérhetően felgyorsult, a filmek tempója is jól láthatóan nőtt az utóbbi néhány évtizedben, a sportok esetében is igen látványos a változás. Az is jellemző ránk, hogy általában sietünk valahova, nagyon sok mindent próbálunk egy nap is elintézni.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ezt a tempót már az iskolában felveszik a gyerekek, ahol a tananyag és a terhelés egyre nagyobb, ott is már versenyezni kell, és ez folytatódik a munkahelyeken is, a munkahelyi stressz fogalma például évszázadokkal ezelőtt még nem nagyon volt ismert. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Mivel a több információ feldolgozása miatt az agyunk több energiát igényel, próbáljuk megtámogatni egészségesnek nem mondható cukrokkal és más gyorsan felszívódó szénhidrátokkal. Viszont a túl sok cukrot a véráramban a szervezetünk legtöbb sejtje az agyunkkal ellentétben nem képes közvetlenül felvenni, ezért a szervezetünk zsír formájában elraktározza. A különféle gyorskaják és tartósított élelmiszerek fogyasztása is ennek az életmódnak a része. Az alvással is igyekszünk takarékoskodni, ami hosszabb távon szintén megbosszulja magát.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Mindezek eredménye lehet a a koncentrálóképesség csökkenése már a fiataloknál, kiégettség érzése ötven éves kor fölött, a szinte járványszerű memóriaromlás a középkorúak körében (ami elsősorban a nem megfelelő táplálkozás következménye lehet), de alighanem az időskori demencia tünetek egy jó része is erre vezethető vissza. A tanultabb értelmiségi emberek, akik intenzívebb szellemi munkát végeznek talán nagyobb veszélyeknek vannak kitéve másokhoz képest. Tapasztalatom szerint a középfokú végzettségűek, akiknek a munkája mechanikusabb és kevés önálló döntést igényel, életük közepétől már többnyire boldogabbnak látszanak és energikusabbak is, mint a több felelősséggel járó munkát végző, agyukat különféle doppingszerekkel formában tartó felsőfokú végzettségűek. De például egy gázszerelő sem fog idősebb korában szakmai kiégésről panaszkodni, legfeljebb arról, hogy a munkabírása egy kicsit csökkent.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nagyon érdekes, hogy a mobiltelefonokat és a közösségi médiát tartják sokan a fő bűnösnek, de ezek csak részei, eszközei az információ gyorsulási folyamatnak. Az a helyzet, hogy az információhiányról sokkal több a tapasztalat, de az emberi agyat túlterhelő túl sok információ jelenségének megértése még annyira új fejlemény, hogy szinte egy új fajta tudományos szemléletet igényelne. A tudományos területek is annyira széttagoltak és specializáltak lettek, hogy emiatt sem tudnak a legtöbb mai problémával megküzdeni, alapvetően hiányzik a megfelelő interdiszciplináris szemlélet vagy olyan az csapatok, amelyik különféle területen dolgozó kutatókból állnának.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Amikor a személyi számítógép technikailag már megvalósíthatóvá vált, sokan még butaságnak tartották, minek kellene egy ilyen az emberek otthonába. Sőt, még a tévével kezdődtek a dolgok, régen általában egy film volt a főműsoridőben az egyetlen csatornán, és másnap kérdezgették egymást az emberek, hogy „Láttad tegnap a filmet?” Csak igen és nem választ lehetett adni erre a kérdésre. Utána jött a sok tévé csatorna, majd a személyi számítógép, ezután az internet, a közösségi médiumok és az okostelefonok, mind egy-egy lépcső az információrobbanás eddig megállíthatatlan folyamatában. A tech-kütyük elterjedése csak a felszín, az okozatokhoz tartoznak, nem a problémák kiváltó okai, épp az újfajta igények miatt fejlesztették ezeket olyan gyorsan. Valójában csak egy versenyfutás eszközei, hiszen mostanáig legalábbis úgy gondoltuk, hogy mindig az van előnyben, aki több információval rendelkezik.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az életünk is egyre bonyolultabbá vált, sok olyasmivel kell foglalkozni, amivel régebben nem: adóügyekkel és pénzügyekkel, különféle bürokratikus dolgokkal, a kocsi karbantartásával, elektromos kütyükkel kapcsolatos problémákkal, a házban levő kacatokkal, de egy nagyon jellemző elfoglaltság még a gyerekek napjának a szervezése is, a tanulásukat is beleértve. (Régen nem nagyon foglalkoztak a szülők a gyerekekkel napközben, legtöbbször csak robotoltak.) Sok példát lehetne hozni, akár még egy bevásárlás is jóval bonyolultabb lett, az is sok tucatnyi döntést igényel pár percen belül. (Régen csak elküldték a gyereket a boltba, hogy hozzon vajat és lisztet.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Amit nyertünk mindezzel, hogy a munkateljesítményünk hosszabb időtávon nézve javult és a minőség terén is van fejlődés. Még az olyan szakmák esetében is így van ez, ahol a gépesítés nem játszik nagy szerepet, én például biztos vagyok benne, hogy a mai tanárok teljesítménye a nagy átlagot tekintve egyértelműen jobb, mint amilyen több évtizeddel ezelőtt volt. A magukat sikeresnek érző emberek számát persze mindez nem nagyon növelte, a kényelem és biztonság szintje az, ami sokat javult, de ennek jól láthatóan ára van. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az információrobbanás eredménye lehet az, hogy (a világegyetem tágulásának analógiájára) az emberek egyre távolabb kerülnek egymástól, egyre elszigeteltebbek lesznek, így jönnek létre az információ-buborékok is. A like-vadászat jelensége mutatja meg leginkább korunk emberének szomorú helyzetét. A közösségi médiumok használata sok esetben nem ad többet mint régebben különféle esti tévé sorozatok bámulása, az üresen pörgő agy elfoglaltságaként. Régen a tévét a szem rágógumijának nevezték, nem véletlenül, mostanában inkább a telefonunkra tapadunk rá, hasonló módon.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A fogyasztó-centrikus viselkedés alapvetően kívánatos, viszont a fogyasztó ma nem király, hanem egy olyan zsarnok, akit jól behúztak a csőbe és szinte teljes passzivitásba süllyed az információval való küzdésben. A nagy cégek nyilvánvalóan visszaélnek ezzel, de ezt a helyzetet a fogyasztót pátyolgató politika csak tovább rontja, az idiotizmus egyre nagyobb mértékű elfogadottsága és társadalmi normává válása miatt.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Elménk persze védekezik mindenféle módon, például úgy, hogy próbál néhány területet leegyszerűsíteni. Bármilyen terület lehet ez, a tudomány világa (lapos föld), vagy a társadalom is (gonosz összeesküvők vannak és mi vagyunk a jók). Amikor az ember elveszti a fonalat, akkor azt várhatja a vezetőtől, hogy „mondja ki a lényeget”, megnőttek az igények az egyszerűsítő ideológiák iránt. Egyetlen feltétele van csak annak, hogy a mese hihető legyen, hogy amit mondanak az nekünk tetsző dolgokból álljon. Itt a közösségi médium megint csak egy csatorna, egy eszköz, de a folyamat maga teljesen független attól, hogy az illetők használják-e vagy máshonnan tájékozódnak. Sokan eljutnak egy bizonyos pontig, amikor már teljesen szembefordulnak az információs társadalommal és radikalizálódnak. Általában egyszerű emberekről van szó, nem kimondottan intelligensekről (vagy éppen már az időskori demencia határán állókról), akik úgy érzik, hogy őket becsapták, csak éppen nem tudják megmondani, hogy kik és mikor.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A konzervatív felfogású értelmiségiek velük szemben egy jóval kisebb csoport, ők általában eléggé jól ráéreznek a mai problémák természetére (a liberálisokkal ellentétben, akiknek még vakfolt), és meg is tudják fogalmazni, hogy mi zavarja őket annyira, de nincs meg bennünk a tudományos szemlélet a dolgok mélyebb összefüggéseinek a meglátására. Emiatt a változtatásokra adott javaslataik többnyire eléggé kezdetleges szintűek. (Ilyen például az, hogy állami tulajdonba kell adni a Facebook-ot és az majd mindent megold.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Bonyolult világunk egy ponton túl akár káoszba süllyedhet, szerintem létezhetnek olyan matematikai modellek, amik ezt előrejelzik, a klímaváltozási modellekhez némileg hasonló módon. Egy nagyon kaotikussá váló helyzetben olyan egymástól teljesen elszigetelten élő, bezárkózó kisközösségek jöhetnek megint létre, amelyek különféle törzsi hiedelmeket tartanak majd valósnak, ennek megvannak már az előjelei.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Másik megoldási irány, ha annak lehet nevezni, a gép és az ember még szorosabb szimbiózisa, az úgynevezett kiborg (gép-ember hibrid).</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Civilizációnk válsága, esetleges zsákutcába kerülése talán arra vezethető leginkább vissza, hogy nem tudunk eleget az információ természetéről és a túl bőséges információ kezelésének módjairól.</span></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F25%2Fkivagta_a_fat_maga_alatt_az_ertelmiseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F25%2Fkivagta_a_fat_maga_alatt_az_ertelmiseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F25%2Fkivagta_a_fat_maga_alatt_az_ertelmiseg%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kivágta a fát maga alatt az értelmiség?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/25/kivagta_a_fat_maga_alatt_az_ertelmiseg#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18311447" border="0" /></a><br /></p>
információs_társadalom_kihívásai
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/19/a_tulmisztifikalt_boldogsag
A túlmisztifikált boldogság
2024-01-19T22:49:19+01:00
2024-01-19T22:49:19+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nagyon különleges, szinte nem létező dolognak tartjuk, ami valahol az ideák között lebeg, sőt magyar ember nem is mondja ki, hogy boldog, vagy ha mégis ezt teszi, akkor szinte elnézést kér érte a többiektől. Mintha sokfelé a boldogtalanság lenne a társadalmi norma, sőt ha ki akarom sarkítani, akkor csak a hülye lehet igazán boldog, már elnézést. A boldogság azonban nem valami ködös, távoli vagy akár gyerekes izé, hanem ha akarjuk (és mért ne akarnánk), akkor elég jól meg tudjuk mondani a mibenlétét.</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Tudományosan megközelíthető fogalom</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Olyannyira, hogy meg is közelítették, például a pozitív pszichológia is megtette ezt. A boldogság szintje mérhető, az összetevői (amiktől boldognak érezzük magunkat) megint elég jól leírhatók. Ha megkérdezzük az embereket, hogy ki mennyire boldog, akkor általában megmondják. Ami a legtávolabb van a boldogságtól az valószínűleg a depresszió (ami valójában egy agyi nihil állapot), a másik véglet pedig az eufória. A szélsőségek között ott az elégedettség, lazaság, jókedv, vidámság, nyugodt derű és hasonlók a pozitív tartományban, szomorúság, lehangoltság, közöny és társai a negatív irányban. </span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nem egyértelműen az élet célja</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A boldogság amiatt sem lehet cél, mert legfeljebb törekedni lehet ugyan rá, de tartósan nem nagyon lehet elérni épp azért, mert a hangulatunk sokféle külső tényező miatt gyakran változhat. (Sőt, az ősi sziú mondást idézve, egy atombomba az egész napodat tönkreteheti.) Akár egy nap során is sokféle helyzetbe kerülhetünk, amikben különböző mértékben lehetünk boldogok. A kutatások során mostanában kezd kiderülni, hogy életünk célja nem is annyira a boldogság mint inkább sok más dolog, például a tágabb értelemben vett sikeresség, lehet önkifejezés, de az is, hogy hasznosak legyünk vagy segítsünk másoknak, és mért ne lehetne akár olyasmi is, ami ezekbe a kategóriákba sem sorolható. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Érezzük is, hogy a „boldog akarok lenni” típusú kívánságokban van némi idiotizmus, kicsit olyan mint amikor a szépségkirálynők világbékét szeretnének. Egyébként általában igaz, hogy a szellemileg leépült ember sokkal boldogabb is lehet a saját kis világában mint aki küzködik a mindennapokban. A boldogság mint cél (felületes értelemben véve persze) lehet akár egy jó kis langyos valami, amiben az ember elevickél, megvan a kis biztonsága, és nem is akar kockáztatni semmit. Próbáljuk hát lehántani a boldogság szavunkról a naivitást, gyerekességet és az idiotizmust és gyakorlatiasan kezelni. Nem is lehet az a cél, hogy a „lehető legboldogabbak” legyünk, az ilyen verseny értelmetlen lenne, amire itt is érdemes törekednünk az az „eléggé jó” szintje.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A „boldogság” nem olyan mint a piros ulti, hogy semmi nem überelheti, mert az életünk nem egy kártyajáték, ahol egymást ütő lapok vannak, ez nem így működik. Itt van például a gyereknevelés, ami rövid távon lehet, hogy kevesebb boldogságot okoz számunkra mint az utazgatás és a szórakozás. Aki gyerekeket nevel nyilvánvalóan olyan céllal teszi, hogy adni akar másoknak, és vajon van-e benne olyan hátsó gondolat, hogy életének késői szakaszában ne legyen magányos? Ez érdekes kérdés, de én nem bonyolítanám túl a dolgot, szerintem nem vagyunk ennyire spekulatívak, a gyereknevelés nagyon is lehet alapból az önkifejezésünk egyik formája.</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Mi okoz boldogságot?</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A pozitív pszichológia alapján a boldogságnak legalább háromféle összetevője van, és ebből az egyik olyan, ami nem feltétlenül társas tevékenység. Az elmélyült cselekvésről van szó, vagy flow állapotról, ezt úgy találta meg Csíkszentmihályi Mihály, hogy random módon a nap folyamán felcsipogtatta a kérdést, hogy „Mennyire vagy most boldog?” Akik azt mondták, hogy nem érdeklik most őket az ilyen kérdések, és az idő múlásával sem törődtek, az ő esetükben egyértelmű volt a helyzet.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A boldogság másik két forrása már inkább közösségi jellegű, ilyen a pozitív érzelmek megélése is. Itt tudunk egy kicsit csalni szerencsére, mert törekedhetünk arra, hogy másokból is pozitív érzelmeket váltsunk ki (például társalgási témák megválasztásával), vagy a nap végén értékelhetjük azokat az eseményeket, amik pozitív érzelmeket váltottak ki belőlünk (hála gyakorlat). Itt van mindenképp egy döntési pont, hogy panaszkodni akarunk és sajnáltatni magunkat vagy megpróbálunk inkább valami mást.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A harmadik összetevő a tartalmas élet, amikor értelmes célokat és feladatokat tűzünk ki és van valamiféle hitünk is, ami a dolgok értelméről és egységéről szól. (Tágabb értelemben vett vallási tevékenységről van szó. Érdekes módon a vallások nem nagyon mondanak olyat, hogy boldognak kellene lennünk a Földön, ez egyfajta elvárásként inkább már a modern kor hozadéka.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Mind a három tényező külön is működik, összeadódva még inkább növeli a boldogságunk szintjét, és teljesen egyéni, hogy kinek mi a fontosabb ezek közül.</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Boldogság és siker</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Kérdés, hogy azért akarunk sikeresek lenni, hogy boldogok legyünk? Ez egy olyan válasz lenne, mintha azért táplálkoznánk csupán, hogy jóllakjunk, holott a sikernek rengetegféle íze lehet, éppúgy mint az ételeknek. Ha a célunkat sikerül elérni, érezhetünk megkönnyebbülést, örömet, csalódottságot, ürességet és még sok minden mást is, előre nem jósolható meg, hogy mi mindent. Sikertelenség vagy részsiker esetén a negatív érzelmek kerülnek inkább túlsúlyba, de ezekben is lehet egy szemernyi boldogság. Nagyon lényeges, hogy ne a társadalomtól várjuk vagy ne elsősorban, hogy mi mit tartunk sikernek, mert ez olyan, mintha engedélyt szeretnénk kérni a boldogságra, holott ez szükségtelen. A társadalmi közeg egyébként is szeret nivellálni és azt is sugallni fogja, hogy ne törekedjünk egy adott szint fölé, mert aki „kiváló” az a közösségből való kiválását is kockáztatja. A sikerességet a saját cél kitűzéséhez kell viszonyítani (ne a konzumidióta társadalom mondja meg), a boldogság lehet a siker elérésének egy járulékos érzése.</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az ember alapállapota</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Azt tudjuk jól, hogy a boldogság nem függ a sikerességtől, itt van például az időjárásunk, ami mostanában annyira változékonnyá vált, hogy egy adott napon belül is többféle természeti jelenségben gyönyörködhetünk. Feltéve persze, ha észrevesszük és nem rohanunk el mellette, megvan a nyitottságunk, és kicsit el tudjuk engedni a gondolataink pörgését. (A gondolat szavunkban a gond is benne van, nem véletlenül.) Többféle boldogsághormon is termelődik, nincs is kifejezett boldogságközpont az agyunkban, ellenben a stressznek, a negatív érzelmeknek vannak jól meghatározható központjai. Ha ezek a központok nem nagyon aktívak, akkor alapesetben is már boldognak érezhetjük magunkat. Ez egyéni sajátosság is, hogy kinek mennyire aktívan működik például az amygdala nevű agyi központja. Az alaphangulatunk között nyilvánvalóan nagy különbségek lehetnek, nem mindenki egyformán vidám természetű, nem tehetünk erről. Az is egyértelmű, hogy boldogságunk magas szintje se nagyon lehet tartós, mert nem fogunk tudni annyi hormont termelni, hogy nagyon sokáig fenn tudjuk tartani.</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Hogyan emelhető a boldogságunk szintje?</span></p>
<p> <span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nyilván vannak olyan szerek, amik mesterségesen emelik fel, ezek az elektromos rövidzárakhoz hasonlíthatók, mivel közvetlenben dolgoznak hasznos munkavégzés nélkül, ezért hosszú távon mind nagyon károsak. (Drogok, alkohol, szerencsejáték és igen, még a paráznaság is, a sz ex túltolása.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az indirekt megközelítések már sokkal inkább jók lehetnek, ezek szinte kivétel nélkül az értelmes életről szólnak és hosszú távú hatásúak. A számomra ártalmas helyzeteket kerülnöm kell és megtalálnom azokat, ahol boldog vagyok, akár a kimondott vagy kimondatlan társadalmi elvárások ellenében is. (Ha tömegtermék-boldogságot akarok az olyan is lesz, nem tartós és nem is olyan minőségű mint a saját kis „kézműves-boldogságom”.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Aztán vannak trükkök, elme technikák és gyakorlatok, amik segítenek, hogy napon belül egy kicsit emelni tudjuk a boldogságunk szintjét, vagy a nyugalmunkat helyreállítsuk.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Végül van a sok negatív érzelem és trauma, amit átélünk és ezeket fel kell dolgozni, ráadásul a háttérben sokaknál hatalmas szorongások és félelmek is rejlenek, és nekem igazából sejtelmem sincs, hogyan lehet ezeket feloldani, mert nem is nagyon van recept, bevett protokoll, amit használunk. (Mért ne lehetnének ilyenek egyébként?) Amik működhetnek: pszichoterápia lehet egyfajta oldószer, vallás gyakorlása esetleg egy másik, és közösségi tevékenység is sokat segíthet. Lehet egy olyan alapérzésünk, amit nem is tudunk eltitkolni és az alaphangot is megadja, mivel sötét és borongós alapra nehéz vidám képet festeni. A szorongásforrások, amik nyomasztanak minket egyébként elég könnyen beazonosíthatók saját magunk számára is, még ha nem is mindig tudjuk ezeket megfelelően kezelni. Mindezek ellenére a depis állapotok kivételével, (amikor az agyunk tudatos részén átmenetileg nem működik semmi) a boldogság valamilyen szintje elvileg még a nehéz helyzetekben is elérhető, sokaknak sikerül is, bár eléggé melós dolog.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Mindenesetre nem egy ködös és nehezen megfogható ideálról van szó, a boldogság nagyon is gyakorlatias valami, bár a képlet nyilvánvalóan sok tényezős és nem előre kiszámítható.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F19%2Fa_tulmisztifikalt_boldogsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F19%2Fa_tulmisztifikalt_boldogsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F19%2Fa_tulmisztifikalt_boldogsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A túlmisztifikált boldogság"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/19/a_tulmisztifikalt_boldogsag#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18307141" border="0" /></a><br /></p>
boldogság_elérése
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/15/mert_nem_szeretjuk_a_strebereket
Mért nem szeretjük a strébereket?
2024-01-15T20:36:33+01:00
2024-01-15T20:36:33+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nem hogy nem szeretjük őket, hanem olykor még indulatokat is váltanak ki belőlünk. Nyilván van itt egy olyan faktor, hogy nekünk nem kellemes, ahogyan emelik a szintet, azt mutatva, hogy az iskolai tananyagot igenis be lehet biflázni, vagy a munkahelyi elvárások egy az egyben teljesíthetők, sőt túlteljesíthetők. Régen sztahanovistáknak is hívták az ilyen dolgozókat, a többiek annyira nem szerették őket, hogy egy alkalommal állítólag forró téglát adtak a kőműves „élmunkás” kezébe…</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nagyon hajtós, a vezetői elvárásoknak tökéletesen megfelelni akaró (és minden mást ennek alárendelő) „stréber” munkatársakkal nem sűrűn találkoztam, de ezek mind nagyon jellegzetes esetek voltak. (A stréberség tévesztendő össze a munkaalkoholizmussal, a szakmai kiválósággal pedig végképp nem.) Legtöbbször hölgyekről volt szó, akik otthon azt tanulták a szüleiktől, hogy a legfontosabb, hogy mindent tökéletesen és precízen el kell végezni. Mi a hiba ebben?</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Amikor kapcsolódó munkakörben dolgoztam velük, az mindig egy kellemes helyzet volt, nagyon kellemes munkakapcsolat. Az általam ismert stréberek igyekeztek minél több információt szerezni a munkájukhoz, hogy az eredmény tökéletes legyen és ne legyen rájuk panasz. Felületesség vagy hanyagság, ilyesmi egyáltalán nem jellemző rájuk. Viszont amikor egy csapatban, párhuzamos munkakörben dolgozol velük, az már korántsem annyira jó helyzet. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Először is az tűnik fel, hogy mintha lélektelen biorobotok lennének, olyan szinten komolyan vesznek mindent és olyan szorgalmasak. Ez az embert már amiatt is bosszantja, hogy a saját biorobot-mivoltát tükrözi vissza, hiszen a legtöbbünk a munkahelyen időnk nagy részében fát vágunk, lélektelen rutinmunkát végzünk. Akad szerencsére mindig olyan feladat is, ami igényel némi kreativitást, de ilyenből van mindig sokkal kevesebb. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Másodszor azért is bosszantó, mert ők jól láthatóan azt hiszik, hogy szinte tökéletesek és mindenkinél mindent jobban tudnak a saját területükön. Egyébként az intelligenciaszintjük eléggé átlagosnak mondható az adott környezetben (még ha valamilyen fake-tesztben netán felül is mérik magukat), nem is lehet más, hiszen ritka az, hogy jóval átlag feletti IQ-jú személy beragad hosszú távra egy gépies munkakörbe és nem lesz minimum középvezető, esetleg vállalkozó. Rendszerint a normál eloszlás működik, az adott szakmai csoportokban nem nagyon vannak az átlaghoz képest lényegesen kiugró IQ-jú személyek. A vezetők többnyire meg vannak elégedve az ilyen dolgozókkal, gyakran több prémiumot is adnak nekik, bár előreléptetést vagy magasabb fizetést már ritkán.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A harmadik, ami zavarhat velük kapcsolatban, hogy egy kicsit szűk látókörűek, sőt az a helyzet, hogy saját maguk helyzetét nehezítik meg, hiszen ha azt bizonyítják, hogy ők mindent tökéletesen jól tudnak, akkor a párhuzamos munkakörben dolgozók lecsökkentik a kommunikációt az irányukba. Ebbe a fajta ördögi körbe könnyű bekerülni (nem csak a strébereknek), hogyha mindent meg tudsz oldani egyedül, akkor csináld csak, és majd lassan egyedül maradsz, hiszen egyedül is megy. A strébereket is fenyegeti a kiégés veszélye egyébként.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Azt is érezzük, hogy ha valaki folyamatosan tol valamit, akkor az egyensúly nála valahol meg fog billenni. Az emberi psziché ugyanis nem úgy működik, hogy egy kiemelt része jól szuperál és a többi terület, az érzelmi központokat is beleértve ennek folyton alárendelődik. A stréberek fegyelmezettségükkel elnyomnak bizonyos dolgokat, ami energiaigényes, és az elfojtott gőz más területeken mégiscsak ki fog törni. (Főként ha magánéleti problémák is vannak a háttérben, vagy átmenetileg több a munkahelyi stressz.) Emiatt van az, hogy a környezetükben levők nagyon negatív energiákat tapasztalnak meg, balhézás, hiszti, mások munkájába való belekontárkodás (ugyanis ő azt hiszi, hogy mindenhez jobban ért), esetleg rosszindulatú pletykát terjeszt, igencsak kavarja a "kását". Egyik oldalról azt látod, hogy kiváló dolgozók, precízek és nagyon megbízhatóak. Másik oldalról viszont erkölcsileg deficites, negatív kisugárzásúak, az emberi oldaluk rendszerint problémás. A legfontosabb számára az, hogy csak az ő munkája rendben legyen, a többi lényegében nem érdekli.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az a sejtésem egyébként, hogy az iskolai stréberekből lesznek (ha nem tudják őket ebből kigyógyítani) a munkahelyi stréberek, mindkét esetben otthonról hozott belső program működik, amivel az a fő baj, hogy túlságosan merev. (Kevesen tudják őket megfelelően kezelni egyébként.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Jellemző rájuk a céghűség, épp azért, mert a tudásuk eléggé speciális, az általános szakmai készségeik nem mindig annyira jók, ezért más munkahelyen kevésbé lennének okosak. A kialakított információs hálózatukat ragyogóan működtetik, és ezt sem szívesen adnák fel.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Szokták mondani, hogy semmi baj nem lenne ebben az országban, ha mindenki megfelelően végezné a munkáját. Ebben sok igazság van, a különféle „zabhegyező” munkakörök valószínűleg több kárt okoznak mint bármilyen stréberek. Viszont vannak olyan területek, ahol jó csapatmunkára van szükség, sőt gyakorlatilag a legtöbb terület ilyen és a stréberek nem annyira jó csapatjátékosok. Mindig vannak olyan köztes szürke zónák is, ahol a felelősséget nem könnyű behatárolni, a szűklátókörűség emiatt is hátrányt jelenhet. A magyar munkahelyeken nagyon gyakori mindkettő, az elszigetelt munkavégzés másoktól, és a felelősség hárítása is. A vezető feladata sem az lenne valójában, hogy mindig minden apró döntést ő maga hozzon meg.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nagyon jó pártkatonák vannak köztük egyébként, a kapott parancsot mindenképp végrehajtják vagy végrehajtatják, sőt igyekeznek túl is teljesíteni az elvárásokat.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Összefoglalóan a stréber dolgozók általában jó teljesítményt nyújtanak, de túltolják, közelségük dermesztő lehet másokra. Lehet jó minőségű munkát végezni úgy is, hogy az nem megy a munkahelyi környezet rovására, hiszen egy fontos szociális közegről van szó, ahol az időnk nagy részét töltjük. Nem kell mindenre rágörcsölni, egy kis lazaság és humor is megengedett, a közösen megoldott feladatok sikerélménye pedig javítja az emberi kapcsolatokat... Biztos lehetne még sok mindent hozzátenni ehhez a leíráshoz, az én tudásom csak ennyire terjedt.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F15%2Fmert_nem_szeretjuk_a_strebereket%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F15%2Fmert_nem_szeretjuk_a_strebereket%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F15%2Fmert_nem_szeretjuk_a_strebereket%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mért nem szeretjük a strébereket?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/15/mert_nem_szeretjuk_a_strebereket#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18303663" border="0" /></a><br /></p>
munkahelyi_stréberek
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/13/mit_akarnak_ok_valojaban
Mit akarnak ők valójában?
2024-01-13T13:11:43+01:00
2024-01-13T13:11:43+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A többnyire konzervatív felfogású tüntetők mit akarnak, ez jó kérdés. Gazdálkodók, vasutasok, régebben az ún. „sárga mellényesek stb.”, de ez gyakran az inkább baloldali felfogású tüntetőkre ugyanúgy igaz lehet, hogy nem tudják világosan elmondani, mit is szeretnének. Zömében egyszerű emberekről van szó, akik nem tanulták meg magukat szabatosan kifejezni vagy pedig ami ennél is rosszabb, a saját akaratukat jobb volt eltitkolniuk a családban. A hagyományos családokban ugyanis ez volt a szokás. (A liberális családokban más jellegű problémák vannak.) Tehát legtöbbször nekünk kell kitalálnunk, hogy mit is szeretnének, ami viszont nem lehetetlen. Vegyük le azokat a kívánságaikat, amik nem reálisak mint például az ingyen sör (de magyar szemmel ugyanilyen lehet az olcsó benzin vagy a négynapos munkahét is), és ha eléggé jól ismerjük őket, akkor nem annyira nehéz a valódi vágyaikat megfogalmazni. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Lényegében amit szeretnének a legtöbben, hogy hagyják őket békén, élhessék a megszokott kis életüket. Kérdés, hogy ezek a vágyak mennyire reálisak egyáltalán manapság és mennyire ellentmondásosak. Például ne jöjjenek vendégmunkások, de a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjak vásárlóértéke is maradjon a mai szinten. Azt is tudjuk, hogy nem mindig azok a csoportok a leghangosabbak, akiket a megszorítások a legjobban sújtanak, hanem inkább azok, akik a legjobb alku pozícióban vannak, utakat torlaszolhatnak el, leállíthatjuk az árufuvarozást vagy a vasúti közlekedést. (A megszorítások helyett mondhatunk mást is, de én például úgy döntöttem, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt a havi költéseimnél némi megszorítást vezetek be, hogy maradjon a hó végén egy kis pénzem ahelyett, hogy hitelt vennék fel.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ez most elitistán fog hangozni, pedig ténymegállapítás, de a politikusok intelligenciája általában jóval átlag feletti, a tájékozottságuk szintén. Előfordul persze olyan is, amikor a „nép fiai”, afféle egyszerű emberek kerülnek vezető helyzetbe, ilyen volt például a Ronald Reagan vagy ifjabb Bush, akikre leginkább érvényes lehetett az a gyakori feltételezés, hogy bábok voltak csupán vagy mondjuk úgy, hogy kommunikációs arcok. Viszont nem lehet kizárni azt sem, hogy az egyszerű emberek problémáit (is) képviselni kívánó politikusok jutnak hatalomra, csak éppen ott a bökkenő, hogy amikor bekerülnek a politika világába, akkor többnyire megáll a tudományuk. A kérdés mindig a hogyan, például milyen eszközökkel kezeljék a bevándorlást, ami igen bonyolult és sokrétű probléma. Vagy a nemzetközi kapcsolatok terén merre orientálják az országukat?</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A zöldek például igen népszerűtlenné váltak nyugaton az utóbbi időben, pedig most jól látszik, hogy mennyire fontos, hogy Európa energiaigénye csökkenjen és diverzifikált forrásokra támaszkodjon. Időnként kemény és népszerűtlen gazdasági intézkedéseket is kell hozni, hogy az állampolgárokat az energiatakarékosságra ösztönözzük. (Ami persze nem elegendő, ha nincs megfelelő tájékoztatás és kommunikáció.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ez az essay (eredeti jelentése szerint „próbálkozás”) azokhoz szólna, akik a politikát, a közügyekről való beszédet nem indulatok kiélése céljából vagy valamiféle harcként fogják fel. Elménk torzításairól szól, közkeletű hiedelmekről és féligazságokról, amik az idő múlásával egyre kevésbé állják meg a helyüket.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Mindjárt egy olyan vélelem, hogy a világ kulturálisan vallási törésvonalak mentén hasad. Itt van egyből ellenpéldaként Kína (ateista), Oroszország (keresztény) és Irán (muzulmán) országok szövetsége. A problémát nem az okozza, hogy bármelyik vallás alapjában véve erőszakos lenne, hanem hogy sokan politikai eszközként használják. A nagy misztikusok, elmélyült vallási életet élők sosem hozták kapcsolatba az Istent, amiben hittek bármiféle háborúval. Sőt, ha megkérdezték őket, hogy hol van a háborúban Isten, akkor azt mondták, hogy sehol. Most attól, hogy beírjuk az alaptörvényünk preambulumába, hogy „Isten a történelem ura” egy költői szépségű képet alkottunk meg, ami viszont nem több ennél, lényegében véve nem igaz. Attól, hogy a Biblia Ószövetség részében gyakoriak az olyan szövegek, hogy Isten segítette a kiválasztott népét ellenségeivel szemben, az nem jelenti azt, hogy amit leírtak az igaz lenne. (Legfeljebb a hitük segítette át őket a nehézségeken.) A háborúk és a vallások szellemisége ugyanis szöges ellentétben áll egymással.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ezt úgy is meg lehetne fogni, hogy hiszünk benne, hogy a világ egy igazságos hely és egy legfőbb hatalom majd igazságot szolgáltat, de ez is az alapvető tévhiteink egyike. (Legfeljebb nagyon hosszú időtávon lehet az érvényes, hogy a balszerencsés és szerencsés történések kiegyenlítik egymást akár egy nép életében is.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A nyugat-európai bevándorlók esetében sem igaz, hogy a muzulmán vallás a hibás, mert feltüzeli őket különféle terrorcselekményekre, itt inkább arról van szó, hogy sok a magányos fiatal férfi, akit könnyű feltüzelni, mert nincs családja, nincs vesztenivalója, és ez a feltüzelés megtörténhet a muzulmán vallásra való hivatkozással is (mintha önkényesen sorokat emelnénk ki a Bibliából). Sok szabad vegyértékű fiatal férfi egy társadalomban mindig nagyon veszélyes helyzetet jelent. Igen gyakori eset, hogy a régebbi generációs bevándorló az újakat tartja a fő ellenfelének, ők a legfőbb konkurensei egymásnak, hiszen ugyanazokért a munkahelyekért küzdenek, nem pedig azok, akik már sok generáció óta ott élnek. Ilyen logika alapján a családosan érkező munkavállalók jelentik a kisebb veszélyt, nem akik egyedül jönnek. (Ez persze csak egy szempont a sok közül, és nem jelenti azt hogy ne lenne jogos az a követelés, hogy a bevándorlásra vonatkozó szabályokat felül kell vizsgálni és szigorítani.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Vagy itt van például az USA szerepe a világban. Az USA-t divatos utálni, ami érthető is volt sokáig, mert egyetlen szuperhatalomként a politikája nem volt túl szimpatikus, például Irak vagy Afganisztán esetében. Mostanra a világhelyzet már megváltozott, a gondolkodásunknak is elég rugalmasnak kellene lennie, hogy ezzel szembenézzen. Lehet persze az USA-t mindenért bűnbaknak tenni, vagy az egykor gyarmatosító Nyugat-Európát. Itt megint bejön az a szempont, hogy nem minden nyugati ország volt gyarmatosító és a mostani helyzetük, problémáik nem függenek össze azzal, hogy azok voltak-e. Például a svédek esete is tipikusan ilyen. Megint: a világ nem egy alapvetően „igazságos” hely.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nézzük meg Kína helyzetét, arra hivatkoznak, hogy a 20.században mennyire elbánt velük a nyugati világ. Holott az utóbbi évszázadokban szinte minden ország elbánt a másikkal, ők is elbántak a tibetiekkel és ujgurokkal, ez az érvelés egy nagy bulshit, politikai ideologizálást takar. A tény, hogy Kína napjaink másik nagy szuperhatalma és hadserege már majdnem olyan erős mint az USA-é. Az összes szuperhatalom a világtörténelemben mind terjeszkedni kívánt és befolyását növelni, ennyi.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A különféle összeesküvés-elméletek sosem voltak rendben, bár lehetett olykor némi igazságtartalmuk. Azt azonban nem vették észre sokan, hogy a nyugati világ sokkal transzparensebb, az angolt szinte mindenhol beszélik, a döntéseket nehéz eltitkolni. Ezzel szemben Kína, ahol ráadásul katonás pártfegyelem uralkodik, úgy készülhet a háborúzásra, hogy erről senki semmit sem tud. (Kicsit hasonlóan, mint ahogyan az oroszok esetében történt.) Minden jel arra mutat, hogy Kína valóban készülődik, miután a nyugati technológiát sikeresen lekoppintotta és most lépéselőnybe is kerülhet, mint a világ egyik legnépesebb országa. Fő ellenfelének az USA-t tartja és az EU-t is amiatt, mert az USA szövetségese, elég nagy az EU átfedése a NATO-val. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A közel-keleti helyzet, ezen belül például a szuezi-csatorna átjárhatósága nem annyira fontos az USA-nak, amely kicsivel több olajat exportál mint amennyit felhasznál (régebben nem ez volt a helyzet), a kanadai és mexikói kitermelésre is támaszkodhat, sőt még a „zöld átállást” is alig kezdte meg. Európában viszont Norvégián kívül nincs más jelentős kőolajtermelő ország, Európa energiában és nyersanyagokban egyaránt szegény. (Emiatt is fontos a kontinensünkön a „zöld gazdaság” megteremtése.) Az USA simán megteheti, hogy visszavonul saját kontinensére, Európát magára hagyva, esetleg csak Kínával vívja meg a kis hidegháborúját a kelet-ázsiai térségre koncentrálva. Európa pedig könyöröghetne a Perzsa-öböl országainak, hogy lécci, adjátok már olcsóbban az olajat, csak nekünk. A politikában ez még sose jött be.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Még egy gyakori tévhit, hogy a globalizáció növelte az országok közötti háborúkat, holott pont a világkereskedelem volumenének növelése volt az, ami csökkentette az erőszakos konfliktusok mennyiségét. Már a mongolok is megüzenték Kínának annak idején, hogy kereskedjenek velük, mert ha nem teszik, akkor nem lesz más választásuk mint a háború.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Hol jön ebbe a képbe Magyarország? Idáig még sehol, de először a nemzetközi helyzetet kellene világosan látni, amennyire lehetséges. Senki nem lát persze világosan, viszont egyáltalán megvan lehetőségünk arra, hogy tájékozódjunk, elődeink számára ez a lehetőség nem nagyon volt meg. Az előző generáció is a Szabad Európát hallgatta, és eljöhet az idő megint hamarosan, amikor az internetet is cenzúrázzák majd (mint ez be is következett például Kínában és az oroszoknál). Akkor majd egyáltalában nem lesz tájékozódási lehetőség, csak két választás, hogy vagy elhisszük amit mondanak nekünk vagy nem.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ha nem tájékozódunk és nincs véleményünk, az a legrosszabb, akkor vagyunk a leginkább kiszolgáltatottak. Az emberi elme szerencsére eléggé jól képes az információk bizonytalanságát, mert az egyes történéseket képes súlyozni fontosság és hihetőség dimenzióiban, az azokból következő eseményeket szintén. Ha elég nagy a tapasztalatunk, akkor a valószínűségek hozzárendelésével viszonylag hiteles képet alakíthatunk ki arról, hogy mi is történik. Így is néha át kell értékelnünk sok mindent, újabb események fényében.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Persze az is egy opció, amit az ultrakonzervatívok szeretnének, vagy ha nem tudatosan is, de vágynak rá. A bonyolult világ leegyszerűsödhet kisközösségekre, az információ döntő része csak ezeken belül áramlik. (Az új mértékegysége már nem a bit lesz, hanem a pletyka.) A globalizáció végét, a mai intézmények végét jelentené ez, lényegében visszatérést a feudális rendszerhez, ahol a személyes függőségek és a személyes kapcsolatok voltak meghatározóak. Lehet, hogy ez egykor bekövetkezik, de én sosem fogom segíteni, hogy ami kifinomultabb az önként és dalolva átengedje a pozíciókat a primitívebbnek.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Visszatérve arra, hogy hol van Magyarország szerepe, ez sokrétű kérdés, de nem is szükségszerű, mert gondolkodhatunk olyan keretben is, hogy mi a legjobb a Földnek, a Föld országainak, Európának, ennek a régiónak stb. Például nem képes kilógni egyik ország sem a régiójából gazdasági értelemben, legfeljebb lefelé. Felmerülnek ezen kívül etikai vonatkozások is. A régi etika, és sok ember most is ezt vallja, ami a családomnak jó, ami a törzsnek jó, az a helyes, mindegy milyen eszközökkel is érem el és kiknek a rovására. Ez a régi etika lényegében az ószövetségi etika, és sokan ezt vallják (nem tudatosan) az ország nagy részén, például amikor egy méteres kilátókat építenek EU támogatásból, de sok millió példát lehetne mondani. A felvilágosodással viszont megérkezett a kanti etika, ami nem nagyon tér el az újszövetségi etikától lényeges kérdésekben, ez sokkal általánosabb érvényű, én magam ezt tudom csak elfogadni. Ha például egy ország vezetője bármelyik mocskos diktatúrával képes szövetkezni a céljai értelmében, akkor etikai értelemben elhasal.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Lehet másra mutogatni persze, hogy sokan mások is ezt csinálják, de ez megint egy hibás érvelés. Ha egy ember lopott valamikor régen és megúszta büntetlenül, akkor az ő példája a mérvadó? Ne csapjuk be magunkat, jogászkodással ne próbáljuk megúszni. Mondjuk ki bátran és világosan, hogy mit tartunk helyesnek.</span></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F13%2Fmit_akarnak_ok_valojaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F13%2Fmit_akarnak_ok_valojaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F13%2Fmit_akarnak_ok_valojaban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mit akarnak ők valójában?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/13/mit_akarnak_ok_valojaban#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18301833" border="0" /></a><br /></p>
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/06/olcso_egeszseges_es_kornyezetbarat
Olcsó, egészséges és környezetbarát
2024-01-06T22:25:13+01:00
2024-01-06T22:25:13+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nagyon sokféle tevékenységünk van, ezeket sokféle szempontból értékelhetjük: költségesek vagy kevésbé azok, divatosak vagy nem annyira, az egészségünket szolgálók vagy sem, célszerűek vagy nem annyira, kényelmesek vagy kevésbé, társaságiak vagy magányosak, stb. A környezetünk védelme sokadik szempont ugyan ezen a listán, viszont van egy olyan előnye, hogy legtöbbször a költségtakarékossággal és egészségünk védelmével is találkozik.</span></p>
<p> </p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Itt van például a táplálkozás, ahol nehéz általánosításokat tenni, mert lehetnek olyan vidékek nálunk is, ahol akár a birka, akár a kisüzemi sertéstartás megfelelhet a helyi ökológiai viszonyoknak, emellett még az egyéni érzékenységünk is eltérhet, mindezek ellenére mégis általában a húsfogyasztás csökkentése lenne kívánatos, mert jelentősen mérsékelné a környezetterhelést. A növényi fehérjeforrások között itt van például a bab, ami aránylag könnyen termeszthető, viszont a lesajnált táplálékforrások közé tartozik (egy példa erre, hogy nyugaton sokáig a tartós munkanélküliséhez kötötték a szárazbab-konzervek fogyasztását). A bab puffasztó hatása nagyon jól közömbösíthető köménnyel és más fűszerekkel, és lehetne a húsfogyasztás részbeni alternatívája a borsóval, a lencsével vagy akár a szójával együtt (amely az állati tápok egyik alapanyaga manapság). </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A mindennapos zöldségfogyasztás a növények rost, vitamin és ásványi anyag tartalma miatt szintén nem túl nagy kihívás, mert minden évszakban találhatunk valamilyen megfizethető árú zöldséget. A gyümölcsfogyasztás révén pedig csökkenhetnénk a magas cukor, só és zsírtartalmú „nassolni valók” arányát. (Magyarország zöldség- és gyümölcsfogyasztása az utolsók között van Európában, ami nem annyira az áraknak, mint inkább a táplálkozási szokásoknak köszönhető. Valamennyire mégis ösztönözhetné a fogyasztást, ha a friss termékek az 5%-os ÁFA körbe kerülhetnének.) </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A táplálkozás kapcsán a főzés friss alapanyagokból vagy akár mirelitből is mennyivel olcsóbb és egészségesebb lehet mint a tartósított élelmiszer vagy a gyorsételek fogyasztása. Nyilván a főzés időigényes és a hét közben nem mindig van rá mód mai életmódunk mellett. Azt viszont tudni érdemes, hogy étteremből rendelve ugyanaz az étel minimum kétszer annyiba fog kerülni, ráadásul ott vannak a műanyag dobozok, amiket érdemes elmosni és gyűjtögetni, hogy majd az egész gyűjteményünket a szelektív hulladékok közé dobhassuk.</span></p>
<p> </p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Másik pont a tömegközlekedés, amit helytelenül közösségi közlekedésnek is neveznek (akkor lehetne valóban közösségi, ha nem ülne mindenki magában a telefonjára tapadva, hanem esetleg beszélgetnének is egymással az emberek). A vonat és villamos gördülési ellenállása jóval kisebb mint a gépkocsié és nem is füstöli össze a levegőt. Ezen kívül a folyamatosan kopó gumik nem kis mértékben szennyezik a talajt és a vizeket. A tömegközlekedés fejlesztésének egyik fő akadálya az autós életmód kényelméhez való hozzászokás, tehát nem csak amiatt nem utazunk vasúttal, mert sokfelé lepusztult vagy esetleg nem elérhető, hanem olykor amiatt sem újítanak fel pályákat, mert kevés a lakossági igény.</span></p>
<p> </p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az új tárgyak, kütyük, ruhák, egyebek vásárlása legjobban megelőzhető azzal, ha nem is megyünk ilyeneket áruló üzletek közelébe („shoppingolás”). Amit megveszünk annak a több mint felét nem fogjuk használni vagy csak nagy ritkán, mert nem gondoltuk át alaposan, hogy tényleg megfelelő lesz-e számunka. A turkálóból való vásárlás is észszerű, hiszen a britek pazarló, környezetszennyező életmódja miatt van nálunk ilyen nagy választék filléres ruhákból.</span></p>
<p> </p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A példák sora folytatható a testmozgással is, hiszen a lábunk és a karunk mindig a rendelkezésünkre áll, a számunkra legmegfelelőbb, rendszeres mozgásforma többnyire nem jelent nagy költséget. Országunk éghajlata és természeti adottságai kitűnőek a szabadban való testmozgáshoz is.</span></p>
<p> </p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Van még nagyon sok apróság, ilyen például hogy van a boltokban még mindig sok műanyag zacskó, feltételezhetően a higiéniai szabályok miatt, de ha nincs külön szemetes zsákom, hanem ezekbe gyűjtöm a szemetet, már az is jelent valamit. Lelkiismereti kérdésről van szó valóban, mert ha megérjük, a gyerekeink és az unokáink fel is fogják tenni ezeket a kérdéseket, hogy mért nem tettünk meg a tőlünk telhetőt a környezetünkért. Egyébként az ilyen tevékenységek közé tartozik minden olyasmi, amivel csökkentjük a hulladékképződést, az energiapazarlást, valamint az élelmiszer pazarlást, ebből a szempontból a takarékosságra ösztönző lehetne, ha a különféle anyagok és termékek valós árát fizettetné meg velünk az állam a különféle adókon keresztül. (Ezeket az adókat pedig ellenőrizhető és követhető módokon, környezetvédelmi célokra lehetne csak fordítani.)</span></p>
<p> </p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az olcsó, egészséges és környezetkímélő szokásokra rengeteg példát lehetne még hozni, ez a háromféle szempont általában nagyon jól összekapcsolható. Ami gyakran nem illik ebbe a sorba, hogy mindez nem mindig nyájkövető, tehát gyakran nem felel meg az ismeretségi körünk szokásainak olyannyira, hogy nem ritkán épp a megszokás lehet a fő gátló tényező. Van viszont egy olyan dolog is, ami biztosan nem jellemzi az ilyen szokásainkat: az emberi egoizmus, a túl nagyra nőtt egó, az a fajta felfogás, hogy csak én számítok, csak én vagyok a fontos.</span></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F06%2Folcso_egeszseges_es_kornyezetbarat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F06%2Folcso_egeszseges_es_kornyezetbarat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F06%2Folcso_egeszseges_es_kornyezetbarat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Olcsó, egészséges és környezetbarát"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/06/olcso_egeszseges_es_kornyezetbarat#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18296915" border="0" /></a><br /></p>
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/01/hol_tart_most_az_orban-rendszer
Hol tart most az Orbán-rendszer?
2024-01-01T19:22:09+01:00
2024-01-01T19:22:09+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="2" style="font-size: small;"><span size="3" style="font-size: medium;">Nekem is van „megfejtésem” az Orbán-rendszer (vagy </span><span size="3" style="font-size: medium;">a </span><span size="3" style="font-size: medium;">NER </span><span size="3" style="font-size: medium;">rendszerének</span><span size="3" style="font-size: medium;">) mibenlétét illetően, láttam és hallottam számos elemzést, </span><span size="3" style="font-size: medium;">de </span><span size="3" style="font-size: medium;">néhányan szerintem egy kicsit túlbonyolítják: egyszerű és következetes rendszerről van szó, ami néhány kulcs</span><span size="3" style="font-size: medium;">szóval jól j</span><span size="3" style="font-size: medium;">ellemezhető. Nem szabad naivnak lennünk és találgatnunk, hogy mit is akar</span><span size="3" style="font-size: medium;">hat</span><span size="3" style="font-size: medium;"> Orbán és köre, </span><span size="3" style="font-size: medium;">a rendszer logikája világosan kirajzolódik, </span><span size="3" style="font-size: medium;">elég pontosan lehet látni, hogy mi </span><span size="3" style="font-size: medium;">is </span><span size="3" style="font-size: medium;">történik. A helyzet </span><span size="3" style="font-size: medium;">amiben élünk </span><span size="3" style="font-size: medium;">mindenesetre érdekes, és történelmi példák is segítik a megértését.</span></span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">A 2023-as év világgazdasági egészében jónak volt mondható, Európában igazán csak számunkra volt nehéz. Nagyon érdekes és magyarázatra is szorul, hogy a rendszer ennek ellenére folytatta menetelését és 2024-ben is valami hasonló várható, sőt az év végére akár ki is jöhet a külpolitikai defenzívából és egyre több támogatót nyerhet meg magának.</span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">Annak az oka, hogy a lengyeleknél nem tudta magát bebetonozni a szélsőjobb és elveszítette a választást nagyon egyszerű: ott ugyanis nem élnek nosztalgiák a régi rendszer iránt. Ott nem volt gulyáskommunizmus, sokkal inkább csak nélkülözés, a lengyelek hozzánk jártak piacozni. Nálunk nem véletlenül tabusított a közvéleményben minden, ami a Kádár-rendszerrel kapcsolatos, hiszen a „kisember” (kiszolgáltatott alsó-középosztály) még mindig az állami védelmet és gyámkodást várja el. Nálunk egy olyan, a valóságtól elrugaszkodott kép él az emberekben, hogy Kádár alatt minden jó volt, aztán jött a rendszerváltás és mindent tönkretettek. (Az egyik oka a békés rendszerváltásnak éppen az volt, hogy a kommunista elit gyorsan lemondott a hatalomról, mert látta a közelgő gazdasági összeomlást.) A kommunista vagy szocialista rendszer feudális paternalizmusra épült, a mostani rendszerben ez ugyanígy megfigyelhető. Ez annyira igaz, hogy nagyjából felül is tudta írni az utóbbi egy-két év kudarcos gazdaságpolitikájának a hatását is a közvéleményben: államunk mindenkit megvéd, amellett hogy a nemzeti egység, a nacionalizmus egy csodálatos álom. (Ez most nem az „amerikai álom”, hanem a magyaroké.)</span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">Az ellenzék sokáig nálunk is hasonlóan szerepelt mint más országokban, a szavazatok közel 50%-át tudta megszerezni, csak a választási rendszer átszabása és a kormánypropaganda hatása billentette meg egy kicsit a mérleget. Ami ezt teljesen borította tavaly az egyértelműen az orosz-ukrán háború volt és annak kezelése. (Az ellenzékiek még mindig nem fogták fel, hogy mi is történt.) Viszont a rendszer bebetonozódása azzal járt, hogy az ellenzék mostanra már eléggé leépült, nem kis részben a minden fronton nyomuló kormánypropaganda hatására is. Demokrácia nem csak emiatt nincs, hanem azért sem, mert a parlament is súlytalanná vált, Orbánék köre lényegében rendeleti kormányzást folytat. Eltűnőben vannak az arcok a Fideszben, inkább csak parancsokat végrehajtó engedelmes hivatalnokok vannak egy katonásan működő rendszerben. (Ez számomra sokkal elkeserítőbb mint az, hogy Orbán akárhány választást is megnyerhetett.) </span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">Orbán egyszemélyi hatalmát azért érzem soknak, mert túlságosan is belenyúlhat az egyes döntésekbe és mivel vétójoga van mindenben, ha például szerinte a szélerőművek rondák, akkor a megújuló energiák terén hátrányt fogunk szenvedni, vagy ha a vendégmunkás potenciális bevándorló, akkor fölösleges bürokráciával nehezítik meg külföldi munkavállalók alkalmazását.</span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">A propaganda hosszabb távon eléggé hatékony, ha mindig ugyanazt látjuk és halljuk, akkor az emberi agy egy idő után feladja (mert túl sok energiát fogyaszt a folyamatos ellenállás) és belesimul a rendszerbe. Orbánék eltolódása folyamatos az ultra-konzervatív irányba, ez a rendszer eléggé következetes módon egyfajta hagyományos, a felvilágosodás előtti értékrenden alapul, nem létezik számára például társadalmi szerződés sem hatalommegosztás, csupán az egyre nagyobb mértékű centralizáció. Az értelmiség a teológia (illetve államideológia) szolgája, paraszti normák és harciasság válnak ismét dominánssá. A szexualitás kezelése szintén lassan a középkori szintre süllyed és tabusítódik, ez is része a konzervatív hagyománynak.</span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">2022-ben sok probléma jött össze egy időben, azonban a kormány nem állította le a választás előtti pénzszórást, szinte ugyanaz történt mint 2006-ben Gyurcsány alatt. Ennek árát most 2023-ban szedte be a kormányunk. Tavaly elszálltak az energiaárak, a háborús helyzet is bizonytalanságokat okozott és hatalmas aszály is volt, sőt a Covid lezárások árát is valahol meg kellett fizetni. Szerencsére vannak itt nemzetközi bankok és hatékonyan működő kereskedelmi multik, egyéb multicégek, akikre különadókat lehetett kivetni. Ha megvalósul Nagy Mihály és Lázár János törekvése, hogy mindez magyar kézben lesz, kormányközeli cégeknél, akkor a kormány már aligha fogja ugyanezt meglépni egy hasonló helyzetben. (Nem véletlen az sem, hogy a magyar tulajdoni többségű élelmiszeriparról nem beszélt senki.) Még így is a lakosság volt a fő teherviselő az elszálló infláción keresztül, a kormány viszont sikeresen tudta úgy beállítani, hogy a bűnös „a szankciók”, vagy „a háború” és amikor a polgárok ezt már megunták, hiszen más országok elég jól elműködnek ezek ellenére, akkor jött megint „Brüsszel”, mint a magyar szabadságharcos törekvések legfőbb gátja.</span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">Bármiféle gazdasági racionalitás a közéletünkben csak nyomokban jelenik meg, sokkal jellemzőbb az érzelem vezérelt gondolkodás. A hozzá hű lojális értelmiséget a rendszer elég jól megfizeti, bár cserébe katonás fegyelmet vár el, ez történt az orvosoknál, alapítvány egyetemek oktatóinál, az újságíróknak nevezett propagandistákról nem is beszélve, és talán ez lesz majd a tanárok esetében is. A kérdés az, hogy ha egy nagy béremelést EU pénzből finanszírozunk, akkor mi lesz később, ha ezt a forrást nem folyósítják? Akkor a tanárok pénzét visszacsökkentjük? Az EU pénzek bármilyen béremelésre fordítása nyilvánvalóan fogalomzavaros helyzetet mutat. Az érem másik oldala, hogy a rendszerkritikus vagy bármilyen módon „szabad” értelmiségieket a rendszer szabályosan kiéhezteti, ami a városi kultúra hanyatlását vetíti előre. (A Fidesz fő szavazóbázisa viszont nem a nagyvárosokban van.)</span></span></p>
<p><span size="3" style="font-size: medium;"><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A gazdaság jelenlegi helyzete nem tragikus, de igen érdekes. Próbálunk leválni a német gazdaságtól és átkötni magunkat Kínához, aminek nem kis részben politikai okai </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">is </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">vannak. A magyar tulajdonban levő gazdasági szereplők nyomulása lehet pozitív fejlemény is, majd az idő eldönti, </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">habár</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> a NER cégek nemzetközi versenyképessége jelenleg még eléggé gyenge szintű. Nagy Mihály, </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">akinek nevéhez árstopok köthetők és kemény multiellenesség,</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> gazdasági téren </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">gyakorlatilag</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">már </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">teljhatalommal rendelkezik, </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">ezzel párhuzamosan </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Matolcsy perifériára szorul</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">ása </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">i</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">s</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> egyértelmű jobbratolódást mutat. </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">(Még a náci némethez hasonló gazdasági rendszer szintje is elérhető </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">lesz</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">, ha így haladunk.)</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> A második világháború előtt a Horthy-rendszerben volt egy </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Nagy Mihályhoz </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">hasonló figura, akkor a Darányi-program eléggé bejött. Felpörgették a fegyvergyártást és a magyar ipart általában, </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">ami gyorsította a gazdasági növekedést</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">. Most a </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">hadiipar mellett a </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">kínai gyárak részvételével próbálunk valami hasonlót alkotni és lehet ennek </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">is </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">hasonlóan </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">pozitív kifutása 2025-2026-</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">ra.</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> Igaz vi</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">szont, hogy számos szakértő szerint az akkumulátorgyárak</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> inkább károsnak tűnnek, környezetvédelmileg, </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">de </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">a munkapiacra </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">és</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> a lekötött erőforrásokat illetően is.</span></span></p>
<p><span size="3" style="font-size: medium;"><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">külpolitika egyértelműen kirajzolja ugyanazt nagyban mint ami nálunk kicsiben látható: Orbán egy olyan mozgalom harcos tagja szeretne lenni, amelyik felszámolja a jelenlegi glob</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">alizált</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> civilizációt és egy azt megelőző (nemzetállamok és birodalmak tagolta rendszerhez) tér vissza. A populisták közös törekvése lényegében ez, az ENSZ már áldozatul esett, Orbán egyértelműen az EU politikai szövetségi rendszerét </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">is</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> fel akarja számolni és ehhez keres partnereket. </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">(Elképzelhető persze az is, hogy az EU önvédelemből kizár minket.)</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> Putyin </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">mellett</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> elvileg Trump lehet partnere </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">ebben valamint</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> azok a nyugati populisták, akik ki akarják léptetni az országukat az EU-ból. Erdogan és Netanjahu sem amiatt szövetségesek, mert országuk gazdaságilag sokat számítana nekünk (nem nagyon tudnak mit hozzátenni a magyar gazdasághoz), hanem mert „jó elvtársak”, egy nyelvet beszélnek Orbánnal. 2024-ben még nem valószínű, hogy át tud törni ez a vonal, de a következő években egyre </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">nagyobb lesz egy ilyen fordulat esélye</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">. Az USA háttérbe vonulása </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">és az EU szervezeteinek jelentéktelennél válása</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">, Putyin </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">elsöprő mértékű </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">győzelme Ukrajnában olyan következményekhez vezethet, </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">hogy a jelenlegi államhatárok nem jelentenének tabut többé, </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">például a</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> Balkán </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">is </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">egyből felrobbanna és újfajta szövetségi rendszerek </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">is létrejönnének</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"> a kontinensünkön. Nagyon jól látszik, hogy Orbán hova pozicionálná az országot, közelebb az ázsiai rendszerekhez mint Nyugat-Európához, miközben országunk deklaráltan „semleges” maradna (ami nem feltétlenül </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">jel</span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">entene valódi semlegességet).</span></span></p>
<p><span size="3" style="font-size: medium;"><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A rendszer amiben élünk nagyon világos ideológiai alapokon áll, egyre keményebb és harciasabb tendenciákat mutat. Vannak, akik rabjává váltak ennek a fajta mozinak, de az ő esetleges kiábrándultságuk sem fog később sokat számítani, ha a hatalom bebetonozza magát és a demokráciát biztosító intézmények elvesznek. </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A populizmus és általában a szélsőjobb európai térnyerése egyszerűen magyarázható azzal is, hogy a lakosság öregszik és úgy érzi, hogy több vesztenivalója van mint amit változások révén nyerhetne, </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">magyarán félti a kis nyugalmát. </span><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Azonban Orbánnak és szélsőjobbos populistáknak igazuk van sok mindenben például abban, hogy a bevándorlás kezelése Európa nagy részén nem megoldott, ami az egyik fő ütőkártyájuk.</span></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F01%2Fhol_tart_most_az_orban-rendszer%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F01%2Fhol_tart_most_az_orban-rendszer%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2024%2F01%2F01%2Fhol_tart_most_az_orban-rendszer%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hol tart most az Orbán-rendszer?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2024/01/01/hol_tart_most_az_orban-rendszer#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18292943" border="0" /></a><br /></p>
Orbán-rendszer_logikája
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2023/12/30/ezert_vallanak_kudarcot_a_zold_mozgalmak
Ezért vallanak kudarcot a zöld mozgalmak
2023-12-30T10:58:14+01:00
2023-12-30T10:58:14+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">1.Széleskörű ismeretek hiánya</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Fogom a fejemet, amikor zöld ideológusokról szóló cikkeket olvasok. Az egyik, amikor az ökoterrorizmus híve nem képes megkülönböztetni az agressziót az asszertivitástól. Akár a női egyenjogúsági mozgalmakat akár a feketék régebbi antirasszista mozgalmait nézzük sosem a társadalmi erőszak volt az, ami sikert hozott, hiszen ez elriasztotta a polgárok nagy részét, hanem annak a kemény gyakorlati bizonyítása, hogy a társadalom egésze is nyerhet az egyenjogúsítás révén. A zöldek történelmi ismeretei legfeljebb egy átlagos középiskolás szintjét ütik meg, de a gazdasági ismereteik talán még ennél is gyengébbek. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Voltak olyanok, akik a gazdaság törvényeit ki akarták kapcsolni mint például Mao vagy nálunk Rákosi, tömeges nyomort hoztak a társadalomra. Az ún. „nem növekedés” hívei láthatóan nem képesek a gazdasági gyakorlat nyelvére lefordítani a mondandójukat. Megpróbálom én akkor megtenni: „nem növekedés” azt jelentené, hogy betiltanák a cégeknek és az állami szerveknek is minden bővítő beruházást, sőt gyakorlatilag új lakások sem épülhetnének csak a régieket lehetne felújítani. A modernizáció, ami emeli a létesítmények értékét, szintén le kellene, hogy álljon és mindenki csak azon a szinten élhetne tovább mint jelenleg. Ez nyilván teljes nonszensz, de nincs sehol kifejtve, hogy mit is szeretnének pontosan, legfeljebb valamiféle újra-osztogatást, ami olyan, mintha bukott marxista kísérleteket szeretnénk megismételni. (Arról nem is beszélve, hogy az államok számára még fegyverkezésre is kell a pénz, valamint a terjeszkedésre, hiszen a mai nagy- és középhatalmak sem viselkednek másként mint a régi nagy- és középhatalmak.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az is joggal feltételezhető, hogy egyes zöld pártok úgy alkottak politikai programot, hogy nem ismerik a mai technológiai lehetőségeket sem, például az energiatermelést illetően. Vagy egy másik közkeletű tévedés, hogy tiltsuk be a növényvédő szerek és műtrágyák használatát, a biogazdálkodás azonban nem tudna elég élelmet biztosítani.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Aki környezetvédelmi programot alkot, alaposan gondolja át mit mond, mert a „zöld” mostanában az éretlen szinonimájává vált, mert nem nagyon vannak kiérlelt gondolatok, sokan csak lapos közhelyeket hangoztatnak. A saját területünkön való kutatói szintű elmélyültség mellett két-három kapcsolódó terület elmélyült ismerete is szükséges. Ettől eltekintve is, hol vannak gyakorlati példák arra, hogy kicsiben valahol sikerült megvalósítani azt, amit ők globálisan szeretnének?</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">2.Szerteágazó problémákat nem tudnak kezelni</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ez általános probléma a környezetvédelemmel, hogy túlságosan szerteágazó jelenségekről van szó, a zöldek pedig nem képesek jelenleg egy-két akciónál többre, pedig rengeteg szálon futó negatív és olykor pozitív változásokat kellene tudni nyomon követni. Ilyen például, hogy mekkora az a rész, amit az ember békén hagy és visszaad a természetnek, vagy mit sikerült elérni az energiatakarékosság terén. Hogyan állunk az élelmiszer pazarlással, hiszen ha ezt csökkenteni tudnánk, akkor csökkenhetne a fogyasztás és az élelmiszerárak is. Van-e erre programjuk? Húsevés csökkentése: kiknek és milyen környezeti viszonyok számára ajánlott, hogyan tudunk előrelépni? Komposztálási program előrehaladása és a termőföldek állapotának monitorozása. Víztakarékossági intézkedések, biodiverzitás alakulása stb. tudnék még írni több tucatnyi ilyen pontot. A németeknél a környezetvédelemnek kormányzati szintű képviselete is van, náluk jóval nagyobbak a lehetőségek, és igaz, hogy nálunk ilyen nincs, de itt is számonkérhető lenne mindez. Ha vannak is törekvések, a környezetvédők PR-ja mindenesetre nagyon gyenge, egy-két látványos akciótól eltekintve (Balaton, Fertő Tó stb.) Ez nem azok kritikája tehát, akik legalább tesznek valamit, hanem azoké, akik politikai pártként szeretnének működni.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">3.Nem tudnak támogatást szerezni az elitek körében sem</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Sok esetben egyfajta „értelmiségi játékká” silányul a környezetvédelem és nem tudják, hogy minden komoly mozgalom befolyásos eliteknél kell, hogy támogatókra találjon, az nem fog működni, hogy szidjuk a nagy világcégeket és általában a jómódúakat, hiszen nélkülük nagyon bajos előrelépni, erre minden politikai mozgalom előbb vagy utóbb ráébredt. Ha a nagy techcégek vezetői közül páran hirtelen elhatározzák, hogy takarékosabb és aszketikusabb életmódot fognak élni és a pénzüket másra költik, nem jachtokra és repülőutakra, őket követné számos közszereplő, híresség, akkor az úgynevezett státuszfogyasztás veszítene a jelentőségéből. A tömegek nagy része ugyanis nem tesz mást, mint az eliteket utánozza. A zöldek részéről a személyes példamutatás is fontos, például a tömegközlekedést választani a mindennapokban, kisebb és energiatakarékosabb lakásokban lakni.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">4.Környezeti katasztrófa nagyobb veszély mint az erőforrások kimerülése</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Levezethető, hogy mért kisebb veszély akár száz éven belül az erőforrások kimerülése mint a környezeti katasztrófák hatása. Az egyik, hogy a Föld bolygó véges rendszer ugyan, de nem zárt rendszer, a napból érkező sugárzás magas energiaszintet és alacsony kezdő entrópiát biztosít. Ráadásul még az is lehetséges lesz majd, hogy idevontatunk néhány aszteroidát, amelyek fémekben gazdagok. Még erősebb érv, hogy a fizikai szemlélet nem ismeri a közgazdaságtan általános törvényeinek erejét (amik az emberiségen is túlmutatnak, például a természet gazdaságos működésében is megfigyelhetők). A fizikusok úgy tűnik, hogy még a gazdasági növekedés fogalmának valódi jelentésével sincsenek tisztában.Vannak olyan példák a történelemben, amikor erőforrások kimerültek vagy nem kaptak utánpótlást, ilyenkor jelentős gazdasági hanyatlásokat láthattunk, de sem Kuba sem Venezuela nem omlott össze. Ha valamilyen ásványkincsből nem lesz már elég, akkor jön a közgazdaságtan helyettesíthetőségi törvénye, tehát keresünk valami mást helyette, hasonló felhasználási céllal. Ha valamilyen fém nagyon szűkös lesz, akkor bányászni fogjuk az ötven éves hulladéklerakókat is és mindenből többet fogunk visszaforgatni. Nagyon leegyszerűsítve a helyzetet, ha nincs hús eszünk majd krumplit. Gyakoribbak lehetnek az áramszünetek és éppúgy mint az afganisztáni misszió tagjainak nemrég, nekünk is időnként dönteni kell majd, hogy estefelé inkább fűtjük a szobát vagy megfürdünk azzal a kevés energiával. Ilyenek lehetnek a hanyatló társadalom tünetei a szolgáltatások (például egészségügyi ellátás) általános visszaesése mellett.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A civilizációnk tartalékai nagyon nagyok, a fokozatos változásokat valahogyan fogjuk tudni kezelni, a hirtelen bekövetkező drasztikusakat viszont már nem biztos. Ilyenek lehetnek a bibliai „hét csapáshoz” hasonló katasztrófa sorozatok. Hiába szépítjük a dolgokat, a globális felmelegedés gyakorlatilag már elérte a célul kitűzött 1,5 fokot, a kutatók által előrejelzettnél sokkal hamarabb, és nem is tudja senki, hogy hol fog megállni, mivel egymást gyorsító ördögi körökről van szó. A szén-dioxid-kibocsátás jelenleg is növekszik és a fele sem igaz annak, amit a klímacsúcsokon az egyes országok delegáltjai kamuznak azokról az intézkedésekről, amik alapján a folyamatok visszafordíthatóak lehetnének. Ilyen dolgok léphetnek fel sorban egymás után: a Golf-áramlat legyengül, ami véget vet az európai éghajlat stabilitásának. Szárazságok és árhullámok váltják egymást, a mezőgazdasági termésbiztonságnak búcsút mondhatunk. Vízhiány egyes térségekben és elsivatagosodás Európában is, egyre nagyobb hőhullámok, új kártevők és kórokozók megjelenése, járványok, klímamenekültek a forró övezetekből. Földünk jelentős része jelenleg is lakhatatlan, ez a terület növekedni fog. A változások lehetnek tehát annyira gyorsak, hogy nem tudunk hozzájuk alkalmazkodni, és számos társadalomban anarchikus állapotok alakulhatnának ki. Mostanában efelé haladunk.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">5.A vízió hiánya nem képes áttörni az emberi önzőség falát</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az emberi egoizmus továbbra is a legfontosabb tényező a politikában, és a zöld mozgalmak nem tudtak jönni olyan víziókkal, ami megváltoztatná ezt a fajta hozzáállásunkat. Például szelektíven gyűjtöm a hulladékot és ezzel ki van pipálva, miközben nagy terepjáróval járok, amire nincs is szükségem de jól néz ki, betonozunk és kivágjuk a fákat, lényegében az amerikai álom megy nálunk is kicsiben.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Most az alábbi tendencia rajzolódik ki: megint előkerült az a szélsőjobbos alaptétel mint a fasizmus idején is és azelőtt is többször, hogy nincs elég mindenből, de majd az erősebb úgyis fennmarad. A szélsőjobb malmára hajtja a vizet minden, a klímaváltozás „tagadása” olyan mint a vírustagadás, (vagy a Föld gömb alakja), lényegében azt mondják, hogy lehet hogy van ilyen, de nekünk nem számít. Mi úgyis az erősebbek oldalán, az erő oldalán állunk és megvédjük vagy megszerezzük azt, ami nekünk kell. Jelenleg ezen az idővonalon van az emberiség, nagy valószínűséggel ez a fajta önbeteljesítő jóslat fog működni.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Azt mindenki tudja, hogy a jelenlegi fogyasztási szint fenntarthatatlan, az átmenet módja csupán a kérdéses a fenntarthatóság felé. A legvalószínűbb most a drasztikus átmenet. Nyilvánvalóan foglalkozni kell a demográfiával is, bár ezen a téren se nagyon látszanak még gyakorlatban kivitelezhető ötletek. Úgy tűnik, mintha létezne valamiféle önszabályozás az emberi populáció szintjén is, és a népesség magától is csökkenni fog. Ez a csökkenés azonban lassú lesz, a legkisebb ár amit fizetni kell érte, hogy egyes nyugdíjas rétegek (ha lesz ennek a szónak még értelme egyáltalán) vegetálni tudnak majd csupán, és nagy társadalmi csoportok élnek majd a fizikai létminimum szintjén, ami nem ritkaság jelenleg sem számos országban, de leginkább a hibás politika tehető ezért felelőssé, kevésbé az éghajlati tényezők.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F30%2Fezert_vallanak_kudarcot_a_zold_mozgalmak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F30%2Fezert_vallanak_kudarcot_a_zold_mozgalmak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F30%2Fezert_vallanak_kudarcot_a_zold_mozgalmak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ezért vallanak kudarcot a zöld mozgalmak"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2023/12/30/ezert_vallanak_kudarcot_a_zold_mozgalmak#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18291449" border="0" /></a><br /></p>
zöld_mozgalmak_kudarca
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2023/12/23/igy_menthetjuk_meg_a_civilizaciot
Így menthetjük meg a civilizációt
2023-12-23T16:51:30+01:00
2023-12-23T16:51:30+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Véletlenül majdnem „cirilizációt” írtam, de az agresszív orosz stílus az valóban, ami kezdi kiszorítani a hagyományos (több ezer év alatt kialakult) értékeinket. Magyarországon jól látható ez a folyamat, de sokfelé máshol Európában és persze azon kívül is szintén látunk hasonló dolgokat.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A civilizációnkat fenyegető barbárok igen, már a kapun belül vannak és ránézésre nem is lehet megmondani, hogy kik tartoznak ebbe a csoportba, mindenesetre nem a bevándorlók vagy nem elsősorban ők.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ugye úgy szoktunk reggelenként felkelni, hogy ma is „megmentjük a világot”, és ez a poszt sem adja ennél alább; legalábbis vannak ötleteim, támpontjaim ahhoz, hogyan menthető (ha egyáltalán menthető) az a civilizáció, amiben élünk. Nyilván még nagyon sok mindent lehet hozzátenni, sok olyasmit, ami segíthet abban, hogy a civilizációnk túléljen vagy legalábbis zökkenőmentes és pozitív irányú változások mehessenek benne végbe.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">0.Pont</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Reflektálni kell a cseh lövöldöző esetére, mivel szorosan a témánkhoz tartozik. Ennek az esetnek is vannak orosz szálai (hiszen onnan vette a példát az elkövető), és Belgrádban is történt már halálos iskolai lövöldözés az idei év során. Nagyon sokan tartanak fegyvereket Európa számos országában, ami lehet szintén az egyik oka lehet az ilyen tragédiáknak. Azt is figyelembe kell venni, hogy manapság nagyon sok a magányosan élő szociopata és pszichopata, akiket nem kontrollál semmiféle helyi közösség. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">1.Társadalmi bizalom</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Épp az ellenkezőjét mondom annak, amit Tucker Carlson, hogy „ne higgy el semmit senkinek”. A mai társadalmak éppen hogy a bizalomra épülnek, számunkra ismeretlen emberek munkájában kell megbíznunk. Magyarországon mit a világon sokfelé máshol is kutatások szerint felerősödőben van az a szemlélet, hogy „mindenki azt mond, amit akar”, minden relativizálható és csak nézőpont kérdése. Ez a felfogás vezethet vissza a középkorba, amikor az emberek csak abban bíztak, akit személyesen ismertek. Alapvető tudományellenességről és Laposföld szemléletről van szó nem másról, amikor az ember nem akar tovább látni a tanyaközpontjánál, és ahol az elsődleges információforrást a pletyka jelenti (függetlenül attól, hogy a helyszíne éppenséggel a net vagy a falu piaca). A bizalom, amire szükség van, természetesen nem a naivitást jelenti sem azt, hogy vakon elhiggyünk mindent.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">2.Kultúra</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Jelenleg nálunk éppen beszántják és sóval hintik be az autonóm módon létező városi kultúrát. Budapest is ostrom alatt áll és folyamatosan lövi a hatalom nap mint nap az újabb intézkedéseivel. Társadalmunk kezd visszaparasztosodni (az úgynevezett paraszti életforma eredetileg a hagyományos földművelő és állattenyésző életmód sajátossága lenne, nem pedig a mai viszonyaink megfelelője). Az igénytelen beszéd és a kulturális téren is jellemző igénytelenség csak a jéghegy csúcsát jelentik. Iskolázottság és műveltség erősítésére lenne nagy szükség, csak éppen nem ilyen irányba megyünk.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">3.Védjük meg a szuverenitásunkat</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Bármit jelentsen ez a homályos értelmű szó, az egyéni „szuverenitásunkra” is szükség van, nem csak nemzeti szinten értelmezhetőre. Ha valaki megvádol azzal, hogy külföldiek zsoldjában állok, akkor személyiségi pert indíthatok, amit meg is fogok nyerni, hiszen nem bizonyítható olyasmi, amit biztosan nem követtem el. A személyes szuverenitásunkról való lemondás pedig nem jelentene mást, mint történelmileg a harmadik jobbágyság kialakulását, - a 11. és a 16.századot követően a 21.században újra megtörténne-, ahol az egyén társadalmi helyzetét a hűbéri viszonyai fogják meghatározni.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">4.Álproblémára példa: agresszió a tévében</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az is fontos, hogy ne a véleményvezéreknek is nevezhető demagógok határozzák meg, hogy milyen probléma mekkora súlyt is képvisel. Ez általánosságban igaz, kiragadott példa csupán az agresszió kérdése a televízióban és egyéb médiumokban, az interneten, ami szakemberekre tartozik, én csak annyit tudok róla, hogy kutatások szerint nem volt semmiféle kimutatható hatással a társadalmi erőszakra. A társadalmak ne törekedjenek az agresszió teljes elfojtására, mert az reménytelen és boldogtalan történet lesz, ami inkább megvalósítható az a megfelelő mederbe terelése. Az erőszakos tartalmak szabályozása jelenleg nem konzekvens, mert például ketrecharcos összecsapás gond nélkül közvetíthető fő műsoridőben, akciófilmek szintén, egy magyar kereskedelmi csatorna amelyikre a jelenlegi hatalom pikkel, viszont ennél kevesebbért is pénzbüntetést kap. A sort lehetne folytatni tovább a szexualitás és társadalmi prüdéria témakörében. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">5.„Mivel etetnek?” típusú problémák</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A 2.pont speciális esete az a fajta mondás, hogy „Nem tudjuk, mivel etetnek.” Ez nem jelenti azt, hogy nem is tudhatjuk. Nézz utána, hogy mi miből készül, létezik olyan is, hogy élelmiszer felügyelet, ami súlyos milliárdokért ellenőriz gyártókat és kereskedőket. (Kisvállalkozások általában kimaradnak ebből a körből, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a náluk minden rendben van.) Érdemes lenne az élelmiszer felügyeleti hatóságok körmére nézni is időnként.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Az sem igaz, hogy nem érezzük, ha valami nem friss és tele van adalékanyagokkal. A mai középosztály viszont alapból elvárja, hogy friss, de elálló, ráadásul olcsó élelmiszert kapjon bármikor, az év bármelyik részében. Ez nyilvánvalóan nonszensz. (Hasonló kaptafára működik a "tervezett elavulás" városi mítosza is, amikor szintén nem akarunk tükörbe nézni.)</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">6.Az elkényeztetett középosztályi fogyasztó</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ez is egy hanyatlási tünet, hogy az állampolgárnak mint fogyasztónak minden „jár” alanyi jogon, létezik számára ingyenes ebéd (pl. a közösségi médiumok), és például a problémáit olyan csodagyógyszerek szüntetik meg, amiknek nincs semmiféle mellékhatása. Akiket nem tudtak megvenni a politikusok a biztonság ígéretével, azokat a korlátlan mértékű fogyasztás ígéretével vesznek meg, így működik mostanában a demokrácia. </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Magyarországon ennek speciális esete valósult meg, amikor a legfontosabb termékeknél a piac helyett gyakorlatilag a politikusok határozzák meg, hogy mi mennyibe kerül. Nem arról van szó mint máshol, hogy adókkal vagy támogatásokkal növelik vagy csökkentik bizonyos termékek és szolgáltatások piaci árát, hanem ténylegesen nem tudjuk megmondani, hogy mi mennyibe kerül. Például a háztartási energia, a benzin, bizonyos élelmiszeripari termékek, építőanyagok stb., egyéb más termékcsoportok esetében, sőt néhány szolgáltatás esetében is (banki hitelek, tömegközlekedés) a régi szocialista tervgazdálkodáshoz hasonló viszonyok jöttek létre.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">7.Ismeretelméleti típusú probléma</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Létezik egy olyan jellegű probléma is, ami teljesen kilóg ebből a sorból. A rendszerek kifinomultabbá és bonyolultabbá válása egyre inkább átláthatatlannál teszi ezeket az egyén számára. A világ kaotikusnak tűnik a túl sok információtól és sokan olyan vezetőket szeretnének látni, aki leegyszerűsíti számukra. Ahogy idősödünk a felfogásunk merevebb lesz és egyre inkább zavarhat minket a világ sokfélesége, a társadalmak öregedése is erősíti a populizmus iránti igényeket. (Ezt valamennyire ellensúlyozhatná az élethosszig tartó tanulás elfogadottá válása.) </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Ez a probléma még súlyosabbá válhat akkor, ha a világ maga is kaotikussá válik, önszabályozásra képtelenné. Nagyon fontos lenne például, hogy a bürokráciát csökkentsük, a törvények száma is csökkenthető lenne. Létezzenek újfajta elvek, eljárások, protokollok, stb., amik valamilyen rendszert hoznak létre és abban is irányadóak tudnának lenni, hogy a valóban lényeges dolgokkal foglalkozzunk.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">8.Célok, víziók</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Amikor nincsenek különféle csoportszintű célok és víziók, olyankor az szokott történni, hogy kis létszámú, de erőszakos csoport ragadja magához a hatalmat. (Mint a bolsevikok tették annak idején Oroszországban.) Az jól látszik, hogy az a generáció, ami a kapitalizmust általánosságban véve elutasította, nem tudott helyette pozitív célokat állítani, ami nem kis részben a mai helyzet oka. Újfajta pozitív, közösségi szintű célok kitűzésére mindenképpen szükség van, nyilván olyanokra, ami sokan elfogadnak, amelyeknél megvalósulhatna végre a társadalmi konszenzus.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">9.Környezetünk tisztelete vagy inkább annak hiánya</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">Egy példa erre a magyar vasúti közlekedés helyzete, amíg egy pályát felújítanak, addig összeomlik másik kettő. Sajnálatos módon manapság vasúton utazni sokak szemében valamiféle alacsony társadalmi státuszt jelent, és az a fajta terv, hogy kiskorúak és nyugdíjasok számára ingyenes legyen, éppen ezt a fajta káros szemléletet erősíti fel. Tehát aki megteheti, az gondolkodás nélkül a lényegesen környezetszennyezőbb autós közlekedést választja, amiben viszont megint nincs semmiféle kulturáltság.</span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">10.A humanizmus egyik példája a karácsony </span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;">A karácsony valójában a európai keresztény kultúra legsikeresebb „exportcikke”, az egyetlen vallásos ünnep, amit szinte minden kultúrában ismernek, elismernek és valamilyen szinten át is vesznek. Az európai kultúra lényegében erről szól, humanizmusról, ami az ember evolúciójában egyfajta csoda, nagyon különleges fejlődési fok, és nincs is rá garancia, hogy fenn fog tudni maradni legalább az évszázad végéig. Ha tudatában vagyunk annak, hogy mi minden forog veszélyben, akkor tenni is fogunk érte.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F23%2Figy_menthetjuk_meg_a_civilizaciot%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F23%2Figy_menthetjuk_meg_a_civilizaciot%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F23%2Figy_menthetjuk_meg_a_civilizaciot%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Így menthetjük meg a civilizációt"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2023/12/23/igy_menthetjuk_meg_a_civilizaciot#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18287315" border="0" /></a><br /></p>
civilizáció_megmentése
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2023/12/14/a_gazdasag_bealdozasa_kulpolitikai_celokert
A gazdaság beáldozása külpolitikai célokért?
2023-12-14T22:16:56+01:00
2023-12-14T22:16:56+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">Érdemes lenne beszélgetni, vitatkozni a külpolitikai kérdésekről, amint sok országban ezt meg is teszik, már amiatt is jó lenne, mert ezen a téren az álláspontok nincsenek annyira bebetonozva a különféle felfogások között, mint a gumicsontként működő régi jó belpolitikai kérdésekben. Érdekes módon még a külpolitikai szakértők is nagyon visszafogják magukat, mintha ez a terület afféle tabutéma lenne.</span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">Az Orbán-kormány külpolitikájával sok szempontból egyet lehet érteni, igaz, hogy a kommunikációs stílusával már sokkal kevésbé, számomra szégyenletes a durvasága miatt. Viszont nagyon sokan lavírozgatnak szép csendben a gazdasági előnyök megszerzése érdekében, többek között osztrákokról és németekről is ki szokott derülni ilyesmi. Azzal talán egyet lehet érteni, hogy Ukrajna EU-tagsága középtávon annyira lehet reális mint a törököké, egyszerűen azért, mert a politikai és a gazdasági rendszerük jelenleg nagyon távol van az európai normáktól. A társult tagsági státuszt érzem az ukránok esetében inkább reálisnak. </span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">A kínai kapcsolat egy érdekes kérdés, és itt figyelembe kell venni mindenképpen, hogy a közeljövő gazdasági és politikai szuperhatalmáról van szó. Létezik most is ilyesmi, hogy egyeztetés a szuperhatalmak között az érdekszférákról, és az jól látszik, hogy Kína kelet felé eléggé nehezen fog tudni nyomulni, mert tengeri nagyhatalmak állják az útját, az USA támogatásával szinte körbe kerítik abból az irányból. Nyugati irányban a szárazföldön már sokkal barátságosabb a terep, Ázsia nyugati és középső részén, valamint Kelet-Afrikában könnyebben megy a gazdasági és akár katonai támaszpontok kiépítése is. Az „egy út, egy övezet” kezdeményezés nem annyira gazdasági racionalitáson mint inkább stratégiai megfontolásokon alapul. Vasúthálózaton keresztül Európa jól elérhető Oroszországon keresztül, és tanúsíthatom, hogy ez még most is jól működik a háborús körülmények ellenére is. A másik útvonal a nagy tömegű rakományok számára a tengeri út, ami a Szuezi-csatornán át vezet, ezért az „új selyemút” akkor nyerhet inkább értelmet, ha katonai konfliktusok miatt a tengeri útvonalak nem lennének használhatóak. A Belgrád-Budapest vasút gazdasági jelentősége is a teherszállításban van inkább, és az Orbán-kormány azért áll mögé, mert jól láthatóan támogatja Kína terjeszkedését. A kínai akkumulátorgyárak építése és a Fudan Egyetem mögött is ez a fajta logika áll. Ezen a ponton lehetne vitatkozni arról, hogy Kína támogatása mögött inkább gazdasági vagy inkább ideológiai érvek állnak. Szerintem az utóbbi lehet a fontosabb, szinte már azt lehetne mondani, hogy a kormány időnként a gazdasági racionalitást is beáldozza az ideológiai érvekért.</span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">Leírtam már, de még egyszer megteszem, hogy konzervatív ember számára Európai Unió nem létezhet, legfeljebb valami „ármány” lehet ilyen fedőnéven, mert csak azt fogadja el hitelesnek, ami a hagyomány része, az EU ezzel szemben valamiféle új keletű fejlemény, lényegében előzmény nélküli. (Ugyanilyen logika mentén az USA sem létezik számukra, legfeljebb egy titkos összeesküvés eredményeként és mindig zsigeri ellenszenvet fognak érezni vele szemben.) </span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">Az Orbán-kormány alig titkolt célja tehát az EU megdöntése, amiatt is, hogy ezáltal szabad kezet kapjon és teret nyerhessen a régi fajta szövetségesdi, ami a II. világháború utánig jellemző volt a kontinensre. Ki kell mondani, hogy a „nemzetek Európája” viszonylag rövid időn belül két világháborút hozott össze. Orbán megpróbálja létrehozni az autoriter vezetők egyfajta „internacionáléját”, ennek viszont akadálya, hogy egymástól távol fekvő országokról van szó (Argentínától Törökországon át Kínáig), amik gazdaságilag az USA-val és Nyugat-Európával sokkal erősebb kapcsolatokkal rendelkeznek és érdekeltek is a jó viszonyban ezekkel az országokkal. Ez annyira reménytelen próbálkozás mint nálunk a „keleti nyitás”, azaz a kereskedelmi kapcsolatok építése a volt Szovjetunió ázsiai országaival, bár az OTP terjeszkedését elősegítheti.</span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">A helyzet a Balkánon is hasonló, a szerbek is tudják, hogy csak akkor indulhat be a gazdaságuk, ha csatlakoznak az EU-hoz, viszont a nyíltan nacionalista politikájukkal erre jelen állás szerint nincs esélyük. Érdekes kérdés, hogy a magyar cégek terjeszkedése a Balkánon mennyire sikeres és ugyanúgy érdekes lehet, hogy milyen gazdasági hozadékai vannak (a politikain túlmenően) a környező országokban a magyar lakta területek támogatásának. Az ilyen programok nyilván hasznosak lehetnek és szükség is van rájuk a határon túli magyarok érdekében, viszont kevés szó esik arról, hogy mennyire élnek célt, akár pozitív értelemben is. (Nyilván a nem EU tag országokban van ezeknek nagyobb jelentősége, Délvidéken és Kárpátalján.)</span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">A nagyon konzervatív felfogású emberek a számukra erőt felmutató és férfiasnak tűnő oroszokat szeretik valamiért, ami nyilvánvalóan teljesen irracionális, hiszen az emberek keleten és nyugaton is alapból nagyjából hasonlóak. (Körülbelül annyira reális felfogás ez, mint annak idején az európai baloldaliak Sztálin iránti rajongása.) </span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">Az orosz olajról láthatóan nem akarunk lemondani, ami érhető is, mivel számunkra olcsóbb a világpiaci árnál az, ami a Barátság-vezetéken át érkezik. Az ebből adódó nyereségeket viszont a magyar állam hajlamos zsebre tenni. Az jól látható, hogy a magyar lakosság átlaga a régiós szinthez képest eléggé szerény szinten él, de meg is érdemeljük, hiszen már sokadszor vettek palira a politikusaink és játszották el azt a trükköt, hogy a választás előtt szórom a pénzt és a választás utáni évben ugyanezt visszaveszem megszorítások, adók formájában. A másik vesztese ennek a helyzetnek a magyar kis- és középvállalati szektor, amelynek a költségei elszálltak (például az energiaszámlája sokkal nagyobb mint a lakossági), a termelés volumene visszaesett és külföldi cégek is kezdenek odébb állni, ha tudnak. (A volumen visszaesésben persze a német gazdaság gyengélkedésének is van szerepe.) Szinte csak a kormányközeli cégek élveznek kivételt, amelyeket a bunkósbotként működő szigorú törvényi szabályozás is valahogy mindig békén hagy. A magyar emberek többsége alapjában véve nem lázad, hajlamos elfogadni a korrupciót, ha megvan az ő kis családi biztonsága. Másik fő tényező, hogy megy a folytonos propaganda, amivel eladják nekünk vagy legalábbis megpróbálják a problémákat a „Nyugat” nyakába varrni, ami nem is lehet másként, "hiszen a kormányunk mindig a magyarok érdekeit nézi". Hol a hiba ebben a logikában? </span></span></p>
<p><span face="Verdana, sans-serif" style="font-family: Verdana, sans-serif;"><span size="3" style="font-size: medium;">Azt mindenesetre érezzük, hogy az idézőjelbe tett állítás meglehetősen primitív, demagóg mondat, azt sugallva, hogy a világ egy adott módon működik, és ami ezen a perspektíván kívül van az nem is olyan fontos. Mondjuk ki, hogy képmutató népbutításról van szó valójában, elég csak megnézni, hogy a környezetünkben kik azok akik bedőlnek ennek.</span></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F14%2Fa_gazdasag_bealdozasa_kulpolitikai_celokert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F14%2Fa_gazdasag_bealdozasa_kulpolitikai_celokert%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F14%2Fa_gazdasag_bealdozasa_kulpolitikai_celokert%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A gazdaság beáldozása külpolitikai célokért?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2023/12/14/a_gazdasag_bealdozasa_kulpolitikai_celokert#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18281429" border="0" /></a><br /></p>
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2023/12/03/a_varosi_kultura_eltorlese
A városi kultúra eltörlése
2023-12-03T13:00:03+01:00
2023-12-03T13:00:03+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Sokan még mindig nem nagyon értik, hogy mi történik ma Magyarországon. Így például az értelmiség még nem jött rá, hogy becsapták, en bloc átverték, gyakorlatilag mindegy, hogy a felsőfokú végzettségű emberek melyik csoportjáról van szól. Ezek nagyon erős szavak, de egyre inkább közelítik azt a fajta igazságot, ami fehéren-feketén kirajzolódik a jelenlegi tendenciák közül. Amit nálunk „kultúrharc”-nak neveznek, ez a homályos értelmű szó valójában azt jelenti, hogy a városi kultúrát egy szűk keretek közé kell szorítani, képviselőit a megtűrt kategóriába sorolva, karanténba zárva tartani. Tömören ez a helyzet, és minél később kezdünk szembenézni a valósággal, annál fájdalmasabb lesz.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A matek a hatalom részéről kétféleképpen is kijön. Egyrészt a törzsszavazók legnagyobb táborát a radikális jobboldaliak esetében a kisebb településeken levő, gazdaságilag hátrányos helyzetben levő, kevéssé versenyképes tudással rendelkező, gyámolításra szoruló ember jelentik. Így van ez mindenhol, a törököknél, franciáknál, az USA-ban, de még Kínában is figyel arra a mostani kommunista hatalom, hogy a falusi lakosságot jobban támogassa. Ezt a fajta szavazótábort erre mifelénk úgy lehet megerősíteni hosszabb távon, hogyha csökkentik a jóval mobilabb értelmiségiek, általában a képzett emberek arányát a társadalmon belül, ami az oktatási rendszer befolyásolásával valósítható meg a leginkább. (Igazából egy mutogatás van itt, hogy nem mi tehetünk róla, a világ ilyen, az európai értelmiségi kultúra ideje lejárt. Ez viszont egy nagyon könnyű pozíció, mert szűk látókörű, hárítja a felelősséget, sőt még cinikus is.)</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Arial, sans-serif">A másik matek, hogy a szélsőjobb annyira régi hagyományokhoz megy vissza, hogy hamarosan eljut </span><span face="Arial, sans-serif">(ha még nem jutott el)</span><span face="Arial, sans-serif"> a feudalizmusig, a felvilágosodás tagadásáig. Nagyon sokan vannak nálunk, akik sosem szakadtak el a feudális gondolkodásmódtól, a „vannak kiváltságosok” elvének elfogadásától, tehát attól, hogy egy arisztokrácia egy külön kaszt, ahová születni kell, bejutni nem lehet. A NER rendszere lényegében most ezt állítja vissza. A demokráciát lényeg</span><span face="Arial, sans-serif">ileg</span><span face="Arial, sans-serif"> nem igénylő emberek megnyerése nem nehéz, ha a biztonságukat szavatolja a mindenkori hatalom. A magyarok többsége biztonsági játékos, annyira így van ez, hogy mondjuk csak ki nyíltan: rendszerint gyává</span><span face="Arial, sans-serif">n viselkedünk</span><span face="Arial, sans-serif">. (Ehhez persze hozzá tartozik, hogy a bátor embereket a történelmi események erre mifelénk rendre kiszelektálták. </span><span face="Arial, sans-serif">Ezért nem is mondom, egyik nagy gondolkodónkat idézve, hogy „Legyetek bátorak.” </span><span face="Arial, sans-serif">) </span><span face="Arial, sans-serif">A kistelepüléseken élőket a városi értelmiségiek általában nem értik. Azok viszont, akik megértették, nagyon jól manipulálják </span><span face="Arial, sans-serif">őket </span><span face="Arial, sans-serif">a saját céljaikra, hiszen ezek az emberek már el</span><span face="Arial, sans-serif"> is </span><span face="Arial, sans-serif">várják, hogy a napi propagandában is megkapják, amit hallani szeretnének.</span></span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Most kezd csak leesni a tantusz az értelmiségieknek, hogy ha jó megélhetés és karrier a céljuk, akkor a szakmai szempontjaikat gyakran hátra kell sorolni a politikai elvárások mögé. Politikailag irányított kultúra létezik persze és mindig is létezett, lehet parancsra oktatni, műalkotásokat létrehozni és tudományos kutatásokat végezni, mindez lehetséges, csak a végeredmény minőségét tekintve lesz silány, amint ezt látjuk is nap mint nap.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A nagyvárosokban koncentrálódik a tudás és a kreativitás nagy része, most íme jól láthatóan a nagyvárosok gyakorlatilag már ellenséggé váltak a hatalom szemében.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A falusi vagy néven nevezve paraszti hagyományokat őrző világgal jó kapcsolatokra törekvő értelmiségi emberek pedig jelenleg nem tehetnek mást, mint megpróbálnak beolvadni. Ennek a magatartásnak apró jelei vannak, így például a pontos fogalmazásokra törekvések helyett azt mondják, hogy „izé, izé, izé”, ami tipikusan parasztos. Vagy például elfogadják azt a fajta primitív, népi vallásosságot, aminek a lényege, hogy „Istenke majd megsegít”.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A kép ennél is borúsabb sajnos, ami a jelenlegi tendenciák alapján kirajzolódik (viszont nem teljesen reménytelen, mert a tendenciák bármikor megváltozhatnak). Ennek a képnek a része az Orwell 1984 című regényében felvázolt vízió megvalósulása, ahol az állampolgárok ellenőrzése tökéletes mértékű a hatalom részéről, ennek már nincsenek technikai korlátai többé. (Amikor kérdezték a kormányt, hogy lehallgatja-e az ellenzéket a Pegazus szoftverrel, akkor a válasz az EU-felé „Már hogy képzelik?”, a saját szavazótábor felé „Naná, hogy!”). Szó szerint megvalósulhat az orwelli példa, hogy még a történelemkönyveket is átírják, hogy a barátunk sosem Óceánia volt, hanem Eurázsia.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ez rajzolódik ki lassanként, egy ilyen fajta képet lehet kirakni a kis mozaikokból, ami körülbelül olyanfajta tevékenység, mint gyerekkorunkban a szex megértése volt, aztán eltelt pár év és kiderült, hogy mennyire jól gondoltuk vagy sem. Az irány mindenesetre világos, a rendszer folyamatosan tolódik jobbra, ami többek között azzal is mérhető, hogy a Fidesz nyugaton azokkal a pártokkal érez közösséget, amelyek célja az EU-ból való kilépés vagy hogy legalábbis az EU-t egy pusztán formális szervezetté alakítsák, amit egyáltalán nem érdekel mindaz, ami az egyes tagállamokban történik. </span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Két kérdést még legalább érdemes megvizsgálni. Az egyik, hogy mennyire szilárd gazdasági lábakon áll a rendszer, és ezek a lábak számomra robusztusnak tűnnek, mert egyaránt haszont élvez a magyar állam a nyugati és keleti kapcsolatokból is. EU támogatások mindig fognak jönni, ha kevesebb is mint eddig, és az itteni nyugati cégeket is lehet folyamatosan fejni, épp amiatt, mert a magyar piacon levő eredményesség nem létkérdés a számukra, hiszen ez a piac viszonylag kicsi. Viszont most már újabb fejlemény, hogy a keleti kapcsolatokból is hasznot húzunk, például az olajszállításokból. (Kicsit emlékeztet a helyzet a 80-as évekre e tekintetben.) A kép ennél jóval összetettebb, mert a MOL és az OTP is szépen nyomul a Balkánon és a volt szovjet tagköztársaságokban is, a magyar nagyvállalkozóréteg erősödése pedig nem feltétlenül rossz hír. A rendszer viszont olyan szempontból is robusztus, hogy pazarló, nem hatékony és nem környezetbarát.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Másik felmerülő kérdés, hogyan tud az összefogásra képtelen magyar értelmiség megújulni egy ilyen helyzetben? Ezt nem tudom, bár vannak ötleteim.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A liberális értelmiség helyzete a legnehezebb, mert felül kellene vizsgálnia mindazt, amit a szabadságról gondol. A ma embere látszólag szabad, de sokkal több a függőségünk mint régen, ilyen például a képernyőfüggőség, cukorfüggőség, technikafüggőség, fogyasztásfüggősség stb. (Mindez csak a fantáziálgatást segíti az emberekben, a képzelő fejlesztésével szemben.) Szabadságunkkal nem megfelelően éltünk, aminek egyik eredménye lesz pár éven belül a központilag kontrollált sajtó és internet lekorlátozása, Kínához és más országokhoz hasonlóan.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A magukat igazi baloldalinak, szocialistának mondók is találkozhatnának olykor rászorultakkal, hátrányos helyzetű emberekkel és tehetnének néha értük valamit.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A jobboldali emberek pedig rájöhetnének, hogy nem mindig jól szelektálnak a hagyományok között, és hogy (a gyakran új keletű) hagyományainkat fenyegetné valami, az sokszor csak ijesztgetés, a szó szoros értelmében vett parasztvakítás, amit világosan ki kell mondani. A jobboldali, konzervatív ember sem vonulhat vissza a csigaházába, ha az értékei és érdekei valóban fontosak számára.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A legfontosabb talán hiteles környezetvédő politikusok belépése lenne a közéletbe. Egy környezetvédő az életmódjával is kifejezi az elveit, például a tömegközlekedést használja, autót ritkán, repülőutakra sem költ, támogatja a helyi termelést, kevés húst fogyaszt stb.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Arial, sans-serif">Az is fontos lehet, hogy kevesebb bölcsész </span><span face="Arial, sans-serif">és jogász végzettségű </span><span face="Arial, sans-serif">akarjon </span><span face="Arial, sans-serif">politikai hatalomhoz jutni </span><span face="Arial, sans-serif">és nőjön a jelöltek között a gyakorlati szakemberek aránya.</span></span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Arial, sans-serif">Most úgy érezhetik sokan, hogy beültették őket a körhintába, ami jó mókának tűnt egy darabig, de nem akar leállni.</span></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F03%2Fa_varosi_kultura_eltorlese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F03%2Fa_varosi_kultura_eltorlese%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F12%2F03%2Fa_varosi_kultura_eltorlese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A városi kultúra eltörlése"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2023/12/03/a_varosi_kultura_eltorlese#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18272761" border="0" /></a><br /></p>
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2023/11/26/melyik_oldal_a_depressziosabb
Melyik oldal a depressziósabb?
2023-11-26T18:11:57+01:00
2023-11-26T18:11:57+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A <a href="https://index.hu/belfold/2023/03/15/felmeres-eletkedv-eletmod-boldogsag-kutatas-ipsos-magyarorszag-kina-elegedettseg-jokedv/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">boldogságfelmérések alapján</a> országunk igencsak rosszul teljesít, a régióhoz szoktunk ugye viszonytani legtöbbször, ez alapján jelentős az elmaradásunk, de <a href="https://worldhappiness.report/ed/2023/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">világviszonylatban </a>sem állunk jól még a gazdasági fejlettségünkhöz képest sem. Nem nehéz megválaszolni, hogy a magyar emberek jelentős része mért érzi magát boldogtalannak, és ennek okát nem csak az inflációban és az életszínvonal visszaesésében lehet keresni, hiszen a gazdasági helyzet nem annyira rossz. Sokkal inkább a biztonságérzetünk és az általános közérzetünk lehet az, ami kevésbé jónak mondható, és bár még felmérés nem készült erről a tényezőről, én magam biztos vagyok benne, hogy a közéleti híreink jelentős mértékben depresszív hatásúak, függetlenül attól, hogy kormányoldali vagy ellenzéki hírcsatornákból származnak.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A kormányt támogató szavazók folyton azt hallják, hogy „háborús helyzetben vagyunk” (egyébként egyfajta „rendkívüli állapotot” is tart fenn a kormány, mindegy hogy ezt hogy nevezzük). A kvázi háborús állapotok nem csak az orosz-ukrán háború miatt állnak fenn, hanem mert folyton támad minket „Brüsszel”, a migránsok vagy a „gender-ideológia” (szörnyszülött, hiszen ilyen szó nem létezik a magyar nyelvben). A kormányunk ezzel egyrészt azt sugallja, hogy lehetne sokkal rosszabb is, ha mások lennének hatalmon. A másik fő szempont, hogy sokan annyira nagyon szeretnének egy nagy nemzeti egységet, ami per pillanat azt jelenti, hogy szépek és okosak is vagyunk, csak mások nem hagynak élni minket (ezt az alapkérdést mindig meg is konzultálják velünk, eltérő megfogalmazásokba csomagolva). Sokan ezt akarják hallani, és meg is kapják.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ezzel a fajta kommunikációval van egy olyanfajta gond, hogy az emberek csak egy kis része élvezi, hogy folyton harcolhat, a többség „békepárti”, vagyis azt szeretné, ha végre békén hagynák. (Sokan persze egy elképzelt ideális világban szeretnének élni, ahol nincs se migráció, se háború, sem változások, és az emberek mind szeretik egymást.)</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Az ellenzékkel szimpatizálók, akik nem a kormánypárti médiumokból tájékozódnak ők sincsenek jobb helyzetben. Aggaszthatják őket a diktatórikus törekvések, a feudális hűbéri viszonyok, a kultúra leépítése és a környezeti problémák is (szerintük a tudomány képes hitelesen tájékoztatni az éghajlatváltozásról, a szélsőjobb híveinek a helyzete viszont könnyebb, mivel szerintük ez pusztán politikai kérdés.)</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A tendenciák már megvoltak régebben, viszont csak a 2022-es választások után váltak ennyire jelentőssé, amikor az ellenzéki politikusok csak néztek ki a fejükből és nem értették, hogy mi történt. Nem tudták, hogy egy háború és az arra való reakciók képesek átrajzolni hirtelen egy ország politikai térképét, az erős jobbratolódás végül is nem volt meglepő, amit a Mi Hazánk parlamentbe jutása is bizonyít. Nem valódi ellenzéki pártról van szó ugyanis, mert jól láthatóan kívülről támogatja a kormányt. Sok magyar ember nem értette meg és még mindig nem is kapiskálja (például a lengyelekkel szemben), hogy a legfontosabb nem is az, hogy ki nyeri a választásokat, hanem hogy mekkora hatalmat képes összpontosítani. Nem kell ehhez jóstehetség, hogy csak a saját kárunkon fogjuk ezt megtanulni.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Nagyon lényeges pont, hogy a két „tábor” teljesen széttartó pályán mozog, egyre jobban fel vannak háborodva az emberek, hogy az ő igazságuk nem érvényesülhet, és a helyzet nem hogy javulna, hanem romlik, politikai oldaltól teljesen függetlenül.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ha ez még nem lenne elég, jönnek még a bulvárhírek is, amik nagyobb mértékben szólnak az emocionálisabb megközelítéseket jobban szerető, kormányt támogatókhoz. A leszúrta-felnégyelte-megette típusú hírekre gondolok, a nézhetetlen, hallgathatatlan és emészthetetlen kategória, én csak külön bűnügyi rovatba tenném (kvázi „lefóliázva”), nem keverném a többi hírhez, hogy csak az nézze meg, akit érdekel.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Létezik még az embereknek egy olyan csoportja is, amelyik függetlenül attól, hogy kikkel szimpatizál, a politika világában elhangzottak között koherens logikai rendszert keres, éppúgy ahogy megtesszük ugyanezt a mindennapi kommunikációs során is. Ők végképp rosszul járnak, mert naponta igen komoly ellentmondásokba botlanak. </span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Így például az alkotmányunk szinte azt sugallja, hogy Magyarország keresztény ország (kérdéses már az is, hogy mennyire lehet ezt kimondani, én még keresztény voltom ellenére sem támogatnám), miközben a napi politika szintjén a testvéreink az azeriek és a törökök. (Tessék mondani: Az ősmagyar kultúrával mi a helyzet?) Jujjuj! Jobb, ha az állam nem lép át a vallás területére, mert úgy jár mint a művészetek esetében: csak torzszülötteket hozhat létre. A politika egy behemót nagy állat a művészethez vagy a valláshoz képest, segíteni nem képes, csak kárt tud tenni ezekben.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Vagy például mi a helyzet az illegális migrációval? Most nem csak sorosék szervezik ezeket, hanem például a belorusz és orosz kormány is? (A lengyel, illetve a finn határon történtek alapján?) </span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Vagy például az újabb fejlemény, hogy a nyugati országok vezetői kvázi kommunisták, és nem rendszerváltás vagy -változás volt, hanem változtatás? (Tehát ők változtatták meg, nyilván csak a felszínen, ami szélsőjobbos szlengben „módszerváltás” néven fut.) Folytathatnám további példákkal, a történelem nálunk mint az eseményeket objektív igénnyel vizsgáló tudományterület megszűnőben van, az ideológia fogja megmondani, hogy mi történt.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A belső fogyasztás ismételt felpörgetése gazdasági célként megint csak ellentmondásos, hogyan egyeztethető össze azzal, hogy szidjuk a fogyasztói társadalmat és a környezetkárosítást?</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Az is egy lényeges ellentmondás, hogy soha nem volt még képes az egészségügyi rendszerünk ilyen teljesítményre (a technikai fejlődés és a jobb gyógyszerek következtében), soha nem volt még a közbiztonság ennyire jó mint most, vagy az életszínvonal ennyire magas, de hogy lehet, hogy az emberek egyre elégedetlenebbek?</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Gyakorlatilag egyszemélyi vezetés van ma Magyarországon. (Matolcsy az egyedüli, aki nem áll be a sorba, de folytonos támadásoknak is van kitéve emiatt.) A hierarchiában dolgozók csak mantrázzák folyamatosan a központi ideológiát, ami lehet akár szánalmas, akár irritáló is, hogy mindenki ugyanazt mondja.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Kétfajta hálózatot lehet elképzelni a politika világában, az egyik a klasszikusan huzalozott, ahol a vezetők a szó szoros értelmében is csupán „vezetők”, mert lényegében csak tovább vezetik a kapott információt a központból az alacsonyabb szintekre és nem csinálnak vele semmit. Egy katonás, diktatórikus rendszer ilyen jellegű hálózatokra törekszik. Ezzel szembeállítható viszont példaként az emberi idegsejtek alkotta hálózat sokrétűsége és összetettsége. Az idegsejteknek szó szerint milliónyi típusa létezik, és ezek nem csereszabatosak, sokféle ingert képesek fogadni, de nem mindegyiket vezetik tovább automatikusan. Hálózatba szervezett idegsejtek autonóm módon együtt tüzelnek, ezáltal rezgésmintázatokat hoznak létre, és ezek a rezgésmintázatok hordozzák az információt. A kétféle rendszer intelligencia szintje jól láthatóan nem összemérhető.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A magyar politikai rendszer egyre inkább a mereven huzalozott primitív rendszerekhez hasonlít, félelem-biztonság bináris jeleket bocsát ki, ami a lakosság kedélyállapotára és intelligencia szintjére egyaránt kedvezőtlen hatással van. Lehetne lényeges gazdasági, társadalmi vagy etikai vonatkozású kérdésekről is beszélni értelmes módon, de ezekről alig esik szó, ebben az országban ahol az élünk, a közéletünkben a nagy duma a nyerő.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F11%2F26%2Fmelyik_oldal_a_depressziosabb%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F11%2F26%2Fmelyik_oldal_a_depressziosabb%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F11%2F26%2Fmelyik_oldal_a_depressziosabb%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Melyik oldal a depressziósabb?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2023/11/26/melyik_oldal_a_depressziosabb#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18267719" border="0" /></a><br /></p>
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2023/11/19/jo_hirek_vagy_rossz_hirek
Jó hírek vagy rossz hírek?
2023-11-19T13:58:39+01:00
2023-11-19T13:58:39+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Nem mindig lehet egyértelmű eldönteni bizonyos fajta hírek esetében, hogy jó vagy rossz hírről van szó.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Adócsökkentés</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Nem túlzás azt mondani, hogy a magyar állam jellemzően sok adót szed be a működéséhez, mert a kiadásai is magas szintűek. Emiatt ha valahol adót csökkent (vagy támogatásokat növel), akkor feltételezhetjük, hogy máshonnan több adót kell beszednie, főként ha nem beszélhetünk erőteljes gazdasági növekedésről. Itt van például a hírközlési szolgáltatásokat terhelő közműadó és különadó, amiket kivezetnek a következő két évben, amire azt követően került sor, hogy a szektor legnagyobb vállalata a 4iG magyar tulajdonba, egy kormányközeli vállalkozás tulajdonába került. Ilyenkor lehet abban is reménykedni, hogy a telefon és internetes számlák csökkenni fognak, vagy legalábbis az inflációnál kisebb mértékben emelkedhetnek. Az árcsökkentések persze az adócsökkentéstől függetlenül is megvalósíthatók, amit a technika fejlesztése tesz lehetővé. Jól látható, hogy a bankok és egyéb szolgáltatások esetében az embert egyre inkább helyettesítik az algoritmusok és a mesterséges intelligencia. (Az embernek manapság már elég nehéz átküzdenie magát az automatákon, hogy ügyintézőhöz kapcsolják.) Ezzel kapcsolatban ez egyik személyes kedvencem a „tizenöt perces lakáshitel”, tehát felveszem, befektetem, gyorsan realizálom a hasznot, és már vissza is fizetem, ami egy ún. arbitrázs ügylet lenne, amire manapság legálisan nincs lehetőség, ergó valószínűleg túlságosan szó szerinti értelmében vettem valamit. Visszatérve az árak alakulására, a DIGI példája alapján nem nagyon sok esély van rá, hogy az árak csökkenjenek azt követően, amikor egy piacmeghatározó szolgáltató egy kormányközeli vállalkozó tulajdonába kerül.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">10% alatti infláció</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Érdekes és egy kicsit vicces, hogy a KSH éppen 9,9%-ot hozott ki, az infláció csökkenése mindenesetre jó, bár semmiképpen sem váratlan fejlemény. Igazi árstabilitásról azonban csak valahol az 5% körüli vagy az alatti inflációnál beszélhetünk, és kétségeink lehetnek, hogy ez egyhamar elérhető lesz-e. A jegybankok fő célja a pénzügyi stabilitás, a kormányok számára viszont ez nem mindig elsődleges szempont, és nálunk a jegybank pozíciója éppen gyengülőben van. A magas infláció ugyan elvileg a magánvagyonokat égeti jobban, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy a vagyonosabbak a befektetéseiket gyorsabban és rugalmasabban át tudják csoportosítani úgy, hogy elkerüljék az értékvesztést, ezért a magas infláció költségét főként a középosztály és az alatti rétegek fizetik meg.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Erős forint</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Az erős forint csökkenti az import termékek árait és ily módon az inflációt is, viszont az exportáló vállalatok számára hátrányt jelent. Nagyon sok cég számláz már nálunk euróban, általában mindazok a közepes és nagyobb vállalatok, amik export piacra termelő cégek vagy azok beszállítói valamilyen szinten. Számukra a bérköltségek nagyobb súllyal fognak latba esni, emiatt kevésbé lesznek versenyképesek erős forint esetében. Az exportáló cégeink helyzetét köztudottan rontja az alacsony termelékenység (magas élőmunka igény), a viszonylag magas energiaárak és az emelkedő minimálbér. Az erős forint nem segít a feldolgozóipari ágazatunk válságán, bár nem is a fő okozója annak. A forintárfolyam talán akkor van helyén, ha a magyar gazdaság erejével összhangban van.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Kijutás a foci EB-re</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ennek a hírnek ugyan semmi köze a gazdasági helyzethez, de érdemes egy kicsit tűnődni rajta, mert valamiféle példát mutathat. Nagyon régen volt egy jó sorozat, 1978, 82 és 86 volt az a három év, amikor a magyar labdarúgó válogatott sorozatban kijutott világeseményre, adott esetben a VB-re, utána nagyon hosszú szünet következett. Akkoriban se nagyon voltak klasszisaink, ma is legfeljebb egy vagy kettő ha akad, és ma sem jobb a helyzet, a klubcsapataink ugyanúgy nem remekelnek mint régen, főleg nem saját nevelésű játékosokkal. Voltak viszont akkor is és most is ügyes, nagyon motivált, győzelem orientált játékosok, jó felkészülés és megfelelő taktika a papíron erősebb ellenfelekkel szemben. A helyzet azt sugallja, hogy a küzdőszellem és a csapatmunka képes kiegyenlíteni az erőviszonyokat. Nem vagyok fociszakértő, hogy ebbe mélyebben belemenjek (sajnos a szakértők sem teszik meg egyébként, rendszerint mellébeszélnek, talán amiatt is, mert még a sport is lehet politikailag kényes téma a számukra.) Analógia vagy belemagyarázás nem tudom, a 70-es évek végén már az akkori gazdasági modell kezdett kifulladni, egyre inkább terjedt az egyéni ügyeskedés a közvagyon rovására, és az állam közszolgáltatásai is romlottak (akkoriban az infrastruktúra fejlesztése volt az a terület, amiben leginkább lemaradtunk), mialatt az állam fenntartása és adóssága egyre nagyobb terhet jelentett.</span></p>
<p><span face="Arial, sans-serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Mindenesetre az adótudatosság nálunk eléggé ismeretlen fogalom, tehát az, hogy a magas adófizetés esetében hasonlóan magas szintű állami szolgáltatások járnak.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F11%2F19%2Fjo_hirek_vagy_rossz_hirek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F11%2F19%2Fjo_hirek_vagy_rossz_hirek%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F11%2F19%2Fjo_hirek_vagy_rossz_hirek%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Jó hírek vagy rossz hírek?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2023/11/19/jo_hirek_vagy_rossz_hirek#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18262111" border="0" /></a><br /></p>
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2023/11/08/szamonkerheto-e_a_szuverenitas
Számonkérhető-e a „szuverenitás”?
2023-11-08T21:42:08+01:00
2023-11-08T21:42:08+01:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span face="Georgia, serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Nincs értelme a „szuverenitás”-ról beszélgetni, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy ilyen magyar szó nem létezik. A politikai jog speciális területének egyik szakkifejezéséről van szó, és mivel ilyen irányú képzettségünk nem nagyon van, ezért nem is fogjuk tudni, hogy adott esetben mit fog jelenteni. A köznyelvben kizárólag a magyar szavak használata lenne indokolt, hiszen ezek mindenki számára gyakorlatilag ugyanazt jelentik, iskolai végzettségtől is függetlenül. Tehát a javasolható szinonimák ebben az esetben: az ország függetlensége, önállósága, a nemzet szabadsága. Mindenki látott már önálló vagy akár független egyént, ezt a hasonlatot nem véletlenül használom, hiszen az egyénre vonatkoztatható fogalmak jól használhatóak a közösségek esetében is, az ilyen párhuzamok sokatmondóak lehetnek.</span></p>
<p><span face="Georgia, serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Amikor egy adott szóhoz egy politikai mozgalom nagyon ragaszkodik, akkor annak a jelentése előbb vagy utóbb el fog kopni, hiteltelenné válik, ilyen volt például a Gyurcsány-kormány alatt a „reform” szavunk, ami mindenfélét jelenthetett akkoriban, csak pozitív irányú társadalmi változásokat, átalakításokat nem. Emiatt már a „reformkor” (1825-48 közötti korszakunk) emlegetése is problémás lehet. Hasonlóan jártunk a „liberalizmus” vagy a „népi demokrácia” esetében, és lehetne a példákat tovább sorolni.</span></p>
<p><span face="Georgia, serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Nem véletlen egyébként, hogy minden rendszer igyekszik megteremteni a saját dogmatizmusát, amivel képes megszólítani és mozgósítani az őket támogató rétegeket, csoportokat. Ilyen többek között a „gender” szó is, ami magyar nyelvben megint csak nem létezik, angolul viszont kérdésként azt jelöli, hogy az illető milyen nemű, ez az alapjelentése. Van egy másik szó is az angolban erre, magyarul kevésbé szalonképes a s-e-x, ami angolul is kétértelmű. </span></p>
<p><span face="Georgia, serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A dogmatizmusnak azonban van egy másik előnye is, ugyanis a dogmák jelentése a felsőfokú jogi képzettséggel nem rendelkező nagy tömegek számára mindig egy kicsit homályos marad. - Pista bácsi legfeljebb a kocsmából hazafelé járhat úgy, hogy szembe jött vele az úton a megtestesült szuverenitás,- viszont az uralkodó politikai elit lényegében azt magyaráz bele, amit akar. Ez a későbbiekben is fontos lehet, mert nem jelent valódi felelősséget, nem számonkérhető. A nemzeti önállóság és függetlenség még nagyon is számonkérhető lehet, de a „szuverenitás” már könnyen kimagyarázható. (Amellett hogy még a jogászok is vitatkozhatnak azon, hogy pontosan mire vonatkozik). Jelzem, hogy itt nem kormánykritikáról van szó, hanem a NER rendszerének egészét kritizálom, sőt egyfajta zsigerinek mondható érzelemvilág és felfogásmód az, ami nem annyira szimpatikus számomra. Például ott voltam amikor ez a fajta felfogás egy kisebb közösségben, mikroszinten is megnyilvánult. Sok évvel ezelőtt az azeri baltás gyilkos kiadatása került szóba a munkahelyen és egyik munkatársam megjegyezte, hogy „Azt tesszük, amit akarunk, kinek mi köze hozzá.” Ez a mondat szerintem elég jellemző, bár ha ezt egyes szám első személyben mondanánk, az egyértelműen visszataszító lenne, a közösségi szintű önzés viszont már kevésbé. Azonban amint az imént kifejtettem, a fogalomhasználat nem véletlen, ennél jóval rafkósabb felfogást takar.</span></p>
<p><span face="Georgia, serif" style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Minden olyan közösségben megjelenik a dogmatika, ahol az egyén feltétlen engedelmessége az egyik fő cél. Ilyen például a vallás esetében a „bűn” szó folytonos sulykolása, különösen még kisebb gyerekek esetében, akik nem nagyon értik a jelentését, viszont egy homályos rossz érzés marad bennük, hogy valamiért nincsenek rendben. Ez egy példa akar lenni arra, hogy egyes egyházi személyek is mért szeretnek elbújni olykor a dogmatika mögé, hiszen ez mentesíti őket a világos beszéd és egyértelmű megfogalmazások követelményei alól, a lényeg mindig az érzelmi ráhatás.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Georgia, serif">Van még egy hasonló jelenség, ami mellett szerintem mindenki könnyedén elmegy. (Nem a Nemzeti Múzeum igazgatójának leváltására gondolok, hiszen ez olyasmi papírforma volt, mint egy Fradi-Diósgyőr meccs előre megtippelhető eredménye.) Árukapcsolással most inkább idehozom a túró-rudi áfájának csökkentését, így lesz ez most egy 2-1-ben jellegű cikk. Amit senki nem vesz észre az, hogy ez egy tipikus önkényuralmi lépés, nélkülöz ugyanis minden logikát. Az önkényuralom </span><span face="Georgia, serif">lényege </span><span face="Georgia, serif">pedig pontosan ez, hogy még a törvények mögötti logika is eltűnik. Lehetne például azt mondani, hogy a hungarikumok áfáját csökkentjük és a túró-rudi is ezek közé sorolható, de a „desszert jellegű sajtkészítmény” nem alaptáplálék és különösebben egészségesnek sem mondható. Most tehát tüntetni kellene a túró-rudi áfacsökkentésével szemben, hogy íme diktatúra van, vagy ha a kormány nem vonja vissza, akkor </span><span face="Georgia, serif">legalább</span><span face="Georgia, serif"> azt lehetne követelni, hogy mindenkinek járjon alanyi jogon hetente legalább egy darab ingyen túró-rudi.</span></span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Georgia, serif">Nem azt mondom persze, hogy amihez az utóbbi években már hozzászoktunk, az egyénekre szabott törvénykezés, vagy százmilliárdok osztogatása a parlament megkerülésével ne lenne önkényesnek nevezhető, </span><span face="Georgia, serif">viszont</span><span face="Georgia, serif"> még megpróbálták </span><span face="Georgia, serif">legalább </span><span face="Georgia, serif">egy időben </span><span face="Georgia, serif">a törvényesség látszatát fenntartani. (Megjegyzem, hogy a magyar királyok a Habsburgokat is beleértve nem voltak képesek arra, hogy a rendi gyűlés teljes kihagyásával nagy pénzösszegek fölött rendelkezhessenek.) </span><span face="Georgia, serif">A háborús veszélyhelyzet egy jó hivatkozási alap, de akkor mondhatta volna például Budapest főpolgármestere, hogy veszélyhelyzetben nem támogathatja nemzetközi sportesemény rendezését. (A magyar politikai élet azonban olyan szintre süllyedt, hogy a logikát nagyítóval kell benne keresni.)</span></span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span face="Georgia, serif">Lehet, hogy a rendszerváltás egyik "ősbűne" különféle naiv bölcsészek kormányalakítása volt, a második nagy ősbűne viszont, hogy jogászok fogságába került, </span><span face="Georgia, serif">és</span><span face="Georgia, serif"> a mai magyar társadalom fel sem tudja mérni, hogy ez milyen káros. Tudnék persze most részletes konteókat is írni a magyar politikai elitről, de nem ebben utazom és nem is ezt tartom alapvetőnek, a közfelfogás változásával, pontosabban a manipulációjával és a</span><span face="Georgia, serif">z eközben</span><span face="Georgia, serif"> észrevétlenül maradt hülyeségeinkkel </span><span face="Georgia, serif">szeretek inkább foglalkozni</span><span face="Georgia, serif">.</span></span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F11%2F08%2Fszamonkerheto-e_a_szuverenitas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F11%2F08%2Fszamonkerheto-e_a_szuverenitas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F11%2F08%2Fszamonkerheto-e_a_szuverenitas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Számonkérhető-e a „szuverenitás”?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2023/11/08/szamonkerheto-e_a_szuverenitas#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18254371" border="0" /></a><br /></p>
szuverenitás_tartalma
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2023/10/20/azsia_ismet_megprobalja_elfoglalni_europat
Ázsia ismét megpróbálja leigázni Európát?
2023-10-20T22:29:13+02:00
2023-10-20T22:29:13+02:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A fejlett országok vs. „globális Dél” koncepció hibás, teljesen másról van itt szó. Először is Latin-Amerikát teljesen kivehetjük ebből a képből, Argentína és Brazília csak papíron lehet része bármiféle „Nyugat-ellenes” koalíciónak. A foci-világbajnokságok kivételével máshol nem rúgnak labdába, a gyenge gazdasági teljesítményük nem tesz lehetővé különösebben aktív külpolitikát. Nem beszélve Mexikóról, ahol fel sem merül semmiféle szembenállás, mert az USA gazdaságához való kötődésük annyira erős. Afrika szintén nem globális játékos, különösen igaz ez a Szaharától délre fekvő Fekete-Afrikára. </span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;"><span style="text-decoration: underline;">Az igazi „globális Dél” megnevezés valójában Ázsiát jelenti</span>, de a megfogalmazás azért is pontatlan, mert Oroszország északon van, viszont politikája minden tekintetben az ázsiai despotizmus hagyományait idézi és különféle ázsiai diktátorok szövetségét is keresi. Ha nem politikai alapon húzták volna meg Európa határait, akkor összeköthették volna a Balti-tenger végét a Fekete-tenger túlsó végével és akkor Moszkvát most alighanem egy ázsiai fővárosként emlegethetnénk. Eurázsia igazából egy kontinens, amiből Ázsia 44 millió m2, Európa 10, de simán lehetne ennél nagyobb is Ázsia aránya, hiszen Európa leginkább csak egy kiterjedt földnyelv.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ezen a ponton személyes szimpátia és ízlés kérdése is lehet, hogy mit gondolunk Ázsia akár vélt, akár valós terjeszkedési törekvéseiről. Európa népei többnyire Ázsiából érkeztek, igazából „őshonosnak” talán a legrégebb idő óta itt élő baszkok és kelták tekinthetők, a legtöbb itt élő nép viszont kimutathatóan ázsiai gyökerekkel rendelkezik. Van, akik számára az ősi ázsiai örökség a meghatározó, én magam viszont azok közé tartozom, akik az európai kulturális hagyományt valamivel előbbre sorolják a származásunkhoz képest. A történelmi események és gazdasági helyzet áttekintése mindettől függetlenül történhet objektivitásra törekedve, a személyes szimpátiákat vagy az aktuális politikai divatnézeteket zárójelbe téve. (Egy ilyen zárójeles megjegyzés lehet például, hogy az európai kulturális hagyományt a jó levegőhöz tudnám hasonlítani, amit természetesnek tartunk, és csak akkor vesszük észre, amikor hiányzik.)</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ázsia terjeszkedési törekvései a történelemből eléggé jól ismertek, bár ilyen szempontból nem nagyon szokták őket tárgyalni, de az ún. „big history” arról szól, hogy hatalmas lélekszámú ázsiai birodalmak támadtak meg és foglaltak el sorban több kisebb európai országot, és tették ezt mindaddig, amíg a takarójuk elért. Az ókorban a perzsák hódító hadjáratai a görögök ellen, később az ibériai-félsziget meghódítása az arabok által Észak-Afrikán keresztül, ez utóbbi több évszázados uralmat jelentett. Ezt követte időrendben a mongolok hódító hadjárata, ami Európának csak a szélét érte el, amiben közrejátszhatott az is, hogy a terepviszonyok szokatlanok lehettek az ázsiai sztyeppéken edződött lovasok számára. Ezután következett az oszmán-törökök terjeszkedése a Balkánon és a Kárpát-medencében, sőt még a Fekete-tenger északi részén is. A Nagy Péter cár által megteremtett Orosz-birodalom legfeljebb 10%-ban volt európainak mondható, bár ettől eltekintve az oroszok kulturális téren megkérdőjelezhetetlenül kimagasló teljesítményekkel büszkélkedhetnek. Politikájuk ezzel szemben tipikus birodalmi politika volt.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Az Európa keleti és középső részén fekvő országokat végül Sztálinnak sikerült elfoglalnia, ahol egyfajta ázsiai típusú államkapitalizmust vezetett be. (Az ideológiája alapján nevezték el ezt kommunista illetve szocialista rendszernek.) Ez a birodalom is végül összeomlott a múlt század vége felé a megoldatlan gazdasági problémái és a vezető ideológia elavultságának együttes súlya alatt, és Nyugat-Európa gazdasági sikeressége végül kiszorította a kontinens peremére. Igaz viszont, hogy a nyugat-európai (és észak-amerikai) gazdasági modell nem volt exportálható, megállt Törökország és Oroszország határánál, feltehetően kulturális jellegű problémák miatt. (Általában kevéssé sikeresen volt alkalmazható azoknál az országoknál, ahol a kiszakítottság az európai közegből hosszabb időtávon is jellemző volt, és a demokratikus intézményeknek nem alakult ki jelentősebb hagyománya.)</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ebben az évszázadban Ázsia már újabb fajta kihívásokat tartogat Európa számára, természetesen nem az egész ázsiai kontinens, sokkal inkább Kína, Oroszország és Nyugat-Ázsia, az utóbbi területen is jelenleg már 313 millió ember él, a népessége gyorsan növekszik és már a gazdasági ereje is jelentős. (A csődöt mondott államai pedig menekülthullámokkal árasztják el Európát, ami már önmagában is egy hatalmas kihívást jelent.) Mindebben szerepet játszik az is, hogy az USA kezd lassan kihátrálni Európa mögül, aminek többféle okai vannak. Részben mert úgy tűnik, hogy tipikus tengeri hatalomként inkább Kelet-Ázsiára koncentrál, ahol a Japántól Ausztráliáig tartó vonalon próbál szövetséget létrehozni a legnagyobb globális vetélytárssal, Kínával szemben. Másrészt az USA a közismert belső törésvonalai miatt egyre inkább kezd befelé-fordulóvá válni és a sokat bírált külpolitikai aktivitását is alighanem csökkenteni fogja. Reális lehetőség, hogy Európa fokozatosan egyedül marad Oroszországgal és más, Ázsia nyugati részén fekvő országokkal szemben, amiket Kína is támogat a háttérből, alighanem valamiféle gazdasági érdekek és ideológiai meggondolások mentén.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Mindez persze nem sokkal több egy laikus fejtegetésénél, amivel mégis több, hogy egyrészt csak próbálom összefoglalni azt, amit a szakértők többsége manapság mondani szokott, másrészt ne feledjük el, hogy a történelemben léteznek ismétlődő tendenciák. Európa egyes országai pár évszázaddal ezelőtt nem csak a technológiai fejlettség miatt tudtak gyarmatosítani, hanem a népességrobbanásnak is betudhatóan, ami a kontinensünkön végbement, és a világ többi részén csak jóval később jelentkezett. Most viszont megint az a helyzet, hogy Európa lakossága egyre inkább eltörpül Ázsiához képest, ráadásul vannak nemrég meggazdagodott olajhatalmak a közelben, valamint egy új gazdasági szuperhatalom is kissé távolabb, akik együttesen elképesztő mértékű fegyverkezést képesek pénzelni (a jóléti államokat fenntartó európai országokhoz képest különösen). Európa felismerte, hogy könnyen sarokba szoríthatják, ha nem áll át a fosszilis energiaforrásokról megújulókra, amilyen gyorsan lehetséges. Mivel a nyugat-ázsiai gazdasági nagyhatalmak, Irán, Szaúd-Arábia és Törökország közötti ellenségesség az utóbbi időben jelentősen csökkent, aminek egyik jele az is, hogy az OPEC feljebb tudta tornázni az olajárakat, ráadásul Oroszország is aktív katonai terjeszkedésbe kezdett, Európa egyre inkább rákényszerül energiafelhasználásának csökkentésére. (Ez a gondolatmenet nagyvonalakban lehet érvényes, szerencsére az egyes országok közötti diplomáciai viszonyok ennél sokkal szövevényesebbek, emiatt szerencsére aligha várható „két ellenséges tábor” kialakulása pár évtizeden belül.) Az izraeli-palesztin konfliktus kiújulása viszont ezt a tendenciát tovább erősítette, rontva Európa középtávú kilátásait.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Európa persze sosem volt egységes politikailag és az egység nem is elvárható, az egyes országok viszonyulása az ázsiai hatalmakhoz kisebb-nagyobb eltéréseket mutat. Törökország mindig köztes helyzetben volt, egyre inkább mintha Ázsia felé orientálódna (bár az ottani kormánynak viszonylag szűk többsége volt a választásokon), és a saját középhatalmi pecsenyéit sütögeti. Mi vagyunk a másik feltűnő kivétel, a magyar kormányról nem mondható el az sem, hogy óvatos diplomáciai lépésekkel erősíti az ázsiai kapcsolatait, amit egyes országok nyilván megtesznek a háttérben. Nem, nálunk arról szól a központi ideológiai is, hogy ázsiai nép vagyunk, a múlt és a jövő egyaránt Ázsia, és Európában is az ottani értékeket és érdekeket kell képviselnünk. (Kínai, orosz, török érdekeket.) Az egyensúlyozás politikája és a nem teljes elkötelezettség Európa irányába talán megfelelő út lenne számunka, de ez nem az, ezek a diplomáciai lépések nem magyarázhatók pusztán a pragmatikus gazdasági érdekérvényesítéssel. (Ha arról lenne szó, akkor nem történne annyi csinnadrattával, nem lenne annyira provokatív, az EU egységével szembe menő. A két szó, amit nekem ez a fajta politizálás felidéz az agresszivitás és a fanatizmus, de ez megint csak nagyon szubjektív, ráadásul pesszimista látásmód.)</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Szerintem maradhatunk abban, hogy az európai országokat amint a történelemben lenni szokott, a legnagyobb kihívások ismét Ázsia felemelkedő hatalmai felől érik, és a lapjárás számunkra mostanában nem túl kedvező. (Pesszimista világkép ugyan, de legalább nem mondja azt hogy szép arra, ami valójában ronda.) Annyiban jó lehet viszont a helyzetünk, hogy az alkalmazkodási kényszer nagyon sok pozitív változást is hozhat.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F10%2F20%2Fazsia_ismet_megprobalja_elfoglalni_europat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F10%2F20%2Fazsia_ismet_megprobalja_elfoglalni_europat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F10%2F20%2Fazsia_ismet_megprobalja_elfoglalni_europat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ázsia ismét megpróbálja leigázni Európát?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2023/10/20/azsia_ismet_megprobalja_elfoglalni_europat#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18239537" border="0" /></a><br /></p>
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu
https://ideo-logic.blog.hu/2023/10/15/haboruban_hallgatnak_a_muzsak_215
Háborúban hallgatnak a múzsák
2023-10-15T17:21:04+02:00
2023-10-15T17:21:04+02:00
Tamáspatrik
https://blog.hu/user/827298
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Sok mindent képes háttérbe szorítani a háborús helyzet a régi latin közmondás szerint. Orosz-ukrán háború, migrációs válság, kiújult palesztin-izraeli konfliktus (nem tudom eldönteni, hogy minek is nevezzem) egy időben forrósítja az európai közállapotokat. Igaz viszont, hogy a magyar állampolgárnak ez már nem újdonság, mi már sok éve kisebb-nagyobb „háborús vészhelyzetekben” élünk, a közmédiumaink szerint folyamatosan harcolnunk kell valamiért vagy valakik ellen. Egy ilyen légkörben sokan vannak, akik hajlamosak elfogadni, hogy a kultúrát gyakorlatilag beáldozzák politikai célok érdekében (egészen addig a pontig, amíg nem áll a teljes agyhalál) és a közszolgáltatások minősége is egyre romlik.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A legtöbb esetben indokolatlan mértékű háborús pszichózisnak tudható be a demokratikus értékek iránti igények csökkenése is. Erre példa, hogy a rendszerváltás előtti években a hivatalos sajtóval szemben álló, más véleményeket megfogalmazók eleinte földalatti mozgalmakként (szamizdatként) jelentek meg, később másként gondolkodónak hívták őket majd alternatívoknak, 1989-ben lettek csak "ellenzékiek". Most mintha fordított folyamatot járnánk be, az objektív tájékoztatás céljával működő médiumokat elkezdték "ellenzékinek" nevezni, de mivel 2022-ben megszűnt a kormány leváltásának esélye belátható időn belül, ma már inkább "alternatívoknak" hívják őket, és ha ez így megy tovább, akkor pár éven belül eljuthatunk a tiltás (adott esetekben internetes cenzúrában is megnyilvánuló) állapotáig. Mindenesetre a Szabad Európa rádió jelentősége ismét megnőtt.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A szélsőjobboldali radikálisok nem kis részben olyan problémák ellen harcolnak, amiket végső soron ők maguk generálnak. A szélsőjobboldalhoz sorolhatók a vallási fanatikusok, az erőszakos rendpártiak (mint például a neonácik), szélsőséges nacionalisták és a populista mozgalmak egy része is. Ezek a mozgalmak háborúkat szítanak, a háborúk pedig hozzájárulnak a migráció fokozódásához. A radikális jobboldal nem annyira törekszik arra, hogy a problémákat másokkal együtt, közösen oldja meg, mert nem annyira az együttműködésben hisz, mint az erő kultuszában. (Az agresszor valamiféle megbüntetését sem támogatják, de ez csupán egyik tünete annak a fokozódó háborús pszichózisnak, amiben élünk.) Végső soron önbeteljesítő jóslat jöhet létre azzal a jelmondattal, hogy egy erőszakos világban élünk, egy olyan világban, ahol a politikusok megvédik az állampolgárt azoktól a problémáktól, amiket ők maguk okoztak.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A radikális jobboldalnak törekvéseinek megvalósításához mindenekelőtt nagy mennyiségű, olcsó pénzforrásra van szüksége, ami manapság a legtöbb esetben az olaj. (Azt, hogy „olcsó” idézőjelbe is tehetjük, mert a legnagyobb környezeti károkat ennek az anyagnak a használata okozza.) A könnyen megszerzett nagy jövedelmek akár egy állam szintjén is, olyan nagy hatalmat adnak emberek kezébe, aminek a kezelésére a legtöbb ember pszichológiailag képtelen. A hatalmasra nőtt egó ezután nem nagyon fog válogatni az eszközökben és hirtelen „elhivatottá válik”, így akarva beírni nevét a történelemkönyvekbe. (Ami gyakran sikerül is, csak nem biztos, hogy jó értelemben véve.)</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A radikális jobboldal mindig az ország szuverenitását félti. Szeretném azonban megkérdezni, hogy szerintük hogyan néz ki az a lista, ami csökkenő sorrendbe állítja az országokat a szuverenitásuk alapján. Valószínűleg nem fognak tudni ilyen listát produkálni, mert az országunkat eleve úgy nézik, mintha az űrben lebegne, ahol sehol semmi nem úgy működik mint máshol, épp ezért nem is szoktak idézni más országok tapasztalataiból. Érdekes lenne pedig egy ilyen lista, például kiderülhetne, hogy a kis országok között Észak-Korea talán az egyik legszuverénebb, másrészt pedig az internetes álhírek azok, amik leginkább képesek befolyásolni a választási eredményeket (lásd például orosz hackerek kampánya Trump elnöksége mellett).</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A mérsékelt jobboldallal szemben a radikálisoknál archaikus társadalomképet találunk, amely alapvetően statikus, a rend kultuszáról és az erőszakos rendteremtésről szól. Nem akarom a szélsőjobbos mozgalmakat démonizálni, mert ugyanolyan emberek alkotják mint bárki más, viszont valóban épít az emberben levő démoninak nevezhető vonásokra, például territoriális ösztönökre, anélkül, hogy ennek a veszélynek tudatában lenne.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Végső soron a radikális eszmék elfogadása sem nagyon különbözik a konzum-idiotizmusról. A liberálisok alapvető tévedése volt, hogy az anyagok, szolgáltatások és eszmék szabad áramlása azokat fogja majd segíteni, akik jobb minőség előállítására képesek. A gyakorlatban viszont azt látjuk, hogy egészségtelen ételek terjedtek el, buta sorozatok és valóságshow-k viszik a prímet, és a közösségi médiumokban is a nagyon nagy butaságok terjednek el legjobban. </span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ez nem egyszerűen arra szolgál, hogy aki sikertelennek érzi magát, mert nem törekszik tehetségének és életcéljainak az aktív megvalósítására, a kanyarban tudjon előzni másokat. Nem, ő nyílegyenes ösvényt szeretne látni, hogy levágva a pálya összes kanyarját a (saját, gyakran hibás mércéje szerinti) utolsók közül indulva az élre vágjon.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A rend és a biztonság iránti vágyunk egyik karikírozott példája az lehet, hogy ha a rendőrség azt mondja, hogy a gyalogos ne menjen át az úton vagy egyáltalán ne is mozduljon ki otthonról, mert akkor biztosan nem fog problémát okozni. Ez egy sarkított példája annak, hogy a biztonság iránti vágyunk adott esetben mennyire extrém lehet amellett, hogy életszerűtlen is, hiszen az élet sajátossága a folytonos mozgás és változás.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A háborús helyzet rendkívüli állapotot jelent és alapvetően egy parancsuralmi rendszert feltételez, de meg lehet húzni a határt józanésszel (és csak is józan ésszel lehetséges), hogy mikor indokolt egy ilyen rendszer. A parancsutasításos rendszer kézvezérlésre való törekvése konfliktusba kerül azzal a fajta menedzser-szemlélettel, ami fontos feltétele a gazdaság és az állami szolgáltatások hatékony működtetésének.</span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">A szélsőjobboldali politika végül is nem tesz mást, mint más pártok: valós választói érdekeket képvisel, amit szavazóik is honorálnak. Elvileg képes lehet olyan problémákat előtérbe helyezni, amit más pártok elhanyagolnak, ezért mindenképpen helye van a politikai palettán, sőt be is csatornázhat különféle választói törekvéseket, indulatokat is. A diktatórikus hatalomépítésre való törekvés viszont leginkább a radikális mozgalmakra jellemző, egyszerűen mert egy archaikusabb társadalmat képzelnek el, hierarchikus módon szervezett törzsi rendszerekkel. </span></p>
<p><span style="font-family: verdana, geneva, sans-serif;">Ha a dolgok mélyére nézünk a szélsőjobboldali felfogású ember a "harcos" típus, akinek a harc természetes létállapota, csak a mai társadalmakban az ilyen irányú képességeit nehezebben tudja megélni mint régen. Az egyes társadalmak teljes mértékű felelőssége, hogy az ilyen törekvések ne szorítsanak háttérbe minden mást, és valahogy megfelelő mederben lehessen ezeket tartani.</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F10%2F15%2Fhaboruban_hallgatnak_a_muzsak_215%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F10%2F15%2Fhaboruban_hallgatnak_a_muzsak_215%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fideo-logic.blog.hu%2F2023%2F10%2F15%2Fhaboruban_hallgatnak_a_muzsak_215%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Háborúban hallgatnak a múzsák"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ideo-logic.blog.hu/2023/10/15/haboruban_hallgatnak_a_muzsak_215#comments"><img class="item_ctp" src="https://ideo-logic.blog.hu/rss/image/post/id/18235349" border="0" /></a><br /></p>
0
Ideo-logikák
https://ideo-logic.blog.hu