Ideo-logikák

Hogyan vizsgázott a koronavírus járvány idején a tudomány?

2020. június 21. - Tamáspatrik

Vágjunk a közepébe: Bizony sokaknak csalódást okozott a tudomány, amikor a járvány közepén nem lehetett elmondani, hogy teljesen a helyzet ura volt, hiszen gyakran kaotikus, egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a különféle médiumokban a különféle szakértők vagy magukat annak mondók szájából.

Az influenza mintájára képzeltük el

A legtöbben úgy gondolták, hogy az influenza vírushoz lényegében hasonló kórokozóról van szó, holott a hasonlóság inkább felszínes: szintén elsősorban légúti tüneteket okoz és a leginkább veszélyeztetett csoportok (idősek és általában a meggyengült ellenálló képességűek) is erős átfedésben vannak az influenzával, de ebben nagyjából ki is merül a hasonlóság. Az igazi specialista szakértők kevésbé kaptak hangot, az ő hangjukat elnyomták azok, akik szeretnek szerepelni, magukat előtérbe tolva osztani az észt. (Például az, hogy valaki orvos, még nem elegendő ahhoz, hogy elegendő szakértelemmel bírjon egy új kórokozó megítélésében.) Általában szeretünk mindent már ismert dolgokhoz hasonlítani, valamelyik jól bevált skatulyába berakni.

Meglepő pofonok

A betegség terjedése nem várt módon (az egészségügyiek és a döntéshozók számára is meglepő módon) történt, ún. mikrocseppekkel is, például a hangos beszéd, éneklés révén is. A másik meglepő fejlemény az volt, hogy teljesen tünetmentes egyének is terjeszthetik, és még lehetne sorolni a nem várt sajátságokat (sokáig a szervezetben maradhat, olykor egyeseknél még visszaesést is okozhat). A terjedés kezdőpontjait sem sikerült eleinte beazonosítani egyes országokban, valószínűsíthető hogy Kínából, Vuhan területéről indult ki, de ez a meghatározás még nem elég pontos.

A tudomány rendszere alapvetően lassan és nehézkesen működik, több független vizsgálatnak is igazolni kell a feltételezéseket, és sok esetben az intézményi szemléletmód sem elég rugalmas ahhoz, hogy ne ragaszkodjunk egy darabig különféle hibás elképzelésekhez.

Régi, 19.századi tudományos módszerek

A több mint száz éves ismeretek többnyire jól használhatóak voltak, mint például a fertőtlenítés (Semmelweis Ignác és mások találmánya), vagy például azok az egyszerű statisztikai számítások, amelyek alapján a tömegrendezvények betiltásra kerültek, valamint az egyszerűbb modellszámítások is ezeken alapultak.

Ezen kívül a járványok terjedésével foglalkozó, leíró történelemtudomány ismeretei alapján beláttuk, hogy semmi olyasmi nem történt, ami száz évenként vagy annál gyakrabban ne fordulna elő az emberiség történelmében. (A globalizáció gyorsította ugyan a járványok terjedését, de segítette az ellenük való küzdelmet is.) Helyi járványellenes erőfeszítéseknek és némi szerencsének köszönhetően tudtuk csak megúszni eddig más, komoly világjárványok kitörését (pl. SARS2 és Ebola esetében).

Az, hogy egyes vitaminok növelik a szervezet ellenálló képességét nagyjából a 20.század elejének biológiai tudása, szintén nyomott valamit a latban.

Mindezeken kívül, sőt ezeket is megelőzően ha csak a józan eszünkre hallgattunk, a távolságtartás, maszk használata, kézmosás – az ilyen egyszerű szabályok betartása volt talán a leghasznosabb.

Amit a modern tudomány hozzá tudott tenni

Mindenekelőtt a tömegesen végezhető tesztelési eljárások, ami nagyon hasznosnak bizonyult, ilyesmi néhány évvel ezelőtt se létezett még.

Az internet mai fejlettsége és az okos telefonok elterjedtsége lehetővé tette a távoktatást valamint a kapcsolattartást még a karanténban levőkkel, ez is abszolút 21.századi történet.

A betegség gyógyítása terén azonban látványos áttörésekről nem lehet még beszélni, bár a kórházak felszereltségétől is függött a gyógyulások száma. Annak ellenére sem volt átütő siker, hogy a különféle laborokban alaposan feltárták a vírus összetevőit és működését. Ugyanis hiába ismerjük a kórokozót, ez még messze nem elégséges a gyógyításhoz és a megelőzéshez, hiszen az elviekben megfelelőnek tűnő hatóanyagot, eljárást a bonyolult emberi szervezetben komolyabb mellékhatások nélkül kell tudnunk alkalmazni. Emiatt hosszú idő is eltelhet addig, amíg az adott kórokozó gyenge pontját célba tudjuk venni az emberi szervezet károsítása nélkül.

Próba-szerencse alapú eljárások is néha célravezetők lehetnek, azonban rengeteg klinikai vizsgálatot kell elvégezni annak érdekében, hogy egy adott szer hatásossága és a szervezetünkre való ártalmatlansága egyaránt bizonyítást nyerjen. Olyan gyógyszer nincs is, ami akár az egyik feltételt ezek közül teljes mértékben képes lenne kielégíteni, csak olyan ahol a valószínűségek eléggé jónak mondhatóak ahhoz, hogy az oltóanyagot akár megelőzés, akár gyógyítás céljára engedélyezni lehessen.

A tudományellenesség és konteók fő oka a személyesség hiánya

A konteóhívők szempontjából még egy szuper jól teljesítő tudomány se lenne eléggé meggyőző, aminek oka a tudomány alapvetően személytelen jellegében keresendő. (Éppen a személytelensége az, ami az eredményeinek a széleskörű alkalmazhatóságát lehetővé teszi.) Ennek a megértéséhez hozzásegít egy analógia. Tegyük fel, hogy háborúban állunk, és habár a legtöbb esetben a katonáknak csak egy kis része találkozik ellenséggel bármilyen módon, vagy vesz részt éles bevetésen, ők azonban elmesélik a történeteiket a többieknek, akik ily módon megismerik a háborús valóság számukra mindenképp rendkívülinek mondható oldalát.

A mostani járvány azonban olyan jellegű, hogy kisebb gócokban koncentrálódott és öltött tömeges méreteket, emiatt (mondhatni szerencsére) sokaknak nincsenek olyan ismerőseik, akiktől első kézből hallhattak volna a betegségről. Emiatt sok esetben leginkább beállítódás kérdése, hogy ki mit hisz el a különféle médiumok által továbbított hírekből, és azok akik alapvetően személyes okokat keresnek az adott jelenségek mögött, ők hajlamosabbak erősen megkérdőjelezni a híreket (azok valóságtartalmatól függetlenül). A személytelenség egyértelműen egy modern kori vívmány, az elvont gondolkodás eljterjedtté válása lényegében „újkori fejlemény”, sokan még a személyes, érzelemvezérelt, ösztönösebb síkon szeretnek maradni.

Egy kisebb közösségben, például egy F.B.-s oltásellenes szektában is inkább a személyesebb, közösségi kapcsolatok iránti vágyunk fog teljesülni, az ezekhez csatlakozók még azt is figyelmen kívül hagyják, ha egy oltóanyag néha más kórokozók ellen is védelmet jelenthet, mint jelenleg a COVID ellen a BCG oltásról ez nagy valószínűséggel feltételezhető.

Ettől eltekintve az emberek nagy többsége eléggé jól megértette a fő problémákat, ami a járvány okozott és igyekezett az előírásokat betartani, a különféle konteó hívők aránya nem jelentősebb mint bármely más, az egész társadalmat érintő probléma esetében.

Jelenleg döntetlenre állunk

A tudomány a korona vírus elleni harc első félidejét nagyjából döntetlenre hozta. Kiismerve az ellenség jellemzőit most jó esély van rá,  (a különféle kutatócsoportok jól koordinált, összehangolt munkáját feltételezve), hogy a második félidőben, ami már elkezdődött és még idén várhatóan véget ér, egyértelmű győzelmet arasson az új korokozó felett, még akkor is ha nem tudhatja maga mögött a közvélemény teljes támogatását.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr5615906076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2020.06.22. 19:40:00

A dologba belejátszhat az is, hogy a tudomány napi szinten tolja az arcodba hogy hogyan kellene élned, mit kellene enned, és általában csinálnod - ráadásul csupa olyasmit amit az átlagember gyűlöl csinálni, enni. Ezek után az ember elvárná, hogy ha jön egy vírus ami amúgy nagyon hasonló egy már létező és legyőzött másikhoz, akkor záros határidőn belül tudnak kezdeni vele valamit.

MEDVE1978 2020.06.22. 23:09:08

"Science has failed our world science has failed our mother earth" System of a Down

A tudomány az elefántcsonttornyában ül még mindig, a politikusok döntenek életről halálról.
Ráadásul úgy érzem a tudomány halgatott, amikor szólnia kellett volna. Számomra egyértelműnek tűnik az, hogy a cseppfertőzéseknél egyértelműen hatékony, aztán a délkelet-ázsiai tapasztalatok alapján is hatékony maszkhordást nem propagálták eléggé. Bizony még emlékszem, hogy a nemzet Cecíliája folyamatosan hangsúlyozta, hogy nem kell maszkot hordani, bizonyítottan nem segít stb. A hipózott tojásokkal megfejelve. Sajnos a tudomány nem tiltakozott ezerrel, nem láttuk, hogy a virológusok kiadtak volna közös kommunikét, holott egyértelmű, hogy a maszkos országokban kisebb volt a terjedési ráta és kockázat.
Akkor sem tiltakoztak a kedves tudósok, amikor a kapitalizmus ismét megette az életet: tehát egyértelművé vált, hogy az emberiség nem együtt fogja keresni a vakcinát, hanem kis fejlesztő cégenként. Aztán ha mondjuk éppen az egyik USA beli cég fedezi fel, akkor őket Trumpunk majd picsán rúgja, hogy a hazai közönségnek szépen tessék olcsón adni, viszont kifelé majd lehet jó drágán árulni.

Szóval nekem a tudomány egyelőre csalódás ebben a menetben.

midnight coder 2020.06.23. 06:31:46

"A tudomány az elefántcsonttornyában ül még mindig, a politikusok döntenek életről halálról."
Egy fenét politikusok. Üzletemberek.

chrisred 2020.06.23. 10:23:16

@midnight coder: A tudomány senkit nem szólít fel, hogy változtasson az életmódján, csupán levezeti, hogy ennek és ennek a magatartásnak ez és ez lesz a követlkezménye. Aztán persze azok, akiket ez a levezetés rosszul érint, nem magukban keresik a hibát, hanem a rossz hír hozóján töltik ki a dühüket.

midnight coder 2020.06.23. 17:29:31

@chrisred: Azért az a propaganda amit a kuruzslók ez ügyben levágnak jóval túlmutat a puszta levezetésen. Ráadásul amilyen magabiztosak azon a téren, hogy mit kellene neked csinálni, annyira kevéssé azok akkor, ha nekik kellene beavatkozni a folyamatokba, és ezért felelősséget is vállalni. A különféle "levezetésekért" pedig senki soha nem vállal felelősséget, ha később kiderül hogy faszság volt, akkor azzal intézik el, hogy de a tudomány eljutott oda hogy ezt is tudjuk.