Ideo-logikák

Mért szeretnek az emberek nagyvárosokban élni?

2020. július 10. - Tamáspatrik

A válasz nem annyira magától értetődő mint gondolnánk. Általában fiatalok költöznek nagyobb városokba, hiszen eleve mobilabbak mint az idősebb korosztályok. Viszont ha megkérdezzük őket, akkor nem nagyon tudnak világos előnyöket mondani, csak valami olyasmit, hogy pl. „Pesten több a lehetőség.”

Rendszerfüggetlen jelenség

A világ minden országában jellemző, hogy a városok, különösen a nagyvárosok népessége rohamosan nő, a falvaké csökken. 2007 óta meghaladja a városlakók száma a falvakban élőkét, ráadásul a világ nagy metropoliszai, megavárosai gyors ütemben duzzadnak. Számomra elképesztő az is, hogy néhány év múlva többen fognak élni 500 ezernél nagyobb lakosságú városokban, mint az ennél kisebbekben. A zsúfoltság, a zaj, a környezeti ártalmak, magasabb árak és a kiterjedtebb bűnözés sem tartja vissza az emberek többségét attól, hogy egy nagyvárosban vagy annak vonzáskörzetében lakjanak.

Japánban például, ahol a népesség száma csökkenőben van Tokióé még mindig növekszik, a kiürülő falvakból a zsúfolt metropoliszba törekednek a legtöbben, és úgy tűnik hogy még akkor se nagyon akarnak „vidéken” élni, ha fizetnek nekik érte. Nálunk is Közép-Magyarország és ezen belül Budapest térsége az egyetlen régió, amelynek lakossága dinamikusan növekszik, bár a legtöbben nem a nagyvárosban, hanem annak vonzáskörzetében szeretnének élni.

Mindig egy lépéssel feljebb

Már a Kádár-rendszerben is megfigyelhető volt, hogy nagyon sokan csak egy lépéssel szeretnének feljebb jutni: faluból kisvárosba, kisvárososból egy nagyobb városba vagy Budapestre, Budapestről pedig egy nyugati nagyvárosba, a kivándorlás régebben leginkább a budapestiek körében volt jellemző. Utólagos magyarázatként egyesek az unalmas, fojtogató, kevéssé kulturált légkört nevezték meg fő okaként annak, amiért nagyobb városba költöztek.

A nagyvárosnak sok előnye van, de nem ezek miatt költöznek oda

A jobb egészségügyi ellátás nem egy olyan ok, ami miatt egy fiatal nagyvárosba költözne, őket ez igazából nem érdekli. (Igaz viszont, hogy egy idősebb embert, aki visszaköltözne falura, esetleg a nagyvárosban maradásra bírhatja az egészségügyi ellátás színvonala.) A jobb oktatás se annyira jelentős érv, hiszen egy diák lakhat bármikor kollégiumban vagy albérletben is átmeneti jelleggel. A jobb közlekedési lehetőség megint nem egyértelmű: Budapesten belül utazni a dugók miatt nem ritkán tovább tart mint egy távolabbi városból eljutni oda, sőt a peremvárosokban és egyes lakóparkokban a tömegközlekedés egyenesen tragikus szintű – mindez ez mégsincs hatással a migrációs trendre. Éppúgy mint az sem, hogy a nagyvárosban drágább az élet, a lakhatás pedig különösen jelentős költség egy kisebb városhoz vagy faluhoz képest. A szórakozási lehetőségek lehetnek ugyan vonzóbbak, de ma az internet korában, „elvben” már nem jelent nagy hátrányt, ha valaki egy kis faluban él, a neten ugyanúgy megtalálhatja azt, ami neki tetszik. A munkalehetőségek nyilván jobbak a nagyvárosban, habár manapság számos vállalat és cég falvak közeléből is jól elérhető, a közlekedés nem jelent már akkora hátrányt mint régebben.

Falun élve nehezebb a rejtvényt megfejteni?

Egy „múlt századi” újságárus gúnyos mondatát idézve, nem szó szerint persze, a falvakban egy nappal hamarabb jelenik meg a Füles újság, mert ott állítólag nehezebb megfejteni. Itt nem arról van szó, hogy a buta emberek a falvakban élnek az okosok pedig városban, hanem hogy mennyire élénk a két közeg, mennyire segíti a gondolkodást vagy sem. A falvakban úgy tűnik, hogy az életritmus valahogy lassabb és kevéssé érdekes mint egy városban, ami lehet egyfajta magyarázat, a dinamikusabb emberek inkább igénylik a nagyobb tempót. Számomra önmagában ez az érv mégsem eléggé meggyőző, éppúgy mint a több munkalehetőség sem.

Talán inkább valami olyasmiről van szó, hogy nem a szomszédjaid lesznek azok, akikkel feltétlenül jó barátságban kell lenned, egy nagyvárosban nagyobb eséllyel találsz olyanokat, akikkel van közös érdeklődés és hasonló hullámhossz. A közösségi élet legalábbis amit annak nevezünk, rendkívül paradox jelenség, hiszen a lelki értelemben vett összetartó, egymást segítő közösség nem mindig ugyanaz jelenti, mint közös szellemi célokat kitűző csoport tagjának lenni. Habár az USA polgárainak nagy része egy felmérés szerint inkább szeretne falun mint nagyvárosban élni – az ilyen felmérések valójában nem a valóságot tükrözik, inkább nosztalgiákat és az emberek pillanatnyi vágyait. Jelenleg az ország 3,5%-án él a lakosság közel kétharmada és a nagyvárosok jelentős részének a lakossága folyamatosan növekszik.

Szellemi műhelyek

Mivel az érdeklődési körünk és a képességeink nagyon speciálisak, emiatt mennél nagyobb városban laksz, annál nagyobb eséllyel fogsz találni olyanokat, akikhez csatlakozhatsz. Sokkal nagyobb a specializáció egy nagyvárosban, mert lehet hogy egy csak egy bizonyos fajta tánc érdekel, orvosként lehetsz egy szűk szakterület specialistája és színészként sem kell mindenféle műfajban egyformán teljesítened, - egyszerűen több az esély, hogy azzal foglalkozz, amiben igazán jó vagy, szabad idődet pedig olyanok társaságában töltsd, akivel hasonló az érdeklődési körötök. Emiatt mondták már régebben a kultúra világában élők, erős túlzással persze, hogy vidéken élni olyan mint „élve eltemetettnek lenni”.

Az internet terjedése sem sokat változtatott azon, hogy a közvetlen, mindennapi kapcsolatokban megélt kisebb-nagyobb szellemi műhelyek azok, amik serkentik az emberek kreativitását, alkotókészségét. Ezt bizonyítja a nagyvárosok a kiemelkedő GDP szintje is. Az emberek jobban serkentik egymást, a speciális képességeiket jobban kibontakoztatva sokkal több értéket állítanak elő mint a kistelepüléseken.

Nem állítom persze, hogy a kép mindenki számára ennyire rózsás, mert tényleg lehetnek sokan olyanok, akik nem látnak maguk előtt más lehetőséget, mint a nagyvárosban valahogyan elboldogulni, az ottani életmódhoz valamennyire hozzászokni.

Politikai vonatkozások

Mivel alapvetően a szellemi közegek sokféleségére épül, emiatt a nagyvárosi kultúra nyilvánvalóan toleránsabb és az ott élők többféle felfogást képesek elfogadni mint a legtöbb kistelepülésen, az utóbbiak inkább a hagyományok iránt és a konzervatívabb eszmék felé orientálódnak. Az urbanizációnak nyilvánvalóan messzemenő politikai következményei vannak, az új törésvonal manapság már nem annyira falu-város mint a falu + kisváros vs. nagyváros lakossága között húzódik.

Maga a „szellemi műhely” számomra egy kulcsfogalom politikai értelemben is, a legtöbb politikai irányzat azáltal igyekszik a hatalmát fenntartani vagy növelni, hogy az őt támogató szellemi műhelyeket erősíti és a más eszméket vallókat igyekszik gyengíteni vagy szétverni. A szellemi műhely természetesen nem minden esetben lokális, manapság virtuális közösséget is jelent és jellemzően egyfajta közös gondolkodást tükröz, tagjai folyamatosan inspirálják egymást. (Bár számomra úgy tűnik, hogy nincsenek mindig tudatában annak, hogy egy tágabb értelemben vett szellemi műhely tagjai és nem is értékelik eléggé.)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr7215994488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2020.07.11. 08:25:46

Szerintem a városban elég kevesen szeretnek élni - ezért is költözik mindenki az agglomerációba aki teheti. Sokkal inkább arról van szó, hogy a cégek odaköltöznek, mert ott találnak egy négyzetméterre vetítve több potenciális munkavállalót. Ugyanakkor ez a dolgozónak is jobb, mert hogy sokkal nagyobb eséllyel kap munkát, míg vidéken ha talál is valamit , az illető cég tudja hogy távol és közel ő az egyetlen munkaadó, ergo olyan szar körülmények között dolgoztathat, olyan sokat és olyan alacsony áron, ahogyan csak jól esik neki.

midnightcoder2 2020.07.11. 08:30:23

"Mivel az érdeklődési körünk és a képességeink nagyon speciálisak, emiatt mennél nagyobb városban laksz, annál nagyobb eséllyel fogsz találni olyanokat, akikhez csatlakozhatsz."
Szerintem a városra pont az a jellemző, hogy a polgárok nemigen kötődnek semmihez és senkihez. Egy faluban régen az emberek ismerték egymást a bölcsőtől a koporsóig, itt pedig azt sem tudod, hogy a szemben lévő lakásban lakik-e valaki. És igazából nem is nagyon érdekel. Mondjuk ez amúgy pozitívum is lehet, ha épp ilyen típusú ember vagy.

Tamáspatrik 2020.07.11. 08:36:34

@midnightcoder2: Ez mégsem így van: nagyvárosban választhatsz egyből többféle felekezetet, salsázhatsz, névtelen alkoholisták klubjához is csatlakozhatsz, ufológus író-olvasó klubot alakíthatsz stb., mert az érdeklődés sokféle. Falun a szomszéddal beszélgethetsz meg pár értelmiségivel, ha éppen ráér. Az esély, hogy a felfogásotok hasonló 1:1000-hez. Városban is ennyi, de ott több ezerszer több ember él.

Tamáspatrik 2020.07.11. 08:40:46

@midnightcoder2: A falusi légkör kifejezetten nyomasztó is, a közvélemény elítélhet, mert nem műveled a kerted, holott lehet, hogy utálod a kertet. Még Szolnokot is falusiasnak tartotta egy ismerősöm, neki minimum Debrecen, de inkább Bp. volt a cél. Csomó fiatal ismerősöm van, aki csak Pestre megy, nem is nézik a vidéki munkalehetőségeket. Tele van munkalehetőséggel az ország, ott vannak a sztrádát, ugyanannyi utazással nem csak Bp. környékén találsz már ma munkát. Az emberek jellemzően sokat utaznak, nem a lakóhelyük környékén dolgoznak a legtöbben, kivéve persze a közalkalmazottakat. A számukra megfelelő közeget keresik.

Tamáspatrik 2020.07.11. 08:44:13

@MAXVAL bircaman közíró: Egy festőnek elvben mindegy hol van, egy szerviztechnikus vállalkozónak is, úgyis 500km-ket utazik. Nyugdíjasnak meg pláne. Tömegével özönlenek vissza a falvakba a nyugdíjasok? Szó sincs ilyesmiről. Esetleg falun is van egy háza és néha leruccannak, de Bp.-től nem tudnak elszakadni. A művész is olyan helyet keres, ahol eszméket cserélhet, lophat másoktól és persze akikkel közös témák és sztorik vannak. Az emberek nagy része így működik.

Tamáspatrik 2020.07.11. 09:00:14

Kiderülhet persze az is, hogy egyfajta nyájösztön az, ami az emberek nagy részét a nagyvárosokba vezérli. Ha megkérdezik a nagyvárosit, hogy hol szeretne lakni leginkább persze hogy falun, csak kényszerből lakik nagyvárosban, holott ő költözött oda, ő választotta és esze ágában sincs elmenni.
Ez olyan, hogy essen az eső mert kell a növényeknek, de ne napközben, mert akkor kirándulni szoktunk. Az emberek ezt is simán megszavaznák. Az ilyen közvélemény kutatások ennyire komolyak. Szeretnél házasságot meg gyereket? Hát persze. De bulizni is meg utazni jó sokat meg moziba járni, meg flörtölgetni stb.. azt is szeretnének, a kettő együtt nem megy. Az elméleti válaszok többnyire nem fedik a gyakorlatot.
Ideális helyek nem léteznek, a kertváros is csak látszólag az, szerencsés esetben is csak egy elfogadható kompromisszum, hogy mindenki idealizálja a falusi létet, de ott élni mégse akar.
Mint egy idióta házvásárlós műsorban, Spektrum home, - a házaspárnak a fő szempont az volt, hogy szomszédok legyenek jó messze tőlük. Az egyik ház túl közel volt, nem jó, emiatt a másik se, a harmadik - itt meg úgy érzem, mintha kint lennénk a pusztában... Az emberek ált. nem tudják pontosan, hogy mit szeretnének, elmondani pláne nem, ösztönösen cselekszenek.

midnightcoder2 2020.07.11. 09:29:17

@Tamáspatrik: Szerintem ha ma összeadnád hogy ezeknek a kluboknak hány tagja van itt Pesten, és ezt összevetnéd az összlétszámmal, nem biztos hogy túl nagy számot kapnál. Kommunikálni pedig ma már az emberek sokkal inkább a neten szoktak ahogy Pl. mi is azt tesszük éppen.

midnightcoder2 2020.07.11. 12:01:00

@Tamáspatrik: Vidéken Pl. programozóként elég nagy kompromisszumok árán, vagy vállalkozóként lehet.

Drizari 2020.07.11. 14:33:01

Technikai fejlődés is a döntő okok között szerepel. Hihetetlennek tűnik, de ma már sok-sok faluban nincs kocsma. Nincs fizetőképes kereslet. Mert nincs munkahely sem. Egy rakás foglalkozás és szakma szűnt meg, ma földmunkásra és haszonállat gondozóra is minimális mennyiségben van szükség. Az országutakat járva gabonaféléket, repcét, kukoricát és napraforgót láthatsz. Egyik nap lábon állva látod a gabonát, másnap arra járva tarlót látsz. Elintézte egy modern kombájn, ami a szemeket a mellette haladó pótkocsikba okádta. A szőlők területe is nagyon lecsökkent. Házaknál nincsenek tehenek, sertések sincsenek, legfeljebb néhol baromfi, megszokásból. Saját kukoricás nélkül olcsóbb venni a csirkét és alkatrészeit neves élelmiszerláncok egyikében. Ráadásul az aprójószág helyhez köt, tartása mellett nincs többnapos kirándulás, külföldi túra.

Alvófalvak lehetne megoldás a magyar falu teljes kihalásának megakadályozására. Ehhez persze jól fizető munkahely kell, ahová saját autóval lehetne közlekedni. Fél óra alatt 30-40 kilométerre lehet eljutni, ha ... ha jó minőségű az a főút. És ilyen távon kellenének jól fizető munkahelyek. A gyerekek járhatnának a helyi iskolába. Szükség szerint orvos is található ilyen távon belül. Cserében kaphatsz madárcsicsergéses csöndet, tiszta levegőt, csillagfényes égboltot.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2020.07.11. 14:36:41

nem nagyon tudnak világos előnyöket mondani, csak valami olyasmit, hogy pl. „Pesten több a lehetőség.”

Ez pedig elég konkrét tény...

Sir Galahad 2020.07.11. 15:33:39

Nagyon egyszerű: nagyvárosban, pláne Budapesten jóval magasabbak a jövedelmek, miközben a közüzemi költségek azonosak, a boltban is nagyjából ugyanakkorák az árak. Ha változtatni akarnak azon, hogy a nép a nagyvárosokba árad, a jövedelmi viszonyokat kell - például külön adókkal, illetve a másik oldalon kedvezményekkel - átalakítani.

midnightcoder2 2020.07.11. 19:27:09

@Sir Galahad: Nem hiszem, hogy az adóztatásal meg lehetne oldani ezt a problémát. Inkább abban bízom, hogy a homeoffice általánossá válása lehetővé teszi, hogy az emberek tömegesen vidékre költözzenek.

Tamáspatrik 2020.07.11. 19:51:52

@midnightcoder2: A netes kommunikáció, a netes szellemi műhelyek max. 50%-os hatékonyságúak. Pl. mert a kommunikáció nem verbális része elvész, egyébként is nagy a kommunikációs veszteség a neten. A figyelem megoszlik, nem úgy mintha egy klubba jár valaki.

Tamáspatrik 2020.07.11. 19:55:40

@Drizari: Nincs munkahely a faluban, de a környéken lenne bőven. Persze ha olyanok lakják a falut, mert vannak olyanok is, akik a falu határán már szédülnek, akkor nem fognak dolgozni járni máshova. Nógrád megyéből például az emberek összefogva négyen egy régi autóba ülve mennek Pestre dolgozni. Nem sokkal ingáznak többet mint a pestiek nagy része.
Vannak munkahelyek ma már a legtöbb falu környékén, vidéken a megélhetési költségek alacsonyabbak, ami kompenzál a több utazásért vagy alacsonyabb fizetésért. Mégsem a madárcsicsergést választják a legtöbben valamiért.

Tamáspatrik 2020.07.11. 19:56:20

@Online Távmunkás: Ez a mondat eléggé homályos értelmű, mi az hogy lehetőség, mire lehetőség stb.

Tamáspatrik 2020.07.11. 19:59:10

@Sir Galahad: A szolgáltatások jóval alacsonyabbak vidéken, főleg a kisebb településeken. Pl. autószerelő, fodrász, a fogorvos is Bp.-n minimum dupla árat számol mint egy átlagos megyében. A telekárak sokkal alacsonyabbak, ha nincs lakásod Bp.-n akkor a lakhatás költséges.
A kormány "megoldotta" ezt a problémát, ami számodra aránytalan, annyi pénzt von el a fővárostól mint egyik másik kormány sem Európában, ezáltal eléri, hogy az állami szolgáltatások szintje lemenjen a béka s-ge alá.

midnightcoder2 2020.07.12. 09:28:50

@Tamáspatrik: Viszont a fene se tölt el azzal órákat, hogy klubba járjon.

midnightcoder2 2020.07.12. 09:35:52

@Tamáspatrik: Pesten is el kell utazgatnod átlagban úgy napi két órát a munkahelyre járáshoz. Ha ehhez még a vidékről utazáskor hozzáadsz még két órát, akkor már napi 4 órát utaztál. És vidéken max. a ház az amit olcsóbban vehetsz - bár azt is háza válogatja - de utána a megélhetés pont annyiba kerül mint itt.
És persze igen, mehetsz a környékre dolgozni - ha mondjuk fizikai melós vagy. De Pl. próbálj meg Pápán programozóként elhelyezkedni. Legközelebb erre az úgy egy óra autóútra lévő Győrben lesz lehetőséged, de ott is csak pár cég van ahol ilyesmivel foglalkoznak, és az sem feltétlenül a te szakterületeden, és persze nem feltétlenül van épp felvétel. Pesten ehhez képest fényévekkel jobb a helyzet. És ez még Nyugat-Magyarország, próbáld meg ugyanezt mondjuk valahol az Alföld közepéről.

midnightcoder2 2020.07.12. 09:36:25

@Tamáspatrik: "ezáltal eléri, hogy az állami szolgáltatások szintje lemenjen a béka s-ge alá"
Miért , eddig hol voltak ?

Drizari 2020.07.12. 11:37:04

@Tamáspatrik:

"Nógrád megyéből például az emberek összefogva négyen egy régi autóba ülve mennek Pestre dolgozni."

Tedd hozzá, akiknek kell a munkaerejük. Aztán olyan fizetés kell, amiből futja a munkanapokon az oda-vissza út üzemnyagköltsége, hiába osztanák 4 felé. Mert a minimálbér Pesten is ugyanannyi, mint vidéken.

Drizari 2020.07.12. 12:20:37

@Tamáspatrik:

Mondjuk tényleg igaz, hogy Nógrádból 4-en följárnak egy régi autóval Pestre dolgozni. Lássuk, legyen ez Bérről, a 17. kerület Aldiba, ahol tényleg többet kapnak a minimálbértől:

Ez autópályán kívül odafelé 65,4 kilométer, és kisebb forgalmi gondokkal leküzdhető 1,5 óra alatt. Visszafelé ugyanez, tehát lenyomnak egy nap 3 óra alatt 130,8 kilométert. Aldiban dolgozva heti 6 napjukba kerül, ami 784,8 kilométer, egy hónapban 4 hét, tehát lezavarnak nagyjából havonta 3139 kilométert. Egy öreg autóval .... aminek van biztosítási díja .... aminek a fogyasztása 6 l/100 km, 385 forint körül számolva a gázolajat, ez 72510 forint, és szétosztva 18127 forint havonta. Plusz az öreg autó menetközbeni javíttatása, ami egy alkalommal lehet 100 ezres nagyságrendű is.

Nekem valahogy nem tűnik életszerűnek Nógrádból Pestre járni, onnan közelebbinek tűnik járni Hatvan, Balassagyarmat, Gyöngyös, vagy Vác felé.

midnightcoder2 2020.07.12. 17:20:42

@Drizari: Balassagyarmatot és Vácot nem tudom, de Gyöngyösön és Hatvanban azért kevesen keresik halálra magukat.

Tamáspatrik 2020.07.12. 22:18:23

@Drizari: Autópályán és autóúton mennek, ezért napi 3 órába belefér, nyilván Bp. hozzájuk közel eső részét célozzák meg, nem a túlsó felét. Egyébként a város szélén vannak inkább a nagyobb cégek, nyilván nem ott, ahol a bérleti díj jó magas. Persze nem a minimálbérért éri meg, hanem annál többért.
Napi 3 óra utazás elég sok, de még Bp-ről is utaznak sokan ennyit naponta, van aki tömegközlekedéssel utazik naponta ennyit.
A kocsin a kisebb javításokat maguk végzik, alkatrészt szereznek a bontóból.

Tamáspatrik 2020.07.12. 22:26:46

@midnightcoder2: Pest és Heves megyében elég sok nagy cég van, kb. az autópályák mentén és Bp. vonzáskörzetében, Nógrád megyében kevésbé. Pl. Békés, Baranya megye is hasonló cipőben jár, az ott élők számára tényleg kevés a munkalehetőség.
A szolgáltatások nem annyira kifinomultak Bp.-n kívül és a nagyobb városokon kívül, mert ott koncentrálódnak. A" vidék" ilyen szempontból lehet sokaknak "kis pálya", bár van akinek még Bp. is az. A koncentrálódás jellemző manapság minden téren, a csomópontokban valahogy jobban ösztönzik egymást az emberek a specializáltabb és magasabb szintű teljesítményekre. Versenyszellem, ami kisebb településeken nem annyira éles.

midnightcoder2 2020.07.13. 06:42:17

@Tamáspatrik: Ez nem igazán versenyszellem kérdése: specializált területre nagyobb eséllyel tudsz összehozni egy csapatot Pesten ahol 2 millió ember e felhozatal, mint vidéken, ahol pár tízezer. Ugyanezért, ha ilyen jellegû tudásod van, nem fogsz vidéken maradni, mert a legszerencsésebb esetben is max. 1-2 olyan cég van ahol ezt hasznosítani tudod, azok pedig pontosan tisztában vannak azzal, hogy 100 kilométeres körzetben nincs más alternatíva, és ez látszik is a béreken, munkakörülményeken.

erol 2020.07.13. 10:55:34

Én pl azért szeretek Budapesten élni, mert ez egy kivételesen szép város, bringával 10 perc a munkahelyem, a bolt, gyógyszertár stb., a fiamnak 5 perc gyalog a suli, sok a továbbtanulási lehetőség. Itt laknak a rokonaim, barátaim. Semmi pénzért nem költöznék vidékre, de agglomerációba sem.

midnightcoder2 2020.07.14. 13:13:19

@erol: Akkor neked elég nagy mázlid van. Én úgy két órát utaztam BKV-val a lakhelyem és a munkahelyem között, a feleségem pedig úgy egy órát utazik naponta (de ő másik irányba). A 10 perc biciklivel dolog kb. az 5-ös lottó főnyereménye magasságában mozog, hacsak nem direkt a melóhely miatt költöztél oda.