Ideo-logikák

Ideo-logikák

Fő bajunk, hogy túlságosan biztonságos országban élünk

Talán meglepőnek tűnhet, de még ezen a téren is létezhet optimum

2018. január 19. - Tamáspatrik

Amikor Horvátországban jártunk az autópályán feltűnt, hogy nyoma sincs olyan mértékű sebességkorlátozásnak mint nálunk sem az alagutakban sem a hegyi utakon. A tengerparti hegyi utak szélén a kisebb szakadékokat csupán egyszerű útkövek szegélyezték, sem szalagkorlátot nem használtak, sem veszélyre figyelmeztető táblákat. Nem volt ilyesmire szükség, egyszerűen mert megszokták, alkalmazkodtak a veszélyhez. Nagy volt a forgalom ugyan, de összetört kocsit egyet sem láttam.

Ehhez hasonló példa, hogy alpesi magashegyi falvakban sincs arányában több baleset mint nálunk a túrázók között egy napos hétvégén a Mátrában, mert az ott élők hozzászoktak a hegyi életmód veszélyeihez.

Azt pedig már a legnagyobbjaink közül és többen leírták évszázadokkal ezelőtt, már szinte közhelynek mondható, hogy a Kárpátok által védett síkságokon hajlamosak vagyunk az elkényelmesedésre.

A Kárpátok általi védettség alátámasztható olyan statisztikákkal, amelyeket főként biztosítótársaságok szoktak alaposan tanulmányozni, hogy mely régiókban milyen természeti katasztrófák szoktak előfordulni, és hol milyen valószínűséggel következnek be. Érdemes ezeket egyenként is megnézni, a lenti térképeken mennél sötétebb a szín, annál gyakoribb az adott természeti csapás.

Európa északi és észak-nyugati részét például gyakran sújtják "trópusi" viharok, pár nappal ezelőtt is orkán erejű szélvihar csapott le Hollandia, Belgium és Németország egyes részeire. Nálunk ezekhez hasonló mértékű orkánok és áradást okozó esőzések gyakorlatilag nem fordulnak elő.

3833_winterandtropicalstormhazardn3.jpg

A földrészünkön a másik legnagyobb károkat okozó elemi csapás az árvíz, e tekintetben országunk jó része közepes vagy annál veszélyeztetettebb. Mivel azonban az árvizek levonulására van időnk készülni és nagyon sok a sík területünk, ahova szükség esetén le tudjuk vezetni, ezért az okozott károk jóval kisebbek mint a magas hegyek közelében. Manapság gyakorlatilag az árvíz az egyetlen, amely komoly veszélyt jelent, azonban ez Európa más országaiban is legalább akkora probléma vagy még nagyobb mint nálunk, főként amikor a magas hegységekből hirtelen zúdul le sok csapadék.

3827_floodhazard8702n3.jpg

Erős földrengések veszélye nálunk szinte elhanyagolható, ezek a Balkán félszigeten és Olaszországban fordulnak elő leginkább. Vulkánok, földcsuszamlások is náluk jellemzőek, nem pedig minálunk.

 

3825_earthquakehazardn3.jpg

Erdőtüzektől leginkább ott lehet tartani, ahol nagyon sok a gyúlékony fa, főként fenyőerdő: elsősorban Európa déli államaiban.

3828_forestfirehazardn3.jpg

A hőhullám az egyetlen, amelynek veszélye nálunk az átlagosnál jóval nagyobb.

europe-extreme-temperature-hazard-map-inside-europe-temperature-map.jpg

 

Az 1980-2008-as időszakra vonatkozó felmérés szerint Egész Európát tekintve az alábbi országokban történtek a legnagyobb katasztrófák: spanyol, francia, orosz, ukrán, német, albán, macedón, moldovai, olasz, portugál, brit - a személyi és anyagi károkat egyaránt figyelembe véve.

Európának a természeti katasztrófák szempontjából legbiztonságosabb országai Skandinávia egyes részei, Németország déli része, Svájc és - legfőképpen -  Magyarország.

Az egész Földet vizsgálva, például a 2012-es év jellemzőnek mondható, amikor országunk szokás szerint a biztonság kis szigete volt, a legtöbb súlyos természeti csapás pedig az USA-ban valamint Ázsia déli és keleti részein fordult elő.

 rpm2h.png

Annak, hogy nálunk nincsenek jelentős természeti csapások, több  feltételezhető következménye is van. Az egyik, talán kutatásokkal később alátámasztható nem légből kapott feltételezés, hogy a fentiek összefüggésbe hozhatóak azzal a ténnyel, hogy a magyar emberek többsége egyáltalán nem edzett, sőt hajlamosak vagyunk a kényelmességre. Ennek hatását a látványsportokban is tapasztaljuk, például az összes balkáni ország leköröz már minket labdajátékokban, annak ellenére, hogy náluk kevesebb a rendelkezésre álló pénz mint nálunk. Nem csak labdarúgásra igaz ez, hanem minden csapatsportra még a vízilabdát is beleértve, amelynek egykor mi voltunk a tanítómesterei.

Másik ilyen, hogy jobban kötődünk a lakóhelyünkhöz mint a legtöbb európai polgár és nincs bennünk annyi vállalkozókedv. Tény, hogy a valódi, - tehát nem kényszerből létrejött - vállalkozások száma és jelentősége még régiós szinten is alacsonynak mondható. A gazdaságunk fejlődése is csupán annak köszönhető, hogy a világszinten kiemelkedő hagyományokkal rendelkező és elsőrangúan szervezett német gazdaság beszállítói lehetünk, - nem pedig a magyar vállalkozásoknak. Az "elkényelmesedett nyugati civilizáció" (Nyugat-Európát és USA-t értve ez alatt) tehát egy minden alapot nélkülöző mítosz. Egyszerűen mert nem engedhetik meg maguknak, hogy elkényelmesedjenek.

A harmadik, legsűlyosabb következmény, hogy nálunk a kis hír is nagy hír. Ahogyan egy faluban, ahol nem történik semmi, már az is téma lehet, ha a szomszéd kakasát elkapta a róka, mi is egy nagy falu vagyunk, egy kicsit megélénkül a szél és a meteorológia is vörös riasztást ad ki. Leesik pár centi hó és a híradók azzal vannak tele, hogy kis gyerekek vigyázzatok, mert csúszik az út. (Egyébként pedig az esést meg lehet tanulni, és a megcsúszott autót is lehet helyesen kormányozni.) Az ingerküszöbünk túlságosan alacsony, és a média mesterségesen alacsonyan tartja. Máshol naponta több száz menekült vagy bevándorló bukkan fel, nálunk meg már az is vezető hír tud lenni, ha egy játékrepülővel landoltak nyolcan.

A lényeg, hogy van egy olyan HIBÁNK, a túlzott biztonságra való törekvés, amelynek a magyar emberek óriási többsége nincs tudatában. Nem az a baj, hogy nem önt el a tenger minket pár évente mint Hollandiát nemrég, hanem hogy túlságosan óvatosak vagyunk mindenben, és még a hideg vizet is megfújjuk. Ha nem tudunk egy hibáról, akkor pedig nem is fogunk tudni javítani rajta.

A skandinávok, svájciak és németek egyik taktikája a túlzott biztonság ellen a bevándorlók befogadása: a svájci állampolgárok viszonylag nagy része például albán származású. Sietek leszögezni, hogy nekünk ez aligha járható út, mert a történelmi tapasztalataink mások és a gazdaságunk teherbíró képessége is sokkal kisebb. (Ezekben a "befogadó államokban" sem egyértelműen a társadalom amerikanizálása lenne a helyes cél.)

Viszont nem szabad, hogy betojjunk attól, ha évente akár ezer, más vallású személy dolgozni szeretne nálunk.

A migráció helyett azonban van sok más lehetőség, de csak abban az esetben ha TUDJUK, ha tudatosítjuk, hogy a túlzott biztonságra való törekvés hiba, sőt luxus, amely hosszabb távon hanyatlásra vezet. Az oktatás és a tömegsport egyaránt olyan területek, ahol az ilyen hibák ellensúlyozhatóak. A dánok, svédek és a németek pontosan ezt teszik, és mit ad isten: nagyon versenyképesek minden tekintetben. NEM a migráció miatt, hanem az oktatás miatt és az egészséges, edzett életmódra nevelés miatt. (Mellesleg feltételezem, hogy a skandinávoknál a hideg éghajlat jobban segíti a csapatmunkát és a tiszta gondolkodást mint a nálunk uralkodó éghajlati viszonyok, főként a hőhullámok.) A másik esély nálunk a külföldön munkát vállalók visszailleszkedése és kezdeményező szerepe (vállalkozások létrehozása) - ők bizony tudják, hogy mi a biztonságról való lemondás, és mi a valódi kockázatvállalás.

Összefoglalásképpen: a magyar népet 20.században nem annyira a földrajzi és éghajlati viszonyok mint sokkal inkább a történelem viharai kényszerítették rá a találékonyságának és alkalmazkodóképességének fejlesztésére. A múlt század vége óta azonban a "biztonságra törekvés" hamis álcája mögött egyre jobban látszanak a szellemi és fizikai tespedés jelei, amelyet országunk egyetlen gyakorinak mondható természeti csapása, a politikai elit tesz igazán súlyossá.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr9813589257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2018.01.21. 14:50:23

Nem barátom. Ennek pont az ellenkezője igaz. A helyzet az, hogy itt Európában olyan túlzottan nagy kockázat a természet részéről sehol sincs - illetve, hát télire fel kellett halmozni mindig is a kaját, tüzelőt mert ugye van a négy évszak, de ezen túl annyira nagy kiszámíthatatlan katasztrófa a természet részéről sehol sem fenyeget. Ami Európában mindig is pusztított azok a háborúk és a járványok voltak. És bizony, ezekből itt a két világ határán elég rendesen kijutott nekünk. Jöttek a törökök, jöttek a tatárok, jöttek a szovjetek. A történelmünk jelentős részében megszállás alatt voltunk, legyen akár török, akár Habsburg, akár szovjet. Egész vidékek néptelenedtek itt el, akiknek a helyére aztán külföldieket telepítettek, aminek hatására aztán szépen megváltozott a terület etnikai, majd később jogi hovatartozása is. Lásd Trianon. Ehhez képest Nyugat-Európának csak a saját kis belső háborúitól kellett tartania - nem mondom, volt ilyen elég rendesen, de ezek nem okoztak akkora pusztítást. Nyugat-Európában egy rakás mai napig is ép vár áll, Pl. az angoloknál, nálunk szorgos osztrák elnyomóink szarrá robbantottak mindent. Nyugat-európai a multikultiról annyit tud, hogy a néger szolga földig hajolva felszolgálja az ötórai teát. Nálunk meg ugye volt Trianon, ráadásul velünk él a legnagyobb kisebbségünk akiknek több száz év alatt nem sikerült az integráció. Pedig hát ők azért még mindig jóval kevésbé problémás eset mint a migrik, ők azért nem rohannak teherautóval a tömegbe csak azért, hogy demokrácia helyett Devla háziszabályai szerint törvénykezzünk, és tegyük kötelezővé a nőknek a tarka szoknyát.

nemecsekerno_007 2018.01.21. 15:02:24

Muhahahahaha!!!! :). Hát akinek nem a p*na jut eszébe először, az nem koncentrál eléggé :). Ti ezt komolyan gondoljátok amiket összeelmélkedtek?!!! :) Túl nagy biztonságban élünk. Engedjünk be migiket! Ha inatkozik, vásároljon mosómedvét. Ennyi erővel a fegyvertartást is liberalizálhatnánk, attól is veszélyesebb lenne az élet :)

midnightcoder2 2018.01.21. 15:53:12

@nemecsekerno_007: Miért, Svácban ahol engedélyezve van, kevésbé biztonságos az élet mind Londonban ahol nincs ?

nemecsekerno_007 2018.01.21. 16:45:13

@midnightcoder2: persze, hogy nem, de én a lógikára próbáltam rávilágítani. Ha nincs akváriumod, akkor .....

Annyira örülök, hogy nem ilyen emberekkel dolgozok :) Főleg, hogy nem tűzszerészként :))))))

és ilyen problémakezelő képességekkel akarunk mi EU-s fizetést. Jájjjjjj

Tamáspatrik 2018.01.21. 19:39:18

@nemecsekerno_007: Nem olvastad el a cikket rendesen.

Tamáspatrik 2018.01.21. 19:41:50

@midnightcoder2: Ez a múlt amiről írsz,nem pedig a jelen, ahol élünk.
Semmilyen háború nem fenyeget minket, viszont pátyolgatjuk egymást és a hideg vizet is megfújjuk. A "biztonság" mindenekfelett" fonákságaira szerettem volna rávilágítani.
Ebben kb. 99%-ban biztos vagyok, amit írtam, nem ma találtam ki.

Tamáspatrik 2018.01.21. 19:44:12

@nemecsekerno_007: A magyar problémakezelő képesség ott kezdődik, hogy először is csinálj problémát ott, ahol nincs, úgy folytatódik, hogy legyen tele a média azzal, hogy komámasszonynak ellopták a kakasát (nagy falu vagyunk ugyanis), rágjuk a gumicsontot, aztán uszítsunk rá ezer bürokratát, hogy törvényt hozzanak tyúkperben.
Kispályásak lettünk, "kisvonalúak".
A migrációnak ehhez semmi köze.

Tamáspatrik 2018.01.21. 20:58:49

@midnightcoder2: Történelmünkben egyébként nem előzmény nélküli az arról való panaszkodás, hogy (némi képzavarral) a Kárpát-Medence nekünk egy nagy állóvíz. Berzsenyitől Széchenyin át Ady-ig többen megfogalmazták már ezt az érzést. Ady híres sorai: "Nekünk Mohács kell" persze csupán indulatos figyelemfelkeltést szolgáltak, nem gondolta komolyan, hogy háborús csapások érjenek minket, csak azt fejezte ki, hogy a struktúra nagyon merev, kellene valamilyen sokkszerű hatás - legvégső esetben. (Nem sokkok sorozatára gondolt.)
Itt ha felépítesz egy házat, akkor életed végéig lakhatsz benne, nem esik áldozatul különféle természeti csapásoknak, ami egyrészt jó, másrészt viszont csökkenti az élet dinamikus jellegét, túlságosan a statikus felé megy el a dolog. A biztonság-központúság statikus életszemléletet jelent, nem annyira rugalmas, a felmerülő problémákhoz való alkalmazkodásra tett erőfeszítést.
Teljes biztonságra a gyerekeknek és a gyermeki szinten tartott felnőtteknek van szüksége, nem annak, aki képes szembenézni a kockázatokkal és a veszteségekkel.
Az ingerküszöbünk túlságosan is lecsökkent. Más országokban is vannak persze ilyen régiók, területek, a cikk némileg leegyszerűsítő.
Az embereket meg kell tanulni, hogy figyeljenek a veszélyekre, és nem megóvni őket minden veszélytől - itt látom egy fő különbséget, pl. akár még egy hegyekkel szabdalt országhoz képest is, ahol több a veszélyhelyzet a mindennapokban mint nálunk.

Bicepsz Elek 2018.01.31. 18:55:56

" skandinávok, svájciak és németek egyik taktikája a túlzott biztonság ellen a bevándorlók befogadása: a svájci állampolgárok viszonylag nagy része például albán származású."

Ertjuk. Soros Gyuri mennyit fizetett neked ezert?

Bicepsz Elek 2018.01.31. 18:59:33

@Tamáspatrik:
Hofit idezve:
"Ha izgalomra vagysz, ott a jobb kezed!!"
süti beállítások módosítása