Ideo-logikák

Valójában ők a mi őseink

2019. október 19. - Tamáspatrik

d0005ea9d045847783cce.jpg

kép forrása: Nemzeti Sport

Afrikából származunk

Gondoltuk volna, hogy azok a hosszútávfutásban verhetetlen kenyai és etióp futók, akik egymás között döntik el a sorrendet, voltaképpen ők a mi őseink? Az afrikai fennsíkon élőkről azt tartják, hogy gyerekkorukban néha azzal szórakoznak, hogy gazellákat kergetnek. A mai emberi civilizáció legrégebbi bölcsője ott ringott. A szavannákon élő elődeinknek a felegyenesedett testtartásuk előnyt jelentett, mert messzebbről látták meg a magas fűben mozgó ragadozókat és a vadászállataikat egyaránt. A szőrtelen test szintén előnyt jelent, mert az izzadás révén nagyobb hőleadást tesz lehetővé, ezzel szemben az üldözött vad erre nem képes, egy idő után a testük túlmelegszik és összecsuklanak. A hosszútávfutás mindenképp egy ránk jellemző tevékenység, kevés állat képes hozzánk hasonlóan órákon át folyamatosan futni.

Nagyobb robbanás, mint a mai tudományos-technikai forradalom

Az első nagy forradalom az emberiség életében akkor következett be, amikor (DNS vizsgálatok alapján) úgy 70.000 évvel ezelőtt egy maroknyi ember elhagyta Afrikát. Habár voltak, akik eljutottak már régebben is a mai Egyiptom területére, az átkelés Ázsiába nem onnan történt, hanem a Vörös-tengeren keresztül. Ma sem értik pontosan, hogy tudtak átjutni a legszűkebb szakaszán az akkori emberek, annak ellenére sem lehetett könnyű, hogy a jégkorszak miatt a tengerek szintje a mainál alacsonyabb volt. (Ez majdnem olyan csoda mint a Bibliában a Vörös-tenger kettéválasztása.) A legtöbben egy maroknyi embertől származunk, akik pár tízezer év alatt minden kontinenst meghódítottak. Amerikába is eljutott egy csoport a Bering-szoroson át (amely akkoriban összeérő földnyelv volt), ami megint egy kisebb fajta csoda ugyan, de megtették.

Európa őslakói nem mi vagyunk

Európa volt a legkeményebb dió őseinknek, ezt a kontinenst hódították meg legkésőbb, mert itt a neandervölgyiek éltek. Volt egy kismértékű keveredés a két emberi alfaj között, ezért lehetnek olyanok, akik neandervölgyi géneket is hordoznak, az ilyen „ősi” származásra viszont aligha lennénk büszkék. A neandervölgyi erősebb volt a mai embernél és nagyobb agytérfogattal rendelkezett, a gyerekei sokkal hamarabb értek felnőtté és kezdtek el vadászni. A homo sapiens a kifinomultabb kultúrája és a magasabb szintű csoportos együttműködése ellenére is csak akkor került fölénybe, amikor a jégkorszakok miatt a körülmények megváltoztak. Mivel őseink bőre fekete volt, az afrikaihoz képest kevesebb napsütés miatt nem termelt elég D-vitamint és gyakori volt akkoriban a súlyos angolkór. Több évezrednyi evolúcióra volt szükség bőrünk kivilágosodásához, eljutni addig, hogy Észak-Európában vörös és szőke, egészen világos bőrű emberek váltak jellemzővé.

Mezőgazdaság: kiűzetés a paradicsomból

A Vörös-tengeren átkelt őseink számára Ázsia egyes vidékei, gazdag vadállományukkal valóságos paradicsomot jelentettek. Napjaink sztártörténésze, Harari is leírja azt a folyamatot, ahogyan „kiűztük magunkat” ebből a paradicsomból a mezőgazdaság révén. A mezőgazdaság elterjedésének két fő előnye volt, a letelepedés egy adott helyen és hogy jóval nagyobb létszámú csoportokat tett lehetővé. Az árát is megfizettük: az emberek egyoldalúan, kevésbé egészségesen táplálkoztak, fertőzéseket kaptak el, emiatt az átlagos élettartamuk egy kicsit csökkent is. (A paleo diéta egészségességében tehát valóban van valami, csakhogy több milliárd ember számára nem járható út hosszabb távon, túl nagy az ökológiai lábnyoma.) A Bibliában és máshol leírt mítoszoknak legtöbbször van valamilyen tudományos alapja is, így például az „özönvíz” akkor történt, amikor úgy 7600 éve a Boszporusznál hirtelen beömlött a Földközi tenger a mai Fekete-tenger, akkoriban földművelő kultúrák által lakott medencéjébe.

Kultúrák nagyon ritkán tudták kiszorítani egymást

Aki a fentiek politikai vonatkozásait keresi, netán „migrációpárti” érveket, azok számára fontos lehet, hogy egy kultúra kiszorítása a másik által nem túl gyakran történik meg és mindig hosszú folyamat. Az látható, hogy a ma élő emberek mind valahonnan oda vándorolt törzsek leszármazottai, az emberek mozgása, népek vándorlása nem mondható kivételesnek. Egy fejletlenebb kultúra azonban sosem tudott még teljesen kiszorítani élőhelyéről egy nálánál fejlettebbet. Így például a mongolok hiába foglalták el Kínát, mégis ők asszimilálódtak, a Rómát elfoglaló germánok sem tették Rómát germánná, hanem felvették a keresztény vallást, és az Oszmán-Birodalom sok évszázadnyi terjeszkedésének nyoma a mi kontinensünkön csupán a kontinensünk határán fekvő város Isztambul, valamint kisebb muzulmán vallású területek a Balkánon. (Viszont a keresztesháborúk éppígy nem voltak képesek elterjeszteni a kereszténységet máshol.)

Az amerikai kontinens hátrányban volt

Az amerikai kontinens elég szűk kelet-nyugati irányban, különösen Közép- és Dél-Amerikában. Emiatt az állat- és növényfajok jobban ki voltak téve az éghajlati változásoknak mint Ázsiában, a nagy kultúrák (mint a maja, azték vagy inka) is könnyebben összeomlottak emiatt, nagy szárazságok idején nem volt könnyű az embereknek elköltözni és hasonló klímájú területet találni. Az indiánok nagy részének kipusztulása azonban jórészt az európaiak által behurcolt fertőző betegségeknek tudható be, ugyanis az állatokat háziasító Eurázsiában jobban elterjedtek a különféle kórokozók, viszont a lakosság egy idő után ezekkel szemben jórészt ellenállóvá vált.

A lakóhely sokkal meghatározóbb hatású az ott élő emberek kultúrájára mint a származás

Az evolúció egyrészt genetikai, másrészt kulturális értelemben is zajlik és az adott lakóhely természeti körülményeihez idomulnak az ott élő emberek képességei, szokásai az évszázadok során. Az USA például egész más Európához képest, például a természeti környezet általában mostohább, viszont nagy síkságok jellemzik és ásványkincsekben is gazdagabb, ezzel szemben sem a tengerpartjai sem szárazföldi területei nem olyan tagoltak mint Európáé. Emiatt ott élők kulturális szokásai sokban eltérnek az európaiaktól (illetve az itt élő számos kisebb-nagyobb nemzet kultúrájától), annak ellenére is, hogy az embereket pár száz évre visszamenően nagyrészt közös ősökre lehet visszavezetni. A mai magyar kultúra kialakulásában is a Kárpát-medence sajátos viszonyai és a szomszédos népek kulturális hatásai jóval nagyobb szerepet játszottak mint bármi más.

A származás kutatásából könnyűszerrel hibás következtetéseket vonhatunk le

Ha önkényes kijelöljük egy nép „származását” az emberi történelem egy adott pontjához, azzal hibát követünk el. Ilyen erővel azt is mondhatnánk, hogy mindannyian nagy vadászok leszármazottai vagyunk (Harari), ami lényegében igaz is, azonban ez a mai életmódunkban több hátrányt jelent mint előnyt. A genetikai elemzések, pl. ún. haplocsoportok kutatása is csak azt mutatja, hogy az egyik népben egyfajta haplocsoport gyakoribb, relatív többségben van másokhoz képest, ez alapján az igen kevert népeket besorolni egyfajta csoportba eléggé merész következtetés. Másrészt az is jól látható, hogy az egymás szomszédságában élő népek genetikai összetétele általában igen hasonló, már ha ennek van bármi gyakorlati jelentősége. A mi valódi rokonaink ezt figyelembe véve leginkább szlovákok, osztrákok, csehek stb. (Egyébként kulturális jellemzőket vizsgálva is hasonló eredményt kapnánk.)

A kultúrák mind folyamatosan változnak, a kulturális örökség is sokrétű, mindegyik réteg csak egy szál ebben a történetben. Genetikailag a származást vizsgálni könnyen náci vagy indiai típusú kasztrendszerhez vezet, a személyre szabott (nem anonim) genetikai vizsgálatokat leginkább csak egészségügyi célok indokolhatják. 

A Biblia és az egyes mítoszok szó szerinti értelmezése ugyancsak félrevezető, ezek a történetek szimbolikus értendőek, mivel spirituális céllal íródtak, lelkünk ápolására és épülésére.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr815234052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

megamovieboy · http://europeanphalanx.blog.hu/ 2019.10.19. 18:03:34

Azért annyiban mégis számít az eredet, hogy valamiért a finnugor-magyar uráli őshazás kamut nyomatják a globalisták és az antimagyarok, miközben se magyart, se finnt nem találtak eleddig halászni-vadászni az Urálban és az ugorokat sem ugoroknak hívták eredetileg.
A történészi kutatásban igenis számítanak a gének, pár éve bizonyosodott be a honfoglaló magyarok és a keleti hunok genetikai kapcsolata a genetikai elemzésnek köszönhetően. És amúgy az afrikai eredet is így derült ki.
Az elnyomás nem genetikai, hanem kulturális okokból történik, lásd az iszlám vallást, vagy a kommunizmus!