Ideo-logikák

Ideo-logikák

Szükségből erényt kovácsolhat Európa

2022. július 21. - Tamáspatrik

Európa többé már nem egy energiában gazdag kontinens, mivel az első számú energia- és nyersanyagforrása bizonytalanná vált. Amit eddig természetesnek vettünk, mint hogy errefelé nincsenek sem járványok, sem háborúk, emellett dúskálunk az energiában, ez most mind megkérdőjeleződött. A legnagyobb problémánk ezeken túlmenően mindenképpen a klímaváltozás lehet, és egyre kevésbé érvényesül az, amihez évszázadok során hozzászoktunk, így valószínűleg már nem a Golf-áramlat kiegyenlítő hatása lesz a meghatározó, hanem szélsőségesebb és jóval szárazabb klímára számíthat a kontinensünk nagy része. Pár évvel ezelőtt már jelezték a klímamodellek azt, hogy például Magyarország a hőhullámok kialakulása szempontjából különösen veszélyeztetett terület lesz a következő évtizedekben.

Mindennek ellenére én azt vallom, hogy tespedés az, ami nem lesz fenntartható, nem pedig a fejlődés. Fejlődés mindig is létezett az emberiség történetében, bár jóval lassabb tempóval mint az utolsó évszázadokban, és időnként komoly visszaesésekkel. Amelyik civilizáció megállt a fejlődésben ott rendre elkezdődött a hanyatlás. Egy dolog van, amiben biztosak lehetünk az a változás, és a jelenleginél több aktivitást fog követelni az alkalmazkodás az elkényelmesedett európai polgárok számára. (Megjegyzem, hogy a bevándorlók számára sem lesz már többé Európa az a fajta paradicsom, amilyennek még nemrég látszott.)

A szükségből úgy lehet erényt csinálni, ha egy jóval energia- és anyagtakarékosabb működésre áll át az egész kontinensünk, ami hosszabb távon a klímavédelmet is elősegítheti, igaz persze hogy e téren Kelet-Ázsia és Észak-Amerika gazdaságai jóval meghatározóbb szereppel bírnak. Szükségszerűnek látszik kontinensünk számára, hogy szakítsunk azzal az energiapazarló amerikai életmóddal, amelyre jellemző a használati tárgyak gyakori lecserélése, személygépkocsival valamint repülővel megtett sok ezer kilométer, vegyi anyagok kiterjedt használata vagy a marhahúsevés. (Az, hogy az USA-ban a karbon lábnyom kétszerese az európainak egy más kérdés, nyilván ők később fognak ráébredni a problémák súlyosságára.)

Nagyon fontos, hogy egy közelgő gazdasági válság előtt nem szabad lebeszélni senkit a fogyasztásról, ugyanis a még nagyobb takarékosság munkahelyeket szüntethet meg és mélyítheti a válságot. (A gazdaságnak létezik egy saját természetes ciklusa is, egy-két évtizedenként mindig jönnek a menetrendszerű válságok, bár ezek mélysége eléggé különböző.) A válság viszont nagyon jó alkalom arra, hogy a gazdaság szerkezete megváltozzon, a kevésbé anyag- és energiaigényes tevékenységek irányában. Az ipari termelés valamennyire csökkenhet (bár ennek jelentős része export lehet más kontinensekre), viszont növekedhet a szolgáltató szektor és a kevésbé szállításigényes ágazatok.

A szárazabb éghajlat miatt valószínűleg kevesebb élelmiszert tudunk majd megtermelni mint eddig, csökkenhet a hús- és tejfogyasztás, viszont előtérbe kerülhetnek szárazságtűrő növények és a rövidebb tenyészidejűek, amelyek kevesebb vizet igényelnek. (A kukorica rovására növekedhet például a borsó vagy köles aránya, emiatt is változhat az ételeink összetétele.)

Azt is tudni kell, hogy az energiaszegény országokban gyakori, hogy a lakóépületek nagy részét alig fűtik, jellemzően Japánban vagy Dél-Amerika mérsékelt éghajlatú országaiban, bár igaz, hogy náluk a tenger közelsége miatt a nagyon hideg téli időjárás is ritka. Várható például, hogy a fa is nagy érték lesz nemsokára, főleg ha a fával való fűtés gyakoribb lesz és a kevesebb csapadék miatt a növényzet fejlődése is lelassul, sőt Dél-Európa egy része elsivatagosodhat. Ezt felismerve úgy lehetünk „jó fiúk” a saját szemünkben, ha hirtelen elkezd mindenki karbon lábnyomokat számolni és takarékoskodni az energiával valamint az egyre drágább nyersanyagokkal. Példaként a megdráguló papírral való takarékosság egyik módja az lehet, ha minél kevesebb dokumentumot nyomtatunk ki, csak tényleg azt amire valóban szükség van, két oldalra és szürkés árnyalatú, vékonyabb, újrafelhasznált lapokra. A betonozás és térkövezés ellenében teret nyerhet a parkosítás és a vizet megkötő természetes növényzet meghagyása.

Mindezt egy borzasztó nagy idealizmus mondatja velem, mert a törvényeket általában a jómódú emberek hozzák, kevés empátiával az átlagos vagy az alatti életszínvonalon élőkre. Emiatt nem ösztönzik a kisméretű autók használatát (például súly szerinti kemény progresszív adóztatásával), és emiatt nem fejlesztik rendesen Európa nagy részén a tömegközlekedést sem. Ehelyett mindenki mutogat másokra, hogy ő csak a szennyezés egy kis részét adja, és előbb csökkentsen más. Ez a helyzet megváltozhat persze, például ha a műanyagok megdrágulnak, az takarékosságra ösztönözhet, ami miatt a műanyagterhelés is csökkeni fog és javul az újrahasznosítás aránya. Tehát a piaci viszonyok változása is segítheti az életmódváltozást, bár ez önmagában aligha lesz elég.

Az arisztokrácia és az elitek fogyasztási szokásai azok, amik nehezebben változtathatók, pedig fontos lenne, mert őket próbálja utánozni vagy mondhatni majmolja a nagy többség. Lényeges változást úgy tudnék elképzelni, ha mondjuk a brit uralkodóház elkötelezné magát, hogy éveken keresztül felezni fogja a karbon lábnyomát, például mindenhova egy autóval és telekocsival utaznak, kevesebb repült kilométerrel évente, akár Windsor egy részének átadásával más célokra. Az arisztokrácia mindig lassan mozdul, nehezen fogad el új gondolatokat, az úgynevezett celebek (vagy hírességek) esetében pedig az a fő gond, hogy azzal mutatják ki a sikerességüket, hogy mennyi pénzt képesek elszórni. Léteztek már aszketikus életmódot folytató arisztokráciák a világtörténelemben (bár nem túl gyakran), és ha ez divat egyszer elterjedne Európában, az nagyon sokat tudna segíteni a környezetvédelem helyzetén.

Különféle forgatókönyvek léteznek a közeljövőre vonatkozóan: az egyik szerint a nacionalizmusok felerősödése várható és folytonos háborúk (nem csak Kelet-Európában, hanem például a Balkánon is), a dél teljesen eltávolodhat északtól. Ilyen esetben a kormányok minden erejét lekötné, hogy úrrá legyenek a helyzeten és megakadályozzák a harcok, zavargások továbbterjedését. Másfajta forgatókönyv szerint a globális kapitalizmus győz a háborúskodással szemben (a kereskedelmi érdekek felülírják az ellentéteket), bár ha túlnyeri magát, akkor is  folytatódhat az energiapazarlás a régi módon. A harmadik lehetőség egy nagyon erőteljes és proaktív alkalmazkodási folyamat, a lakóépületeink, az élelmiszertermelésünk és az életmódunk teljes átalakításával. Nyilván ezek közül mindhárom tendencia érvényesülni fog egymás mellett egy időben, évtizedek alatt mutatkozhat meg, hogy melyik lesz a domináns, melyik irányba fogunk haladni, és hogy egyáltalán a kontinensünk egysége megmarad (esetleg javulhat is) vagy pedig teljesen széthullik.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr217888233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2022.07.23. 10:58:24

A környezetvédelem a gazdag országok luxusa. Európa pedig szegény lesz, és egyre szegényebb. Márpedig az európai táradalom arra van berendezkedve, hogy az átlagpolgár sokszorosát keresi annak amit bárki más a világon ugyanazért a melóért. Kezdve Pl. azzal, hogy a polgárok nagy része nem a saját lakásában lakik, csak bérel. Na most, ha tömegek veszítik el az állásukat és nullázódik le a megtakarításuk, sok-sok hajléktalan lesz. Előtte viszont szép nagy tüntetések, forradalmak.
Ez a térség pedig felértékelődik. Egyrészt, mert az istenadta nép errefelé hozzászokott, hogy egekig ér a szar. Másrészt azért, mert itt mi már kipróbáltunk pár olyat amit nyugaton még nem, így nálunk a szélsőbal nem építhet koncentrációs táborokat - legalábbis a honpolgárok nem fogják demokratikus úton hozzásegíteni őket ehhez. A nyugati polgár viszont a szocializmusból csak a Balatont látta.

bordon 2022.07.24. 06:24:30

Távol-Keleten élek, itt nincs fűtés a lakásokban. Amikor 10 fok van télen, akkor a lakásban is annyi. Nem vicces! Van elektromos radiátor, hősugárzó meg hasonló fűtéshez hasonló bohóckodásra, lakástűz okozására alkalmas eszközök.

Egészséges ember számára elviselhető, de komfortérzeted annyi, mint egy cigányputriban vagy hétvégi házban télen.
Japánban azért északon kurva kemény telek vannak, Hokkaidóra gondolok, ott viszont van kiépített fűtés. De legdélebbi japán városokban se vicces a fűtés nélküli lakásokban 5-10 fokban dideregni télen.

Déli országokban kétrétegű ablak sincs. Aztán emiatt beltérben azonnal olyan hőmérséklet lesz, amilyen kint van. Télen járatod az elektromos fűtést, amivel az egyrétegű ablak és a szigeteletlen falak miatt az utcár fűtöd, nyáron tolod a klímának az áramot, de az a hűvös is elszökik az egyrétegű ablak és a szigeteletlen falak miatt.

"A kukorica rovására növekedhet például a borsó vagy köles aránya, emiatt is változhat az ételeink összetétele." - Importálni fogják, ami nem terem meg. Narancsot és banánt is eszik a magyar ember, pedig viszonylag kevés terem belőle Magyarországon. A magyar ételek összetételére ezerszer nagyobb hatással vannak a gasztronómiai divatirányzatok, az emberek pénztárcája, meg az, hogy otthon egyre kevésbé főznek az emberek, viszont a magyar éttermekben alig van már szakács, mert kivándorolt Nyugara szinte mind. Szóval jönnek az egyszerűbben elkészíthető ételek, olasz tészták, saláták, senki nem fog töltöttkaposztával szórakozni.

bordon 2022.07.24. 06:32:36

@midnight coder: Szélbal van egész Kelet-Európában. Egészségügy, oktatás állami kézben, embereknek adnak megtámogatott hiteleket, minden életviszonyban benne van az állam keze, anyagilag, adminisztratív módon. Még az egyházak is államosítva lettek, az állam fizeti őket.
Lehet, hogy ez jó lesz az embereknek, de pont azért lesz jó, mert Kelet-Európa szélsőbalos.

Tamáspatrik 2022.07.24. 10:52:42

@bordon: Köszi a hsz.t, errefelé nagyon pátyolgatják az emberek nagy részét, nem tudom meddig lesz ez még tartható. Európa elkényelmesedett, most már muszáj lesz alkalmazkodnunk a változásokhoz.

Almandin 2022.07.24. 14:14:57

@bordon: Egyrétegű ablak Magyarországon se ritka. Nekem nem a szobán, de a bejárati ajtón és a fürdőszobában olyan van. Egyáltalán nem a kinti hőfok lesz tőle, hanem esetleg pár fokkal hűvösebb, mint egy jól szigetelt, kétrétegű ablak mellett. Ahol régebben éltem, ott is általában a bejárati ajtó, valamint az afölötti ablak (ha volt) egyrétegű üvegezésű. Ráadásul nem lépcsőházba nyíló ajtók voltak ezek, hanem nyitott folyosóra, vagy kertre közvetlenül nyílók.
Magyarországon egyre melegszik az éghajlat, az elmúlt két télen még igazán hideg se volt, ha van ilyen, csak pár napig tart. Simán ki lehet bírni egyrétegű ablakokkal is. Japánban állítólag valóban nagyon hideg van télen a lakásokban, az iskolákat se fűtik. Ahhoz képest az itteni egyrétegű ablak szinte Kánaán.

fkv.119 2022.08.08. 14:33:05

"Szükségszerűnek látszik kontinensünk számára, hogy szakítsunk azzal az energiapazarló amerikai életmóddal, amelyre jellemző a használati tárgyak gyakori lecserélése"

Nem mi kértük hogy semmit se tudjunk magunk olcsón megjavítani, és mindent a kukába kelljen dobnunk hogy vehessünk újat, drágán... Kötelezzék a gyártókat arra hogy a termékek javíthatók, alkatrészeik cserélhetők legyenek. Pl. melyik mobilba tudok új aksit venni, ha gémóver a régi? Ez nem rajtunk múlik, nem a mi életmódunk, nem mi választottuk, hanem ránk erőltették.

"A szárazabb éghajlat miatt valószínűleg kevesebb élelmiszert tudunk majd megtermelni mint eddig"

Akkor nem kéne azt a keveset is több részre osztani, csalogatni ide a migránsokat, hogy gyertek, egyétek el előlünk a mi kajánkat is! A határ az határ, a határőr meg azért van hogy lőjön arra aki ezt nem képes felfogni, ezzel megértetve vele is, az ő nyelvén. Akik nem képesek otthon gumit húzni a f.szukra, úgy gyártanak futószalagon purdékat, hogy nem tudják eltartani a sivatagban, azoknak a hiábaszületett kölkeit vigye el az éhhalál, ne előlünk egyék el a kaját! Nekünk itt nem letolt gatyával pucsítva kell várni őket, hanem a fejük mellett fütyülő golyókkal visszakergetni őket oda ahonnan jöttek. Menjenek máshova, a lényeg hogy ide ne! De még a saját fajtája, a gazdag arab se fogadja be az ilyeneket, a mindenkitől folyton együttérzést váró zsidók meg pláne. Ha nekik se kell, nekünk miért kéne? Akkor marad a természetes szelekdió, aki hiába lett legyártva, az így járt.

"a megdráguló papírral való takarékosság egyik módja az lehet, ha minél kevesebb dokumentumot nyomtatunk ki"

Ki az aki még a 21. században bármit is kinyomtat? Van még ilyen? Leszámítva a sok reklámújságot, de azok meg majd leszoknak róla, ha kapnak egy ilyen 7x-es papírrezsi növelést.

"Emiatt nem ösztönzik a kisméretű autók használatát"

Épp most ösztönzik, a 700-as (és ki tudja meddig emelkedő) benzin a legjobb BKV reklám. Az elektromos autóknak meg a rezsinövelés...

"Ehelyett mindenki mutogat másokra, hogy ő csak a szennyezés egy kis részét adja, és előbb csökkentsen más."

Így van, és sose működött olyan megoldás, hogy mindenki önbelátóan csökkentse a saját jólétét, hogy másnak is jusson. Csak a kényszer működik! Amit nem akarunk hogy használjanak, annak meg kell emelni az árát. Egyből eljön mindenkinél a megvilágosodás.

Bűntetni kéne az eldobható gagyi termékek gyártását. Azok szennyezik legjobban a Földet. A sok aliexpresses szirszar. Occó, kici, öccá, kínai.

"a brit uralkodóház elkötelezné magát, hogy éveken keresztül felezni fogja a karbon lábnyomát, például mindenhova egy autóval és telekocsival utaznak"

Nálunk is szolgálati autó helyett buszbérletet kéne osztogatni a parlamenti elvtársaknak. Még a végén rájönnének hogy ha már van klíma a buszokban, azt be is kéne kapcsoltatni a sofőrökkel. Ahol meg nincs (3-as metró, ugye), oda sürgősen be kell szereltetni.

"Másfajta forgatókönyv szerint a globális kapitalizmus győz a háborúskodással szemben (a kereskedelmi érdekek felülírják az ellentéteket)"

Biztos nem, ugyanis akik kimaradnak belőle, azokat hol érdekli hogy mások nyugodtan csencselhessenek. Pl. lakáspiac. Akik (a lakosság 99%-a) esélytelenül nézik a növekvő lakásárakat, azokat hol fogja érdekelni hogy akinek jutott, annak miből lesz rá rezsije, mennyi adót kell rá fizetnie, stb.
süti beállítások módosítása