Ideo-logikák

Ideo-logikák

Szükséges vagy káros jelenség a közéleti pletykálkodás?

2022. szeptember 18. - Tamáspatrik

A pletyka félinformációkon alapuló közlés, az illető ilyenkor többet mond annál, mint amit valójában tud. Jellemző az ilyen közlésre az erős negatív érzelmi töltet, a túlzások és a mások problémáival való foglalkozás. Habár nagyon alkalmas a közösség negatív meghatározására („mi nem vagyunk olyanok, mint ők”), az nem mondható el róla mégsem, hogy valóban erősítené a közösségi összetartást.

A pletyka társadalmi szerepe jól ismert: kisközösségekben nagyon fontos volt, hogy kinek milyen a híre, a hölgyek számára különösképpen. Emiatt gyűjtötték és keringették folyamatosan az információt, beleértve azokat a feltételezéseket is, amikor valakiről a közösségből való kilógás (azaz az írott és íratlan szabályok valamilyen megsértése) volt feltételezhető. Ha valakiről nem beszéltek, akkor az illető többé-kevésbé rendben volt. Ezt a fajta viselkedésmintát, programozottságot hajlamos használni a ma embere akkor is, amikor már egészen más fajta közösségekben tölti idejének nagy részét elődeihez képest.

A virtuális terekben történt információ zuhatagból gyakran leegyszerűsítő következtetéseket vonunk le például azzal kapcsolatban, hogy valójában mi is történt Németországban a Winnetou könyvekkel, és mi a vita alapja. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos információk nagy része is téves, pontatlan vagy túlzó, sőt gyakran még a nagy hírcsatornák is terjesztik ezeket, például teljesen hibás számokat közöltek arról, hogy az ukrán termőföld hány százaléka van külföldi tulajdonban. A túlzó számokat és hibás információkat a legtöbb esetben nem korrigálja senki, benne maradnak a köztudatban.

A munkahelyekre egyáltalán nem való a politizálás, mert zavaró tényező a munkakapcsolatban, bár az is igaz, hogy a teljes politikamentesség kívánalma életszerűtlen lenne. A pletyka a munkahelyeken és egyéb közösségekben is az érzelmi töltete miatt fontos metakommunikációs üzeneteket tartalmazhat és egyfajta feszültségmentesítő szelep jelleget is ölthet, a metakommunikációs üzenete olykor segítheti is az emberek között a kommunikáció fenntartását.

A pletykálkodás kiszűrése amiatt is nehéz, mert különféle feltételezések mindig is lesznek. Gondot jelent viszont, ha a találgatások túlsúlyba kerülnek a valós, megalapozott információhoz képest. A dolog akkor korrekt, ha az információhoz hozzáteszem, hogy adott esetben csak pletykáról van szó. Manapság elég sajnálatos módon bocsánatos bűnnek tartjuk, ha az ember szavának nincs súlya, mert nem néz utána alaposan az információforrásnak, vagy felületesen értelmez egy adott hírt. Valójában mindig jelezni kellene, ha manipulatív céllal létrehozott árhírrel találkozunk amellett, hogy a dezinformáció erőteljes szankcionálására is szükség van.

A különféle közösségi portálokon gyakori eset a „jól értesültek összekacsintása” egymással, ami sajnálatos módon egyre csak fokozza a zűrzavart a fejekben. A politizálás látszólag egy tét nélküli játék, de valójában egyáltalán nem az a hosszabb távú hatásokat tekintve. Amellett, hogy egy közösségi portál megpróbálhat ugyan a régi kisközösségek pótlékaként funkcionálni, de ez teljesen hiábavaló próbálkozás lesz, destruktív vélemény buborékok jöhetnek csak létre.

Alapszabály szerint lehetőleg ne pletykáljunk, hanem információközlésre törekedjünk. Ha valamivel kapcsolatban csak sejtéseink vannak, esetleg érdemes megkérdezni másokat, hogy ők mit gondolnak. A legtöbb eseménnyel kapcsolatban, főleg a történések utána első néhány napban nagyon nehéz világos képet alkotni, vélemények óvatos megfogalmazása ilyenkor rendben van, a határozott kinyilatkoztatás viszont majdnem mindig hibás. Vannak különféle „megmondó emberek” a virtuális térben és a kisebb közösségekben is, akik nem veszik észre, amikor a fagyos hallgatás (vagy adott esetben az irreális reakciók) azt kellene, hogy jelezze a számukra, hogy valahol nagyon elszálltak a valóság talajáról és jobban át kellene gondolniuk, amit mondanak.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr6617934335

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

belekotty 2022.09.19. 12:11:50

Klassz poszt. Elolvastam az ukrán földekről szóló cikket. És a sok illibsi bekajálta a kamut, hogy az USA felvásárolta a földeket.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · matyimentes.blog.hu 2022.09.20. 07:04:37

@belekotty: Szasz kotty! És gondolod a narancshorda ebből bármit is megért?

MEDVE1978 2022.09.21. 10:39:53

Az internet kora hozta el a "magánvélemények", "véleménybuborékok", "alternatív valóságok" erősödését. Ez egy nagyon érdekes jelenség az emberi történelemben, hogy a véleményekre, vélemények sokszínűségére hogyan hat a technológiai fejlődés, a használt média stb.

Például az, hogy a könyvnyomtatás elterjedése hogyan befolyásolta a reformációt, hiszen döntően megváltozott a helyzet. Korábban papok és szerzetesek másolták a Bibliát, így az írás értelmezése, megértése és a nép felé tolmácsolása kizárólag az ő feladatuk volt. Csak a nagyon gazdagoknak lehetett esetleg Bibliája, ami megváltozott a reformáció után. Mind Bibliából, mind más kiadványokból sokkal több születhetett és sokkal gyorsabban jutott el a közönséghez. Így amikor Luther azt mondta, hogy a katolikus egyház ellentmond a Bibliában leírt elveknek, az írástudók ezt már ellenőrizhették.

De lehet gondolni akár a XX. századra is, a propaganda hatásaira a háborúkban, a nyomtatott, hang és vizuális sajtóra. A XX. században az elejétől kezdve a nagyhatalmak saját céljaikra használták a különböző médiákat, az egyenirányba kapcsolt propaganda állandó volt. Már az első világháborúban is, de a nácik és később a hidegháborúban mindenki a tökélyre vitte ezt. A briteknél egészen a 80-as évekig a királyi család tabu volt, a sajtóban egyfajta megegyezés volt, hogy dehonesztáló dolgokat nem hoznak le róluk. A megjelenő bulvárlapok változtattak ezen és ledöntötték ezt a tabut is, mondjuk Diana hercegnő halálát is okozva ezzel.

Az internet abszolút bázisdemokráciaként működött és részben működik még ma is. Annak ellenére, hogy a nagy, monopóliummá váló szolgáltatók már erősen próbálják mederbe terelni és cenzúránzni. Azzal a céllal, hogy az ő valóságértelmezésüket tükrözze. A különböző vélemények pedig ma már a mindenféle tényeket extrém eltérő súllyal veszik figyelembe és teljesen eltérően magyarázzák. Bár sokszor van egy alapvető, tudományos megalapozottságú magyarázat a dolgokra, nem feltétlenül kerül elő vagy kap prioritást.

Az is kérdés, hogy ez így rossz-e és az információk egy mainstreambe terelésével jobb eredményt lehet-e elérni, így cenzúrázva a rossznak minősített véleményeket. Ez egy nagyon csúszós lejtő, hiszen ez a szólásszabadság korlátozása, amellyel vissza is élnek rendesen.

Egy jelenleg is tipikus példát mondok: a franchise-ok nagyon fontossá lettek a modern szórakoztatóiparban a XX. század vége felé, a filmipart a XXI. században a korábbiaknál modernebb formában hódították meg. A franchise-ok alapvető tulajdonsága, hogy egy hosszú időn átívelő történetet mesélnek el, a legtöbbször önállóan is értelmezhető epizódokkal. A legtöbb ilyen franchise legendás karakterek köré (James Bond, Ethan Hunt, Jason Bourne stb.) épül. Ahhoz, hogy a közönség megszeresse ezeket a karaktereket, megfelelő image-t kell köréjük építeni és karakterívet kell kidolgozni. A baj ott jön elő, amikor rövid távú érdekek mentén az addig felépített karaktereket / világot negligálja a következő film készítője, olyan változtatásokat tesz bele, amelyek nem hatnak szervesnek, logikusnak. Hogy ne egy túlságosan vitatottat húzzak elő, ott van a Trónok harca utolsó szezonja, ami általánosan elismerten a legrosszabb, hiszen az alapanyagot nem a könyv írója írta, hanem a TV sorozat forgatókönyvírói próbálták kitalálni saját fejből. Ők ígyekeztek a közönség elvárásaira / sablonokra támaszkodni, de ez azt eredményezte, hogy egy sablonos kliséhalmazt gyártottak le, olyan karakterekkel, akik nem logikusan, a karakterívük mentén cselekedtek.
De vannak vitatottabb történetek is, amikor a túlzott üzleti megfontolás (pénzhajhászat) vagy ideológiai megfontolások miatt változtatnak az eredeti íven, irányvonalon. Ezeket természetesen a franchise rajongói rosszul fogadják és ilyen esetekben lázadnak, az új médián, az interneten hangot adva ennek, leszavazva az adott filmeket. Korábban a stúdió és a film producere általában megvette a kritikusokat, akik aztán jó recenziókat írtak az újságokba és így sokan elmentek megnézni a filmet, legfeljebb szájhagyománnyal terjedt később, hogy az adott film rossz, senki ne nézze meg. Ma hasonló dolog történik azzal a különbséggel, hogy a rajongók azonnal tiltakoznak a szeretett történetük meggyalázása miatt. Ennek egyik módja, hogy leszavaznak filmeket, amelyeket nem szeretnek, ezzel is kifejezve a problémájukat. A média viszonylag hamar rájött, hogy ez a fajta bázisdemokrácia az interneten kárt okoz neki, ezért elkezdett cenzúrázni. A rotten tomatoes és imdb oldalakon ma már többnyire "súlyozott" átlagokat számolnak, aminek a lényege, hogy a megosztó filmeknél kisebb arányban veszik figyelembe a negatív szavazatokat, szavazatok tömegét törölik gyűlöletkampányra hivatkozva stb. A kritikusok többsége a stúdióktól függ továbbra is, tehát ők "meg vannak véve", ugyanakkor a nézőt nem nagyon lehet becsapni.
Folyt köv

MEDVE1978 2022.09.21. 10:54:08

Folytatás.
Az interneten ugyanúgy megjelennek a nagy cégek, amelyek profitérdekekből cselekednek és próbálják elfolytani a dolgokat, amelyek ezek korlátozására mutatnak. Szerintem ez rossz, mert az emberek jogait, szólásszabadságát csorbítja. Én amellett vagyok, hogy az interneten nagy szólásszabadságot kell hagyni, azzal a kiegészítéssel, hogy azt pedig támogatni kell, hogy megjelenjenek a tudományosan alátámasztott információk, ha úgy tetszik tények és azok mainstream elfogadott interpretációi. Egy rövid COVID-os példa: ha tehát a tapasztalat azt mutatja, hogy a COVID esetében a Pfizerrel átoltott Izraelben X% volt a halálozás, a többnyire átoltatlan Indiában pedig 2X, akkor ezeket az adatokat be kell mutatni. Ettől még lehet bárki oltásellenes és gondolhatja, leírhatja azt, hogy az izraeli éghajlat okozta a különbséget vagy Jahve, tök mindegy. De a tényeket prezentálja a kormány, a magukat komolynak gondoló portálok stb. Egy értelmes ember ezek között tud tájékozódni.

Ha ezt a jogot elvitatjuk az emberektől, akkor abból indulunk ki, hogy nem képesek maguktól dönteni kérdésekben, tök hülyék, buták, ergo gyerekekként kell kezelni őket, meg kell rágni az információt, amit kapnak. A probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy a szűrő, a cenzor rögtön az egyetlen igazság letéteményesévé válhat és visszaélhet ezzel a hatalmával (vissza is fog élni, a tapasztalat ezt mutatja). Jó példa erre mondjuk a Twitter és a youtube. A Twitteren moderátorgárdája, a működtetők erősen woke meggyőződésű emberek, eszerint engedik a beszélgetéseket. A youtube algoritmusa pedig úgy válogat, hogy a nagyon kényelmetlen videókat szépen kiszűri. Persze ez a rendszer a másik oldalról is kihasználható, használhatja Trump egy rakat kitalációval (pl: hogy elcsalták a választásokat) és kihasználhatják az oroszok is mondjuk a különböző propagandacsatornáival (Ahogy az USA is használja egyébként a saját propagandacsatornáival).
Mégis, az én értelmezésemben a sajtó- és véleményszabadságnak fontosabbnak kell lennie, mint az üzleti szereplők, politikusok, celebek stb. profithoz, jó hírnévhez stb. fűződő érdekeinek.

Billy Hill 2022.10.14. 22:07:01

"A pletyka a munkahelyeken és egyéb közösségekben is az érzelmi töltete miatt fontos metakommunikációs üzeneteket tartalmazhat, és egyfajta feszültségmentesítő szelep jelleget is ölthet, a metakommunikációs üzenete olykor segítheti is az emberek között a kommunikáció fenntartását."

Ez oké, de mégis állatira idegesítő, hogy minden cégnél van legalább egy Mancika (általában a könyvelésen vagy a háer oszályon), aki nem bírja tartani a száját, és minden bennfentes dolgot azonnal kéjesen el kell kotyognia valakinek. Vezetői meeting-en el van mondva, hogy x vagy y infóról tudjunk, de még ne közöljük a beosztottakkal, aztán a saját embereim még aznap megosztják velem, hogy mi jót hallottak a folyosón / dohányzóban / vizesballon mellett... :-)
süti beállítások módosítása