Ideo-logikák

Ideo-logikák

Sok kérdést vet fel az árrögzítés

2022. november 12. - Tamáspatrik

A burgonya piaci árát jelentősen befolyásolja a szezonalitás és a minőség, nem olyan sztenderd termékről mint például a 2,8%-os zsírtartalmú tej. A tárolási költsége a bekövetkező minőségromlás miatt is jelentős lehet, az apró szeműek hámozásakor sokkal nagyobb a veszteség mint a nagyobb szeműnél, ezen kívül a gumók nem is mindig egészségesek. (Tapasztalatból tudjuk általában azt is, hogy ősszel melyik beszerzési forrásból érdemes megvenni pár zsákkal olyan minőséget, ami a következő év közepéig is eláll. Ilyenkor a minőség fontosabb lehet, mint a beszerzési ár.) Ezeket figyelembe véve, sem biztos, hogy az őszi ár rögzítése jó döntés volt.

Az árrögzítés lehet egy fontos intézkedés, mert sokaknak segítséget nyújthat, akik szerényebb anyagi lehetőséget között élnek. Nekem az a tapasztalatom a cukor és az étolaj esetében, hogy a rögzített árú termékeket majdnem mindig felvásárolták előlem, így például előfordult, hogy a harmadik üzletben is csak porcukrot tudtam venni kristálycukor helyett. A nagyon alacsony árú termékeket felvásárolják az élelmesebbek, akik jobban ráérnek vásárolgatni vagy pedig jobban informáltak (tudják, hogy mikor fogják az adott terméket a polcokra kirakni), és vagy felhalmozzák, vagy feltehetőleg továbbértékesítik másoknak. Biztos vagyok benne, hogy már létezik ezeknek a termékeknek egy másodlagos, fekete piaca is.

Az árrögzített burgonya nagy eséllyel gyengébb minőségű lesz és hamarabb elfogy, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a megfelelő minőséget képtelenség folyamatosan készleten tartani, az emberek „viszik mint a cukrot”. Alacsonyan rögzített árak azt is sugallhatják, hogy a jövőben nem lesz, érdemes tehát jól betárolni.

Az ellenőrzés is kritikus pont: Fizikailag lehetetlen több ezer üzletet ellenőrizni, hogy valóban van-e náluk készleten és tényleg azon az áron adják-e, amit meghatároztak. Az ellenőrzés ilyen esetekben valószínűleg szelektív lesz és a pénzbüntetésekről részben politikai szempontok, esetleg személyes összeköttetések alapján fognak dönteni. Egyfajta ellen taktika lehet az üzletek számára, ami az olaj és liszt esetében is elfordul, hogy más, magasabb vagy kissé eltérő minőségű terméket kínálnak, igen magas piaci árakon. Így például egy üzlet mondhatja azt, hogy nála sosem volt még mondjuk holland sárga krumpli, és mivel még nem árazták be, az új ára miért ne lehetne többszöröse a hatóságilag előírtnak.

A krumpli nagy részét importból szerezzük be, kérdéses, hogy ki fogja veszteséggel behozni illetve hogyan fogja tudni az állam ezt kikényszeríteni. Egyfajta megoldás lehet erre, ha az állam akár nyíltan, akár burkoltan maga fogja megvásárolni az import egy részét, biztosítva a hazai ellátást. Ugyanez érvényes lehet a tojás, olaj, tej vagy más termékek esetében is. Nem nagyon van olyan termékünk, amit a jelenlegi magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megfelelő mennyiségben képes a lakosság számára biztosítani.

Azt is tudjuk, hogy a kereskedők szétterítik a veszteségeket a többi árura (ha a kereslet ehhez megfelelő, és egy inflációs szint fölött nem biztos, hogy megfelelő lesz már). Az árrögzítés terhét tehát nagyrészt azok fogják viselni, akik nem nagyon vásárolnak a hatóságilag meghatározott, alapvetőnek nevezett élelmiszerek köréből, és nagyobb arányban fogyasztanak egyéb, többnyire feldogozott termékeket.

A hatóságilag megállapított áraknál felmerül a kérdés, hogy mért pont annyi, mihez rögzítették? A rögzítés számomra teljesen önkényes, a benzin is mért pont 480Ft, mért nincs valamilyen bázis, ami alapján racionálisan változik az ára? (Például lehetne az aktuális piaci árnak egy adott százaléka.) Ha kicsit belegondolunk mondhatjuk azt is, hogy mért várunk racionális döntéseket az állampolgároktól, ha a vezetők egyes döntései sem logikusak, hanem "azért mert azt mondtam" jellegűek, tehát kimondottan önkényesek? Az is felmerül az emberben, hogy az árrögzítések egyik célja esetleg az lehet, ami a benzin (vagy a bankrendszer) esetében is gyanítható, egy jövőbeni piacfoglalás előkészítése a kormányhoz közel álló cégek számára.

Az alapvetőnek mondott élelmiszerek egyébként nem kifejezetten egészségesek, pl. a bő olajban sütött burgonya nem az, a sok cukrot tartalmazó sütemények fogyasztása még kevésbé az (sőt létezik az ún. „chips-adó” is az ilyen jellegű élelmiszerekre, ami számomra egy ellentmondás). Népegészségügyi szempontból tehát nem biztos, hogy jól választották ki a termékek körét. (Az is igaz, hogy a zöldségek és gyümölcsök esetében még bonyolultabb lenne a helyzet.)

Szintén érdekes kérdés, hogy mikor lehet ezeket az árrögzítéseket feloldani, valójában ilyen pont nem nagyon látszik, éppúgy mint ahogyan a hitelmoratórium is mindig hosszabbításra kerül, mert az emberek már megszokták, a havi pénzköltésükbe beépült már (a közvetett módon) az állam részéről nyújtott támogatás. Nem nagyon látszik egy olyan pont, ahol ezeket a rögzített árakat feloldják, a módosításuk sokkal inkább valószínű. Azt is borítékolhatjuk, hogy további termékek is bekerülhetnek ebbe a körbe, mert az erős állam szeretné maga meghatározni, hogy mi mennyit ér nálunk, még nagyobb piaci zavarokat okozva. Vannak tapasztalatok olyan országokkal, ahol a rögzített árak rendszere nagyon elterjedt, a legszélsőségesebb példa erre Argentína (kettős valutarendszer, hiperinfláció), mi is ebbe az irányba haladunk.

Én nyilván elfogult vagyok, mert nem tartozom azok körébe, akiknek igenis fontos, hogy ne az éhezéssel kelljen nap mint nap szembenéznie. Számukra valóban egy megoldást jelent az árrögzítés, bár nem feltétlenül ez a legjobb megoldás, hiszen különféle szociális alapú támogatások is léteznek ilyen esetekre.

A sertéscomb, a csirkemell és a tojás árrögzítése olyan szempontból is kérdéses, hogy az energiaár robbanás és az éghajlatváltozás együttes hatásaként lehet, hogy rá leszünk kényszerítve az állati eredeti termékek fogyasztásának fokozatos csökkentésére. Ez most nagyon borzasztóan hangzik itt Európában, a magyar hagyományok alapján pedig még inkább, de az árrögzítés igencsak elfedi ezt a fajta problémát.

Az alapvető probléma viszont továbbra is az, amivel a szocializmusban is szembesültek az emberek, hogy ugyan hatósági árak voltak sok termékre (lásd 3,60-as kenyér), de jónak mondható minőségű nem mindig volt, vagy volt de csak „pult alól” lehetett kapni, vagy pedig többet kellett érte fizetni. Nem beszélve arról, hogy a veszteséges vállalatok az állam köldökzsinórján éltek, a jól működőek rovására.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr7717977188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MEDVE1978 2022.11.15. 09:24:37

Nem vet fel sok kérdést. Az árrögzítés a legszegényebb mondjuk 100.000 emberen segít talán csak, a kisnyugdíjasokon, akik csirkefarhátat vesznek és otthon nagy mértékben fogyasztják az árcsökkentett termékeket. A másik a kormány számára pozitív hatása a jelentős PR: "mi törődünk az emberekkel".
A benzinárstopnak addig volt érdemi hatása, amíg ki volt terjesztve a vállalatokra is, hiszen így a többi termék szállítási díjait is csökkentette a viszonylag olcsó benzin. Most már a lakosságnak adott 480 Ft tiszta PR.

Alapvetően ki kellene vezetni a rendszerből az élelmiszereknél az árcsökkentést, mert részben káros fogyasztói szokásokat is okoz. Az egyik ilyen a tej esete: a népesség egy jelentős része kevésbé zsíros tejet vett, ami adott körülmények között egészségesebb is (kevésbé hízlal). Az árcsökkentés viszont majdnem a teljes népességet átállította 2,8%-os tejre, mert az ember bement a boltba és azt látta, hogy a 1,5%-os tej a tavalyi mondjuk 180 Ft helyett 310 Ft, míg az árcsökkentett 2,8%-os 210 Ft.
Az már csak hab a tortán ugye, hogy a zsírosabb tejet használják a sajtkészítéshez, így a 2,8%-os tej keresletének jelentős megnövekedése oda vezetett, hogy a sajtkészítőknek kevesebb maradt és drágábban, ezért a sajtok drágultak meg még jobban.

Én nem hiszem egyébként, hogy ez a nagy láncokat földhöz csapná. Egyszerűen azért, mert a széles termékpaletta miatt optimalizálni tudják. Rengeteg alkalommal lesz most már olyan, hogy bemész mondjuk a boltba csirkemellért és kifogyva találod majd, mert többen akarták vinni, mint szokásos. Annyian meg úgyse fognak reklamálni. Tegnap voltam egy Sparban, a sertéscomb ki volt fogyva, senki se reklamált.

IdomitottFoka 2022.11.15. 15:08:51

@MEDVE1978: " káros fogyasztói szokásokat is okoz. Az egyik ilyen a tej esete: a népesség egy jelentős része kevésbé zsíros tejet vett, ami adott körülmények között egészségesebb is (kevésbé hízlal)."

Ha 3l tejet megiszol naponta, az 5g különbség max. Ettől még senki sem hízik el vagy fogy le...

Reactor 2022.11.23. 23:25:44

@MEDVE1978: Énszerintem meg nem kéne kivezetni az ármaximálást. Sőt, ezt már sokkal-sokkal hamarabb meg kellett volna lépni, nem pedig megvárni, amíg az árak jó magasra szöknek. Poroltóért se akkor kell szaladni, amikor már fél ház lángokban áll. Mindenesetre jobb későn, mint soha, nem igaz?

A benzinárstopnak máig van érdemi hatása. Többek közt ennek köszönhető, hogy a liszt kilója nincs 2000 forint fölött. Mert illúzióid azok ne legyenek: a boltok szépen áthárítanák a többletet a vásárlókra. Ha kivezetnéd az árcsökkentést, nagyjából az lenne, mint nyugaton: jóformán menet közben lopják ki egymás kocsijából az üzemanyagot, a boltokat meg felnyomják és kipakolják, mert enni azt kell. Arról nem is beszélek, a közszolgáltatások közül mennyi működne és mennyi ideig, ha az egekbe kúszna az üzemanyagár.
Ez mindenesetre elég soványka érv, hogy az emberek a zsíros tejet veszik, me' az olcsóbb. Na és? A zsír nem a Sátán műve, nem közellenség, ahogy a cukor se az, hiába ajvékol az édesítőszaros lobbi, hogy a szar vacak műanyagukat el tudják adni. Mértékkel egyik se káros, se a zsír, se a cukor. Mértéktelenül pedig MINDEN az - még a víz is, hiába az élet alapfeltétele.

Ha pedig a nagy láncokat nem csapja földhöz, hol itt a gond? Ha annyira kell nekik az extraprofit, emeljék mondjuk az alkohol árát, legalább kevesebb szétrohadt májú szeszkazánunk lesz.

IdomitottFoka 2022.11.24. 16:03:11

@Reactor: Elejétől a végéig faszság.
"A benzinárstopnak máig van érdemi hatása. Többek közt ennek köszönhető, hogy a liszt kilója nincs 2000 forint fölött. Mert illúzióid azok ne legyenek: a boltok szépen áthárítanák a többletet a vásárlókra."

A lisztnek külön ársapkája van, azért ennyi és nem annyi. MInden nem ársapkás dolog drágább többek között a benzin drágulása miatt is, tekintve h az ársapka csak a lakosságra vonatkozik 50l erejéig.

Reactor 2022.11.24. 16:15:15

@IdomitottFoka: Aha. Miért is? Te talán szeretsz tripla árat fizetni valamiért? Pénzfa nő a kertedben, nincsen aki leszakassza, csak úgy hervad rajta?
A liszt csak egy példa volt, írhattam volna bármi mást is...öblítőt, cipőpasztát, Herz-szalámit. Ha nincs benzinárstop, szerinted ezek mennyibe kerülnének?

MEDVE1978 2022.11.24. 22:41:32

@Reactor: A baj az, hogy nem látom az ármaximalizálás érdemi hatását. Ha csak a maximalizált termékeket veszed, akkor súlyosan alultáplált leszel, hiszen abban nincsen kenyér vagy gyümölcs.
A benzinről már írtam, hogy az augusztus óta nem vonatkozik az üzleti szférára, tehát az egyes termékek szállítását már piaci árú benzinnel tankolt kamionokkal oldják meg. A cégek pedig szétterítik az árstop okozta veszteséget a többi termékre, tehát ha gyümölcsöt vagy kenyeret veszel, ugyanúgy megfizeted az olajon vagy liszten lévő árkorlátozást. Engem nem zavarna, ha a láncok nyeresége csökkenne ettől, de ahogy írtam, ez nem valószínű.

Reactor 2022.11.25. 06:07:17

@MEDVE1978: Úgy tudom, magyar rendszámú, magyar forgalmijú kocsi jóárasítva kapja az üzemanyagot.
Én speciel látom az érdemi hatását a dolognak: egyrészt, az alapélelmiszerek nem kerülnek kisebb vagyonokba. Másrészt ezek nemcsak élelmiszerek hanem alapanyagok is főtt-sült ételekhez. Szóval közvetlenül és közvetetten is van jótékony hatása. Kenyeret otthon is lehet sütni lisztből amúgy, nem boszorkányság. A zöldség-gyümölcs pedig annyira még nincs túlárazva (ráadásul vidéken élek, és amit lehet, megtermeljük magunknak).
Amit pedig túldrágít az áruház, az emberek nem fogják megvenni majd.

IdomitottFoka 2022.11.25. 14:07:58

@Reactor: De hát nem jól tudod. Ezért zavaró h úgy osztod az észt, mintha tudnád. Ha a lisztből tésztát gyúrsz és megsütöd, akkor az már drágább mintha eleve kenyeret vettél volna. Az energia is megdrágult, ha nem vetted volna észre, akkor tudjad.
Az élelmiszer az, amit akkor is megveszel, ha drága. Képzeld a rolex nem drágult meg.

"öblítőt, cipőpasztát, Herz-szalámit. Ha nincs benzinárstop, szerinted ezek mennyibe kerülnének?"
Ugyanennyibe. Mint arra már többen is rámutattunk, az üzleti célú szállításra, nem szgk-ra (kivéve traktor) nem vonatkozott a benzinárstop. Képzeld, még a mentőre se.

Reactor 2022.11.25. 16:24:53

@IdomitottFoka: Bizonyára nem jól tudom. Sőt, az árcédulák se tudják jól a TESZKÓban. Mindenki téved, egyedül neked van igazad...
Vetted a fáradságot hogy kiszámold, vajon olcsóbb vagy drágább-e az otthon sütött kenyér? Én igen. Nekem valahogy olcsóbban kijött. Az energiáért pedig akkor fizetsz többet, ha többet fogyasztasz az átlagnál, vagy ha vállakozó/cég vagy. Szóval ez, hogy az otthon sütött kenyér drágább a boltinál, simán nem igaz.
Valóban, az élelmiszert akkor is megveszi az ember, ha drága - csak nem mindegy , hogy honnét és kitől. Ha valamiért elkezdenek túl sokat kérni, az emberek kerülőutakon szerzik be. Ugyanez igaz az alapélelmiszerekre is: ha a bolt túl drágáért adja, az emberek majd beszerezik máshonnét: háztáj, külföld, boltocskázás...még mindig egyszerűbb, mint a "keressé' több pénzt" című egysoros.
A rolex nem drágult meg? Kapaszkodj meg: MINDEN drágult.
Az pedig, hogy ugyanennyibe kerülnének a dolgok, szimpla jósolgatás. Érdekes, külföldön valahogy erről nem tudnak.
süti beállítások módosítása