Kétlem, hogy az elkövetkező években lesz nálunk olyan szintű gazdasági fejlődés, amit az életszínvonal és az életminőség javulásában is érezni fogunk.

1.Alig van innováció és modernizáció

A magyar cégek termelékenységi szintje alig növekszik, sőt gyakorlatilag stagnál már hosszú évek óta, aminek fő oka lehet, hogy a cégek szintjén az innovációs és modernizációs szemlélettel gondok vannak. A gondolkozásunkra sajnos jellemző a járadékvadász felfogás és túlságosan az államtól várjuk a problémák megoldását. Felvetődik ezen kívül még az érintett minisztériumok vezetőinek személyi alkalmassága is, más országokban már miniszterek és államtitkárok mondtak volna le nagy számban az utóbbi évek gazdasági eredményei miatt.

2.A GDP növekedését nem nagyon fogjuk érezni

Az akkumulátor gyárak beindulása megdobja majd a GDP-t a következő években, de mivel az értékteremtő lánc nagy részét külföldiek fedik le, az alkalmazott munkaerőt is beleértve, ily módon ez nem nagyon fog tudni konvertálódni életszínvonal emelkedéssé. Kicsit hasonló lehet a helyzet mint a szlovákoknál, akik Európa legnagyobb összeszerelő műhelyévé váltak, de ez nem tudta felhúzni annyira a teljes gazdaságot, vagy ott van még az ír példa, ahol a GDP az EU-ban messze a legmagasabb, azonban ez félrevezető, mert az életszínvonaluk már nem kiemelkedő. Nem indokolja semmi az akkumulátorgyárak ilyen irtózatos mértékű fejlesztését, a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve, sőt eddig a magyar gazdaság egyik fő erénye a diverzifikáltsága volt.

3.Rengeteg adót szed be a kormány

A vállalkozások adóterhe egyre növekszik, de ez csökkenti a magyar cégek versenyképességét amellett, hogy az árakat is emelni fogják. Kell például sok pénz a hadi fejlesztésekre is, bár ennek arányai már vitathatóak lehetnek, de ettől eltekintve is a magyar állam megszokta, hogy sokat költ. Jutalmaz egyeseket és büntet másokat, a politikai szempontok pedig egyre gyakrabban érvényesülhetnek a gazdasági ésszerűség kárára.                                                                

4.Magyar tulajdonba kerülő cégek: a verseny csökkentése

Internetszolgáltatóval jártam úgy, hogy miután magyar tulajdonba került, az árait nagyon megemelte, ami nem meglepő, hiszen ahol az állam vagy kormány közeli cégek kvázi monopolhelyzetbe kerülnek, ott nem lesz többé valódi verseny. Az élelmiszerláncokra is ez a sors várhat, a beszállítói lánc, a logisztika és az egész „franchise” valódi átvétele nélkül, amit a szolgáltatások minőségben és árakban egyaránt meg fogunk érezni. Nyilvánvalóan nem a magyar tulajdonú cégekkel van gond általában, hanem a politikailag jól beágyazott NER cégekkel, amik sok minden olyat megtehetnek amit mások nem anélkül, hogy az állam vagy a versenyhivatal közbeavatkozna.

5.Közszolgáltatások romló színvonala

Mivel a döntéshozók nem utaznak vasúton, ezért nem is érzik fontosnak a megfelelő fejlesztését. Az eddigi fejlesztések is féloldalasra sikerültek, aránytalanul sok pénzt költöttek egyes szakaszokra, miközben teljesen elhanyagoltak másokat, a vasúti járműállomány fejlesztése is megakadt. A közművek fejlesztése sem történt meg, ezen is spórolt az állam, így például a vízvezeték hálózatok egyre rosszabb állapotba kerültek. (Ráadásul a víz egyre nagyobb kincs számunkra.) Az egészségügyi szolgáltatások terén sincsenek jó kilátásaink, az oktatásról nem is beszélve. A központosítás és a centralizált döntéshozás nem segít, az állam pedig közismerten pazarlóan és bürokratikusan működő, rossz gazda.

6.Uniós beruházások?

Érdemes lenne felmérni, hogy az EU pénzek felhasználása mennyire segítette a gazdaság fejlődését és az életminőség javítását, a projektek egy részére ez biztosan nem mondható el. Ráadásul a jövőben egyre több forrást fognak visszatartani, az országunk „különutas” (mások szerint potyautas) politikája miatt. Jelenleg a magyar kormány és az uniós „közép” álláspontjai eléggé széttartó pályát követnek.

7.Az infláció is beragadhat

Az energiaárak változása számunkra nagyon jelentős, mert annyira ki vagyunk szolgáltatva a világpiaci árváltozásoknak, és egy elhúzódó háború is nyilvánvalóan ronthat a helyzetünkön. Nem nagyon látszik hosszú távú koncepció a vállalatok és a lakosság energiaigényének jelentős mértékű csökkentésére. A kormány inkább vállalni fogja az európai átlagnál jóval magasabb inflációt a gazdasági növekedés érdekében, a 2010-es években megszokott stabilitás már a múlté.

8.Alapvető élelmiszerek magas ára?

Az ársapka egy közgazdasági agyrém volt, viszont valamennyire betöltötte azt a funkciót, hogy az alacsony jövedelműek nagy része legalább olcsó élelmiszerhez is juthasson. A kötelező akciózás nem biztos a legjobb megoldás, mert itt alkalmazható lehet a „duplájáról leárazom a felére”, régi kereskedelmi trükk. Az élelmiszerláncok egyes vezetőinek belátásán és jóindulatán múlik inkább már az árszint. (Nem beszélve arról, hogy mindenki a multikat szidja, miközben nem foglalkozunk azzal, hogy az árképzésben szintén fontos szerepet játszó magyar élelmiszeripar hogyan tehető versenyképesebbé.)

9.Budapest és a nagyvárosok elsorvasztása?

Mivel a kormány fő szavazóbázisa a kisebb településeken lakik, ezért nem meglepő amit látunk, hogy az utóbbi években elmaradtak a fejlesztések ott, ahol sok ember lakik, sőt a tömegközlekedés színvonala hanyatlik is egyes nagyvárosainkban, ezzel szemben a kistelepüléseken bőven vannak források olyan célokra is, amit kevesen vesznek igénybe.

10.A környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulása

Az életminőségünk fontosabb az életszínvonalnál és fenn kellene tudnunk tartani akár még stagnáló életszínvonal mellett is, azonban a környezetvédelem nálunk nincs megfelelő pozícióban ehhez. A klímaváltozás hatásainak kivédésére nem történik nálunk szinte semmi, pedig ide tartozna a vízgazdálkodás javítása, az erdősítés és a városokban a zöldterületek növelése, a teherszállítás vasútra terelése és még sok minden más.

A fenti tényezők miatt a következő években nem sok jóra számíthatnak a középosztálybeli és az alatti szinten élők. Továbbra is marad az a szemlélet, hogy azok boldogulnak jobban, akik az államtól kapnak valamiféle plusz juttatásokat, a többiek viszont legfeljebb azon a szinten vegetálnak el valahogy, amit a 2020 es évek elején már elértek.