Ideo-logikák

Ideo-logikák

Környezetvédelmi vakfoltjaink

2022. november 08. - Tamáspatrik

Vakfolt mindaz, ami ott van orrunk előtt nyilvánvaló tényként, mégsem vesszük észre, mert a látásmódunk valamiért nem teszi lehetővé az észlelését. Vakfoltok mindig lesznek a környezeti problémák között, olyanok is, amiket mintha szándékosan nem akarnánk meglátni.

1.Európa kellemes éghajlatát a Golf-áramlatnak köszönheti

Ha Európa térképét ráhelyezzük Észak-Amerikára azonos földrajzi szélességen, akkor látni fogjuk, hogy a legtöbb európai ország az USA északi részére vagy Kanada területére esne, éghajlatunk viszont mégis sokkal kellemesebb ezeknél. Ennek fő oka egy meleg futószalag, amit Golf-áramlatnak hívnak, ez a tény a földrajz és történelemkönyvekben többnyire elsikkad. Mondhatjuk persze, hogy a globális felmelegedés még kedvező is lehet kontinensünk nagyobb része számára, de ez sajnos nem így van, mert a Golf-áramlatnak a csapadékképző és kiegyenlítő hatása egyaránt jelentős. Ez abból is látható, ahogyan az északi sarki jég eltűnése miatt az áramlat egyre inkább meggyengül, ennek folytán az időjárásunk szélsőségesebbé válik, és ami nagyobb baj, hogy sokkal szárazabbá is. Az országos esők nálunk szinte kivétel nélkül az óceán felől érkeznek, és az utóbbi egy-két évben megtapasztalhattuk milyen az, amikor ezek kimaradása miatt száraz évszakok követik egymást. A tenger közelsége önmagában nem garantálja a sok csapadékot sehol sem, például a Szahara nyugati része egészen az Atlanti-óceánig kinyúlik, mert mindig a légáramlás iránya a leginkább meghatározó. Hasonló példa az egyre szárazabbá váló Dél-Kalifornia Spanyolország magasságában. Európa nagy részére igaz, hogy a klímaváltozásra kifejezetten érzékeny területek közé tartozik, és elsődleges érdeke lenne a felmelegedés megállítása. Európának egyébként ezen a téren etikai adóssága is van, hiszen innen indult ki az iparosítás, ami környezetpusztítást és globális szintű éghajlat változásokat okoz a világ minden részén.

2.Nem hisszük el, hogy a szén-dioxid felerősíti az üvegházhatást

Egy láthatatlan gáz, ami csak nagy koncentrációban lehet mérgező, viszont a szódavízben simán megisszuk, ki gondolná ez alapján, hogy az üvegházhatást növelve éghajlatváltozást okoz? (Például biológiaórán a gyerekeket be lehetne vinni egy fűtetlen üvegházba napos időben, a probléma szemléltetésének céljával.) Sokan vannak olyanok, akik csak abban hisznek igazán, ami látható és megfogható, nem véletlen az sem, hogy a vírustagadás és klímaváltozás tagadása gyakran ugyanazokra a csoportokra jellemző. Vagy például, mennyire hihető lehet az, hogy egy olyan mezőgazdaságilag hagyományosan jó adottságú országban mint a miénk is, csökkentenünk kell a húsevést? Vagy az is, hogy az ember mindig telefüstölte a környezetét, de ez sosem okozott különösebb gondot a történelem során, mért lenne ez most olyan szintű probléma, ami semmilyen államhatárral nem állítható meg? Sorolhatnánk ehhez hasonló példákat olyan jelenségek tagadására, amiknek a bekövetkeztét a tudomány már egy jó ideje előrejelzi, viszont az eredményeik népszerűsítésében a kutatók sosem voltak elég jók. A tudósokkal ellentétben a különféle ipari lobbik, főként a fosszilis energia lobbik kampányai nagyon alkalmasak voltak mindig is az emberek elbizonytalanítására. De nem csak őmiattuk, hanem az általános tudományellenesség miatt is már legalább három évtizedet vesztegettünk el a klímaváltozás elleni harcban.

3.Nem a természet semmisülhet meg, hanem az emberi kultúra

Van egy ilyen romantikus felfogás, hogy az ember kiirtja a természet 90%-át ugyan, jaj szegény állatok és növények, kár értük, de a kultúránk mégis túlélhet. A valóság ezzel szemben fordított: a természet képes megújulni és sok nagy fajpusztulást is túlélt már, viszont az emberi kultúránk sokkal sérülékenyebb a külső hatásokra.

Vannak persze olyanok is sokan, akik szinte minden problémát „erőből” akarnak megoldani, a legrátermettebbek túlélésében bízva (a többiekkel meg majd lesz valami). Minden háború és harcias megnyilvánulás az agressziópártiak malmára hajtja a vizet, az orosz-ukrán háború is ide tartozik, ahol könnyen lehet, hogy egy új, különböző regionális háborúkban edződött modern mongol birodalom csíráinak kialakulását látjuk az orosz részről (tálib, csecsen fegyveresekkel, zsoldos katonákkal kiegészülve). Máshol sem sokkal jobb a helyzet: az USA-t belső polgárháborús törésvonalak osztják meg, Kínában és Ázsia nyugati részén is a diktatórikus kormányzás erősödését látjuk. A globális konfliktusok és az általános fegyverkezés a környezetvédelem ügyét háttérbe szoríthatják, és önbeteljesítő jóslatként működve tényleg bekövetkezhet az a helyzet, hogy az önkorlátozás lehetőségét feladva ember embernek farkasa lesz.

4.Nem a „kapitalizmus” a fő bűnös, a hiba inkább az emberi természetben van

Könnyű a kapitalista rendszert vagy a nagy ipari multikat szidni, ami egy nagyon jó taktika a másokra mutogatásra és az egyéni felelősség hárítására. Masszív környezetszennyezés a kommunista rendszerekben is ugyanúgy létezik, és egy nemzeti tulajdonban lévő szaúdi vagy orosz olaj cég hasonló mértékben szennyez mint a nyugati multik, sőt a kisebb cégek is részei a nagy termelési láncoknak. A túlfogyasztási hajlam alapja valójában egy több tízezer éves paleolit beidegződés, onnan ered, hogy a zsákmányt gyorsan el kellett fogyasztani, mert nem lehetett tárolni, szállítgatni. A presztízsfogyasztás pedig az arisztokráciától származik, régen a státuszt a hintók és a paloták fejezték ki, régen is ő életstílusukat próbálták utánozni mások és ma sincs ez másként, a vagyon és fogyasztás nagysága jelenleg is a siker elsődleges értékmérője. Ebből az következtetés vonható le, hogy a változást leginkább az ELITEK életstílusának megváltozása generálhatja.

Ha ismerjük ezeket az alaphibáinkat, akkor van valamennyi esély változtatni rajtuk, különben csak marad a rendszer szidása és másokra való mutogatás. Ha viszont ez a változtatás nem sikerül pár évtizeden belül, azt a civilizációnk nem éli túl. Életmódunk így is, úgy is meg fog változni pár évtizedes távlatban, kérdés csak az lehet, hogy milyen áldozatok árán.

5.Nem értjük a GDP és a „növekedés” jelentését

A közgazdászok leszólása nekem azt is mutatja, hogy sokan nem értik, miről is szól a közgazdaságtan. Amit most GDP növekedésnek nevezünk az más formában régebben is létezett, mert mindenki törekedett arra, hogy lehetőség szerint neki vagy legalább a gyerekeinek az élete egy kicsivel jobb, kényelmesebb vagy biztonságosabb legyen. (A természeti korlátok viszont ennek sokáig határt szabtak.) A „nem növekedés” önmagában értelmetlen, mert nem mondja meg, hogy mit kellene helyette csinálni. Nem csak a túl sok munka vállalása a probléma, hanem az általános semmittevés is, ami ugyanolyan gyakori jelenség. Keressünk egy ideális kort, ahova visszamennénk: Nem fogunk ilyet találni. Ha egy időgéppel visszamennénk bármelyik régebbi korszakba, a mai emberek nagy eséllyel vagy visítva menekülnének, vagy pedig depresszióba esnének az általános nyomor és tudatlanság hatására. Létezett valóban egy korszak, amikor nem volt felhalmozás, a romantikusnak tűnő vadászó-gyűjtögető pattintott kőkor, korunkban viszont már csak a csavargók és hajléktalanok szeretnének ilyenben élni, a legtöbb mai ember egyszerűen nem képes lemondani a biztos szállás és táplálék minimális szintjéről.

6.Nem ismerjük a problémák fontossági sorrendjét

Az üzleti életben már vannak bevett problémaelemző módszerek (pl. Pareto-analízis), hogy először mindig a legfontosabb problémákra kell koncentrálni és úgy haladni a kisebbek felé. Így például környezetszennyezés terén létezik többek között a talajpusztulás is, de ez a legtöbb régióban nem annyira súlyos folyamat vagy pedig leginkább más problémák kísérőjelensége. A legnagyobb karbon kibocsátásokkal kell először foglalkozni: energiatermeléssel, épületek energiaigényével, közlekedéssel, építőiparral, élelmiszer termeléssel, ruhagyártással, sűrűn cserére kerülő fogyasztási cikkekkel, stb., ha ezeken sikerült globális szintű eredményeket elérni, akkor lesz érdemes továbblépni a kevésbé kritikusak felé. A műanyagszennyezés is ott van a súlyos problémák között, nekem is vérzik a szívem mindig, amikor megint kidobok egy flakont vagy zacskót, de vannak még égetőbb problémáink is.

7.A „konzumerizmusban” lépcsők vannak

Valódi „fogyasztói társadalmak” főként az angolszász kultúrákban alakultak ki, náluk legmagasabb a fogyasztás miatti környezetszennyezés szintje, az USA és Nagy-Britannia a leginkább eklatáns példák erre. Egy főre nézve az EU országok és a Balkán átlaga ennek mintegy a fele, Ázsiáé pedig csak a negyede (bár még mindig kétszerese annak, amit a Föld elbír). Ázsia népessége viszont jóval nagyobb, mint a fejlett országoké összesen, például Kína lakossága több mint négyszerese az USA-nak, így mindkét ország környezetterhelése összességében hasonló mértékű. A legnagyobb változásokra tehát az angolszász kultúrájú országokban van szükség, de egyik iparosodott ország sem maradhat ki ebből a folyamatból. Az ipart, energiatermelést és közlekedést is a fejlesztésekkel fokozatosan környezetbarátabbá (zöldebbé) tudjuk tenni, ezektől ne várjunk csodát, de mégiscsak közelít minket a másik oldal felől is a megoldáshoz. Mindez azt jelentené, hogy Magyarország lakosságára viszonylag kisebb mértékű, de mégiscsak elkerülhetetlen áldozatok várnak az életszínvonal tekintetében, amit meg lehet tenni fokozatosan önként, vagy pedig pár év leforgása alatt a természeti kényszerek hatására. Az is egy lehetőség, hogy az egészet humbugnak nevezzük, és nem vagyunk hajlandók semmiféle kompromisszumra: Hogyan fogunk tudni az unokáink szemébe nézni?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr9917973790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.11.09. 07:23:04

A klímaalarmizmus a liberalizmus egyik trükkje,

A cél: az emberi fejlődés leállítása, a magállamok hatalmának konzerválása.

A kisember örül a melegebb időnek, nem hisztizik. A szakértő meg tudja, az ághajlat folyamatos változása természetes jelenleg. Semmi ok, hogy az éghajlat pár nagytőkés, celeb, filnatróger kedve szerint legyen.

A klímaalarmizmus nem kisebb veszély, mint a szivárványos-gyerekkúró lobbi.

gigabursch 2022.11.09. 12:31:31

Hasznos gyűjtés, még ha nem is feltétlenül osztom az összes definíciót.

GyMasa 2022.11.10. 08:58:38

A legnagyobb "vakfolt" a környezetvédelemmel pont maguk a sötétzöld környezetvédök...
Ök pont, hogy a probléma részei és nem a megoldásé.
Soha a büdös életben nem javasoltak semmi olyan megoldást, ami hatékonyan, gyorsan és olcsón a probléma megoldása irányába mutattak volna.
Minden eddigi megoldásuk vagy a szabadságunkból (ne vegyél autót, hanem utazzál busszal, ne menj nyaralni, mert repülögép, stb)csipeget el, vagy a kényelmünkböl csipeget el (Járj busszal vegyél ksebb autót, utazz vonattal 1 óra helyett 12-n keresztül, stb), vagy a pénztárcánkból csipeget el ("karbonadó", amit véletlenül sem K+F-re akarnak fordítani, hanem szétszórni a nép között szavazatokat vásárolni, az agyatlan CO2 kibocsátási EU-s szabályozás, ami pár év alatt megszüntette a 10 000 EUR alatti újautókat, stb ) Illetve mindezek tetszöleges lineárkombinációja, amikor egy-egy ilyen döntés, akár mind a 3-at is befolyásolja.

erol 2022.11.10. 10:13:17

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Általában értelmes fickónak tűnsz (bár ritkán értek veled egyet), de néha olyan hülyeségeket írsz, hogy az elképesztő.
Persze a "kisember" örül az aszálynak is, mert nem kell esernyőt magával vinnie. Csak sajnos a "kisember" sokszor olyan, mint a gyerek, nem haragszunk rá, de a fontos kérdésekbe inkább ne szóljon bele.

MEDVE1978 2022.11.10. 10:18:45

Nem meglepetés szerintem, hogy sok mindennel nem értek egyet:

1. "Európa nagy részére igaz, hogy a klímaváltozásra kifejezetten érzékeny területek közé tartozik, és elsődleges érdeke lenne a felmelegedés megállítása. Európának egyébként ezen a téren etikai adóssága is van, hiszen innen indult ki az iparosítás, ami környezetpusztítást és globális szintű éghajlat változásokat okoz a világ minden részén."

Ezzel kapcsolatosan több dolog jutott eszembe. Egyrészt igaz, hogy elsőrendű érdekünk lenne a felmelegedés megállítása. A másik, hogy ez lehetetlennek tűnik, ezért az alternatívákra is kellene gondolni. Én jelentős problémának tartom, hogy az idei aszályos év után nem kezdett el a kormány gondolkodni megoldásokban a vízügyi szabályozásokat érintően. Itt már szellemi lustaság is van, amivel lehetne mit csinálni. A problémafelismerés ugye megvolt: a hazai XIX. századi folyószabályozások célja az volt, hogy az árhullámok minél gyorsabban levonuljanak a hazai folyószakaszokon, illetve emellett minél több legyen a művelhető terület. Most alapvető érdek lenne, hogy ha nem is nagy mennyiségben, de újra létrehoznánk olyan területeket, amelyek víz tárolására alkalmazhatók. Nem egy új nagymarosi gátra gondolok (sajnos visszamenőlegesen látni, hogy mekkora hiba volt ennek az elkaszálása gazdaságilag, energetikailag, de politikailag ez elképzelhetetlen), de nem ártana gondolkodni ezen.
2. Azt hiszem ez már kevésbé igaz, egy legenda, legalábbis Európában konszenzus van a CO2 szerepét illetően.
3. Mindig érdekesnek tartottam ezt az emberi / természetes szembeállítást. Az ember a természet része. Az emberi kultúrák megsemmisülése még egy környezeti katasztrófa esetében is leginkább idő kérdése. A dinoszauruszok idején a Kréta korban a tengerek 15 fokkal melegebbek voltak a mainál, a jégsapkák elolvadtak, csak a legmagasabb területeken voltak gleccserek. Ebből kiindulva még a legrosszabb esetben is van pár száz év. Ami természetesen nem cél, de az emberi kultúra mint olyan pusztulása közvetlenül klímaokok miatt még messze van.
4. "A túlfogyasztási hajlam alapja valójában egy több tízezer éves paleolit beidegződés" Ezzel kapcsolatosan két megjegyzésem van: a túlfogyasztás nekem mindig is értelmetlen fogalom volt, ilyen nem nagyon van. A természet általánosan - az állatvilág esetében is - arra kondícionálja az állatokat, hogy maximálisan fogyasszanak. Ha a kutyának, macskának enni adsz mindig, amikor kér, el fog hízni, mert folyamatosan zabál, hogy tartalékoljon. A macskafélék sokszor játékból is gyilkolnak, akkor is, amikor nem szükséges nekik élelemként a préda, tehát pazarolnak. A természet ezzel az általánosan elterjedt viselkedésmintával az élelemmel kevésbé jól ellátott időszakokra készíti fel az állatokat. Tehát ez nem egy több tízezer éves hajlam, hanem több százmillió éves.
Másrészt ez nekem értelmezhetetlen, mert az ember - kultúrától függetlenül - a helyzete folyamatos javítását tűzi ki célul. Persze, egyes vallásokban egyensúlyorientáltabb a cél, de döntően mindenhol a javulás. Emiatt gyakorlatilag elkerülhetetlen a növekedés és az arra való törekvés, ez az ember természete, ahogy az állatvilág természete is. Ebből kifolyólag ennek a visszafogása természetellenes (és emiatt nehéz).

"Ebből az következtetés vonható le, hogy a változást leginkább az ELITEK életstílusának megváltozása generálhatja." Adódnak a következő kérdések: mit tekintünk elitnek, követik-e a tömegek és milyen mértékben, illetve ez mire elég. Nekem válaszaim is vannak erre: az, hogy Harry herceg próbál csak két gyereket csinálni + kevesebbet akar repülni és ezzel szennyezni a környezetet és ha ebben követi az angol felső 1% szinte nulla hatással lesz a globális felmelegedésre. A folyamat fő problémája, hogy a fejlett országok lakossága alapnak vagy normalitásnak tekint egy életstílust. Ebből hajlandó valamennyit visszavenni mindenféle csilivili célok (mostanában például az energiaválság és a klímakatasztrófa elhárítása miatt). Ez a visszavétel nagyjából mondjuk 5%-al fogja csökkenteni a globális felmelegedést (én nagyjából 0,5-re tippelek valójában, de a pozitív hozzáállás miatt megszoroztam tízzel). Emellett az átlag indiai is szeretne tévét, internetet, autót, mobiltelefont, később meg akár nyaralást egy még csóróbb országban. Neki hiába mondja bárki is, hogy klíma, ő azt fogja válaszolni, hogy az angol szahíb persze napsütéses országokba repül minden télen, neki miért nem szabad? Itt megbukik ez a flagelláns, önsanyargató környezetvédő teória. A megoldás az, hogy nem erre kell törekedni és nem ezt a vonalat kell továbbvinni, hanem a technológiai vonalat, kitalálni, hogy hogyan tudunk kevésbé szennyező módon élni.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.11.10. 10:26:41

@erol:

Jobb terméshozam, kevesebb költség. Mindenkinek jó, leszámítva pár nagytőkést.

MEDVE1978 2022.11.10. 10:41:04

Folyt köv
6. "Nem ismerjük a problémák fontossági sorrendjét"
Ezzel tökéletesen egyetértek és ez elsősorban a rossz helyzetfelmérésből adódik. Amíg a nemzetközi környezetvédelmi mozgalmak azt gondolják, hogy az egyének fogyasztásvisszafogása akár részmegoldás is lehet ebben a problémakörben és ezt az illúziót terjesztik, addig biztosan félremennek a dolgok. A környezetvédelemnek realitással kellene foglalkoznia, a növekvő és kiegyenlítésre váró energiaigénnyel, ami várhatóan tovább növekszik.
Ugyanúgy reálisan kellene szemlélni a lehetőségeket, főként az atomenergia kulcskérdés, de akár a földgáz is. Az atomenergia démonizálása talmi népszerűséget jelenthet és rengeteg környezetvédő be is nevezett erre, de irtózatosan káros a klímát érintően. Fel kellene ismerni, hogy a legrosszabb helyek (bukott államok) kivételével az atomenergia rendkívül hatékony és CO2 kibocsátásmentes formája az energiatermelésnek. Ha logikusan nézem a dolgot, akkor a fejlett világ ma már nagyon nagy mértékben atomenergián kellene menjen és ebből kacsintgasson a megújulók felé, ölje a pénzt abba, hogy a megújulók versenyképesek legyenek. Mert az atomenergia relatíve drága (sokba kerül a megépítés és biztonságos működtetés) az urán pedig előbb-utóbb elfogy.
Emellett az átlagpolgár tudatában sokszor összefolyik a környezetvédelem és a klímavédelem, holott például a kevesebb szemetelés vagy műanyagtermelés környezetvédelmi kérdés és nincs sok hatása a klímára. Ha mondjuk működne a műanyagevő alga-baktérium-hernyó ipari szinten, az csak azt okozná, hogy szegény tekik nem fulladnának meg a tengerben a szívószálaktól és a mikroműanyagoktól. Ami óriási teljesítmény lenne, de sajnos a klímán nem segít.
7. Ez a fejezet visszacsatol az életszínvonalcsökkenéshez meg hasonló dolgokhoz. Azt gondolom, hogy rossz irányítás, kormányzás esetében ezek bekövetkezhetnek, ugyanakkor itt sem a közösség áldozathozatala (ami nem fog megtörténni) fog segíteni a történeten.

Jelenleg az egyébként fontos klímakatasztrófánál jóval érdekesebbnek tűnik az energiakatasztrófa vagy energiaárok. Erről volt egy jövőkutatóval egy nagyon jó interjú.
index.hu/belfold/2022/10/04/osszeomlas-kutatas-civilizacio-ipar-fejlodes-jovo-fold-kibeszelo-extra/

Úgy gondolom, hogy az energiaárok előbb-utóbb nagy világpolitikai átrendeződéseket hoz majd, ez pedig nehezen elképzelhető háborúk nélkül. Tehát előbb-utóbb háború lesz, az ukrán konfliktus ennek csak előszele. Sajnos ez azt jelenti, hogy Európának a klímabarát energetikai átállás mellett még fegyverkeznie is kellene. Bár a korábban valahol írt "új mongol birodalomszerű Oroszország" irreális marhaság (az oroszok még Ukrajnát sem tudják elfoglalni, nagyon messze vannak tőle, ebből az állapotból nehezen válthatnának új mongol birodalommá), lesznek konfliktusok a jövőben. Afrika szerintem még a jelenleginél is intenzívebb polgárháborúkat, háborúkat fog megélni és kérdéses, hogy a Maghrebet meddig tudja az EU fizetni, hogy a menekülteket távoltartsa. Utána pedig be kell majd piszkolniuk a fejlett és humanista Európaiaknak is a kezüket (különben a saját szavazóik fogják a fasisztákat hatalomba választani, lásd Olaszország). Egy esetlegesen destabilizálódó Törökország, Ukrajna, Oroszország további kockázatokat jelent Európának.

Sorállományú előfelvételis 2022.11.11. 11:16:22

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: "A klímaalarmizmus nem kisebb veszély, mint a szivárványos-gyerekkúró lobbi." - mondja ezt a bagoly. :-))
Egyébként baromságokat írsz, mert pont az erőltetett klimaváltozás elleni harc ami rontja a magállamok versenyképességét. Még csak végig sem gondolod a faszságokat amit leírsz.

Tamáspatrik 2022.11.12. 17:54:47

@MEDVE1978: Az eliteket majmolják az emberek, hírességeknek vagy celebeknek is nevezhetnénk őket. Ha ezek a reflektor fényben álló emberek azt kezdenék el mondani, hogy csak fele annyi húst eszem mint tavaly, negyedannyit fűtök (kevesebb m2-t és azt is leszigeteltetve), fele annyit utazom és repülő helyett vonattal, negyed annyi ruhát veszek mint tavaly, nem cserélem le a mobiltelefont és egyéb kütyüket évente, akkor több a fejlett országokban több mint 10%-kal csökkenthető lenne a kibocsátás.
A kínaiaknak és indiaiaknak kicsit tovább tartana átvenni, ott az állam szerepe (és nálunk is) fontos lenne ebben.

MEDVE1978 2022.11.12. 22:11:16

@Tamáspatrik: Hát én azt a 10%-ot inkább 2-3%-ra taksálnám, maximum.
A húsevésről annyit, hogy már így is van egy rakat vega celeb, ahogy a lakosság egy része is vega. A fűtés szerintem nem "divat" jellegű, tehát az, hogy mondjuk Hosszú Katinka vagy Árpa Attila, Sóbert Norbi vagy Hajdú Attila hogyan fűt, nem fog túl sokat számítani az átlagembernek, ha fázik, akkor befűt. A hőérzet emberfüggő. Fele annyit utazik és vonattal. Ez akár lehetne is, de viszonylag kevés embert érint, csak a leggazdagabb országokban. Az átlagmagyar örül, ha eljut a Balatonra.
A mobiltelefont és a kütyüket az emberek 70%-a kényszerből cseréli, 30%-a divatból.
Ez egyébként egy érdekes pont, mert ez ugye a tervezett avulás kérdésköre, amit én is pazarlónak tartok. Mindenesetre kénytelen vagyok 3-4 évente telefont cserélni, egyszerűen tönkremegy. 2012-ben vettem egy Sony okostelefont, ami 5 évig tartott. Azt követően szoftverhibával adta meg magát. Azt lecseréltem egy másikra, ami már csak 2, 5 évig tartott (szoftverhiba), majd egy újabbra, ami 2 évig (az akku tönkrement röviddel a garancia lejárta után). A mostani telefon is elkezdi lassan feladni a lelkét, pedig ez alig másfél éves, valószínűleg ennél is az akku. A garancia 2 évvel van hirdetve, de külön bele van írva (persze az apróbetűsbe), hogy az akkumlátorra csak egy év. Ebből is látszik, hogy ez bele van kalkulálva, úgy csinálják meg a telefont, hogy lehetőleg a garancia lejárta után röviddel tönkremenjen és újat kelljen venned. Itt tehát nem arról van szó az esetek döntő többségében, hogy a fogyasztó dobálja el ezeket a termékeket, hanem a termékek romlanak el és kénytelen cserélni.
A ruhákkal, legalábbis a cipőkkel hasonló a helyzet: amikor tinédzser voltam, egy bakancs hosszú évekig jó volt, a pár éve vett Columbia bakancsom 2 évet bírt. Ezért tartom túlzásnak a fogyasztó nyakába varrni ennek a túlzott fogyasztásnak a felelősségét - ha akar sem nagyon tud kibújni ebből.

Tamáspatrik 2022.11.12. 23:07:06

@MEDVE1978: Én egy óriási potenciált látok az elit életmódmintáinak megváltozásában. Az is igaz persze, hogy az ókori görögökig kell visszamennem, ha példákat akarok találni erre, bár valszeg. voltak máshol is, csak nem annyira közismertek.
Egyébként a több mint 90%-ban egyetértünk a hsz.-ed tul. képp kiegészítések sora a cikkhez, ugyanazt mondjuk eltérő hangsúlyokkal.
A "tervezett elavulás" egy ördögi kör, mert ha a meghatározó fogyasztói réteg, ami az értékesítés zömét adja (nem tipikusan a magyar fogyasztó, hanem inkább az amerikai), évente vagy még gyakrabban cseréli a telefonját, akkor mért gyártsanak olyat, ami 5 évig is jó? Divatcikk is a telefon, van ahol még az autó is bizonyos szintig. Viszont politikai nyomás is segíthet ezen. Egyébként nem biztos, hogy a cégeknek annyira jó, hiszen a tervezési és marketingköltségek nagyon magasak minden új terméknél, a piaci kockázat, hogy nem válik be vagy a versenytársé jobb lesz, szintúgy.

IdomitottFoka 2022.11.13. 00:06:24

@MEDVE1978: ööö, tényleg lecseréled a telefont mert az akku elgyengül benne? kicserélik a szervizben, egy új telefon árának töredékéért.

gigabursch 2022.11.13. 09:42:26

@Tamáspatrik:
Attól eltekintve, hogy az általad emlegetett 'elit' minden. csak nem minőség, attól még tény hogy jobban járna az emberiség, ha ezek mögött nem pénzügyi mogulok lennének, akik hasznos hülyeként tartják őket, s rajtuk keresztül tömegesen befolyásolják az embereket.
Bár kétségtelen tény - s valahol elszomorító - hogy egy (példának okáért) Kasza Tibi jellegű nímand, ha hétfőtől BKV-zik és MÁV-ozik egy esztendőben 25-ször, annak nagyobb a társadalmi hozadéka, mintha 37 értelmes ember bármit is mondana.
Ám sajnos ezek az 'emberek' az opportunizmus csúcsai, csak addig tudnak vélt vagy valós hasznos dolgot tenni, ha ezt kapják utasításba, de mindaddig amíg ez náluk nincs kiadva, addig nem is teszik.

Ami meg a tervezett avultatást illeti:
Nekünk oktatták mechanikából, azokat a méretezési elveket, amik mentén meg lehet határozni azt, hogy milyen valószínűséggel mikor megy tönkre valami, mert - mondva a példát - mi értelme annak, hogy a vasalat többet bírjon, mint egy bútorlap vagy annak a borítása?
Annak kb egyszerre kell tönkremennie, megöregednie, mert úgy gazdaságos a piac működtetése és pont addig épp változik annyit a trend, hogy az erre lelkes igen nagy tömegeket rá lehessen terelni, merő üzleti alapon.
Ami viszont generálja a szeméttermelést. Ami valahol szintén üzlet.

MEDVE1978 2022.11.14. 10:07:14

@IdomitottFoka: Nekem dühítő az egész, főként azért, mert az akkut nem kellene egybeforrasztani a hátlappal és nem cserélhetővé tenni. Ezt nagyjából semmi nem indokolja. Az említett Sonymból kivehető volt az akku és ez nem befolyásolta egyébként a vízállóságát például. A másik, 2 év után akkuproblémás telefonomnál 30 ezer lett volna az akkucsere (anno talán 70 volt a telefon). Irtó dühös voltam, megpróbáltam én szétszedni. Nem sikerült, szerintem a telefon legerősebb része a hátlaphoz ragasztott akkumlátor ragasztása volt (végül véletlenül megsértettem az akkut és kifolyt belőle a sav, szétmarva a telefont). Ilyenkor igazából - mondjuk 2 év után az ember egy egyértelmű dilemmával szembesül - vegyek egy új telefont X Ft-ért vagy javíttassam / cseréltessek akkut 0,3-0,4 X-ért. De ettől függetlenül fél év múlva a processzor vagy bármelyik másik része ugyanúgy feladhatja.

Rubasov et. 2022.11.14. 15:33:58

@MEDVE1978:

"Nekem dühítő az egész, főként azért, mert az akkut nem kellene egybeforrasztani a hátlappal és nem cserélhetővé tenni."

1. Egy mobilszerelő-készlet kb. 10 ezer ft. Cseréltem már akkut "unibody" telóban. Az akkun nincs hozzáforrasztva semmihez, a ház fém alapjához van hozzáragasztva, amit gyógyszertári alkohollal, vagy körömlakk-lemosóval simán fel lehet oldani annyira, hogy egyszerű műanyagkártya-lappal ki tud pattintani az akkut.
De egyébként van egy-két szerszámok nélkül is egyszerűen cserélhető akkus teló: Samsungtól az xcover 5, xcover pro, xcover 6 pro, a Fairphone-tól pedig a fairphone 4.

Reactor 2022.11.23. 23:48:01

Az állítások némelyikével vitába szállnék.

3: Ember embernek már MOST farkasa. Egyszerűen túl sokan vagyunk erre a bolygóra, és egyre többen leszünk egyre kevesebb erőforrásra. Evidens, hogy ez nem tartható fenn a végtelenségig. Nincs ebben semmi "agresszió", ezek a pőre tények. Az is csak részben igaz, hogy a természet képes megújulásra...igen, egy bizonyos fokig. A kihalt fajokat már semmi nem támasztja fel.

4: De igen - a kapitalizmus az egyik főbűnös. Miért? Fel lehetne sorolni millió meg egy dolgot, jelen esetben az a mérvadó, hogy ez a rendszer csak expanzióval tud fennmaradni. CSAK azzal. Amíg van csapolható erőforrás, amíg van mit elvenni mástól, addig prosperál. És mi lesz, ha elfogy? Akkor fog végleg elbukni a kapitalizmus, csak akkor már túl későn. És ez még csak a felszín felszíne volt.

5: Bőven voltak "aranykorok" a történelem során. Globálisan nem (az most se lesz, sohase lesz), de lokálisan igen. Ja, hát nem volt Failbook meg Maunikasó meg Hell energiaital...hát Istenem, valahogy túlélték a dolgot.

7: A konzumidiotizmust nem lépcsőnként (???) kell felszámolni, hanem en bloc egészként.

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Semmi közöm a libbantakhoz, az viszont még nekem is feltűnt, hogy melegszik a Föld. Nedves kontinentális éghajlaton nonszensz, hogy január közepén +15 fok van, a legyek ott bagzanak az ablakpárkányon, az augusztus meg kitolódik október végéig.
Mellesleg a gyagyás Trump előtti időkben világszerte összeültek a kutatók, és fel is állítottak egy átlagolt klímamodellt, ami alapján bátran ki lehet jelenteni, hogy ha nem teszünk a felmelegedés ellen, úgy fogunk járni mint a Vénusz. Nem akarod te azt.

@GyMasa: Volna megoldás, csak az ugye nem érdeke a politikusoknak meg a pénzhatalmi elitnek.

@MEDVE1978: Erről egyrészt nagyon megoszlanak a vélemények, hogy a Kréta korban milyen volt az atmoszféraösszetétel (tekintve, hogy semmi mérési eredményünk nincs), másrészt attól, hogy valami a dínókat nem csinálja ki, az emberrel még simán végezhet...
Az indiainak meg azt kell mondani, hogy bocs, nem vagy angol szahíb, ez van, ezt kell szeretni. Akkor most a szomáliaiak is tüntikézhetnének, hogy ők nyugati életszínvonalat akarnak. Mert? Az jár, vagy mi?
Bakancsot pedig militarista boltban kell venni, ott kisebb eséllyel fogsz ki csillivilli, nagyon dizájnosnak kinéző, de kalap szart se érő bakancsutánzatot.

@Tamáspatrik: Mondjuk azért, mert ahogy MEDVE is írta, az emberek többsége kényszerből cseréli a gépparkot, nem azért, mert az új Ájfon az dizájnosabb mint a régi. Azért teszik, mert tönkremegy, és sehol nem lehet javíttatni se, mert "nanótekknikás", vegyél újat, fizess paraszt, azé' vagy. Igen, van egy vékony réteg, aki imád jaszkarizni a legújabb, legmenőbb cuccosokkal, de a döntő többség nem ilyen. Szóval a gyáraknak nem ezeknek a makákóknak kellene termelniük.

@Rubasov et.: Persze, lehet mókolgatni pár dolgot, aztán vagy működni fognak, vagy nem. Ha pedig nem, duplán rákúrtál, mert ugrik a garancia is, ha esetleg még érvényes (tekintve hogy belepiszkáltál).

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.11.24. 07:53:04

@Reactor:

Alkalmazkodni kell a folyamatokhoz, nem megerőszakolni a természetet.
süti beállítások módosítása