Ideo-logikák

Ideo-logikák

Melyek az alapvető élelmiszereink?

2022. november 27. - Tamáspatrik

Nem egyszerű válaszolni erre a kérdésre, hiszen vannak olyan élelmiszerek, amiket a legtöbben gyakran fogyasztunk, de egyáltalán nem biztos, hogy akár egészségügyileg, akár a fenntarthatóság szempontjából mindegyiket alapvetőnek kellene neveznünk. Én azokat sorolnám ide, amelyek a mi éghajlatunk és jelenlegi környezeti viszonyaink alatt nagy biztonsággal megteremnek és viszonylag kevés feldolgozással előállíthatóak, és emellett valóban nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára.

Mivel az egész kultúránk gabonatermesztésre épült és a természetes növénytakarót is jórészt pázsitfüvek alkotják, ezért a gabonákat, azon belüli is az őszi búzát mindenképpen ide sorolnám. A búza termésbiztonsága egyébként kiemelkedően jó más növényekhez képest. Glutén érzékenységtől csak a lakosság kis százaléka szenved, számunkra más gabonanövények jöhetnek szóba, amik szintén jól megteremnek. Azt viszont nem gondolom, hogy a boltokban a liszt lenne az egyik alapvető élelmiszerünk, hiszen a legolcsóbb lisztek nemigen alkalmasak házi kenyérsütésre, ami általában nem is gazdaságos tevékenység a mai energiaárak mellett. Elviekben a teljes kiőrlésű vagy kevert gabonákat tartalmazó kenyerek lennének azok, amelyet az alapvető élelmiszerek közé kellene sorolni, nem véletlen, hogy régen a barna vagy fekete színű kenyereket fogyasztották a legtöbben, a fehér kenyeret csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak.

A burgonya szintén fontos keményítőforrás, szintén az alap élelmiszerek közé tartozik a mi éghajlatunkon, mert nem különösebben igényes növény és a kissé csapadékosabb tájakon jól megterem.

Fehérjeforrások közül alapvető nálunk a bab és a borsó, más éghajlatokon ilyen lehet még a szója is. A bab és borsó termesztésének tápanyagigénye nem kiemelkedően magas, és bár a fehérje összetételük számunkra nem optimális, de mégis tartalmazzák a szükséges aminosavakat.

Hús is lehet alapvető táplálékunk azokon a területeken, ahol növénytermesztésre nem alkalmas, füves puszták találhatók, például szikes legelőkön a birkahús. A csapadékos Nyugat-Dunántúl legelőin a szarvasmarha illetve a tehéntej és a tejtermékek sorolható még ide, vagy más tájainkon a kecske- és a juhsajt lehet ilyen. Fontos viszont, hogy még ezeken a tájainkon sem lenne annyi hús és tejtermék, hogy jusson mindennapi fogyasztásra, hiszen a gabonáknál jóval kisebb mennyiségeket tudunk megtermelni az állati termékekből. Az állati fehérjék fogyasztása különösen a gyermekek fejlődő szervezete számára lehet fontos, ezt figyelembe véve a tehéntej valamilyen szinten még az alap élelmiszereink közé tartozhat.

Mindenképpen az alap élelmiszerekhez sorolhatóak még a kevesebb kalóriát, de sok rostot és vitamint tartalmazó, szezonális gyümölcsök és zöldségek is. Zöldségek és gyümölcsök megint csak jól termeszthetők nálunk, de a fogyasztásukban messze elmaradunk az európai átlagtól, nem véletlenül sokkal több nálunk a túlsúlyos és elhízott ember. Télen a sokáig elálló zöldségek mint a sárgarépa, petrezselyem, káposzta fogyasztása ajánlatos, vagy a gyümölcsök közül az almáé. A hibás agrárpolitika (az uniós politikát is beleértve) nagy részben okolható azért, ha az évszaknak megfelelő gyümölcsök és zöldségek kínálata szűkös.

Kérdéses, hogy a különféle olajok és zsiradékok mennyiben alapvető élelmiszerek, tény hogy ezekre a húsnál is kisebb mennyiségekben van szükségünk. A cukor semmiképpen nem alapvető, de az étolajat sem nevezném annak. A jól megszokott rántott hús és olajban sült krumpli túl gyakori fogyasztása például hosszú távon egészségügyi problémákat okozhat, ugyanez elmondható a süteményekről is.

Mindezzel nem akarom azt mondani, hogy többek között a baromfihús, a tojás vagy a disznóhús fogyasztása kerülendő, sokkal inkább azt, hogy nehezen lenne megindokolható, hogy mért soroljuk ezeket az alapvető élelmiszerek kategóriájába. Habár nem minden esetben könnyű eldönteni, hogy mi tartozik ide, de az alapvető élelmiszerek azok lennének, amik elvileg mindenkinek járnak alanyi jogon, hiszen senkit nem akarunk éhenhalatni. Az árrögzített termékek köre elhibázott, mert például a csirkemellel szemben inkább idényzöldségek és gyümölcsök fogyasztását lehetne támogatni. A liszt, cukor árrögzítése kimondottan az ésszerűtlen felhalmozást segíti, lesznek olyanok is, akik betárolnak egy mázsa lisztet, ami könnyen tönkremehet, mert nem tudják majd felhasználni.

Árrögzítés helyett például lehetne élelmiszer utalványokat adni a legrászorultabb rétegeknek az önkormányzatokon keresztül, mondjuk havi 10-15 ezer forint értékben, emellett pedig a kereskedők vállalhatnák egyes alap élelmiszerek termelői áron történő értékesítését. (Az állami kiadásokra költségvetési fedezetül szolgálhatna többek között a nyugdíj prémiumok és 13. havi nyugdíjak részleges csökkentése is.)  Ez persze már politikai felfogás és ízlés kérdése, hogy milyen módon támogatjuk azt, hogy a valóban alapvető élelmiszerek mindenkihez eljussanak.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr4917988598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sorállományú előfelvételis 2022.11.28. 07:46:18

A fideszeseknek a propaganda. Kajálják. :-))

Sorállományú előfelvételis 2022.11.28. 07:48:35

" hiszen a legolcsóbb lisztek nemigen alkalmasak házi kenyérsütésre, ami általában nem is gazdaságos tevékenység a mai energiaárak mellett."

Azért ez többnyire nem igaz, hiszen a sütés hője egyben fűtés is.

Tamáspatrik 2022.11.29. 21:42:34

@Sorállományú előfelvételis: Nyáron biztosan nem gazdaságos a házi sütés.
süti beállítások módosítása