Vajon mennyiben erősítették meg vagy cáfolták az előítéleteinket a nagyvárosainkról a médiumokban 2017-ben megjelent hírek? Mennyire támasztják alá az olyan véleményeket, hogy az Alföldön sokfelé lassú a munkatempó, a Dunántúlon az emberek udvariasak vagy Pesten kell a legjobban vigyázni arra, hogy szélhámosok ne verjenek át? A legtöbbünknek vannak különféle, meglehetősen szubjektív benyomásai, amelyek befolyásolják, hogy milyen városban szeretnénk élni a leginkább és hol a legkevésbé Magyarországon belül. (Feltéve persze, hogy városban szeretnénk élni nem pedig valamilyen kistelepülésen, esetleg tanyán.)
Debrecen: a Kelet Bástyája
Debrecen, a nyakas "kálvinista Róma" hagyományosan híres volt arról, hogy kevésbé mérvadóak számára az európai normák, mint inkább ők szeretnék meghatározni az európaiság tartalmát. Ez olyan apróságokon mérhető le, mint például a KRESZ értelmezése: az autós nem lassít le a zebra előtt, hogy átengedje a gyalogost, vagy hogy az autósok nem segítik egymást sávváltáskor, mint ahogyan országunk középső és nyugati részein általában szokás. A fideszes fellegvár dinamikusan fejlődik az ezredforduló óta, új sportlétesítmények épültek és egyetemét nemzetközileg is jegyzik, ráadásul ma is több támogatást kap a város mint vagy öt másik megye együttesen. A "keleti tempó" azonban sok mindenben megmutatkozott az idei évben: az egyik Putyin díszdoktori címe, amely elég nehezen indokolható, és védhető - igazából a Ceausescu időket idézi fel, körülbelül annyi tudományos munkássággal dicsekedhet az orosz "erős ember" mint a román diktátor. (A véleménynyilvánítás az egyetem dolgozói részére mindenesetre tabutéma.) A debreceni TV-ben szintén tudományos és magas röptű eszmefuttatást hallottunk arról, hogy a szép nők mennyivel sikeresebbek mint a "rusnyák", emellett az év végén Kósa Lajos keményen ellenezte a Soros-alapítvány által támogatott szervezetek városbeli működését, hiszen a céljuk nem lehet más, mint menekültek betelepítése... Az összkép: egy tipikusan belterjes kultúrájú város, amely nem annyira országunk keleti bástyája mint inkább a kelet bástyája országunk területén.
Pécs: balkáni stílus
Pécs mint hazánk legdélebbre fekvő nagyvárosa már régóta a botrányoktól hangos, ami ott történik arra általában kevésbé jellemző a kulturáltság, beleértve a vízmű elfoglalásának módját vagy a radarbázis elleni tiltakozást. Ha nincsenek különösebb elvárásaink és elfogadjuk, hogy a pécsi egyetemre is a szexuális szabadosság a jellemző, akkor is feltűnő lehet, hogy az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat sem volt képes megállítani a város hanyatlását. A legfőbb pozitívum a várossal kapcsolatban a Kodály Hangversenyterem működése. Érdekes módon a városvezetés inkompetenciája csak most vált nyilvánvalóvá a fideszes vezetés számára, amikor több mint 7 milliárd forint adósságot sikerült felhalmoznia. Nem meglepő módon ez a város is megtagadja minden Soros által támogatott szervezet működését. Tipikus balkáni város Magyarországon, annak minden hátrányával - esetleg előnyeivel is, ez utóbbit egyelőre nem látom.
Miskolc: ahol megállt az idő
Miskolc városközpontja szépen kiépült az utóbbi időkben, azonban elég pár száz méterrel odébb menni, és máris vagy harminc évet megyünk vissza az időben, a tipikus szocreál betonépítmények, lepusztult állapotban. A hajdani acélvárost már elérte ugyan az iparosodás új hulláma, - az acélmű nem működik és a levegő is tisztább ezáltal,- azonban ez még nem nagyon látszik a városon. Mivel a nagy lakótelepek inkább baloldali bázisnak számítanak, emiatt a város kevés állami forrásban részesül. Itt még a hőszigetelés és a fűtés korszerűsítése is megoldatlan problémának számít. A pénzesőből alig jut a városnak, ahol a lakosság többsége balszerencséjére nem tartozik a Fidesz törzsszavazói közé.
Győr: a legdinamikusabban fejlődő nagyváros
Győrt láthatóan húzza magával az EU élmezőnyébe tartozó Bécs és Pozsony. A magyar GDP jelentős részét adó Audi-gyárban a fizetések Magyarországon belül a legmagasabbnak számítanak, és nem meglepő, hogy az Észak-Dunántúl az egyik olyan terület Magyarországon, ahol rengeteg új ház épül és a lakosság száma növekszik. (Főleg az országon belüli migrációból következően.) Habár ez a trend a következő években, akár évtizedekben is meg fog maradni, az átlagjövedelem a régióban még mindig messze elmarad a budapesti és környező területekétől.
Szeged: ellenzéki kirakatváros?
Ennek a városnak a fejlődésében szerepet játszott a háborús zónából ide özönlött sok délszláv menekült, - emiatt optimistán, alighanem túl optimistán is kezelik a menekültkérdést. (Ez valószínűleg szerepet játszott a városvezető Botka László népszerűségének gyors erodálódásában.) Mindenesetre egy kevésbé konzervatív, baloldal által dominált város - jelenleg. Az év elején még úgy tűnt, hogy a kormány némileg meglepő módon hajlik egyfajta kiegyezésre, amikor Orbán személyesen is felkereste Botkát, később viszont beindult a támadás a jogász Szabó Bálint vezetésével a polgármester ellen. Az egyik vád a kisemmizett építőipari alvállalkozók esete: a Szeviép vezetői csődbűntett vádjával bíróság elé kerültek, - ez egy eléggé szokványos pernek számít az építőiparban, a politikai szál azonban nehezen bizonyítható. Mars téri kistermelők eltávolítása, szabálytalan EU támogatások, ingyenes parkolóbérletek juttatása is előkerült. A Fidesz-kormány láthatóan érezteti a hatalmát, hiszen manapság szinte minden politikus befenyíthető, kisebb korrupciógyanús ügyletekkel.... Ezzel együtt Szeged egy élhető és fejlődő városnak tűnik, tudományegyetemét jegyzik, európai lézerközpont épül és kulturális programjai is sokrétűek.
Pesti agglomeráció: dől a lé
Budapest és környéke az EU átlagszintje fölött van, ami a közterek, utak, házak, autók állapotából is azonnal látszik. A kormány egy csellel kivette Pest-megyét Budapest alól, és mivel már önálló közigazgatási egység, ezért továbbra is jogosult az EU-támogatásokra. A legtöbb EU támogatás ide kerül, a leggazdagabb vidék részesedése meghaladja bármely más országrészét. Ráadásul nagy a kontraszt a megyén belül a Pest-környéki és a keleti Cegléd környéki területek között és nem valószínű, hogy ez a közeljövőben csökkenni fog. A Pest környékén épülő házak száma messze a legtöbb és szerencsésnek mondhatod magad, ha itt laksz (feltéve persze, hogy nem albérletben.)
Kevésbé barátságos, nagyképű rongyrázó stílus dívik arrafelé, a lakosság alapvetően konzervatív felfogású és láthatóan büszke magyarságára, bár számomra ez nem minden esetben hiteles, mert inkább a német kultúra hatásait érzem. (Nem véletlen, hogy gyakoriak a német nyelvű településnevek, ezek a legtöbb helyen természetesebbnek tűnnek mint a rovásírás.) Tény az is, hogy a Pest-környéki lakosság gazdasági érzéke átlag fölötti, bár olykor "űberkreatív" - én még nem felejtettem el a vecsési számlagyár esetét...
Budapest: Még mindig "bűnös város"?
Pozsonyhoz vagy Varsóhoz képest Budapest építészetileg messze lemaradt, amelyben a volt baloldali városvezetés éppúgy sáros mint a mostani, amelyet - annak ellenére, hogy fideszes,- még mindig "büntiben tart" a jelenlegi kormány. Buda jelentős része az elit magánépületek számára van fenntartva, a pesti oldal inkább az, ahol új középületek létesítésére nagyobb a lehetőség - lenne. A parkfejlesztések mindenesetre nagy vitákat váltanak ki, eddig inkább a zöldterületek zsugorodása látható mint fejlesztése és megóvása, a városmag is leginkább a romkocsmáiról híres. A tömegközlekedés fejlődése (BKK) eléggé lassú, felemás módon történik, olykor a működés határain egyensúlyozva. Az egyetlen motiváló erő fővárosunk fejlesztésére az elkölthető (és ellopható) sok EU támogatás lehet - egyébként a más fővárosokhoz hasonlóan sokszínű és "multikulti" Budapest mindig vörös posztó fog maradni a kormány szemében. A kulturális sokféleség persze a szervezetek széles skáláját is magában foglalja, beleértve a "pesti srácokat", akik szerint a Soros-alapítvány által szervezett, társadalmi toleranciát elősegíti tanfolyamokból bűnös szándékokra lehet következtetni. Ma már ennyire nem tudjuk egymástól szétválasztani a dolgokat, szomorú, hogy ide jutottunk...
A nagyvárosok listáját persze tovább folytatni a hagyományosan "katonás", kormánykoncepcióba illő, újraiparosodó Székesfehérvárral vagy a Mercedes-gyárral a fejlődésbe bevont Kecskeméttel... a gazdasági adottságok a leginkább meghatározóak a lakóhely kiválasztásában, egyéb tényezők értékelése már meglehetősen szubjektív, az építészek között is vitatéma, hogy a trendek mennyiben jó irányba haladnak.

A vezető politikusok kimondottan sikeres emberek, ezért a megjelenésük és a fellépésük tudattalanul egy olyan képet mutat az állampolgár felé, hogy milyenek (is lehetnek) az igazán sikeresek. A közszereplők által sugallt kép sok olyan információt ad nekünk, amelynek nagy része nem tudatosul, de egyfajta mintául szolgál. Példaként lehet említeni azt, hogy amikor Kovács Kokó István világbajnok lett, pár munkatársam heteken belül az ő szakáll-, és hajviseletét vette át. Így működik ez a nagy sztárokkal, akikre sokan felnéznek, és külsőségekben utánozzák őket, - amely általában értékrendszerbeli azonosulást is takar. Ezért nem mindegy, hogyan néznek ki azok, akiket a leggyakrabban látunk a hírműsorokban: ezek a miniszterelnök és a kormányszóvivő. Milyennek látjuk őket? Két igen csak pocakos figurának.