Az egy az egyben való összehasonlítás nyilván nem állja meg a helyét, az Egyesült Államok méretei és lakosságszáma alapján az EU-hoz vagy az európai kontinenssel vethető össze. Viszont az USA 51 tagállama nagyon sokféle, valószínűleg lehetne találni olyanokat a szárazföld belsejében, a közép-nyugati területen levő államok között, amelyek sok tekintetben hasonlítanak országunkhoz (pl. népességszám és a népesség eloszlása). Az USA-ról kialakult kép teljesen fals, mert ikonikus tengerparti nagyvárosokban játszódó akciófilmeken alapul, de nem ezekben a városokban él az amerikai lakosság többsége.

Nyilvánvalóan vannak olyan tényezők, amikben az USA alapvetően más, ilyen például az állam szerepe vagy a bevándorlás mértéke, vagy még többek között ilyen a vagyoni egyenlőtlenségek szintje is. Létezik viszont legalább 10 olyan terület, amiben országunk jobban hasonlít az USA-hoz, és egyre inkább fog hasonlítani a jelenlegi tendenciák alapján mint Európa nagy részéhez, főként a gazdasági centrumot jelentő észak-nyugati területekhez. A gazdasági helyzet és a fejlettség szintje nem ad magyarázatot ezekre a hasonlóságokra.

1.Politikai pártok

Mi is az USA-hoz hasonló kétpártrendszer felé haladunk, a politikai polarizáció nálunk is olyan szintű mint az amerikaiaknál, ahol az utóbbi években a baloldal és jobboldal között lényegében megszűnt az átjárás és a kompromisszumképesség.

2.Társadalmi mobilitás szintje

Az USA-ban csökkentő tendenciát mutat, és nálunk is egyre jellemzőbb olyannyira, hogy lassan már kasztosodásról lehet beszélni. Ez azt jelenti, hogy aki szegényebb családban születik, az oktatási rendszer ezt a hátrányát nem tudja fogni kielégíteni, nagy eséllyel marad ugyanabban a csoportban. Nálunk a felmérések alapján egy kicsit még rosszabb is a helyzet, mint az USA-ban.

3.Szociális támogatások

Mindkét országban hasonló szintűek a GDP-hez képest, az OECD átlagnál jóval alacsonyabb. Vitatható persze, hogy hol van az optimuma, vannak akik szerint munkát kell adni és nem segélyeket, viszont  a túl kevés szociális transzfer szintén csökkenti az esélyegyenlőséget.

4.Az oktatási rendszer színvonala

A lakosság iskolázottságát mérő listák alapján megint nagyon hasonlóak vagyunk az USA-hoz, és valahol a középmezőnyben tanyázunk. Ez összefügg azzal, hogy a tanárok fizetése mindkét országban nagyon alacsony a szellemi (főként az egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő) foglalkozások között. Nálunk a helyzet egyértelműen tovább romlik, mert semmire nem jó „alkalmassági teszttel” próbálják szűrni a tanári pályára alkalmas személyeket, holott ez a pálya egyre inkább kontraszelektált, mert az átlagfizetések leszakadtak a többi értelmiségi fizetéstől. Emellett még az önálló munkavégzés esélye is elvész, a tanár nálunk lassan a "szellemi betanított munkás" kategóriába kerül. Mindkét országra jellemző még, hogy nagyon terület és iskolafüggő, hogy ki milyen alapoktatást kaphat. (PISA teszteredmények csak kicsivel jobbak az USA-ban mint nálunk, emellett a világhírű kutatóik nagy része nem a saját oktatási rendszerükből kerül ki, hanem első-, esetleg másodgenerációs bevándorló.)

5.A munkavállalók jogai

Nálunk a szakszervezetek nagy többsége megszűnt és a munkajogi szabályok alapján a munkavállaló hasonló mértékben kiszolgáltatott a munkaadónak mint az USA-ban, panaszait nem annyira érdekvédelmi szervezeten keresztül, mint inkább magán úton érvényesítheti (perelhet).

6.Egészségügyi rendszer

Az USA-ban nyilván jobb szintű mint nálunk, minket még Tunézia és Albánia is megelőz, de ha a ráköltött pénzeket is figyelembe vesszük, akkor az amerikai sem mondható jónak, sokan kritizálják a költségessége mellett (a világ messze legdrágább rendszere) és az egyenlőtlen hozzáférés miatt is.

7.Elhízottság

Az USA-hoz képest nem állunk sokkal jobban mi sem ezen a téren, a világranglistán az első öt ország között vagyunk. A jó mezőgazdasági adottságok mintha kicsit visszafelé sülnének el, az olcsó, energiában gazdag „tömegtakarmány” teljesen más formákban ugyan, de nálunk is meghatározó a táplálkozásunkban.

8.Nyelvtudás

Az amerikaiak közül nagyon kevesen beszélnek idegen nyelveken, mert nincsenek rákényszerítve. Mi sokkal inkább rá vagyunk kényszerítve, a nyelvtudás szintje mégis az EU összes országához képest a legalacsonyabb. (Némi mentség erre, hogy egyik ország nyelve sem hasonlít a magyarhoz.) Nálunk is egyre többen gondolják azt, hogy idegen nyelvek ismeretére nincs szükség.

9.A vallás szerepe

Az USA és Magyarország egyaránt vallásosabbnak mondható, mint a nyugat-európai országok többsége, a magukat ateistának vallók száma alapján. Az USA-ban hagyományosan fontos szerepet tölt be a kereszténység a közéletben, míg Magyarországon az utóbbi időben az állam támogatja egyre nagyobb mértében a hagyományos keresztény egyházakat.

10.Befelé forduló nacionalizmus

Az USA-ban talán mindig is erős volt ez a fajta felfogás, nálunk viszont változó, az utóbbi időkben egyértelműen felerősödött. Ez azt is jelenti, hogy nem vesszük át a máshol működő módszereket, mert „mi mások vagyunk, nálunk az nem működne”. Az USA se nagyon más mint például Kanada (csak az utóbbi egy jobban működő ország), és mi sem vagyunk annyira mások mint a szlovákok vagy az osztrákok. Az identitáspolitika gyakran felülírja a józan megfontolásokat mindkét országban.

Ezek a fenti hasonlóságok nem magyarázhatóak az USA hatásával a magyar közéletre, nem egyszerűen kulturális hatásokról van szó, hiszen Nyugat-Európára nem jellemzők. Sokkal inkább a konzervatív szemléletmód megerősödése és szélsőségesebbé válása állhat a háttérben, hiszen ez a fajta világnézet a világon mindenütt nagyjából hasonló. Nem túlzás azt mondani, hogy magyar társadalom gyors ütemben amerikanizálódik.