Ideo-logikák

Ideo-logikák

Gondolod, hogy elég csupán betartani a szabályokat?

A kormány valódi csodafegyvere

2017. május 18. - Tamáspatrik

 294_1-p10-vilmos_csaszar_egyenruhaban.jpg

Különféle területek szakemberei szerint Magyarország egyik jelentős, fejlődést akadályozó problémája a kiterjedt bürokrácia és az életünk túlszabályozottsága, azonban az állampolgárok nagy többsége ebből semmit sem észlel. Nyugdíjasok, alkalmazottak, háztartásbeliek nagy csoportjai számára a szabálykövetés az abszolút norma, és a legtöbben nem sűrűn kerülünk olyan helyzetbe, amikor a bürokrácia súlyos terhet jelent; hiszen főként az aktív, dinamikus emberek, akik valami újat szeretnének kitalálni, ők azok, akik az állam bácsi karjának gondoskodó ölelését túlságosan szorosnak érzik.

Illiberális = mindet leszabályozni, ami él és mozog

A bürokrácia mindig is probléma volt, azonban a jelenlegi kormányunk viharos tempóval vitt vissza minket a 19.századot idéző poroszos mentalitáshoz. A törvénygyár soha nem látott turbófokozatban működik és ontja a jogszabályokat, folyamatos módosításokkal ott is magasabb szintű szabályozást alkalmaz, ahol ezt semmi sem indokolja (pl. sarkalatos törvények). Ebben a rendszerben mindenféle valós vagy vélt (azaz felnagyított) problémára az a megoldás, ha törvényi szinten (!) alaposan leszabályozzuk. A bürokráciacsökkentés Lázár Jánostól és másoktól csak egy üres szólam, mert amikor egyik területen egyszerűsödik az életünk, más területeken bonyolultabbá teszi azt a jelenlegi kormány.

A jogászokon kívül vállalkozók, vállalatvezetők rajtuk kívül az oktatásban dolgozók, egészségügyben „nem rutinjellegű” problémákkal küszködők kerülhetnek be a bürokrácia labirintusába, de még a KRESZ-re is elmondható, hogy túlbonyolított, vannak szabályok, amit a legtöbben nem ismerünk.

A mechanikus szabályalkalmazás elvileg megkönnyítheti az életünket, de a fejlett országokban – például a szabálykövetésben etalonnak tartott németeknél éppen hogy az életszerű és gyakorlatias jogalkalmazás az elvárás.

Az eredmények látványosak...

Az oktatás területén a hanyatlást nem csak a PISA teszteredményei fejezik ki, hanem az is, hogy már nincsen magyar egyetem a legjobbak listáján. Oktatás központosított, merev, poroszos rendszere kiöli a gyerekekből a kreativitást, leginkább engedelmes alattvalókat nevel. Az adminisztráció a modern társadalmakban mindig szükséges rossz, improduktív tevékenység, az életszínvonalunkon is javítana, ha mondjuk a GDP 5%-t meg tudnánk legalább spórolni a felesleges körök futásával és ezt kreatív módon hasznosíthatnánk.

Bűnüldözés területén a börtönök gyorsan megtelnek és abszurd esetben még egy kakaós csigáért is börtönt lehet kapni, holott nem a szigorúbb törvények, hanem a kamerák és riasztórendszerek terjedése, a készpénztartás csökkenése valamint a helyi rendészek járőrözése, amelyek leginkább okolhatóak a bűnözés folytonos csökkenéséért (erre bizonyíték, hogy a trend világszerte hasonló, ott is ahol nem voltak szigorítások, hanem csak a készpénzforgalom csökkent vagy növelték a járőröző rendőrök számát).

A versenyszféra sem képes kivonni magát az ilyen tendenciák alól: megfigyelhető, hogy ahol a munkavégzés bürokratikus, ott a dolgozók fásultak, unottak, minden nehézkesen működik, a csapatmunka és a kreativitás hiánya a vállalat eredményességén is meglátszik. Ez azonban nehezen számszerűsíthető.

A rendszer logikájából következik

Az áttekinthetetlenné vált törvénygyártás valójában kormányunk csodafegyvere, amely több fajta célt is szolgál. Egyrészt alkalmas a kormányközeli csoportok helyzetbe hozására (pl. trafiktörvény, közüzemi szolgáltatások államosítása) és sarcolni a kevésbé kedveseket különféle különadókkal. Emellett minél bonyolultabb és logikátlanabb a jogi struktúra, annál inkább lehet halászni a zavarosban, vagy épp ráhúzni másokra a vizes lepedőt – mindez csak központilag irányított vagy jól befolyásolható apparátus kérdése. A kormány igyekszik mindent az ellenőrzése alatt tartani, sőt a bürokrácia a félelem légkörében önmagát gerjeszti: minden bürokrata szabályok mögé bújik, hogy önmagát védje a felelősségre vonás alól. A bürokratikus mentalitás gondolkodásra nem hajlandó, feudálisan kiszolgáltatott, szűk látókörű alattvalókat hoz létre – önállóan cselekvő polgárokról már régóta nem esik szó a kormány kommunikációjában. Egy diktatórikus jellegű rendszer számára pedig egy ilyen állapot nagyon is kényelmes: minden fontos döntés egy adott központban születik, helyi szinten csak fellapozzák a szabálykönyvet és végrehajtják a leírtakat. Önállóságról nincs szó, a hatalom az állampolgárt láthatóan gyermekként kezeli, ami azt jelenti, hogy azok képezik a tömegbázisát, akik elfogadják a totális butaságnak ezt a szintjét. A rendszer értelmiségellenessége egyre inkább kiütközik, - nálunk és más vezérelvű rendszerekben.

Az EU-hoz képest egyes tagállamok sokkal bürokratikusabbak

A tagállamok között nagy különbségek vannak a bürokrácia mértékében, nem váratlan módon a skandinávok viszik a prímet, mi pedig sok tekintetben a görögökkel, olaszokkal állunk egy szinten. Azokban az országokban, ahol a biztonság és a kockázatkerülés az elsődleges, általában csökken az innováció és kiterjedt a bürokrácia. Kis országunkban pedig a kormány minden második mondata a biztonságról szól.

A túlszabályozottság nálunk önmagában nem kiemelkedő a régión belül, viszont hanyatlik a bírói függetlenség, növekedett az átláthatatlanság, a túlszabályozottság pedig kedvez a korrupciónak – így lettünk versenyképesség tekintetében a régió sereghajtója.

Nem állítom, hogy az országok közötti különbségek a jogrendszerekre vagy jogalkalmazás szintű hibákra vezethetők vissza, ezek inkább indikátorai egy fajta közfelfogásnak és vezetési stílusnak egy adott országon belül. Az viszont nyilvánvaló, hogy az a jogászkodás és bürokrata mentalitás, ami nálunk folyik, sehova sem vezet, mert erősíti az általános bizalmatlanság légkörét.

A szabályok rugalmas alkalmazása nálunk nem divat

A szabályok értelmét és szellemiségét fel kell tudni ismerni, a szimpla mechanikus alkalmazásukkal még nem könnyítjük meg egymás életét. Ha létezik egymás iránti bizalom szinte és kommunikáció, akkor nem akadunk fenn piti dolgokon.

Például egyes országokban a kerékpáros átmehet a piroson, igen, mert már olyan a közlekedés kultúrája, hogy az emberek szétnéznek és figyelnek egymásra. Hasonlóan piti és gyerekes, hogy zebrán csak tolni lehet a kerékpárt, vagy az alkoholfogyasztásban szinte sehol sincs zéró tolerancia – csak nálunk jellemző a közlekedők számára a muzulmán szintű szigorúság. Ezeknél persze sokkal találóbb példákat is lehet hozni, amikor ha szavazni kell a legtöbben azt mondjuk, hogy „a szabál az szabál”, mert nem jellemző ránk az empátia és fölösleges dolgokkal foglalkozunk, amelyek megspórolják számunkra a józan és használatát és a másokkal való kommunikációt.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr6212519825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hajráargentína 2017.05.25. 00:22:47

Egyetértek. Az uSA-ban nagyon tetszett a formanyomtatványokon a hivatkozás, hol jelentsd be, ha felesleges adatokat kérnek tőled. Kicsit hasznosabb lenne, mint a nemzeti konzultációk:
en.wikipedia.org/wiki/Paperwork_Reduction_Act

Bicepsz Elek 2017.09.11. 17:57:40

A cikk tele van ferditesekkel es hazugsagokkal. Csak par pelda:
1, Nem a kakaoscsigaert hanem az amiatti verekedesert iteltek el "artatlan Jauzsikat"
2, A "legjobb egyetem" felmeres alapvetoen angolszasz kozpontu, tehat az angolszasz egyetemeket teszik az elso helyre. Az mas kerdes ezek a legtokeerosebb egyetemek is es a volt guarmatbirodalmukban mindenhol elfogadjak. De szerintem pl. nem attol lesz valaki jo orvos, hogy pl. egy patinanas angol/amerikai egyetemen vagy a szegedi orvostudomanyi egyetemen vagy egy indiai orvosi egyetemen vagy egy moszkvai egyetemen stb. vegzett, hanem a teljesitmenyetol
3, A skandinavoknal keves a szabalyozas, mert elotte brutalisan uldoztek a korrupciot evszazadokon at. Angliaban, Olaszorszagban, Gorogorszagban stb. viszont rendkivul nagy a korrupcio mondjk Nemetorszaghoz kepest es kell is a bonyollt szabalyozas.
4, Ja engedjuk at a piroson a biciklist aztan ki viseli a feleloseget ha elkaszalja egy kamion??? Vagy ha engedjuk inni az autovezetot es nem tud merteket tartani? Reszegen embereket ol meg?
A liberalizmus csodot mondott mar rengetegszer az angolszas orszagokban es rengeteg volt a sziorito kampany(pl. Viktoria kirlayno alatt, az I vilaghaboru utan vagy az USA-ban a rablobarok elleni kampannyal).

Tamáspatrik 2017.09.11. 19:54:08

@Bicepsz Elek: A biciklis áthaladása a piroson számos országban engedélyezett. Az persze egy más fajta közlekedési kultúra mint a miénk, ott az emberek a JÓZAN ÉSZ szerint vezetnek. Tehát nem azért nem előz a túlsó sávban, mert záróvonal van, hanem mert nem látja be a kanyart. A bonyolult kresz szabályokat senki sem ismeri gyakorlatilag, és mindenkit meg lehet büntetni valamiért előbb vagy utóbb. Gyakorlatilag betarthatatlanok, ezt a szakértők is elismerik. Viszont az USA-beli vagy a brit KRESZ pragmatikus: kevesebb a szabály, amit követni kell, azokat viszont nagyon keményen számon kérik. Ha nagyon sok a szabály, akkor könnyen elveszik a lényeg, az egymásra figyelés az úton és az ésszerűség.

A liberalizmus képes csődöt mondani több okból, és valóban kell néha megszorító kampány. De mindig csak szorítani, és szorítani és nélkül, puszta elvek alapján, az éppígy nem válik be.
süti beállítások módosítása