Ideo-logikák

Ideo-logikák

Így segítette meg (és így nem) a kormány a devizahiteleseket

2017. november 06. - Tamáspatrik

Hogy lehet, hogy évekkel azután, hogy a frankhitelek és egyéb devizahitelek átváltása megtörtént forinthitelre, még mindig téma lehet a devizahitelesek helyzete? A válasz ere csak az lehet, hogy még mindig sokan vannak nehéz helyzetben, még mindig nagy összegekkel tartoznak a bankoknak. Nagyon tanulságos annak áttekintése, hogyan reagált a kormány és hogyan az állampolgárok többsége annak idején a problémára.

Előre bocsátom, hogy nem vagyok elfogulatlan, mert nekem is van egy közepes összegű CHF lakáshitelem. Az egyik ismerősöm (aki nem vett fel ilyen hitelt) józan paraszti ésszel fogalmazta meg azt, amivel maximálisan egyetértek, hogy a hitelt felvevők, a bankok és az állami vezetés egyformán hibáztatható a devizahitelezés miatti problémákért. Egyértelmű viszont, hogy akiknek nincs a közeli rokonságban devizahitel tartozást nyögő ismerőse, nem mind így látják és általában nem is nagyon értik a probléma részleteit.

2007-ben, amikor néhány ismerősömmel együtt vettünk fel devizahitelt, akkor úgy gondoltuk, hogy van ugyan egy árfolyamkockázat, de ha az árfolyam elszáll, akkor az állam úgyis közbelép. Két tényezőt azonban nem vettünk figyelembe, amelyek miatt az állam közbeavatkozása egyáltalán nem magától értetődő: az egyik az, hogy a hitelt felvevők többsége nem feltétlenül esik egybe a kormány törzsszavazóival (főleg ha kormányváltás is történik), másrészt pedig a pénzügyi szakértelemmel is lehetnek problémák legfelsőbb szinten.

Mért gondoltuk azt, hogy probléma esetén a kormány "megmenti" a devizahiteleseket, magától értetődő módon, nem pedig afféle kegyes gesztust gyakorolva? Lehet, hogy naivak voltunk abban, hogy az általános európai (kontinentális) gyakorlat az előre nem látott károkat szenvedő állampolgárok kisegítése. Például ha a mezőgazdasági termelőket súlyos aszálykár éri, a magyar állam azon nyomban jelentős összegekkel kártalanítja őket, általában nem vizsgálva a gazdálkodó felelősségét az őt ért kárban. (Például láttam olyan képet egy hírlapban "aszálykárról", amikor sárga homokon termesztett kukoricát fotóztak le, holott ilyen homokon a kukorica már egy-két száraz hét után is kiéghet.) Ezzel együtt a mezőgazdasági termelők és egyéb, elemi kárt elszenvedett polgárok kártalanítása általában jogos és szükséges - viszont a devizahitel is egy előre nem látható pénzügyi katasztrófa volt, amely valóban TERMELŐ állampolgárokat sújtott (ez vitán felüli, hiszen a bankok nagyon nagyon is megnézik, hogy kiknek adnak hitelt, ergó rendszerint nem az utolsó részeges trógerek kapták).

Ezzel nem akarom csökkenteni a bankok felelősségét, amelyek nagyon nagy profitot realizáltak a devizahitelekkel, és azt sem gondolom, hogy az állampolgár teljes mértékű kártérítést kell, hogy kapjon. A fejtegetésem ezzel együtt nem is annyira a jogi mint sokkal inkább erkölcsi kötelességekről szól.

A hosszú távú hiteleknek van egy megszokott dinamikája a hitelnyújtók és a hitelfelvevők számára egyaránt, egyfajta mértékadó üzleti gyakorlat. Ez azon alapul, hogy a hitel törlesztése eleinte jelentős terhet jelent később, ahogyan fejlődik a gazdaság és növekednek a reálbérek (nő a fizetésünk), sőt az infláció miatt is a pénz nominálisan leértékelődik, ezért öt-tíz év elteltével már a havi részlet nagysága egyre inkább el fog törpülni a családi költségvetésben. Ez egy szokásos forgatókönyv, ha nem így lenne, akkor nem tudnánk újabb hitelek felvételével pár évente autót cserélni vagy háztartási gépet cserélni. (Bár megjegyzem, hogy én magam sosem vettem fel fogyasztási hitelt a lakáshitelen kívül és nem is vagyok ennek a gyakorlatnak a híve, eladósodottságom ennek ellenére jelentős.) A lakosság tartós eladósodottsága nyilvánvalóan csökkenti a vásárlóerőt.

Gazdasági válság esetén ez a forgatókönyv kapásból borul, és ez történt a '90-es évek elején, amikor a munkanélküliség és az alacsonyabb jövedelmek miatt nőttek meg sokak hitelterhei. Hogy ez a probléma viszonylag kevés embert sújtott annak oka egyáltalán nem közismert: a banki kamatemelések kb. 1990 és 92 között (politikai okokból) csak késve követték a hirtelen meglóduló inflációt, és a bankok keletkezett veszteségeit (amelynek jóval nagyobb részét adta a vállalati szféra mint a magán szféra) az állam jóváírta. A szanálás egy banki csődhullámot előzött meg akkoriban.

A 2005 és 2008 között hitelt felvevők már gyaníthatták, hogy túl szép a leányzó fekvése, hiszen a havi törlesztőrészletek alig haladták meg az albérletek szintjét. Az is gyanús lehetett, hogy zéró vagy közel zéró önrésszel az ún. alsó középosztály is hitelt kaphatott - ez egyértelműen hibás banki gyakorlat volt, egyfajta profitmohóság, de távolról sem ugyanaz, mint az USA-ban a NINJA hitelek (no income, no job, no asset - tehát se jövedelem, sem állás, sem tulajdoni fedezet nem volt), amelyek végül a globális hitelrendszert is megmérgezték. A hitelképességet nálunk a bankok nagyon is szigorúan vizsgálták. A magyar középosztály alsó, vagyontalan része azért is szeretett volna saját lakáshoz akart jutni, mert a lakásbérletek teljesen kaotikus állapotba kerültek miután az önkormányzati tulajdonú lakások nagy részét az állam kiárusította a '90-es években, a jogi szabályozás a bérlemények esetében nem volt jól kidolgozott.

Az alsó-középosztály tehát csupán megragadott egy lehetőséget, de figyelem, nem nekik kellett volna pontosan ismerniük a gazdaság állapotát, hanem a döntéshozóknak, az akkori pénzügyi vezetésnek (pénzügyminisztériumnak és bankfelügyeletnek). A Gyurcsány-kormánynak kellett volna látnia a magyar gazdaságban felfúvódó lufikat, és (mint azt a csehet tették) betiltani a devizahitelt, vagy pedig (mint a szlovákok tették) bevezetni az eurót, amely mérsékelte volna az árfolyamkockázatot. A CHF hitel, amely eredetileg osztrákoktól származó ötlet volt, már az első Fidesz kormány idejében létezett, de amikor később tömegessé váltak, sem az akkori kormányzat sem az ellenzék nem hívta fel az adósok figyelmét a veszélyekre. Gyakorlatilag egyetlen pénzügyi szakértő sem figyelmeztette a lakosságot.

Még egy fontos körülmény, hogy Magyarországon a hitelek reálkamata mindig is magasabb volt mint a szomszéd országokban. Emiatt a lakáshitelek mindig csak akkor tudtak meglódulni, amikor az állam különféle támogatásokat nyújtott: ilyen volt az ún. "szocpol", amellyel később sokan visszaéltek, és ilyen volt az állami kamattámogatás, amelyet a Fidesz vezetett be. Ennek mértékét ugyan a későbbi szocialista kormány csökkentette, de 3% még mindig jelentős tétel volt, és a költségvetésnek éves szinten több száz milliárd tételt jelentettek a lakástámogatások. A kérdés felmerül, hogyha az egyik hiteles kap állami támogatást, a másikat ez mért nem illeti meg, tehát a devizahitelesnek mért nem jár?

A magyar államnak kapóra jött annak idején a devizahitelek elterjedése, hiszen ez csökkentette az állami lakástámogatások miatti költségvetési hiányt oly módon, hogy a lakáspiac is fellendüljön. Naivitás volt azonban azt gondolni a Gyurcsány-kormány részéről, hogy a hitelpiacon létezik ingyen ebéd éppúgy mint azt hirdetni, hogy a magyar gazdaság "dübörög". Még egy fontos tényező az is, hogy az olcsó és támogatott hitelek haszonélvezői nem csak a hitelfelvevők, ők mindig megosztoznak a hasznon másokkal, kb. fele-fele arányban. Ez pedig a lakásárak hirtelen emelkedésében jelenik meg: az első Orbán-kormány idején a kamattámogatás miatt a lakásárak egy-két év alatt közel a duplájára nőttek, a devizahitelek idején pedig újabb árnövekedés történt. A lakáspiaci buborék pedig később törvényszerűen kipukkadt és a lakásárak éppen akkor estek vissza, amikor a svájci frank kamata megnőtt.

A konzervatív kormány a tulajdonképpen jól kezelte ezt a helyzetet, egy komoly hibától eltekintve, hogy a forintosítást túl későn vezette be. Annyira későn, hogy közben már sokan tönkrementek, potom áron kénytelenek voltak a lakásuktól megszabadulni és még mindig fizetik a fennmaradó törlesztőrészleteket. Másoknak pedig még ma is túlságosan nagy terhet jelent a hitel annak ellenére, hogy a túlnyomó többség nem tőzsdézni akart és nem spekulációs céllal vette fel hanem azért, mert (ezt sokan nem tudják) a forintkamat a többszöröse volt annak idején a devizahitelnek. Hiszen az rendes piaci kamat volt, állami kamattámogatás már nem volt igényelhető akkoriban.

A kormány 2010-ben pedig azt tette, mint a farkashorda vezére, hogy először a saját sleppje lakjon jól: azoknak tette lehetővé a hitelektől való megszabadulást a végtörlesztés révén viszonylag kedvező árfolyamon, akiknek lényegében nem volt a hitelre olyan nagy szükségük. (Hiszen később egy összegben ki tudták fizetni.) Tehát akik nem voltak rászorulva, hanem spekulációs céllal vették fel, ők megszabadulhattak tőle - bár ez az ítélet annyiban túlzó, hiszen sok esetben a család támogatását is igénybe vették. (Megjegyzendő, hogy nem csak a spekulációs devizahitelesek kaptak jelentős állami támogatást, hanem a felelőtlenül gazdálkodó fideszes önkormányzatok is, akiknek a hiteleit az állam átvállalta ill. leírta.)

2010-ben Surányiék körvonalazták, hogyan lehetne forintosítani a devizahiteleket, a javaslataikat azonban nem vették figyelembe csak akkor, miután az árfolyamok az akkori 190-ről 260Ft fölé nőttek, öt évvel később került csak rendezésre a probléma.

Közben bevezettek egy jelentős mértékű bankadót, amelyet még részben sem a devizahitelesek megsegítésére fordítottak. A médiumokban folytonosan ment a szöveg a devizahitelesek "megsegítéséről", - ezzel éppúgy hergelték a közvéleményt, mint amikor a pedagógusok fizetésemelésével szokták. Hússzor is beharangozzák az eseményt, mire megtörténik a végrehajtás, és arról nem szól a fáma, hogy sokan közben rosszul járnak (például mert más pótlékokat megszüntetnek). A magyar társadalom köztudottan nem szolidáris, hanem inkább irigynek mondható, hiszen évszázadok során kialakult történelmi reflexek következtében sokak számára a magyar "nemzet" egy olyan nagy családot jelent, amelynek tagjai csak egymás rovására boldogulhatnak, ezekben a fejekben tehát a játszmák zéró összegűek.

Emiatt a devizahitelesek helyzetét sem fogták fel másként, a legtöbben nem szimpatizáltak velük, főleg ha nem volt senki ilyen helyzetben a közeli rokonságban. Sőt, a legtöbben a polgári jogot kissé szűken értelmezve feltették a kérdést: hol itt a probléma? A hitelesek tudták, hogy mit vállalnak. Való igaz: a közjegyző pár óra alatt tízezreket keresett azzal, hogy kiadta valakinek átnézésre a hitelszerződést, aki felolvasta az adósnak, (formailag elbírálva, hiszen a tartalmához nem értett) a lényegét többször elismételve, hogy "ha nem fizetsz rendesen, a banknak nem kell bíróságra mennie, eladhatja fejed fölül a lakásodat". Némi cinizmussal elmondható: A tájékoztatás megtörtént, hiszen közjegyző is hitelesítette a szerződést.

Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy nálunk a pénzügyi kultúra szintje alacsony, sokan azt sem értik mit jelent a kamatos kamat (emiatt vesznek fel uzsorahiteleket - apropó, őket jobban védő a törvény) és mi történik, ha elszáll az árfolyam. Ez pedig nem a hitelt felvevők kritikája hanem az oktatási rendszerünkké amellett, hogy a devizahitelesek konstrukciói és a hitelek történetei olyan bonyolultak lehetnek, hogy még a kevésbé felkészült banki ügyintézők sem tudják áttekinteni. Én magam is úgy jártam, hogy az általam kért "adósmentő" program miatt a törlesztőrészletem majdnem nagyon megnőtt - de mivel a hölgy már járt úgy egyszer, hogy az ügyfél az adósmentést követően lila fejjel üvöltözve rohant be az irodába, az utolsó pillanatban hajlandó volt az egész fáradságos procedúrát visszacsinálni. A konstrukciómat egyébként hiába kezdem magyarázni nem pénzügyi felkészültségű ismerőseimnek, egy átlagos műveltségű értelmiségi nem érti.

A kormány fő döntéshozóinak pénzügyi ismeretei azonban láthatóan szintén nem haladták meg egy átlagos "Rezsi Szilárd" szintjét, máskülönben nem gondolták volna, hogy az árfolyamgát igazán hatásos megoldás lehet hosszabb távon. Nem volt rossz ötlet és valóban jelentett némi könnyítést, de leginkább félmegoldásnak mondanám, hiszen az árfolyamgát lejárta után a hitelek törlesztői hirtelen vissza emelkedtek az eredeti vagy azt meghaladó szintre.

Az állami vagyonkezelő és a magáncsőd intézménye megint amellett szól, hogy a kormány többféle módon is igyekszik kezelni a problémát, bár egyik sem működik túl hatékonyan, mert nem nagyon vannak mögötte érdekek. Mindkettő jó és hasznos megoldás, de nincsenek még bejáratva, kulturális beágyazottságuk még nem megfelelő.

A legjobb megoldás végül a devizahitelek forintosítása volt, amely kamat jóváírásokkal történt. A CHF kamatok ugyanis jelentősen megemelkedtek, amelyet a bankok - a kormány szerint tisztességtelen módon,- továbbhárítottak. Ennek, valamint a kamatmarzsnak (a vételi és eladási árfolyam közti különbségnek) a jóváírása szintén megtörtént, és a költségeit a bankok viselték. Az ember ilyenkor felszisszen, hogy az utólagos költségbehajtás a normál üzleti gyakorlattól eltér, azonban valamilyen szinten jogosnak volt mondható a bankokkal szemben. (Felmerül a kérdés, amire nem tudok most válaszolni, hogy az általános bankellenes intézkedések nem rostálták-e meg annyira bankokat, hogy az hosszabb távon káros hatású lesz a szolgáltatások minőségére és növelhetik-e lényegesen a kamatokat és az ügybél banki költségeit? Jelenleg úgy tűnik, hogy a válasz nemleges, de most még az általános pénzbőség torz képet adhat.)

A forintosítás már hatásos fegyvernek mondható, azonban összehasonlítva ezt az adósmentést a lengyelekével, a kép elszomorító. A lengyelekről ugyanis köztudott, hogy velünk ellentétben tudnak számolni, mert rákényszerültek a '80-as években a "lengyel piacok" idején. Ott az adósmentés, amibe az állam is beszállt, mindenkinek elfogadható szintű törlesztőrészletet biztosított, még nálunk távolról sem ez a helyzet. (Emiatt ott sokkal kisebb a bedőlt hitelek aránya.) Hiába a forintosítás, ha közben az árfolyam annyira elszállt, hogy a felvett összeg legalább a másfélszeresére nőtt, közel zéró infláció mellett, éveken át stagnáló, majd lassan növekvő bérek mellett. Ily módon sokan még mindig fizetésük több mint egyharmadát törlesztik a banknak, ráadásul úgy, hogy könnyítésül kitolták a futamidőt akár 30-40 évre is, tehát legalább nyugdíjba vonulásukig nyögni fogják.

Most úgy tűnik, hogy a devizahitelesek megint sírnak, pedig ugyanígy panaszkodhatnának a vállalkozók, a nyugdíjasok vagy a fizikai dogozók, vagy más alacsony keresetűek, akik el vannak maradva a számlákkal. Szó sincs panaszkodásról, inkább a történet egésze az, a nálunk tipikusnak mondható hülyeségek tömegével ami érdekes. A narratíva hitelessége abból látható, hogy ezúttal is a leginkább jóhiszeműek (az átlagos hitelfelvevők) szenvedték el a legnagyobb kárt. Szó se róla, a kormány sokat tett - habár néhány lépést túl későn-, és a legtöbb hiteles helyzete javult főként azoké, akik végig tudtak törleszteni. Ezzel szemben vannak olyanok is, akik már régen bedobták a törölközőt, mert nem vállalták a magas törlesztőrészletet. Esetleg a házukból sem hajlandóak kiköltözni, - hiszen az ő tulajdonuk,- hanem elkeseredetten perlik a bankokat. A bíróságok pedig mi alapján döntsenek, hiszen nincsenek sem megfelelő ismereteik, se felkészültségük: központi irányelvek alapján a panaszok nagy részét elutasítják.

Elvileg ugyan az újra megemelkedett lakásárak miatt jó megoldás lehet a nem fizető adósok számára a lakásuk értékesítése, azonban a gyakorlatban ez nem mindig működik. Jó néhány példát láttunk rá, hogy a bank úgy hirdeti meg az árverést, hogy a piaci ár közelében pályázókat valamiért adminisztratív okokból ki tudják zárni (pl. túl rövid határidő, a hitelesítő személy nincs az irodában), majd érvényes licit hiányában töredék áron eladják egy bennfentesnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr1113197080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kelly és a szexi dög 2017.11.07. 08:06:29

A tisztességtelen feltételeket visszamenőlegesen rendezték, már egyértelmű, hogy a forintosítás is jó húzás volt - többet nem nagyon lehet tenni... mondjuk az árfolyamkockázat közös viselésének előirása nem lenne rossz! :)

VT Man 2017.11.07. 08:23:23

Egész jó összefoglalás.

A bankok azt állítják, hogy nem látták elõre a CHF elszállását.
Ezt elhiszem.

De ha a bankok, amelyek közgazdászokat, matematikusokat, elemzõket tömegesen foglalkoztatnak, nem látták ezt elõre, akkor hogyan várható el, hogy az egyszerû, Átlag Józsi ezt elõre lássa?

Pirx 2017.11.07. 08:25:31

"2007-ben, amikor néhány ismerősömmel együtt vettünk fel devizahitelt, akkor úgy gondoltuk, hogy van ugyan egy árfolyamkockázat, de ha az árfolyam elszáll, akkor az állam úgyis közbelép. "

Idáig olvastam. Az eszem megáll! Most komolyan? Ezeután baromira nem érdekel, mit firkálsz össze
És is vettem fel devizahitelt, és tudtam fizetni. Mert annyit vettem fel, hogy legyen tartalékom arra az esetre, ha elszáll a zárfolyam. Elszállt. Aztán átváltottam forint hitelre. Már nincs hitelem, és nem vártam senki segítségére. Se az államéra, se máséra.
Amikor felvettem, egy dolog volt, amiről azt gondoltam, megvéd az árfolyam elszállásától Az pedig az euro bevezetése.
Ja! És a közjegyző elég világosan elmondta, mi várható. Az is bejött.
Az euro helyett megkaptuk kósalala államcsőd közeli kijelntését. és a forint elszállását.

VT Man 2017.11.07. 08:54:11

@Pirx:
A posztolót fikázhatod, de a bankok mit gondoltak??

Mit gondoltak, mi lesz egy árfolyam elszálláskor, ha a hitelfelvevõk tömegesen fizetésképtelenek lesznek? Majd az állam közbelép?

Nprobe 2017.11.07. 09:05:43

"de ha az árfolyam elszáll, akkor az állam úgyis közbelép."
"Például ha a mezőgazdasági termelőket súlyos aszálykár éri, a magyar állam azon nyomban jelentős összegekkel kártalanítja őket"
Egy apró dolgot kifelejtettél... A mezőgazdaságból élők fizetnek azért, hogy adott esetben kártérítést kaphassanak. Van, akinek kötelező, van, aki önként léphet be, de aki nem fizet, nem kap kártérítést sem az államtól.
Ha már ennyire utánanéztél a dolgoknak, még egy kicsit kellett volna. Segítek: 2008. évi CI. törvény és 32/2009 (III.31) és a 116/2009 (VIII.29) FVM rendeletek.

2017.11.07. 09:05:56

@VT Man: "hogyan várható el, hogy az egyszerû, Átlag Józsi ezt elõre lássa?"
Sehogy, de azt Átlag Józsi is tudja, hacsak nem teljesen idióta, hogy az árfolyamok nincsenek bebetonozva. Ő, az alacsonyabb kamatért vállalta az árfolyammozgásból adódó kockázatot.

Nem egy olyan devizahitelest ismerek, aki túlvállalta magát, nem egyszer a munkáltatói jövedelemigazolás meghamisításával és a meglevő hiteleinek letagadásával.

Ettől persze azokat, akik tisztességesek voltak, meg lehetett volna normálisan menteni, de ahogy a blog is írja, gyakorlatilag csak azok lettek megmentve, akiknek nem is volt szüksége a megmentésre. Míg azok, akik tényleg bajban voltak, jól át lettek baszva, mert nekik szinte aktuális árfolyamon forintosítottak évekkel később (ebből lett is az MNB-nek többszáz milliárdos nyeresége, amit el is basztak gyorsan baromságokra).

Gyurcsányék faszok voltak, de figyelembe véve, hogy világválságról volt szó, nem lehet azt mondani, hogy csak ők nem látták (nem akarták látni), hogy hamarosan kidurran a lufi. Viszont csak és kizárólag az Orbán kormány baszott ki SZÁNDÉKOSAN a devizahitelesekkel az árfolyam egekbe emelésével és az évekig tartó szopatással.

Ballib cenzúrázók réme 25 2017.11.07. 09:07:46

"A konzervatív kormány a tulajdonképpen jól kezelte ezt a helyzetet, egy komoly hibától eltekintve, hogy a forintosítást túl későn vezette be."

Elsőként az Európa Unióba, amit a Románok és Lengyelek is csak hónapok múltán követtek.

chrisred 2017.11.07. 09:08:34

Téves következtetés, hogy a termelők kapták a devizahiteleket, mert a bankok megnézték, hogy kinek adnak hitelt. Igen, ez így volt a forinthiteleknél, amiknek horribilis volt a kamata, mert a bankok beárazták a valós értékénél erősebben tartott forint kockázatát. A devizahiteleknél pedig úgy gondolkodtak, mint a hitelfelvevők: ha a forint marad erősen tartva, akkor nincs gond, fizet a hiteles, ha meg elszáll a forintárfolyam, akkor az állam úgy is megmenti a hiteleseket - tehát így is, úgy is megkapja a pénzét. Háromoldalú piramisjáték volt, csak az a baj, hogy az állam nem a saját pénzével szállt be, hanem azoknak az adófizetőknek a terhére is, akik józanul gondolkodva távol tartották magukat a devizehitelektől. Így ők nem saját hitelükkel, hanem mások hitelei miatt lettek eladósítva.

Ballib cenzúrázók réme 25 2017.11.07. 09:09:09

@Ylim:

Hazudsz Gyurcsány csicska.
Az árfolyam Gyurcsányék alatt éppen ezen a szinten volt mint ma, Gyurcsányék adósították rommá a lakosságot, és az országot, devizában, és a Fidesz vezette ki.

A törtéenlemhamisítás a magadfajta komcsik utolsó esélye.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.11.07. 09:12:50

Meg lett téve, ami tehető volt.

Az igazi megoldás a devizahitel betiltása lett volna már a legelején.

Pirx 2017.11.07. 09:14:25

@VT Man: Ezt majd megírom akkor, mikor egy bank hivatalosan is kimondja, majd az állam megment bennünket.
Ez a mentalitás ami miatt még mindig itt ülhet a nyakunkon a tolvaj banda, aki egy év alatt a világ 2000 legagzdagabb embere közé katapultál egy gázszerelőt.
De hogy azért ne legyek egyoldalú! Hol volt az LMP, mikor bevezették az árfolyamgátat, és már akkor is látható volt, ezzel csak elodázzák a bajt? Vagy azt gondolták, az egész lakosság mészároslőrinci fejlődésen megy át?

sunabajnok 2017.11.07. 09:14:42

Ezek csak " alapú" hitelek voltak. Konkrétan szabadrablás.
Nekem mondjuk jó irányba változtatta az életem a devizahitel.
Sikerült az első löketet megadnia a külföldi élet irányába.
Maximálisan rendeződött az életem. Ahogy mindenki másnakaki ugyan ezt választotta.
Most persze sír a szájuk,hogy nincs itthon melós.
Ami most tragikus, a csok lufi nemsokára pukkan.
Elképesztő hány nagycsaládos kerülhet majd utcára.
Egy fontos leckét megtanultam. Államban,bankban sose bízhatok meg. És tudatosan az utolsóra nevelem a gyerekeim is.

Ballib cenzúrázók réme 25 2017.11.07. 09:15:54

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző:

Az is hiba volt, hogy a bankok azt tehettek amit akartak.

Az emberek ugyanis azért választották a devizahitelt, mert annak fix volt a bankok ígérte szerint az kamat kockázata.

Aztán a bankok a svájci frank és euró hitelek kamatát is megemelték önkényesen kétszámjegyűre.

Ballib cenzúrázók réme 25 2017.11.07. 09:17:29

@Pirx:

Szánalmasak az agyhalottak, akik az elkúró bandát hoznák vissza, akik alatt rommá adósodott az ország, és emberek devizában.

Ballib cenzúrázók réme 25 2017.11.07. 09:29:37

@Ylim:

Nincs mit megbocsátanod.

Mindenki ismeri a tényeket, hiába hazudod le a csillagokat is az égből Soros pénzén.

"Gyurcsányék adósították rommá a lakosságot, és az országot, devizában, és a Fidesz vezette ki."

Ennyi.

2017.11.07. 09:41:43

@Ballib cenzúrázók réme 25: Kicsilány, ha hiszed is, amit írsz, akkor súlyosabb a gond, mint gondoltuk. Ideje megemelni a gyógyszeradagodat, mert súlyos halluciánicóid vannak.

Orbán nem vezetett ki senkit sehonnan. A tényleg rászoruló devizahitelesek sok esetben jobban jártak volna az orbáni beavatkozás nélkül. Pl. még meglenne a házuk. Mert töki, annyira ki lett vezetve az adósságból az ország, hogy az orbáni megmentés után még mostanában is lakoltattak ki családokat.
Persze téged a tények soha nem érdekeltek, csak a pártpropagandát fröcsögöd mindenhova.

És tudod mit, legközelebb akor egyél és igyál, amikor én pénzt kapok Sorostól.

Ballib cenzúrázók réme 25 2017.11.07. 09:46:32

@Ylim:

Ki se látszol Gyurcsány végbeléből annyira belesüppedtél a melegbe.
Avagy éppeszű ember szerinted rajtad kívül tagadja, hogy Gyurcsány adósodott rommá az ország és az emberek devizában ?

Az is tény, hogy Magyarország volt az első aki kivezette a devizahtileket az EU-ba.
Ezzel megmentve több ezer családot.
Kétségtelen, hogy sok család már anniyra elúszott addigra, (Gyucrsányéknak hála), hogy már nem lehetett megmenteni.

Ugyanígy tény, hogy ma már az elmaradt törlesztési részletek, közüzemi számla elmaradások, befizetések száma töredéke az elkúrók alatti állapotoknak, azaz ebben is hazudsz.

Jóval több család került ki a szorításból, mint amennyien 2010-re hála az elkúróidnak bele kerültek.

2017.11.07. 09:59:35

@Ballib cenzúrázók réme 25: Erről beszéltem, figyelmen kívül hagyod a tényeket és mantrázod a pártpropagandát.

Figy segítek kicsit a CHF árfolyamokkal (ami szerinted most a gyurcsányi szinten áll):

CHF (év végi árfolyamok)
2007 153
2008 178
2009 182
2010 223
2011 256
2012 241
2013 242
2014 261
2015 289
2016 289
jeleneg 267

Tehát 2008 év elej és 2010 év eleje között a CHF árfolyam emelkedett 30Ft-ot (tudod, gyurácsány és a válság), a fidesz első évében pedig 40-et (köszönjük Kósa Lali), mire forintosították, addigra további 60-at (köszönjük Matolcsy).

Tudod az a baj veled, mint az egyszerű falusi öregekkel, akik a propaganda miatt migránst látnak mindenhol. Nem érdekel benneteket a valóság.
Pl. mikor tagadtam, hogy gyurcsányék alatt adósodtak el az emberek? De azt is tudom, hogy nem volt kötelező devizahitelt felvenni és azt is tudom, hogy az olcsó hitel miatt a hozzád hasonló kevéseszűek közül sokan túlterhelték magukat.

A közüzemi számlákról egy szót sem ejtettem, te gyökér, hogyan hazudhattam volna róluk? Látod bakker, ilyen az, amikor nem veszed be a bogyóidat és halucinálsz. És a fideszesek nagy része ilyen csököttagyú barom.

legális 2017.11.07. 10:11:32

@Ylim: A gyurcsányi idők 2004-től tartottak, de én még hozzászámolom a Bajnai -korszakot is. Csak 2007-2010 között 3 év alatt +50%. 2010-2017 között 7 év alatt kb. 20%. Nem is értem, mit írsz.

Prognozuoti Blasio 2017.11.07. 10:16:55

Én nem is értem, hogy miért gondolta bárki, hogy az árfolyamkockázat az államot vagy a bankokat terheli.
Azért kapott a fogyasztó kedvezményes kamatot, mert volt kockázata.
Amiben az adósokat megkárosították, abban kárpótolva lettek. Bőven.

blah 2017.11.07. 11:07:29

erről a véleményem: nem a devizahitellel volt a baj hanem azzal, hogy nem volt a kockázatviselés a mindenkori kormány által rendesen szabályozva, így vagy úgy, a gazdaságnak nagy károkat tud okozni ha a hitelfelvevő parasztot terhel szinte minden kockázat. Kósa meg Szijjártó közös ostobasága nem kevés pénzembe került, de a a végtörlesztéssel még így is sokkal jobban jártam mintha forint alapú hitelt vettem volna fel. amikor erős volt a forint személy szerint elég sokat nyertem rajta. 164-es árfolyamon vettem fel és volt amikor 128 is volt egy CHF. szerintem sokan azért ennyire csalódottak mert nem jártak jobban mintha forint hitelt vettek volna fel és a kedvező időszakról meg lemaradtak.

cselaxi 2017.11.07. 11:16:29

Két barátom, kb ugyanakkor, kb. ugyanannyi hitelt vett fel. A különbség annyi volt, hogy egyikük CHF-ban, a másikuk HUF-ban. Hányszor, de hányszor hallottam a CHF-estől, hogy de hülye mindenki (MINDENKI), aki nem ilyen hitelt vesz fel, mert hát ez maga a tökély, olcsó, csilli-villi, éljen a párt (Fidesz)! 'Oszt amikor jöttek a viharfelhők, jött a balhé, beleálltak ők is. Mindenki (MINDENKI) menjen a francba, aki ezt kitalálta, aki adta, őket átb@cták, Gyurcsány (!) menjen a pichába (csak próbálok szöveghű maradni)!
HUF-os barátom nyugodt, kiegyensúlyozott...

Zsoltbacsi 2017.11.07. 11:37:56

@Ylim:

Ott a demagógia az írásodban, hogy nominálisan nézed az árfolyamot, sokkal tisztességesebb lenne százalékosan. Persze értem én, hogy nem azt választpttad, akkor nem tudnál terelni.
A te számaid alapján 2007-2010 között drágult a frank 45 százalékot, azóta meg 20at....

"A közüzemi számlákról egy szót sem ejtettem, te gyökér, hogyan hazudhattam volna róluk? "

Ha jól értem az írását, akkor a közüzemi számla csak mellékszál a dologban. Arra akarta felhívni a figyelmed, hogy sose volt még ilyen alacsony a nem fizető hitelek aránya.

sunabajnok 2017.11.07. 14:40:16

Azért pár dolgot tegyünk a helyére.
1.; A mindenkinek saját lakás programot az orbán találta ki. Volt egy szüli 20+ rezsis albim, amit a sok befektető lakásvásárló felnyomott 40-50+ rezsire. Ekkor fizettél a forinthitelre 25/hó törlesztőt,ami állami támogatott volt. Gyorsan mentek is az emberek hitelt felvenni,ahogy én is, mert minek fizessem a dupláját másnak,ha a feléért már a sajátom. Na ekkor érezte meg az állam,hogy ennyi támogatást nem bír el, gyorsan meg is nehezítették a forinthitelt. Én pl nem kaptam ,mert nem hoztam anyám és anyósom lakását fedezetként! Maradt a chf 50%-os önrésszel.
2.; Az önkormányzatok is chf-ben adósodtak el,pedig ott azért minimum egy jogász,ügyvéd gályázik, közgazdásszal karöltve.
3.; hány politikus fizette ki a rájuk szabott végtörlesztéssel?
4.; hány közjegyző olvasta át,és hívta fel a figyelmet arra,hogy EZ NEM DEVIZA,EZ CSAK ALAPÚ,ÁT LESZEL BASZVA!!!!! (???)
4.; a bankoknál is jogászok,ügyvédek dolgoznak. Miért vannak még szabadlábon? Hiszem a hitelesek a mindenkori hatályos törvények alapján nyerik a pereket.
Engem nem érdekel,hogy gyurcsány,vagy orbán. A lakosságért össze kellett vilna fognia az ÖSSZES politikai pártnak, és ebből a rengetek haszonleső bankból a felét elzavarni!!!
A mai napig az megy a tv-ben,hogy egy gyerekszobát kölcsönből kell felújítani,az iskolakezdéssel együtt.
Majd meglátjuk,hogy az árfolyamgát után januárban mi lesz. Akkor megint emelkedik a törlesztő,csak akkor már forintban.

_parmenion_ 2017.11.07. 14:56:45

"... az állam úgyis közbelép. Két tényezőt azonban nem vettünk figyelembe..." Nem erről van szó.

A hitelfelvevő nem egyenlő pénzügy elemzővel. A hitelfelvevő nem ezért bízott az államban, hogy majd megmenti, hanem egyrészt a többször célul kitűzött eurocsatlakozásban (Konvergencia program - ami a költségvetés része, megvan még?) és bízott az MNB árfolyam védelemben (intervenciós sáv, na vajon miért törölték el 2008 elején?)

Másrészt bízott az állam szabályozó szerepében - nem kell túlzottan ecsetelni.

_parmenion_ 2017.11.07. 16:16:04

"A legjobb megoldás végül a devizahitelek forintosítása volt, amely kamat jóváírásokkal történt. A CHF kamatok ugyanis jelentősen megemelkedtek, amelyet a bankok - a kormány szerint tisztességtelen módon,- továbbhárítottak. Ennek, valamint a kamatmarzsnak (a vételi és eladási árfolyam közti különbségnek) a jóváírása szintén megtörtént, és a költségeit a bankok viselték."

Ez a rész nagyon gáz.

Kezdjük ott, hogy az nem kamatmarzs, hanem árfolyamrés. És nem írták jóvá senkinek. Az pont egy olyan burkolt költség volt, amit szemben a kamattal, kezelési költséggel, stb., "elfelejtettek" feltüntetni, majd annak ellenére, hogy "nincs" olyan költség a szerződésben, az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekben (ASZF, Kondíciós lista) emelték meg. Na ez volt tisztességtelen.

Ez em volt benne a jogegységi döntésben, amire a jogalkotó hivatkozott, tehát nem azért volt forintosítás, mert valami a kormány szerint "tisztességtelen".

Kamat jóváírás nem történt. Ezt honnan vetted?

Nem tudom, mit értesz "CHF" kamatok" alatt. A devizahitelek kamatai valóban emelkedtek, de eközben a CHF kamata negatívba csökkent. Ha ezt követték volna a devizahitelek kamatai, mint ahogy 2013-tól csak így lehet hitelezni, és az általad említett lengyelországi szabályozás eredetileg is ilyen volt, akkor nem lett volna ekkora a baj. A kérdés valóban sok vitát generált, például, hogy nem is volt itt deviza, de valójában erre meg senki nem mondta (hivatalosan, jogilag), hogy tisztességtelen. A kamat az szabad rablás volt.

Az meg, hogy a forintosítás a legjobb megoldás? Hát utólag szerintem nincs jó megoldás, mindenesetre ami most van az minden, csak nem jó, annak aki még benne van.

Tamáspatrik 2017.11.07. 18:26:11

@chrisred: A támogatott forinthitel is mások pénzéből történt. Az állam sok mindenkit támogat a mi pénzünkből, mert jónak látja. Anélkül, hogy minket megkérdezne. Aztán ott van a bankadó: abból lehetett volna nagyobb támogatást nyújtani.
Sokan nincsenek is tisztában, amikor kimondják előttem, hogy "állami támogatást kapok" erre vagy arra, akkor jobb lenne nem dicsekedniük azzal, hogy az én adóforintjaimat (is) költik.

Tamáspatrik 2017.11.07. 18:31:36

@Prognozuoti Blasio: Érdekes módon sokan tönkrementek. 1-2 évig jártak csak jól a devizahitelesek, de ma már a THM min. 30%? Fogyasztási hitelt vettek fel sokan sima lakáshitelként. Pedig ha valaki egy háztartási gépet vesz, kis összegben elbírja a 30-40% THM-et, de lakásra SENKI nem vesz fel hitelt ilyen feltélelekkel.

Tamáspatrik 2017.11.07. 18:35:55

@blah: Nem egy időben vették fel. A kedvezményes forinthitel kb. 2000-2005 között volt felvehető, akik meglépték jól jártak. Viszont kellett hozzá önrész. A CHF hitel esetében zéró önrésszel is lehetett hitelt kapni. Ez hiba volt. Viszont sokkal többen tudtak így hitelhez jutni, az alsó középosztály főleg. 2005 után leépítették a forint kamattámogatást, kivéve a szocpol.-t, amire lakásmaffiák repültek rá.
Kedvezmény nélküli lakáshitelt alig vettek fel, az nagyon ritka 1990 után, mindig volt valamilyen formában támogatás. Kivéve a CHF hitelt, mert annak a kamata eleve nagyon alacsony volt.
2006-2008 között senki nem vett fel forinthitelt, mert nem volt versenyképes. Ki a csoda választotta volna a 2 számjegyű kamatot? Legfeljebb az, akinek csak 1-2 millió kellett, rövid futamidővel.

Tamáspatrik 2017.11.07. 19:07:01

@Nprobe: A kárenyhítési alapba történő befizetések öszszege
jogszabályi előírás szerint szántóföldi
növénytermesztés esetében 1000 Ft/ha, szántó-
földi zöldségek, valamint szőlő- és gyümölcsös
ültetvényeknél 3000 Ft/ha.

Ez egy nevetséges összeg, amikor hektáronként százezres nagyságrendű haszont (vagy milliósat) lehet kaszálni.
Nyilvánvalóan nem fedezi a mezőgazdasági károkat.

Emellett úgy gondolom, hogy az államnak van felelőssége a hitelszabályozásban, és létezik olyan is, hogy állami bankfelügyelet, valamint pénzügyminisztérium. Elvi kérdés, hogy a kereső rétegeket az állam támogatja vagy nem. Ha nem érdekli, hogy megmaradjon a kereső rétegek jövedelemtermelő képessége, akkor elég komoly hiba.
Ha valaki a jövedelme harmadát lakástörlesztésre költi és még tíz év múlva is a jövedelme harmadát vagy még nagyobb részét fogja erre költeni, akkor miből fogja felújítani a lakást?
Vagy pedig fogja magát, hagyja az egészet és elmegy.
Az alsó középosztály a leginkább a szenvedő alanya volt az utóbbi mintegy tíz évnek.

Prognozuoti Blasio 2017.11.07. 19:52:32

@Tamáspatrik: És sokan tönkre is fognak. Érdemes megnézni, hogy a mostanában felvett forint alapú hitelek milyen kamatperiódussal futnak. A magyar embereket ma sem érdekli semmi más minthogy mennyi a havi törlesztő... A kockázatokkal ma sem foglalkoznak, ahogyan 10-15 éve sem foglalkoztak. Pénzügyi kultúra a béka segge alatt... Nincs új a nap alatt... A sztori ugyanaz, csak az eszközök és a balekok mások...

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2017.11.07. 21:34:04

Hihetetlen, hogy valaki annyira felelőtlen legyen, hogy arra számítva vesz fel hitelt, hogy majd az állam kifizeti helyette. Ez ugyanaz a kategória, mint aki nem tudta, hogy az árfolyam változásával többet is fizethet...

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2017.11.07. 21:43:19

@Tamáspatrik: Halkan megjegyezném, hogy 7 éve nincs Pénzügyminisztérium...

@Ylim: Itt a nagy állami segítség, ezen a télen 3 hónap helyett 5 és fél hónapig nem lesz kilakoltatás...

@Ballib cenzúrázók réme 25: Bármelyik politikusnak nevezett rablómajom kivezette volna az országot a kátyúból a gazdasági világválság elmúltát követő fellendülés közepette...

@blah: Sokaknak nem is adtak volna foeinthitelt, mert annyira magas törlesztőt nem tudtak volna fizetni. Ők azok, akiknek egyáltalán nem lett volna szabad hitelezni...

chrisred 2017.11.08. 05:25:42

@Tamáspatrik: Az biztos, de ez két különböző elem:

1. forinthitel
2. támogatás

A támogatás különböző szociálpolitikai célok érdekében történt. Azon persze már el lehet vitatkozni, hogy jogosult-e az állam ilyen hosszú távon elkötelezni magát az éppen aktuális célok érdekében.

chrisred 2017.11.08. 05:29:16

@_parmenion_: De attól még az ő vagyona, az ő (meg a családja) élete. Vannak dolgok, amikben szabad reszkírozni, ez nem olyan. Ahogy az ember akkor is végigfuttatja a szemét a pályán, ha az ő járművének van elsőbbsége, mert balesetben meghalni még jóhiszemű áldozatként sem kellemes.

Tamáspatrik 2017.11.08. 09:31:10

@Online Távmunkás: Szerintem nagyon kevesen spekuláltak arra, hogy az állam majd kifizeti. A dhitelesek, akik perlik a bankokat, az eredeti (nem árfolyamnövelt) összeget akarják általában fizetni. Még ez is szerintem túlzott elvárás.
süti beállítások módosítása