Ideo-logikák

Hogyan csökkentjük le a saját IQ szintünket?

2020. február 28. - Tamáspatrik

Az IQ szintet többé-kevésbé genetikailag meghatározottnak tartják, bár a gyerekkori táplálkozás, a családi környezet és az oktatás is egyértelműen befolyásolják. Vannak viták abban a szakértők között is, milyen módon mérhető és pontosan mit foglalhat magába, viszont körvonalazható egyfajta átlagos intelligenciaszint, ami jelzést ad arra is, hogy ha valaki jó egy adott területen például matematikában, akkor nagy valószínűséggel az átlagosnál tehetségesebbnek fog bizonyulni más tantárgyakban, egyes sportokban, sőt zenészként is. (Bár nyilván nem minden területen fogja tudni a képességeit egyformán kibontakoztatni.) Az IQ nem nagyon növelhető, legfeljebb csak minimális mértékben, az agyi sajátosságaink miatt (például az ún. „munkamemória” mérete, amivel dolgozni képes az agyunk igen különböző mértékű lehet), tehát hiába szerez valaki akárhány diplomát, attól nem lesz okosabb. (Az IQ tesztekben sem tud javulni egy adott szint fölé.)

Rontani azonban lehet rajta, a különféle agyi képességeink gyengülhetnek, sőt a tapasztalatok szerint ez valóban meg is történik. Vulgárisan a kérdés úgy szól, hogy mitől hülyülünk vagy kik hülyítenek minket?

Hülyül az emberiség?

A pár ezer évvel ezelőtt élt emberek IQ-ja nagyobb lehetett a mainál, az átlagos agytérfogat legalábbis csökkenő tendenciát mutat a történelem során, de igazából elég nehéz összehasonlításokat tenni a régebbi korok emberével. Az utóbbi bő egy évszázadot tekintve az IQ tesztek eredményei szinte folyamatos javulást mutattak, ami azonban főleg annak tudható be, hogy az elvont gondolkodásra való képességünk (nem pedig az ún. józanész), vagyis a gondolkodásunk egy speciális területe az, ahol fejlődés volt tapasztalható. Egészen a legutóbbi időkig igaz ez, mert mostanában már az IQ általános csökkenését mérik a kutatók. (Amellett persze, hogy az „átlag” az csak egy statisztikai érték, ami mindig nagyon félrevezető, például mert nem mindegy, hogy milyen a szórás.) A kutatók majd remélhetőleg feltárják a mögöttes okokat. Viszont jelenleg is már meg tudunk nevezni több olyan hatást, ami nyilvánvalóan nincs jó hatással a racionális gondolkodásunkra. Úgy is nézhetjük a dolgot, hogy milyen szokásokkal hagyjunk fel, hogy a racionalitásunkat, a gondolkodóképességünket megőrizhessük.

Minden tevékenység valamilyen hatással van az agyunkra

Az idegsejtek közötti kapcsolatok folytonosan változnak, ha egy képességet fejlesztünk az bizonyos agyterületeken megnöveli az idegsejtek közötti kapcsolatok számát, például a londoni taxisofőröknek amikor régebben vizsgát kellett tenniük, a rengeteg utcanév megjegyzése során a memóriáért felelős hippokampusz egy része megnövekedett. (Igaz viszont, hogy másfajta memóriás képességeik egy kicsit romlottak.) Manapság a GPS elterjedtté válása miatt nem vagyunk annyira rákényszerítve a térbeli memória használatára, ez is egy példa arra, hogy egyes agyi funkcióink romolhatnak a digitalizáció következtében. Ahogy öregszünk az agyunk zsugorodni kezd és nagyon fontos, hogy új tevékenységeket tanuljunk időnként, ezáltal a szellemi frissességünket fenntartsuk, különben elveszítjük teljesen a gondolkodás rugalmasságát és beszűkültté válunk. A társadalom viszont hajlamos beskatulyázni az embert és nem nagyon ösztönzi polgárait a folyamatos képességfejlesztésre. Emellett az elmagányosodás „járványszerű” jelensége is lehet az egyik oka annak, a társas interakciók csökkentése miatt, hogy a kognitív képességeink romlanak.

A különféle drogok hatása

Azt a hiedelmet már megcáfolták, hogy az alkoholfogyasztás pusztítja az idegsejteket, egyéb káros egészségügyi hatásai ennél jelentősebbek. A tartós alkoholizálás és a drogok mint függőségek viszont egyértelműen csökkentik a szellemi képességeinket, főként fiatalabb korban és a tartós használat során. (Egyébként az alkohol is valójában egyfajta drog a működését tekintve, aki nem sorolja a drogok közé az alkoholt az nem mond igazat.) Figyelmi zavarokat, a gondolkodásunk rugalmatlanságát és memóriaproblémákat okozhatnak többek között. Bizonyos társadalmakban, egyes körökben elterjedt szokássá vált a különféle drogok szedése talán afféle „doppingként” vagy „stresszoldóként”, nem tudnám megnevezni a pontos mögöttes okokat. Maga a stressz is egy olyan tényező, amely önmagában is a kortizol hormon termelésén keresztül hosszabb távon káros hatással van az agyunk működésére. Ezért a sport vagy a meditáció mindenképpen aktívabb és kimutathatóan egészségesebb formái a stressz elleni küzdelemnek.

Táplálkozás

A cukor is egyfajta doppingszerré vált napjainkban, amivel gyors energiához juthatunk és ugyanúgy függővé tehet minket mint a drogok. A finomított szénhidrátok fogyasztása után fellépő vércukorszint ingadozások agyi problémákat okozhatnak. Rengeteg ételben vannak különféle cukrok, amelyek az agyunkra is káros hatással vannak, például a gyorséttermi kaja esetében ez már kimutatott. A sok cukor fogyasztása a memóriáért felelős hippokampuszt károsítja a legnagyobb mértékben. A zsírok hatásáról a vélemények megoszlanak, úgy tűnik, hogy inkább a telítetlen zsírsavakban gazdag táplálék (halak, növényi olajok), amelyek jobban segítik az agyműködést az agy vérellátását is beleértve. Az idegsejtek emellett számos vitamint, főként B-vitaminokat is igényelnek. A legtöbbünk táplálkozása sajnos nem segíti hosszabb távon agyunk egészséges működését, ami szintén egy oka lehet annak, sőt talán az összes közül a legjelentősebb, hogy az IQ tesztek eredményei (és a PISA felmérések is) egyre rosszabb képet mutatnak.

Egyéb külső hatások

Nyilván a sok TV nézés vagy a telefon folytonos nyomkodása sem használ túlságosan, mert más értelmesebb tevékenységek elől veszi el az időt. Azon lehetne vitatkozni, hogy a reklámok vagy a politikusok hülyítik-e jobban az állampolgárokat, de nyilvánvalóan a hatalmi szempontok és a rövid távú szemlélet az irányban hatnak, hogy nem baj, ha nincs annyi racionális szemléletű ember. A legtöbb országban a társadalmi közeg kevéssé támogatónak mondható, sőt a teljesen irracionális és burkolt érzelmi alapú érvelés az, ami inkább megszokott és elfogadott egy társaságban vagy a közélet szintjén. Könnyen beleragadhatunk az ilyen csapdákba, folyamatosan tovább hülyítve egymást és önmagunkat, anélkül hogy észrevennénk (hisz a butaság arról ismerszik meg, hogy nem tudja felfognia saját korlátoltságát).

Én abban hiszek, hogy a változások alulról felfelé építkezve működnek leginkább a kisebb közösségekből kiindulva. Látunk példákat arra, hogy akár még nyolcvan éven felül is szellemileg frissnek lehet maradni. Ehhez azonban megfelelő íratlan szabályokat kellene alkotnunk, például ilyeneket: 1.Ne akarjunk okosabbak lenni másoknál mindenáron, hanem respektáljuk mások nagyobb tudását, intelligenciáját. 2.Tartsuk tiszteletben a racionalitást az indulatossággal szemben, az érzelmeinket ne rejtsük okoskodás mögé. 3.Próbáljuk megőrizni a gondolkodásunk rugalmasságát kerülve a szektás felfogást, amely mindig kinyilvánít valamit és nem akar tanulni semmit másoktól.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr7815496554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.