Földrajzi értelemben nehéz meghúzni Európa határait: valójában egy Eurázsia kontinens „nyúlványáról”, afféle szubkontinensről van inkább szó, amelynek az Uralnál kijelölni a határát eléggé önkényes döntésnek tűnik. Nyilvánvalóan politikai döntésről van itt szó a határ kijelölésénél, mert földrajzi alapon ide lehetett volna sorolni Törökországot, esetleg még a Földközi-tenger keleti oldalán fekvő országokat is mint Szíria, Libanon, Jordánia és Izrael. Ennél sokkal indokoltabb lenne viszont, ha a keleti határt a Balti-tenger keleti vége és a Fekete-tenger valamelyik végének vonalában húznánk meg, ez a valós politikai-kulturális határokat sokkal jobban tükrözné. Ebben az esetben Törökországhoz hasonlóan, Oroszország szinte teljes területe is Európán kívül esne, ami jobb tájékoztatást adna a jelenlegi helyzethez képest, hiszen az orosz kultúra nem hasonlít jobban az európaira, mint az amerikai. (Moszkva maximum határváros lenne, de most is az a helyzet, hogy egy európai se tudna említeni orosz városokat Moszkvától keletre és délre, arrafelé nem is járnak európai emberek.)
Létezik egy olyanfajta megközelítés, amely szerint a földrajzi sajátosságok hosszabb távon nagyon erős hatással vannak az adott országok kultúrájának fejlődésére, és ezek a hatások Európa esetében is elég jól láthatóak. Az egyik sajátosság a bármely kontinenshez képest sokkal nagyobb mértékű földrajzi tagoltság tengerpartok, hegy- és vízrajz tekintetében: rengeteg félsziget, folyóvölgy, medence ahol egymástól eltérő kultúrájú régiók jöttek létre, ez a hihetetlen kulturális gazdagság a világon teljesen egyedülálló. Az egész terület pedig valójában nincs is tíz millió négyzetkilométer, inkább az ausztrál kontinens nagyságával vehető össze, a léptékek mindenhol kicsik, mondhatni emberméretűek.
Másik sajátossága a Föld legnagyobb olyan meleg tengeráramlata, amely a sarkvidékhez közeli hűvös régiókban végződik, és kiegyenlítetté teszi az egész kontinens éghajlatát. (Valójában Magyarország csapadékellátása is a Golf-áramlat által előidézett atlanti-óceáni ciklonokon alapul.) Ilyen előnyei egyetlen kontinensnek sincsenek, de ha ez megváltozik, és ha a Golf-áramlat legyengül, az nagy valószínűséggel a mai európai kultúra végét jelentheti. A táj és az éghajlat nyilvánvalóan jelentős hatással van az ott élő emberekre, az egymást követő generációk életmódját, sőt életfelfogását is befolyásolja.
A fent említett földrajzi sajátosságoknak például Oroszország és Törökország nagy része nem felel meg, ezért amellett, hogy nagyon jó partnerei lehetnek Európának, ezek mégsem tekinthetőek európai országoknak. Viszont pont ezek az országok katonaállamai egy-egy történelmi időszakban elfoglalták Európa dél-keleti illetve keleti területeit, különösen az Orosz-birodalom múlt századi terjeszkedése volt az, amit Európa keleti országai nem hevertek ki még teljesen. Nem kizárt azonban, hogy Ázsia már ebben az évszázadban megint megpróbálja majd leigázni Európát valamilyen módon, amit pár évszázadonként eddig is megkísérelt.
A kontinens nagymértékű tagoltsága megnehezítette, hogy egy európai ország egy másikat tartósan leigázzon, az egyes népek már több mint ezer évvel ezelőtti letelepedésük óta építik a kultúrájukat és gyarapítják a hagyományaikat, és ami más kontinensekre nem jellemző, együtt is élnek a történelmükkel (középkori városrészek, régi népszokások stb.). Ilyen mértékű kulturális gazdagság és kifinomultság elvétve fordul elő máshol (zenei élet, fesztiválok, stb). Nem arról van persze szó, hogy Európa egy földi paradicsom lenne, mert máshol egészen más, esetleg jóval nagyobb lehetőségek is vannak, inkább csak olyan dolgokról, amiket annyira megszoktunk, hogy csak a hiánya fog feltűnni.
Ezzel szemben Európára nem jellemző semmi, ami grandiózus: Nem küld embereket a világűrbe, nem épít felhőkarcolókat sem, a high-techben nem éri el az USA vagy Japán szintjét, lassanként már Kína is megelőzi, a leggazdagabb vállalatok között alig van európai, a kontinens ásványkincsekben is szegénynek mondható, sőt hódító hadseregei is csak addig voltak, amíg a világ többi részét a fejlettségben felülmúlta. A modern művészetek terén se nagyon jeleskedik, például az európai filmek iránti érdeklődés általában csekély, nincsenek meg az akció dús amerikai filmekre jellemzően pontosan kiszámított adrenalin löketek, sem endorfinképzést stimuláló giccses jelenetek. Az európai kultúra nem látványos, erőssége sokkal inkább a kifinomultság.
A sokszínűség elfogadása mindenképp jellemző az európai kultúrára, (a szivárvány alapvetően az emberi sokszínűség jelképe, nem feltétlenül kell, hogy a szexualitásra vonatkozzon). Az egyes ember határainak elismerése és tiszteletben tartása, ez a fajta szemlélet fokozatosan alakult ki a kereszténység, a humanizmus és a felvilágosodás hatására. Nem véletlen, hogy a kontinens majdnem annyit költ a szociális ellátásra, mint a világ többi része összesen. Bármelyik olyan ország, ahol a szociális ellátások alacsony szintűek igazából nem európai, mert nem tekinti az emberi életet önmagában véve értékesnek.
Nincsenek Európa országaiban kvázi egypártrendszerek, de még két-pártrendszer se jellemző. Az angol szemlélet például sok mindenben eltért a kontinentális európaitól, jobban is illik hozzájuk egyfajta társult tag szerep. Európai Unióra többek között azért van szükség, mert Európa kicsi: egyik ország népessége sem közelíti meg a száz milliót sem, de az országok nagy része csak pár milliós, a gazdasági lehetőségeket pedig a kiépült jóléti államok is bekorlátozzák.
A világtörténelem, amit az iskolában tanítanak lényegében európai történelem, és valamikor eljön az idő a következő generációk életében, amikor Európa periferiális helyzetbe csúszik majd vissza. Nagyon jól meghatározható, hogy mikor jön el a jelenlegi korszak vége: akkor következik ez be, ha az imént megnevezett európai értékek már nem lesznek többé fontosak. Itt felmerül a bevándorlás és az iszlám gumicsontja, de a helyzet pont fordított: ha az európai értékek nem lesznek már fontosak, akkor a kultúra integráló ereje is megszűnik, és ez segítheti többek között az iszlám térhódítását is. (Máshogy viselkedik az ember egy jól karbantartott házban, mint egy lepukkant épületben.) Egyébként a kontinensünk déli része van leginkább veszélyben, a népességcsökkenés és a klímaváltozás is jobban veszélyezteti, mint a középső és északi területeket.
Az európai kultúra a jelenlegi formájában nagyon is karakteres és alapvetően rendben van, de mi ezt nem úgy látjuk, egyszerűen amiatt, mert hozzászoktunk többek között a jogállamisághoz vagy a társadalmi mobilitás jelenségéhez. Néhány hódító az utóbbi évszázadokban megpróbálta saját képére formálni és ledominálni, de csak átmeneti sikerrel jártak. A hataloméhség persze oda juttathat egyes vezetőket, és időnként ez meg is történik, hogy akár amerikanizáltnak is nevezhető, de még inkább fél-ázsiai jellegű kis szigeteket hozzanak létre Európán belül.
