Ez az igazi, mélyebb oka a trumpizmus, orbanizmus, populizmus előretörésének, minden hogyan nevezzük a jelenséget. Természetesen többféle oka van a politikai változásoknak, de mindig vannak olyan mélyebb tendenciák is, amik megváltoztatják a fejlett országokban is társadalom nagy csoportjai, osztályai és rétegei közötti erőviszonyokat.

Először a munkásosztály tűnt el

A múlt század utolsó éveiben ha nem is eltűnt, de sokféle csoportra szakadt a fejlett országokban az ún. „munkásosztály”, maga a szóhasználat is egy kissé elavultnak hat, hiszen a kék gallérosoknak nevezett csoporton belül kisebb arányt képviselnek a szervezett, szakszervezetekben tömörülő nagyüzemi munkások. Ennek a folyamatnak az oka az automatizálás egyre növekvő mértéke volt, valamint a termelés kiszervezése a fejlődő országokba. Teljesen átrendeződött a munkásosztály, amelynek tagjai egyre inkább a szolgáltató szektorban vállatak munkát, és az új csoportjai kissé kiszorulva a társadalom peremvidékei felé, a századforduló után már egyre kevésbé a szociáldemokrata szavazó lettek. Az új alsó-középosztály életszínvonalát még valamennyire tudta tartana, bár helyenként ez is csökkent, viszont a társadalmi pozíciója sokat romlott. Buszsofőrök, árufeltöltők, gyorséttermek dolgozói elveszítették a perspektívát, ami a szüleik életében még megvolt, most abban bíznak, hogy az neonacionalizmus majd visszaadja nekik (a neoliberalizmushoz hasonlóan szélsőséges mozgalomként jelent meg most neonacionalizmus).

A parasztság már a nulladik körben eltűnt, de visszatérőben

Mióta a társadalom nagyságrendileg 5%-a képes elengedő élelmiszert termelni, ráadásul a gépesítés a dolgozók munkakörülményeit jelentősen javította, ez a réteg régebben kezdett eltűnni a politikai palettáról, viszont újabban ismét erősebben lép fel az érdekeinek védelmében. Az élelmiszer termelése stratégiai kérdés az egyes államokban, a kiszolgáltatottságot mások irányába mindenki el szeretné kerülni egy fokozódó nemzetközi feszültségekkel teli helyzetben, amit még a klímaváltozás okozta éghajlati bizonytalanságok is súlyosbítanak. Létezik azonban az a fajta paraszti mentalitás, ami nagyjából független a végzett munkától: alacsony szintű iskolázottság, bezárkózás, xenofóbia, feudális reflexek jellemzik. Ők is a nagy vezért, a messiást várják, aki majd csodát tesz, vagy legalábbis elhozza a számukra kívánatos rendet.

Az értelmiség felszámolása

Ez okozza a lényegi változást, hogy miközben a fizikai munkakörök automatizáltságának folyamata lelassult, az értelmiségé viszont nagy tempóban halad előre, a mesterséges intelligencia bevezetésének köszönhetően. Már előzőleg is csökkentette az automatizálás a különféle fehérgalléros munkakörök számát, de most ez a folyamat begyorsult, és szinte egyik szakma sincs biztonságban. Még az orvosok munkájának egy jelentős részét, vagy a jogászokét is képes átvenni a mesterséges intelligencia, pedig ezek a csoportok eléggé zárt, céhes rendszerben működnek. A tudományt művelő, valamint a műveltségi hagyományokat ápoló és azt megújító, viszont mára már teljesen szétforgácsolódott nagy értelmiségi csoportok egyre nagyobb bajba kerülhetnek, hogyha a függetlenségüket a hatalommal szemben meg szeretnék tartani. Az idő a mai középosztály nagy részét lefedő értelmiségi csoportok ellen dolgozik, sőt az elitek számára jó lehetőség a mesterséges intelligencia kiterjesztése még olyan áron is, hogy óriási mennyiségű energiát használ fel és minőségét tekintve a legtöbb területen gyatra eredményeket produkál (ez őket nem érdekli mégsem).

Trump első intézkedései pontosan ezt a hatalomváltást jelenítik meg

Elon Musk szerepe Trump kormányzatában, hogy a fehérgallérosok számát lecsökkentse és amint azt a saját cégénél tette, a tisztviselők nagy részét algoritmusokkal, mesterséges intelligenciával helyettesítse. Ez alighanem a szolgáltatások színvonalának csökkenéséhez fog vezetni, de jelenleg ez egy másodlagos szempont.

A bevándorlás mértéke és a szélsőségek megjelenése között nincs egyértelmű, arányossági összefüggés, mert nem ritka, olyan területeken erősödik fel a szélsőjobb, ahol a bevándorlók száma nem jelentős. A munkapiacon megjelenő bevándorlók viszont az értelmiségi csoportokat, a magasabb szintű munkaköröket jobban erősítik direkt és indirekt hatásokkal, míg ezzel szemben az alacsonyabb végzettségű és továbbképzésre nem hajlandó „őslakosok” relatív társadalmi pozíciója romlik. A Trump kormányzat is a hatalom centralizálására törekszik, emiatt eleve értelmiség ellenes, ráadásul e téren most elég széles körű társadalmi támogatottságot is élvez. (Ezzel együtt teljesen igaza van most az amerikai kormányzatnak abban, hogy a bevándorlást szigorúbban kell kezelni, mint azt az előző kormányzat tette.)

Ezért érthető az is, hogy habár a techmilliárdosok jóval nagyobb befolyást képviselnek a mostani amerikai kormányzatban mint bármikor régebben, ez a fajta „látható összeesküvés” sokkal elfogadottabb a közvéleményben mint a régebbi, szintén techmilliárdosokhoz kötött állítólagos „láthatatlan összeesküvés”. A TikTok sem kap olyan betámadásokat mint régebben más közösségi portálok, ami meglepőnek tűnhet, de hát mégsem az ebben a helyzetben.

A pandémia esetében szintén van egy „beakadás” szélsőjobbon, ami nem szintén meglepő, annak ellenére sem, hogy a Trump kormányzat lényegében ugyanazokat a járványellenes intézkedéseket hozta mint más országok vezetői. Ezek az intézkedések jobban védték a sűrűn lakott körzeteket, azaz a nagyvárosokat, viszont kevésbé igényelte őket a „vidéki Amerika”, ahol a közfelfogás továbbra is afelé tendál, hogy nyugodtan bízzuk a dolgokat a természetes szelekcióra, mi úgyis eléggé erősek vagyunk.

A következő paradoxon, hogy a klímaváltozást jelenségét mégiscsak figyelembe veszi a „klímatagadó” Trump és csapata, különben nem bukkant volna fel Grönland és Kanada elfoglalása mindjárt az elnökség első napján. Itt is az erő politikája a legfontosabb, és csak az erő az, amit tisztelni kell, legalábbis a Trump kormányzat szempontjából.

No pasaran – mégis áttörnek

Úgy néz ki, hogy a szervezett és céltudatos radikális jobboldal egyre erősödik és pár éven belül éppúgy áttör majd mint a spanyol polgárháborúban Franco csapatai, és a demokrácia lesz az, ami szigetszerűvé válik még Európában is. (Belemagyarázható ugyan, hogy a szélsőjobb is demokratikus, de ez nem az a fajta hatalommegosztásos, sokszínű palettát képviselő demokrácia lesz, mint amit megszoktunk, sőt a hatalom centralizációját láthatjuk.) Egyszerűen a különféle társadalmi csoportok újra pozicionálják magukat és társadalmi szerepüket, ebből fakadnak majd a változások. Egy „szép új világ” rajzolódik ki, vagy valami annál is durvább.