A politika viszonylag keveset tesz. Ez mindig egy kötélhúzás, nyugaton bekerültek a zöldek a parlamentekbe és az EP-be is. A COVID előtti világ nagy dobása Greta Thunberg volt és a klímaapokalipszis. A COVID és az ukrán háború, valamint az ezt követő jelentős gazdasági válság ezt azért nagyon erősen visszaszorította. Nem segít az egész történeten az sem, hogy a zöld pártok a nem környezetvédelmi kérdésekben általában nyugati értelemben véve szélsőbaloldali ideológiákat képviselnek. Nagyon jól látni például Németországban, hogy mi történik, ha túl nagy hatalmat kap egy zöld párt vagy az egész nézetrendszer. A németek olyan komolyan vették az atomenergia elleni hisztit, hogy a nagy néppártok is átvették azt és bezárták az erőműveket, ezzel 100%-ban a földgázra hagyatkozva a mennyek országának eljöveteléig (zöld átállásig).
A zöld pártok egyik hatalmas tévedése, hogy még mindig az emberek önmérsékletét várják el és azt magától értetődőnek tekintik. Nézzünk egy részkérdést, ami az elektromos autók bevezetése. A Tesla 2010 után robbant be az elektromos autóival, de azóta valahogy elmaradt a nagy hódítás. Hogy miért? A TESLA-k 12-15 millió forint körül vannak, ami még mindig erősen felső kategória. Nem csak nálunk, mindenhol. A legdrágább ezekben az autókban persze az akkumlátor, ami az ár 15-50%-át teszi ki. Ebből a szempontból jó hír, hogy az akkumlátorok kutatása jól halad, számos olyan irány van, ami a lítiumot helyettesítené sokkal gyakoribb és olcsóbb anyagokkal. A lényeg azonban, hogy az elektromos autók akkor fognak elterjedni igazán, ha árban nagyjából utolérik a fosszilis üzemanyaggal működőket. Ez szerintem kb. 10-20 év lesz. Odáig a kutatásban kellene jelentős támogatásokat adni, nem pedig a jelenlegi brutáldrága modellek vásárlását támogatni.
De ott van egyébként a húsfogyasztás is. Az ember úgy fejlődött ki, hogy vegyes étrendű legyen. Ez azt jelenti, hogy még majomként is vegyes volt a rendelkezésre álló étrend, hússal, magokkal, rovarokkal, növényekkel stb. Sok radikális környezetvédő a húsfogyasztás visszafogását akarja elérni, mindenféle érvekkel és nem veszi tudomásul, hogy az emberek erről számos okból nem fognak lemondani. Az egyik egyértelműen az egészség. A hústól való tartózkodás ma is akkor valósítható meg csak egészségesen, ha valaki étrendkiegészítőket szed. Vannak olyan tápanyagok, amelyek széles körben elérhetően csak a húsokban találhatók meg (omega 3 zsírsav > ez pl: van a lenmagban és a vörösáfonyában is, de azt viszonylag kevesen eszik naponta). Ma már vannak kutatások, amelyek igazolják, hogy az emberiség egészségügyi állapota a földművelés tömegessé válását és letelepedését követően jelentősen romlott. Ennek egyik oka az étrend egyhangúvá válása volt (a másik a szoros közösségekben együttélés és a betegségek terjedése).
Szóval a politika arra kellene szorítkozzon, hogy életszerű megoldásokat támogat, amíg azokat pedig nem lehet elérni, addig kutatásokat finanszíroz.
"Nem lehet már tagadni"
Persze nem is tagadják a változást a szélső jobber összeesküvéshívő big-reset-es agymosottak.
Ök azt tagadják, hogy az emberi tevékenység okozza a klíma változást. Szerintük ilyen változás magától van a Föld életében és nekik semmit nem kell változtatni a világukon. Csak a gonosz gyíkemberek és rócsildok a bűnösek.
Az utolsó pontban is van azért némi fejlődés, a turizmus is rohamosan fejlődik, de más ágazatok is. Az biztos, hogy a demográfiai adatok katasztrofálisak, így nálunk is nőni fog a vendégmunkások száma és aránya. Az kérdés, hogy hány évre jönnek, de abban azért reménykedni lehet, hogy a gyerekeik már jól megtanulnak magyarul és integrálódnak majd.
Ez érdekes kérdés. De az is hogy mennyire fog ezzel páhuzamosan csökkenti az emberi munkára való igény. A mestereséges intelligencia mennyi adminisztrativ munkahelyet fog megszüntetni.
A következő probléma akkor jön, amikor partot érnek. Mert ott vagy kiépített akadály vagy bunkerrendszer vagy városi környezet fogadja őket. Miközben a hegyek felől az oda telepített tüzérség folyamatosan lőni tudja őket, az ottani bombázók, rakéták bevethetők ellenük. Ha a városi környezetben landolnak, akkor jön erre az utcai harc, ami általában minden katona rémálma.
Emellett, hogy ne döntsék be a világgazdaságot és ezzel ártsanak maguknak is, nem ártana a chipgyárakat épen elfoglalniuk. Ezzel csak az a probléma, hogy a csipgyárak pont azokban a városokban vannak, ahol partra tudnak szállni és nem valószínű, hogy a védekező tajvani csapatok érintetlenül átadnák őket. Ráadásul mindezt nagyon gyorsan kellene, hogy megcsinálják, mert szinte biztos, hogy ha az USA máshol nem elfoglalt, akkor erőket csoportosít át majd Tajvanra.
Tajvan tehát egy mészárszék lesz a kínaiaknak, ha megtámadják.
Megaláztatás vagy visszaesés, az eredmény teljes mértékben ugyanaz. Kína visszaesése egyébként jóval korábbra, a XV. századra vezethető vissza. Az 1400-as évek elején Zheng He admirális elkezdte egy flottával felfedezni a dél-kelet-ázsiai szigetvilágot, Indiát, Afrika keleti partvidékét, az Arab-félsziget térségét. Akkoriban kereskedelmi expanzió és felfedezés volt a kínaiak célja. A probléma az, hogy az érintett felfedező halála után nem lett utódja, a vezetés egyre inkább a közvetlen veszélyekre, a hamarosan be is következő mongol invázióra koncentrált. Így a korábbi gazdasági és kulturális terjeszkedésre irányuló törekvések elhaltak, izolacionisták lettek. Persze nem véletlenül, ez működött nekik a XIX. század elejéig Kína volt a világ legnépesebb országa és a legnagyobb gazdasága. És akkor visszaestek, mert a nyugatiak jóval fejlettebb hadseregekkel rendelkeztek.
Kb. ennyi, szerintem nyugodtan van joguk ezt a megaláztatás évszázadának hívni, mivel a korábban hatalmas Kína folyamatos katonai vereségeket szenvedett, a XX. század elején pedig hadurak által kontrollált államokra esett szét. Utána meg ugye a japánok szedtek le egy terület és próbálták megsemmisíteni, aztán meg jött a polgárháború.
Kína valahol olyan, mint az ókori Görögország volt. A kínaiak időszámítás előtt 2000 évvel ezelőttről eredeztetik az államiságukat. Bár ez még lehet, hogy több, egymással konkuráló állam volt, Krisztus idején már biztosan volt egy nagyon erős központi hatalom. Nem véletlen, hogy a kínaiak magát Kínát öröknek, a kultúra és civilizáció bölcsőjének és mindenki mást különböző mértékben barbárnak tekintenek. Az ókori görögök is így voltak ezzel: ott volt a rendkívül hosszan létező Hellas és azon túl a barbárok.
Mivel a kínai központi hatalom már időtlen idők óta erős volt és a selyemút kereskedelme szállította a pénzt is, a népesség is nőtt és a gazdaság is virágzott. Na ezt szakította meg a külföldi intervenció és utána a folyamatos hanyatlás.
Mao ezt a folyamatot szakította meg azzal, hogy egy független, erős államot hozott létre. Persze Mao nem volt irgalmas szamaritánus, tízmilliókat ölt meg. Az viszont tény, hogy visszaállította az erős államot és a stabilitást. A gazdasági fejlődés persze nem nagyon ment a mindenféle szocialista lázálmok miatt.
"Szárazföldön mindig erős volt Kína, (bár Vietnam vissza tudta verni őket), a tengeri flottájuk szorul fejlesztésre és fejlesztik is teljes erővel, hogy a tengeri terjeszkedést is meg tudják kezdeni. (Ennek kiegészítő megoldása a „selyemút” politikája, ahol nyugat felé igyekeznek támaszpontokat kialakítani.) Erős flottával visszafoglalhatják Tajvant, és még számos sziget megcélozható a Csendes Óceánon, ennek nem is nagyon fogja tudni útját állni a belső ellentétek mentén meghasadt, saját problémáival foglalkozó USA vezette szövetség. A Fülöp-Szigetek, Dél-Korea, Japán, Ausztrália sem lesznek többé biztonságban."
Ezt erősen kétlem. A szárazföldi haderőt illetően: utoljára talán Kína Vietnammal háborúzott 45 éve. Ez bőven azt jelenti, hogy az akkor zöldfülű közkatona mára már nem tábornok, nyugdíjba ment. A kínaiak emellett nem vesznek részt nagyobb békemissziókban vagy NATO szerű háborúkban. Ez azt is jelenti, hogy míg mondjuk akár egy brit, francia, török katonának lehet fogalma arról, hogy milyen háborús környezetben harcolni és ténylegesen meg is járt háborús zónákat, a kínaiak legfeljebb a gyakorlatozásra szorítkozhatnak. Emiatt a szárazföldi erők igencsak "kipróbálatlanok".
A kínaiak a flottájukat is fejlesztik, csakhogy a probléma a következő: Tajvan partvonala átlagosan 180 km-re van a kínai parttól, a legkisebb távolság 130 km. Ez egyben azt is jelenti, hogy a leggyorsabb kínai naszádok (65-70 km/h) 2-3 óra alatt tudják átszelni a szorost. A baj csak az, hogy ezek szinte kizárólag rombolók vagy torpedórombolók. A csapatszállítók általában jóval lassabban mozognak, legalább 4-5 óra, amíg átérnek. Tajvan egy olyan sziget, amelynek a közepén egy nagy hegység van, a városok települések a parton, a hegyek lábainál vannak. Ugyanakkor a katonai parancsnokságok, bunkerek, rakétasilók és repterek a hegyekben is vannak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hiába foglalnák el mondjuk a kínaiak a tengerpartot, a hegyekből folyamatosan támadás alatt tarthatnák őket. A tengerpart is olyan, hogy csak néhány helyen lehet partraszállni, mert a többi partszakasz egyszerűen sziklás. A nem sziklás partszakaszok pedig általában városiasak + kiépített védelmi rendszerük van (pl: tankakadályok). Tehát a kínai hadsereg, ha tengeri inváziót tervez, akkor számolnia kell: a tajvani és szövetséges hajókkal, rakétákkal, légierővel. Még a tengeren, úgy, hogy messze vannak a célponttól. Folyt. köv.
@gigabursch: ebben semmi ellentmondás nincs, eleve két külön dologról beszélünk. az h a nemesség egy része hajlandó volt iparosodni, még nem tette az egész országot iparosodottá (deszépszóez). azt, h ezt az ország többi rendje nem tudta követni, az viszont a feudális viszonyok fenntartásának köszönhető. a közoktatás meg az udvartól kapott feladata volt a magyar rendeknek, lehetősége meg a nemességnek és az egyháznak volt ezt megvalósítani, úh persze h fenntartottak iskolákat, ezt az állam is megteszi jelenleg (még), mivel ez alkotmányos feladata. esetleg köszönjük meg ezt is, h nem adják oda egyazegybe lölönek ezt a pénzt is?
"Az általad szidalmazott nemesség kötelezően biztosította jobbágyának, zsellérjének, parasztjának a jogi védelmet büntetőügyben."
Ez különösen bájos. Naon aranyos volt tőlük ezúton is köszönjük h a saját kiváltságaikat jogilag is megtámasztották és néha még a pórok ügyeivel is hajlandóak voltak foglalkozni. Ilyen alapon remélem a komcsikkal se volt semmi bajod.
"Az általad szidalmazott nemesség viszont nem tömte felesleges ismeretekkel az emberi fejeket, és kinek-kinek képességei szerint biztosította a továbbtanulást."
Rendkívül kompetensnek tűntek, csak két elvesztett szabadságharc és világháború volt az eredménye h foggalkörömmel ragaszkodtak a kiváltságaikhoz.
"Persze, ha elárulod nekem, hogy miért jó egy középiskolai - ma 11. osztályos - évfolyam tanulmányi idejének 3/4-ét matekból logaritmusszámítással elcseszni és sorolhatnám a teljesen felesleges ismereteket,"
Leszel szíves a donnál nyifinyafizni ezért, ha nem tűnt volna fel az iskolai rendszerünk romjait a ner porlasztja már egy ideje finom porrá. Amúgy az általános oktatás attól (lenne) jó (és általános) h megpróbálja megalapozni a ki tudja hova kifutó tanulmányokat, amik felsőoktatási szinten meglehetősen specializáltak is lehetnek és gyakran előfordul h a négy alapműveleten kívül többre van szükség...
@Tamáspatrik: Tény h Európa nem jelentős nyersanyagtermelő de ezek a példák pont nem jók, már csak azért se mert az acél és a dízelolaj nem nyersanyagok, de azért se mert jelentős az Északi tenger olajkészlete, és az ukrán és norvég vasércbányászat is, amellett h az acél nagy arányú reciklált nyersanyagból készül. @Geo_: az szuper lenne h egy újabb definíciót degradáljunk szitokszóvá.
@Tamáspatrik:
A globális termelési láncok brutálisan sebezhetők, ehhez pontosan a kortárs, mostani történelem ad támpontot.
A chipek gyártásához jelenleg a globális munkafolyamat során tizes nagyságrendű ország érintett. Ez óriási kockázat, bármelyik kiesik / összeveszik a másikkal / a szállítási útvonalon probléma lép fel stb. Ez mind ahhoz vezet, hogy a folyamat csúszik, ez pedig egyenes út ahhoz, hogy a termék drágább legyen. A másik az, hogy kell európai ipar, a globális optimalizáció pedig nem ebbe az irányba megy. Kína 1990 és 2010 között nagyjából az olcsó munkaerővel, azóta pedig a masszív tőkéjével, kiépített infrastruktúrájával és az állami támogatásokkal uralja le a piacot. Ha itt hagyjuk működni a globális kapitalizmust, az EU iparai meg fognak szűnni. Ugyanúgy megszűnik majd az autóipar, a vegyipar, a gyógyszeripar stb.
Az, hogy vannak globális termelési / kereskedelmi láncok, ebből a szempontból szükséges rossz. Arra kell törekednünk, hogy minél jelentősebb biztos láncszakaszunk legyen. Ehhez kell a hadsereg.
@Geo_: Van benne ráció, mert a szavaink nem "bűntelenek", hanem a használat során beszennyeződnek másodlagos jelentésekkel és indulatok is kötődnek hozzájuk. Akkor lenne értelme a "planetárist" használni, ha ténylegesen újfajta jelentéssel tudnánk megtölteni, ami a globalizációban nincs benne. Különben úgy járhatunk mint a "zöld gazdasággal", ami legtöbbször nem hoz valós változást, csak ugyanazokat a dolgokat zöldre festjük.
@MEDVE1978: Hogyan termelsz Európában acélt, kakaót, dízelolajat vagy bármit? Gyakorlatilag semmilyen nyersanyag nincs már Európában, a globalizációra vagyunk utalva.
Magyarországon is erőltethetjük ugyan az önellátást, de minek.
Az antiglobalizációs és lokalizációs dumák mögött nincs semmi.
@MEDVE1978:
Európa hanyatlása a nácik hatalomra kerülésével kezdődött. Emiatt az európai szellemi elit lényegében lefejeződött: olyan zseniális tudósok kerültek az USA-ba, mint Einstein, Kármán Tódor, Neumann János, Teller Ede, Enrico Fermi, Szilárd Leó és még hosszasan lehetne sorolni. A 2. vh. után aztán amerikai szolgálatba állt Werner von Braun, vagy Heisenberg is. Ezek mind olyan tudósok, akik nélkül a mai modern civilizációnk nem jött volna létre. Ezzel egyszer és mindenkorra az USA vált az innováció és tudomány központjává, ennek megfelelően az agyelszívás a békeidőkben is folytatódott, elég például Andrew Grove-ra (az Intel egyik alapítója) (=Gróf András), ifj. Simonyi Károlyra (=Charles Simonyi: MS Office kitalálója), Oláh Györgyre (1994-ben kémiai Nobel a szupersavakért), de ide illik Karikó Katalin is. Egyedül Krausz Ferenc, az aki végül Európában maradt. Jól látható, hogy akár csak a magyar pédákat nézzük is, az USA dominanciája meghatározó, míg Európa messze lemaradt az információs technológiában: nincs egy európai operációs rendszer, de komoly globális számítástechnikai eszközöket gyártó cége sincs már: Nokia, Alcatel már a múlté, a svéd Ericsson pedig eleve csak a japán Sonyval együttműködve volt jelen a mobilpiacon. Az a véleményem, hogy a nácik és a 2. vh. miatt akkor is lemaradásban lennénk, ha Európa korábbi és jelenlegi vezetői kifejetten prioritásnak tekintették volna az információs technológiát.
A másik kérdés, a védelmi kérdés. Itt megint csak a 2. vh-ig kell visszanyúlni. A világháború lényegében lenullázta a német katonai potenciált, a franciát és az angolt pedig jelentősen megtépázta. Erre jött, a 1945 után senki sem akart (okkal) német fegyverkezésről hallani. A megtépázott francia és brit haderő végül a gyarmatbirodalmak megtartására sem volt már képes és nyíévánvalóvá vált, hogy az USA nélkül Nyugat-(és Észeak)Európa védtelen a Vörös Hadsereggel szemben. Mivel Amerika elsődleges prioritása volt az orosz terjeszkedésnek gátat szabni, ezért boldogan vállalták az Európa csendőre szerepet. Az európai vezetők, pedig úgy vélték, hogy aza amerikai katonai védőernyő árnyékában, nekik a haderőre nem kell költeni, ehelyett ezt a pénzt szociális intézkedésekre fordíthatják.
Csakhogy ezek az idők elmúltak. Mára Kína komoly kihívóvá lépett elő, így az amerikai politika fókusza egyre inkább a Csendes-óceánra terelődik. Arról pedig nagyjából politikai konszenzus van a demokraták és republikánusok között, hogy két fronton nem fog menni kűzdelem. Erre utal, hogy Ukrajna támogatása már most elkezdett akadozni, pedig még Joe Biden az elnök. Az EU vezetői szokás szerint későn ébredtek, a kérdés, hogy mennyire.
Egy kicsit árnyékboksz az egész, mások felruházása vélt gondolatokkal, butasággal. A gondolatmenet nekem már olyan, hogy vakbélgyulladást kapsz, elmész orvoshoz és megműtenek. Elcseszik a műtétet és emiatt valami szövődményed lesz, majdnem meghalsz, ki kell mondjuk venni az egyik vesédet. Amikor bepereled emiatt a kórházat, azt válaszolják, hogy hát akkor inkább miért nem maradtál otthon, nem fontos az orvostudomány legújabb vívmányait igénybe venni.
A brit szélsőjobb például biztosan nagyon boldog volt a brit birodalommal a két világháború között. Az is a globalizáció egy szintje volt, csak más leosztással. A francia, holland stb. is. Azoknak a globalizációs egyensúlyoknak más volt a kedvezményezettje, a profit nem annyira "terült" szét.
Az, hogy a globalizációs tendenciák mit hoztak és hogyan hoztak az utóbbi években nem azt jelenti, hogy ez egy optimális pálya. Lehet itt szó Európáról, az USA-ról és a világ minden más országáról. A tömegek kritikája pedig jogos, amikor egy optimálisabb pályát kérnek számon.
Európa a második világháború óta hanyatlik, a világgazdasági súlya dinamikusan csökken. A folyamat felgyorsult a kétezres években, az EU egyre jelentéktelenebb. Ennek a folyamatnak a része és következménye nagyon sok minden: az, hogy az EU-t az amerikai elnök nem veszi igazából figyelembe a döntéseinél, az, hogy az afrikaiak nagyjából most már szarnak az EU-ra, a kínaiak gyarmatosítani próbálják, az arabok is önálló hatalmi központként lépnek fel ellene.
Ez a szoft hatalomgyakorlás, a hippi kultúra, 1968 öröksége. Az EU elhitte magáról, hogy pénzzel mindent lehet, elég a diplomáciai tárgyalgatással és a megfelelő emberek lefizetésével oldani.
Hadsereg se kell, hiszen fejlett übermenschek vagyunk, akik már mindent meg tudnak oldani a tárgyalóasztal mellett. Ahhoz meg túl humanisták, hogy mi vérrel mocskoljuk be a kezünket. Az EU-nak jót tenne, ha erőt tudna mutatni. Ha a legközelebbi senki diktátort Nigerben és hasonló helyeken vagy a jemeni huszi lázadókat a középkorba tudná visszabombázni. Ellenben az EU mainstream még mindig a töketlen woke szociáldemokrata vagy kereszténydemokrata, akit az elkényeztetett nyugat-európai nyugdíjasok tömegei tartanak hatalmon.
Kb. egy éves történet, de mindent elmond Európáról. A COVID alatt és után a globális ellátási láncok akadoztak, mindenki megtapasztalta, milyen amikor nem lehet mindent kapni. A COVID alatt a maszkok és gyógyászati termékek, utána mondjuk az autók, egyes gyógyszerek voltak nehezen kaphatók. Aztán fokozódott a helyzet Tajvannál is, ami ugye a legmodernebb chipek gyártója. A legmodernebb chipek 90%-át Tajvanon gyártják. Ez évekig senkinek nem volt annyira probléma, mert a kínai-tajvani helyzet viszonylag nyugodt volt, de a 2020-as években ez kezdett felforrósodni. Hirtelen mindenki rájött, hogy chipgyár kell neki, mert ha a kínaiak támadnak, akkor mindennek vége, az elektronikával működő cikkek nagyon nagy része és a haditechnika is beszarik egy idő után. Meg is keresték a TSMC-t, akik első körben az USA-nak megígértek egy gyárat. Az EU-nak két év lobbizásába tellett, amíg sikerült nagy nehezen, rengeteg támogatással kikönyörgnie egyet Drezdában.
Mindenesetre a globális szállítási hálózatok irtózatosan veszélyesek és ez most fokozottan elkezdett látszani. Az orosz-ukrán háború az energiahordozók oldaláról láttatta ezt velünk, de például jelenleg is van ilyen válság: a kakaó a háromszorosára drágult. A huszi lázadók, egy pár ezer kalasnyikovos idióta lezárták az EU-ba irányuló kereskedelem jelentős részét. És az EU nem tudott lépni csak csiga lassan. Gyakorlatilag EU hadiflotta már nincsen, a britek is nagyrészt megszüntették a valaha dicsőséges Royal Navy-t.
A globális függőségekre két válasz lehet: az egyik a haderő, amivel le is csapnak. A nyersanyagkitermelő helyeken való beavatkozás. A másik ezzel összefüggően a biztonságos szállítási útvonalak és a lokális termelés. Kell európai ipar, legalább autóipar, vegyipar és ha mi szeretnénk a nagy megújuló centrum lenni, akkor az is. Ezeket védeni kell, szelektíven.
És létezik még a Banks féle Kultúra, a szupercivilzáció. Kár h csak könyvben.
Amúgy eddig én azt hittem h ez Csák miniszter csak azért van h legyen kinek a kinézetén röhögni a kormányüléseken, erre kiderül h ez is mindenhez... No mindegy, a szociban is ez ment, jó epigonhoz méltóan majd ezek is inkompetensek lesznek. Legalább újra értelmet nyer a punk és az alter.
A pedofidesz mindent megszáll. A gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet, mindent. Csak az jut pénzhez, lehetőséghez, pozícióhoz, kitüntetéshez aki o1g seggét nyalja. A kultúra sem kivétel ezalól.
Ideo-logikák
Ideo-logikák
Utolsó kommentek:
MEDVE1978 2024.04.25. 10:58:53
A zöld pártok egyik hatalmas tévedése, hogy még mindig az emberek önmérsékletét várják el és azt magától értetődőnek tekintik. Nézzünk egy részkérdést, ami az elektromos autók bevezetése. A Tesla 2010 után robbant be az elektromos autóival, de azóta valahogy elmaradt a nagy hódítás. Hogy miért? A TESLA-k 12-15 millió forint körül vannak, ami még mindig erősen felső kategória. Nem csak nálunk, mindenhol. A legdrágább ezekben az autókban persze az akkumlátor, ami az ár 15-50%-át teszi ki. Ebből a szempontból jó hír, hogy az akkumlátorok kutatása jól halad, számos olyan irány van, ami a lítiumot helyettesítené sokkal gyakoribb és olcsóbb anyagokkal. A lényeg azonban, hogy az elektromos autók akkor fognak elterjedni igazán, ha árban nagyjából utolérik a fosszilis üzemanyaggal működőket. Ez szerintem kb. 10-20 év lesz. Odáig a kutatásban kellene jelentős támogatásokat adni, nem pedig a jelenlegi brutáldrága modellek vásárlását támogatni.
De ott van egyébként a húsfogyasztás is. Az ember úgy fejlődött ki, hogy vegyes étrendű legyen. Ez azt jelenti, hogy még majomként is vegyes volt a rendelkezésre álló étrend, hússal, magokkal, rovarokkal, növényekkel stb. Sok radikális környezetvédő a húsfogyasztás visszafogását akarja elérni, mindenféle érvekkel és nem veszi tudomásul, hogy az emberek erről számos okból nem fognak lemondani. Az egyik egyértelműen az egészség. A hústól való tartózkodás ma is akkor valósítható meg csak egészségesen, ha valaki étrendkiegészítőket szed. Vannak olyan tápanyagok, amelyek széles körben elérhetően csak a húsokban találhatók meg (omega 3 zsírsav > ez pl: van a lenmagban és a vörösáfonyában is, de azt viszonylag kevesen eszik naponta). Ma már vannak kutatások, amelyek igazolják, hogy az emberiség egészségügyi állapota a földművelés tömegessé válását és letelepedését követően jelentősen romlott. Ennek egyik oka az étrend egyhangúvá válása volt (a másik a szoros közösségekben együttélés és a betegségek terjedése).
Szóval a politika arra kellene szorítkozzon, hogy életszerű megoldásokat támogat, amíg azokat pedig nem lehet elérni, addig kutatásokat finanszíroz.
Bejegyzés: Hogyan állunk a klímaváltozással/hoz?
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.04.25. 09:12:25
A kisember ásít a témán, számára érdektelen.
Bejegyzés: Hogyan állunk a klímaváltozással/hoz?
Lorrh 2024.04.24. 22:14:18
Persze nem is tagadják a változást a szélső jobber összeesküvéshívő big-reset-es agymosottak.
Ök azt tagadják, hogy az emberi tevékenység okozza a klíma változást. Szerintük ilyen változás magától van a Föld életében és nekik semmit nem kell változtatni a világukon. Csak a gonosz gyíkemberek és rócsildok a bűnösek.
Bejegyzés: Hogyan állunk a klímaváltozással/hoz?
Andy73 2024.04.20. 09:14:22
Bejegyzés: Kik fognak itt dolgozni?
ez а nevem senki 2024.04.19. 17:05:24
jd lap
átol
nifog me
rtaz MI fog
hejet
te progr
amozni.
Bejegyzés: Kik fognak itt dolgozni?
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2024.04.19. 17:04:00
Bejegyzés: Kik fognak itt dolgozni?
MEDVE1978 2024.04.15. 14:24:00
A következő probléma akkor jön, amikor partot érnek. Mert ott vagy kiépített akadály vagy bunkerrendszer vagy városi környezet fogadja őket. Miközben a hegyek felől az oda telepített tüzérség folyamatosan lőni tudja őket, az ottani bombázók, rakéták bevethetők ellenük. Ha a városi környezetben landolnak, akkor jön erre az utcai harc, ami általában minden katona rémálma.
Emellett, hogy ne döntsék be a világgazdaságot és ezzel ártsanak maguknak is, nem ártana a chipgyárakat épen elfoglalniuk. Ezzel csak az a probléma, hogy a csipgyárak pont azokban a városokban vannak, ahol partra tudnak szállni és nem valószínű, hogy a védekező tajvani csapatok érintetlenül átadnák őket. Ráadásul mindezt nagyon gyorsan kellene, hogy megcsinálják, mert szinte biztos, hogy ha az USA máshol nem elfoglalt, akkor erőket csoportosít át majd Tajvanra.
Tajvan tehát egy mészárszék lesz a kínaiaknak, ha megtámadják.
Bejegyzés: Kína „megaláztatása” mi volt valójában?
MEDVE1978 2024.04.15. 14:18:39
Kb. ennyi, szerintem nyugodtan van joguk ezt a megaláztatás évszázadának hívni, mivel a korábban hatalmas Kína folyamatos katonai vereségeket szenvedett, a XX. század elején pedig hadurak által kontrollált államokra esett szét. Utána meg ugye a japánok szedtek le egy terület és próbálták megsemmisíteni, aztán meg jött a polgárháború.
Kína valahol olyan, mint az ókori Görögország volt. A kínaiak időszámítás előtt 2000 évvel ezelőttről eredeztetik az államiságukat. Bár ez még lehet, hogy több, egymással konkuráló állam volt, Krisztus idején már biztosan volt egy nagyon erős központi hatalom. Nem véletlen, hogy a kínaiak magát Kínát öröknek, a kultúra és civilizáció bölcsőjének és mindenki mást különböző mértékben barbárnak tekintenek. Az ókori görögök is így voltak ezzel: ott volt a rendkívül hosszan létező Hellas és azon túl a barbárok.
Mivel a kínai központi hatalom már időtlen idők óta erős volt és a selyemút kereskedelme szállította a pénzt is, a népesség is nőtt és a gazdaság is virágzott. Na ezt szakította meg a külföldi intervenció és utána a folyamatos hanyatlás.
Mao ezt a folyamatot szakította meg azzal, hogy egy független, erős államot hozott létre. Persze Mao nem volt irgalmas szamaritánus, tízmilliókat ölt meg. Az viszont tény, hogy visszaállította az erős államot és a stabilitást. A gazdasági fejlődés persze nem nagyon ment a mindenféle szocialista lázálmok miatt.
"Szárazföldön mindig erős volt Kína, (bár Vietnam vissza tudta verni őket), a tengeri flottájuk szorul fejlesztésre és fejlesztik is teljes erővel, hogy a tengeri terjeszkedést is meg tudják kezdeni. (Ennek kiegészítő megoldása a „selyemút” politikája, ahol nyugat felé igyekeznek támaszpontokat kialakítani.) Erős flottával visszafoglalhatják Tajvant, és még számos sziget megcélozható a Csendes Óceánon, ennek nem is nagyon fogja tudni útját állni a belső ellentétek mentén meghasadt, saját problémáival foglalkozó USA vezette szövetség. A Fülöp-Szigetek, Dél-Korea, Japán, Ausztrália sem lesznek többé biztonságban."
Ezt erősen kétlem. A szárazföldi haderőt illetően: utoljára talán Kína Vietnammal háborúzott 45 éve. Ez bőven azt jelenti, hogy az akkor zöldfülű közkatona mára már nem tábornok, nyugdíjba ment. A kínaiak emellett nem vesznek részt nagyobb békemissziókban vagy NATO szerű háborúkban. Ez azt is jelenti, hogy míg mondjuk akár egy brit, francia, török katonának lehet fogalma arról, hogy milyen háborús környezetben harcolni és ténylegesen meg is járt háborús zónákat, a kínaiak legfeljebb a gyakorlatozásra szorítkozhatnak. Emiatt a szárazföldi erők igencsak "kipróbálatlanok".
A kínaiak a flottájukat is fejlesztik, csakhogy a probléma a következő: Tajvan partvonala átlagosan 180 km-re van a kínai parttól, a legkisebb távolság 130 km. Ez egyben azt is jelenti, hogy a leggyorsabb kínai naszádok (65-70 km/h) 2-3 óra alatt tudják átszelni a szorost. A baj csak az, hogy ezek szinte kizárólag rombolók vagy torpedórombolók. A csapatszállítók általában jóval lassabban mozognak, legalább 4-5 óra, amíg átérnek. Tajvan egy olyan sziget, amelynek a közepén egy nagy hegység van, a városok települések a parton, a hegyek lábainál vannak. Ugyanakkor a katonai parancsnokságok, bunkerek, rakétasilók és repterek a hegyekben is vannak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hiába foglalnák el mondjuk a kínaiak a tengerpartot, a hegyekből folyamatosan támadás alatt tarthatnák őket. A tengerpart is olyan, hogy csak néhány helyen lehet partraszállni, mert a többi partszakasz egyszerűen sziklás. A nem sziklás partszakaszok pedig általában városiasak + kiépített védelmi rendszerük van (pl: tankakadályok). Tehát a kínai hadsereg, ha tengeri inváziót tervez, akkor számolnia kell: a tajvani és szövetséges hajókkal, rakétákkal, légierővel. Még a tengeren, úgy, hogy messze vannak a célponttól. Folyt. köv.
Bejegyzés: Kína „megaláztatása” mi volt valójában?
IdomitottFoka 2024.04.15. 11:07:08
"Az általad szidalmazott nemesség kötelezően biztosította jobbágyának, zsellérjének, parasztjának a jogi védelmet büntetőügyben."
Ez különösen bájos. Naon aranyos volt tőlük ezúton is köszönjük h a saját kiváltságaikat jogilag is megtámasztották és néha még a pórok ügyeivel is hajlandóak voltak foglalkozni. Ilyen alapon remélem a komcsikkal se volt semmi bajod.
"Az általad szidalmazott nemesség viszont nem tömte felesleges ismeretekkel az emberi fejeket, és kinek-kinek képességei szerint biztosította a továbbtanulást."
Rendkívül kompetensnek tűntek, csak két elvesztett szabadságharc és világháború volt az eredménye h foggalkörömmel ragaszkodtak a kiváltságaikhoz.
"Persze, ha elárulod nekem, hogy miért jó egy középiskolai - ma 11. osztályos - évfolyam tanulmányi idejének 3/4-ét matekból logaritmusszámítással elcseszni és sorolhatnám a teljesen felesleges ismereteket,"
Leszel szíves a donnál nyifinyafizni ezért, ha nem tűnt volna fel az iskolai rendszerünk romjait a ner porlasztja már egy ideje finom porrá. Amúgy az általános oktatás attól (lenne) jó (és általános) h megpróbálja megalapozni a ki tudja hova kifutó tanulmányokat, amik felsőoktatási szinten meglehetősen specializáltak is lehetnek és gyakran előfordul h a négy alapműveleten kívül többre van szükség...
Bejegyzés: A cúna, gonosz németek
IdomitottFoka 2024.04.15. 10:15:57
@Geo_: az szuper lenne h egy újabb definíciót degradáljunk szitokszóvá.
Bejegyzés: A legtöbben „globalisták” vagyunk
MEDVE1978 2024.04.15. 10:12:15
A globális termelési láncok brutálisan sebezhetők, ehhez pontosan a kortárs, mostani történelem ad támpontot.
A chipek gyártásához jelenleg a globális munkafolyamat során tizes nagyságrendű ország érintett. Ez óriási kockázat, bármelyik kiesik / összeveszik a másikkal / a szállítási útvonalon probléma lép fel stb. Ez mind ahhoz vezet, hogy a folyamat csúszik, ez pedig egyenes út ahhoz, hogy a termék drágább legyen. A másik az, hogy kell európai ipar, a globális optimalizáció pedig nem ebbe az irányba megy. Kína 1990 és 2010 között nagyjából az olcsó munkaerővel, azóta pedig a masszív tőkéjével, kiépített infrastruktúrájával és az állami támogatásokkal uralja le a piacot. Ha itt hagyjuk működni a globális kapitalizmust, az EU iparai meg fognak szűnni. Ugyanúgy megszűnik majd az autóipar, a vegyipar, a gyógyszeripar stb.
Az, hogy vannak globális termelési / kereskedelmi láncok, ebből a szempontból szükséges rossz. Arra kell törekednünk, hogy minél jelentősebb biztos láncszakaszunk legyen. Ehhez kell a hadsereg.
Bejegyzés: A legtöbben „globalisták” vagyunk
Tamáspatrik 2024.04.14. 19:32:59
Bejegyzés: A legtöbben „globalisták” vagyunk
Tamáspatrik 2024.04.14. 19:28:56
Magyarországon is erőltethetjük ugyan az önellátást, de minek.
Az antiglobalizációs és lokalizációs dumák mögött nincs semmi.
Bejegyzés: A legtöbben „globalisták” vagyunk
Geo_ 2024.04.13. 10:52:33
Bejegyzés: A legtöbben „globalisták” vagyunk
Rubasov nertárs 2024.04.11. 10:45:46
Európa hanyatlása a nácik hatalomra kerülésével kezdődött. Emiatt az európai szellemi elit lényegében lefejeződött: olyan zseniális tudósok kerültek az USA-ba, mint Einstein, Kármán Tódor, Neumann János, Teller Ede, Enrico Fermi, Szilárd Leó és még hosszasan lehetne sorolni. A 2. vh. után aztán amerikai szolgálatba állt Werner von Braun, vagy Heisenberg is. Ezek mind olyan tudósok, akik nélkül a mai modern civilizációnk nem jött volna létre. Ezzel egyszer és mindenkorra az USA vált az innováció és tudomány központjává, ennek megfelelően az agyelszívás a békeidőkben is folytatódott, elég például Andrew Grove-ra (az Intel egyik alapítója) (=Gróf András), ifj. Simonyi Károlyra (=Charles Simonyi: MS Office kitalálója), Oláh Györgyre (1994-ben kémiai Nobel a szupersavakért), de ide illik Karikó Katalin is. Egyedül Krausz Ferenc, az aki végül Európában maradt. Jól látható, hogy akár csak a magyar pédákat nézzük is, az USA dominanciája meghatározó, míg Európa messze lemaradt az információs technológiában: nincs egy európai operációs rendszer, de komoly globális számítástechnikai eszközöket gyártó cége sincs már: Nokia, Alcatel már a múlté, a svéd Ericsson pedig eleve csak a japán Sonyval együttműködve volt jelen a mobilpiacon. Az a véleményem, hogy a nácik és a 2. vh. miatt akkor is lemaradásban lennénk, ha Európa korábbi és jelenlegi vezetői kifejetten prioritásnak tekintették volna az információs technológiát.
A másik kérdés, a védelmi kérdés. Itt megint csak a 2. vh-ig kell visszanyúlni. A világháború lényegében lenullázta a német katonai potenciált, a franciát és az angolt pedig jelentősen megtépázta. Erre jött, a 1945 után senki sem akart (okkal) német fegyverkezésről hallani. A megtépázott francia és brit haderő végül a gyarmatbirodalmak megtartására sem volt már képes és nyíévánvalóvá vált, hogy az USA nélkül Nyugat-(és Észeak)Európa védtelen a Vörös Hadsereggel szemben. Mivel Amerika elsődleges prioritása volt az orosz terjeszkedésnek gátat szabni, ezért boldogan vállalták az Európa csendőre szerepet. Az európai vezetők, pedig úgy vélték, hogy aza amerikai katonai védőernyő árnyékában, nekik a haderőre nem kell költeni, ehelyett ezt a pénzt szociális intézkedésekre fordíthatják.
Csakhogy ezek az idők elmúltak. Mára Kína komoly kihívóvá lépett elő, így az amerikai politika fókusza egyre inkább a Csendes-óceánra terelődik. Arról pedig nagyjából politikai konszenzus van a demokraták és republikánusok között, hogy két fronton nem fog menni kűzdelem. Erre utal, hogy Ukrajna támogatása már most elkezdett akadozni, pedig még Joe Biden az elnök. Az EU vezetői szokás szerint későn ébredtek, a kérdés, hogy mennyire.
Bejegyzés: A legtöbben „globalisták” vagyunk
MEDVE1978 2024.04.10. 21:43:10
A brit szélsőjobb például biztosan nagyon boldog volt a brit birodalommal a két világháború között. Az is a globalizáció egy szintje volt, csak más leosztással. A francia, holland stb. is. Azoknak a globalizációs egyensúlyoknak más volt a kedvezményezettje, a profit nem annyira "terült" szét.
Az, hogy a globalizációs tendenciák mit hoztak és hogyan hoztak az utóbbi években nem azt jelenti, hogy ez egy optimális pálya. Lehet itt szó Európáról, az USA-ról és a világ minden más országáról. A tömegek kritikája pedig jogos, amikor egy optimálisabb pályát kérnek számon.
Európa a második világháború óta hanyatlik, a világgazdasági súlya dinamikusan csökken. A folyamat felgyorsult a kétezres években, az EU egyre jelentéktelenebb. Ennek a folyamatnak a része és következménye nagyon sok minden: az, hogy az EU-t az amerikai elnök nem veszi igazából figyelembe a döntéseinél, az, hogy az afrikaiak nagyjából most már szarnak az EU-ra, a kínaiak gyarmatosítani próbálják, az arabok is önálló hatalmi központként lépnek fel ellene.
Ez a szoft hatalomgyakorlás, a hippi kultúra, 1968 öröksége. Az EU elhitte magáról, hogy pénzzel mindent lehet, elég a diplomáciai tárgyalgatással és a megfelelő emberek lefizetésével oldani.
Hadsereg se kell, hiszen fejlett übermenschek vagyunk, akik már mindent meg tudnak oldani a tárgyalóasztal mellett. Ahhoz meg túl humanisták, hogy mi vérrel mocskoljuk be a kezünket. Az EU-nak jót tenne, ha erőt tudna mutatni. Ha a legközelebbi senki diktátort Nigerben és hasonló helyeken vagy a jemeni huszi lázadókat a középkorba tudná visszabombázni. Ellenben az EU mainstream még mindig a töketlen woke szociáldemokrata vagy kereszténydemokrata, akit az elkényeztetett nyugat-európai nyugdíjasok tömegei tartanak hatalmon.
Kb. egy éves történet, de mindent elmond Európáról. A COVID alatt és után a globális ellátási láncok akadoztak, mindenki megtapasztalta, milyen amikor nem lehet mindent kapni. A COVID alatt a maszkok és gyógyászati termékek, utána mondjuk az autók, egyes gyógyszerek voltak nehezen kaphatók. Aztán fokozódott a helyzet Tajvannál is, ami ugye a legmodernebb chipek gyártója. A legmodernebb chipek 90%-át Tajvanon gyártják. Ez évekig senkinek nem volt annyira probléma, mert a kínai-tajvani helyzet viszonylag nyugodt volt, de a 2020-as években ez kezdett felforrósodni. Hirtelen mindenki rájött, hogy chipgyár kell neki, mert ha a kínaiak támadnak, akkor mindennek vége, az elektronikával működő cikkek nagyon nagy része és a haditechnika is beszarik egy idő után. Meg is keresték a TSMC-t, akik első körben az USA-nak megígértek egy gyárat. Az EU-nak két év lobbizásába tellett, amíg sikerült nagy nehezen, rengeteg támogatással kikönyörgnie egyet Drezdában.
Mindenesetre a globális szállítási hálózatok irtózatosan veszélyesek és ez most fokozottan elkezdett látszani. Az orosz-ukrán háború az energiahordozók oldaláról láttatta ezt velünk, de például jelenleg is van ilyen válság: a kakaó a háromszorosára drágult. A huszi lázadók, egy pár ezer kalasnyikovos idióta lezárták az EU-ba irányuló kereskedelem jelentős részét. És az EU nem tudott lépni csak csiga lassan. Gyakorlatilag EU hadiflotta már nincsen, a britek is nagyrészt megszüntették a valaha dicsőséges Royal Navy-t.
A globális függőségekre két válasz lehet: az egyik a haderő, amivel le is csapnak. A nyersanyagkitermelő helyeken való beavatkozás. A másik ezzel összefüggően a biztonságos szállítási útvonalak és a lokális termelés. Kell európai ipar, legalább autóipar, vegyipar és ha mi szeretnénk a nagy megújuló centrum lenni, akkor az is. Ezeket védeni kell, szelektíven.
Bejegyzés: A legtöbben „globalisták” vagyunk
IdomitottFoka 2024.04.07. 20:55:24
Amúgy eddig én azt hittem h ez Csák miniszter csak azért van h legyen kinek a kinézetén röhögni a kormányüléseken, erre kiderül h ez is mindenhez... No mindegy, a szociban is ez ment, jó epigonhoz méltóan majd ezek is inkompetensek lesznek. Legalább újra értelmet nyer a punk és az alter.
Bejegyzés: Ne beszéljenek Kultúráról, ha azt sem tudják, mi az
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2024.04.07. 15:50:10
Bejegyzés: Ne beszéljenek Kultúráról, ha azt sem tudják, mi az
IdomitottFoka 2024.04.03. 09:53:06
Ki az a hülye cégvezető/cégtulajdonos aki így fejlesztene, beruházna? Kifacsarnak a meglévő felépítésből inkább mindent is.
Bejegyzés: Gyengén teljesít a pályolgatásos gazdaság
gigabursch 2024.04.01. 10:56:39
Hiteltelen hülyeségek halmozása...
Bejegyzés: A húsvét szentsége