Az oktatás világszerte az ún. „termékeny káosz” tüneteit mutatja: sokféle oktatási modell, próbálkozás terjedt el, pár évtizeden belül a maihoz képest teljesen más rendszerekben működhet.
Az elektronika jelentős változás ugyan, de nem biztos, hogy a legfontosabb
Az nyilvánvaló, hogy az elektronikus „kütyük” világában felnövekvő gyerekek sok esetben másfajta oktatást igényelnek, a figyelmük máshogy köthető le. A digitális eszközöket sokféle, kreatív módon hasznosíthatják a közeljövő iskolái, például az internet keresőfunkcióit is lehet használni a tanórán.
Az ember mint erőforrás
Sokan vannak, akik úgy látják, hogy a Föld legrosszabbul hasznosított erőforrása maga az ember, az ember készségei. Sokféle intelligencia létezik, hivatalosan elismert fajtái a verbális (szóbeli), logikai, vizuális (térlátás), zenei, mozgáskoordináció, jó önreflexió, érzelmi-kapcsolati, természeti-környezeti, de mit szóljunk akkor az olyan készségekhez mint a kézügyesség, a jó memória, a nyelvérzék, gyakorlatias gondolkodás vagy a pénzügyi érzék és takarékosság? Az iskolák legtöbbször csak néhány készség kifejlesztésére helyezik a hangsúlyt. (Főként a bal agyfélteke funkcióit fejlesztik, azonban az elhanyagolt jobb agyfélteke idősebb korban könnyen „visszavág” és átveheti az irányítást.)
Ilyenek a ma iskolái
Az USA és Magyarország között jó néhány párhuzamot lehet találni, például az oktatási rendszerek között is léteznek ilyenek. Egyik ilyen, hogy a nemzetközi felmérések szerint az eredményesség tekintetében egyaránt gyenge-közepes teljesítményt nyújtanak. Másik, hogy mindkettő alapvetően versenyközpontú, és ha a gyermek már nem a legjobb óvodába kerül be, attól kezdve hátrányban van másokhoz képest. Folyamatosan teszteken, felméréseken kell jól teljesíteni és végül (ha a család bírja anyagilag), értékes diplomát adó felsőoktatási intézményeket kell megcélozni. Ezekben az intézményekben bonyolult szakmai tolvajnyelvet kell elsajátítani, amit a laikusok nem értenek. (Pl. a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség viszonylag egyszerűen is leírható, azonban az orvostudomány képviselői soha nem törekedtek a közérthető ismeretterjesztésre. Ezzel szemben a You-Tube vagy a TED-ED néhány perc alatt elmagyarázza ezek lényegét.) Főleg az amcsi iskolarendszer esetében figyelhető meg, hogy egyrészről szellemi szakbarbárokat, másrészről az általános készségek és érzelmi intelligencia szempontjából éretlen (gyerekes) embereket bocsát ki.
Amiért hülyülünk
Mivel az agyunk olyan jellegű, hogy az ilyen jellegű ismereteket ugyanott tárolja, emiatt azok folyamatosan törlődnek és nem véletlen, hogy az emberek többsége a diploma megszerzését követő egy-két évben a fáradságos munkával megtanultak 95%-át elfelejti. Amíg a diploma leginkább egyfajta „diliflepniként” működik, hiszen a jó felfogóképességet igazolja, az általános tapasztalat ennek ellenére, hogy a sok jófejű fiatal többsége pár év alatt lebutul a szakmájában (ha egyáltalán azt folytatja, nem pedig valami teljesen mást), mivel teljesen másfajta képességekre van szüksége a gyakorlatban mint amilyenek az iskolapadban kellettek. (Viszont a bal agyfélteke edzését hajlamosak vagyunk elhanyagolni.) Ezzel szemben gyakran menedzseri vagy mérnöki munkakörben dolgoznak olyanok, akik a főiskolát bukdácsolva végezték (nem véletlen, hogy egy állásinterjún sem kérdeznek rá a kapott jegyekre) vagy pedig egyáltalán nem is végeztek felsőfokú tanulmányokat, viszont jó érzékük van hozzá és lassan bedolgozták magukat az adott területen.
A magyar iskolarendszer még inkább tölcsérrel tölti a fejekbe
Poroszos iskolarendszerünk egyik előírt feladata a fegyelmezett és engedelmes állampolgár nevelése és még az sem célja mint az amerikainak, hogy lehetőleg mindenki magas szinten tudjon olvasni és szövegeket megérteni. A társadalmi mobilitást nem szolgálja, és mivel a nagy versenyfutásban mindent egyformán jól kell tudni, esélyes, hogy a fiatal pályakezdő számára olyan „menő” szakmát választ vagy pedig hátrányból indulva kényszerűségből köt ki olyan területen, amihez sem kedve, sem érzéke nincsen. Ez a verseny a jól kereső szakmákért részben a szellemi és fizikai munkaterületek közti nagy bérkülönbség miatt ilyen erős. Nyugaton a fizikai munka bérezését a szellemi munkakör átlagosan másfél-kétszeresen haladja meg (a felső vezetők kivételével, ahol az arány sokkal nagyobb), azonban egy finn, német vagy osztrák dolgozó fizetése is általában jóval több havi ezer eurónál, amely már elég a tisztességes megélhetéshez, nem a csak vegetáláshoz mint nálunk. A munkavédelem fejlődése miatt ma már számos fizikai munkakör egészségesebb is a szellemi ülőmunkánál, amely kimondottan egészségkárosító.
A modern oktatási formák
A modern iskolákra jellemző a csapatszellem, a csoportos problémamegoldás és fesztelenebb légkör, kevésbé egyes tantárgyak ismereteit kell bemagolni mint összefüggéseket keresni és prezentálni. A tapasztalatok szerint a 12 éves korú vagy annál fiatalabb gyerekek visszajelzései, javaslatai is segíthetnek a tanárnak az órákat színesebbé és érdekesebbé tenni. A tanár személyére és fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen bebizonyosodott, hogy az egész oktatási rendszerben a legfontosabb a tanár maga és az a felfogás, amit az órán képvisel és a légkör, amelyet megteremt a diákok számára. Mindig cél a szemléletesség, a gyakorlati alkalmazhatóság az elméleti ismeretek mellett. (Alap- és középfokon nem cél a tudományos kategóriák használata: pl. az egyik ismeretterjesztő TV csatornán egyszikű és kétszikű növények helyett füvekről és virágokról volt szó, amelyek – milyen izgalmas,- évmilliók óta küzdenek egymással a Föld élőhelyeiért.)
A felsőfokú oktatásban a követelményszint magas ugyan, van mégis egy olyan segítő légkör, hogy a diákok felnőjenek ehhez és meg tudják ugorni a lécet, nem pedig hogy mennél többet szórjanak ki, amint ez nálunk még pár intézményben még mindig jellemző. (A vizsgáztató nálunk arra kíváncsi, hogy az illető mit nem tud.) A jövő iskolájában nem cél, hogy mennél többen szerezzenek azonnal diplomát, az megszerezhető a szakmai tapasztalatokkal együtt is. Sőt, a MOOC rendszerű oktatásban például egyes tanfolyamok interneten át is elsajátíthatóak és az iskola végzettséget is igazol. (Én magam is kedvelem ezt a formát és számos kurzust végeztem már el a Coursera-n, például környezetvédelemmel kapcsolatban. Léteznek ma már magyar nyelvű netes távoktatási formák is.)
Az oktatási rendszer jó működését leginkább az igazolja vissza, ha az emberek nagy része nem állandóan a hétvégét várja vagy a munkaidő végét a munkahelyén, hanem az idő nagy részében élvezi azt, amit csinál.
