Mindenkinek érdemes felidéznie a feudális rendszerről tanultakat, mert ahhoz hasonló kezd megvalósulni világszerte. A nagyon konzervatív felfogás egyértelműen a feudalizmus, a hűbéri rendszerek felé mutat, amikben a létrejövő rendszerek diktatórikus jellegűek, hiszen az egyik ismérv, hogy az első számú vezető leválthatatlan.
Az előző blogomban leírtam azt, amit szinte senki nem tételezett fel vagy nem írt le, hogy Trump nem fogja átadni a hatalmát annak ellenére sem, hogy tövényileg csak két ciklusra választható. Pár nappal ezt követően jött ki Trump nyilatkozata, hogy megvannak a „jogtechnikai eszközei” arra, hogy a következő ciklusra is elnök maradhasson.
A feudális rendszerben ugyanis nem nagyon vannak törvények, illetve van egy kiváltságos kör, akikre ezek nem vonatkoznak, Trump és Musk viselkedése pontosan ezt tükrözi, hogy nem ismerenek határt, ők sokszoros törvénysértők, és nem is tyúkólperekben.
Az autokráciák színleg betartják a törvényeket, a kulisszák esetleg demokratikusak is lehetnek, de minden eszközt felhasznál arra Putyin, Erdogan, Csin-Ping, Lukasenka vagy Orbán, hogy hatalmukat senki más ne veszélyeztesse, se a saját pártja felől, se az ellenzék részéről. (Koalíciókról meg nincs is szó egyik esetben sem.)
Jogállamról szó nincs, a törvényeket úgy hozzák, ahogy a pillanatnyi érdekeik diktálják.
A feudalizmus mindig a helyi arisztokrácia hatalmára épül. Miközben sokan előre szurkolnak annak, hogy a globalizáció minél hamarabb véget érhessen, nem tudják, hogy egy sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe fognak kerülni, hiszen a helyi elitek minden pozíciót leuralnak majd, és a kapcsolatainktól függően lehetünk csak jófiúk vagy rossz fiúk, nem pedig a képességeink és teljesítményeink szerint. A történelem kerekét nagyon is vissza lehet tekerni: a helyi elitek a társadalmi élet, a gazdaság, a kultúra különféle területeit fokozatosan a saját játékterükké alakítják.
Nálunk a Fidesz-kormány eleinte vállalkozóbarátnak tűnt, viszont az évek során jobbra tolódásával ez fokozatosan megváltozott. Nagyon sok példát lehet erre hozni, itt van például a vendéglátóipar. A pandémia idején az derült ki, hogy a legnagyobb bajba került ágazat nagyon kevés kormányzati támogatást kapott, sőt jól is jött a kormány számára az egyéni vállalkozások meggyengülése, mert előkészítette a terepet a NER vállalkozók előretörésének. (Az online pénztárgépek NAV bekötése óta már pontos információk voltak arról, hogy mely helyeken van komoly terjeszkedési potenciál.) Ezt segítette egyébként az is, hogy a SZÉP kártyák felhasználását élelmiszervásárlásra is lehetővé tették. A politikai szempontok előtérbe kerülése a szakmai színvonal erős visszaesését hozta magával a vendéglátásban – a minőségromlás illetve az ár/minőség arány romlása minden esetben meg fog történni ott, ahol megszűnik a piacgazdaság és a vállalkozók már nem vevőcentrikusak, hanem politika centrikussá válnak.
A röghöz kötés különféle formái és a költözködési jog korlátozása szintén feudális vonás. Itt nem arról van szó, hogy egy Budapest közeli város az erősen terhelt infrastruktúrája miatt esetleg megtiltja az új lakóépületek építését, mert ez még belefér az önkormányzatiság fogalmába. A hűbéri rendszerben vagy egy központban születnek a döntések, vagy helyi kiskirályok hozzák azokat a saját szintjükön, nagyon homályos indokok alapján, lényegében tetszésük szerint megtagadva egyes ingatlan adásvételeket. A magántulajdon erős korlátozása szintén feudális vonás.
Az is lényeges a feudális jellegű rendszerekben, hogy az állampolgárok tudatlanok maradjanak, az önállóan cselekvő és felelős polgár fogalma meg is szűnik, az emberek így sokkal inkább kiszolgáltatottá válnak az erős központi hatalomnak. Így például ha a pénzügyi kultúra gyenge szintű (mint nálunk), akkor a bankok nyeresége nagyobb lesz, viszont ennek egy jelentős részét az állam adók és más eszközök révén elveszi és újraoszthatja politikai szempontok alapján.
Az állam (illetve a nemesi osztály) ebben a középkori felfogásban mindentől megvédi az állampolgárát, aki minél gyengébb, annál jobb, mert nagyobb védelemre fog szorulni és jobban elfogadja az önkényuralmat.
Egyébként a múlt században történt már két feudális jellegű kísérlet, az egyik a kommunizmus volt, ami szintén hűbéri rendszerként működött, a kiváltságos osztályt a párt közép- és felső vezetői képezték, a magántulajdont erősen korlátozták. A személyes kapcsolatrendszereken belül lehetett elintézni mindent.
A fasizmus sem áll távol a feudalizmustól, amit az is mutat, hogy nálunk a nyilaskeresztesek messze legnagyobb támogatója a falusi parasztság volt, tehát az általuk kívánatosnak tartott „régi rend” képviselőit ismerték fel Szálasi pártjában. Most is hasonló a helyzet egész Európában, a radikális konzervativizmus egyre inkább a fasizmust idézi, a támogatója a feudális rendszer gyámkodását és biztonságát visszasíró réteg, ők egy kasztosodó társadalomtól azt remélik, hogy az bizonyos előjogokat tud majd biztosítani nekik.
Az egyházak közül a konzervatív felfogásúak is csatlakoznak ehhez, mint a történelemben minden alkalommal, az iszlám fundamentalizmushoz hasonlóan a keresztény fundamentalizmus is egyre inkább erősödőben van.
Közben pedig feljövőben az olyan elméletek, amik próbálják megszépíteni azt a képet, ami a középkorról bennünk él, annak ellenére, hogy egy napig nem bírnák ki az életet olyan társadalomban. Bezárkózó, falusias társadalom a mai technológiai szinten, ez ugyan lehet sokak számára egy elérendő cél, de ez esetben az utóbbi bő száz évben létrehozott tudomány, kultúra, minőség, sőt maga a józan ész, mindezek nagy része menne a levesbe.
