Ideo-logikák

Ideo-logikák

A pénzről szólnak a nyugat-európai függetlenségi mozgalmak

2017. szeptember 10. - Tamáspatrik

A Deutsche Bank tanulmányából legalábbis eléggé nyilvánvalóan az derül ki, amit már legalább Marx óta tudunk, hogy a gazdasági érdekek jelentős mértékben meghatározzák a politikai törekvéseket, és nem kivételek ez alól az egyes a regionális függetlenségi mozgalmaira sem. Ennek megítéléséhez ismerni kell az adott régiók által termelt jövedelem (GDP) egy főre eső értékét az adott országon belül, amely megmutatja, hogy az adott régió mennyire lóg ki felfelé vagy lefelé az adott országos átlagától. Emellett meg kell nézni azt is, hogy milyen mértékű a gazdasági autonómia: magyarán a megtermelt jövedelmekből mennyit von el az állam és mennyit hagy az adott régióban.

Ily módon magyarázatot nyer az a tény, hogy a baszkok, akiknek az ETA nevű függetlenségi szervezetének a radikális szárnya terrorszervezetként volt hírhedt egy időben, mért nem követelik manapság annyira a területi függetlenséget. Baszkföld ugyan Spanyolország egyik leggazdagabb tartománya Navarrával, Madriddal és Katalóniával együtt, azonban amíg a baszkok és Navarra széles körű gazdasági autonómiát kaptak, Katalóniáról ugyanez már nem mondható el: a katalánokat az adók központosítása igen érzékenyen érinti. Az észak-spanyol régiók közül Katalónia messze nagyobb a mintegy 7,5 milliós lakosságával mint a 2 milliós baszk föld, ezért a gazdasági súlya miatt a spanyol államot érzékenyebben érintené az adókiesés. Ezzel együtt erős a nyomás az elszakadás pártiak részéről és a reális kompromisszum valószínűleg a jelenleginél szélesebb autonómia lehetne.

A függetlenségi törekvések más nyugat-európai országokban is a gazdag régiók esetében a legerősebbek: Dél-Tirol vagy Veneto Észak-Olaszországon belül éppúgy magasan átlag feletti mint amennyire Flandria is gazdagabb Valóniánál Belgiumon belül. Ezen kívül az északi területek mindegyik országban dinamikusan fejlődnek, a déliek pedig stagnálnak. Az erősen polarizálódott Olaszországban még véletlenül sem Szicília vagy Kalábria szeretne elszakadni, hanem az északi Lombard-Liga.

A 2010-es években a növekvő területi különbségek hatására felerősödött a regionalizmus és ezzel összefüggésben a szélső jobboldal: ezt a trendet a leglátványosabban a belgák tudták megtörni, miután 2011-ben az államháztartási reform nagyobb mozgásteret hagyott (azaz nagyobb gazdasági autonómiát) az egyes régióknak. A nagyobb területi autonómia a belgákhoz hasonlóak csökkentette a szélsőjobb pártok támogatottságát Németországban és Ausztriában is.

Skóciában mint tudjuk a referendum a maradáspártiak egyértelmű győzelmét hozta 2014-ben. Ennek fő oka valószínűleg az volt, hogy a skót egy főre eső GDP átlag alatti, csupán 95%- az Egyesült Királyság átlagának. Főleg a tartomány déli részén vannak sokan, akik ezer szállal kötődnek az angol gazdasághoz, főként Londonhoz, amely az egész brit gazdaságban afféle (jó vagy rossz értelemben vett) pénzpumpaként működik. Ha a brexit révén a britek levágják az arany tojást tojó tyúkjukat, az európai pénzügyi központként működő City-t, akkor meggyengyül ez a pénzszivattyú és az ország régiói, amelyek szinte mindegyike az EU átlag alatti szintű GDP-t állít elő, keményen megszenvedhetik a váltást. Skócia, amely jelenleg is a 3. leggazdagabb régió az Egyesült Királyságban, a nagy mértékben kiszélesített autonómia ellenére ismét kiírhatja a referendumot az elszakadásról, bízva abban, hogy megkapja az északi-tengeri olaj-lelőhelyek legalább egy részét.

A Deutsche Bank szerint igen sok hátrány érné pénzügyileg a nagy országokból önmagukat függetlenítő régiókat: a kis országoknak nyújtott bankközi kamatlábak általában magasabbak (a politikai kockázat miatt), az adminisztrációs költségek is növekednének, az intenzív kereskedelmi kapcsolatok pedig visszaesnének az új államhatárok miatt. Emellett az államadósság viszonylag nagyobb részét is kénytelenek lennének átvenni az új államok. Az is kétséges lenne, hogy az új országok csatlakozhatnának-e az Európai Unióhoz, és ha igen akkor milyen módon. A Deutsche Bank kutatói szerint a függetlenség valószínűleg több hátrányt jelentene mint előnyt még a gazdag régiók esetében is.

A nyugat-európai állampolgárok többsége számára mindenképpen a pénzügyi előnyök és hátrányok jelentik a legfontosabb érveket a függetlenség-párti vitákban. Kelet-Európában látszólag az érzelmek többet számítanak, de itt is éppúgy jelen vannak a kemény gazdasági érdekek. Például (az egyébként teljesen jogos) székelyföldi autonóm törekvések esetén gazdasági szempontból jelenleg alighanem a magyar állam külső támogatása is fontos szerepet játszik.

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr10012818932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása