Orbán újabb bejelentései alapján ismét azt láthatjuk, hogy a kormányzatunk döntései mennyire önkényesek.
Lehet, hogy az irigység beszél belőlem, ugyanis még sose voltam egyetlen alkalommal sem a kedvezményezettje a kormány által beharangozott kedvezményeknek. Beszélhetünk nyugodtan az irigységről is, mert teljesen emberi érzés, én például még sosem voltam irigy akármelyik munkatársamra, ha többet is keresett nálam (bár igazából nem is érdekelt, hogy mennyit keres), ennek ellenére időként mégis irigy lehetek, és gondolom mások is így vannak ezzel időnként, ha nem is vallják be. Ha viszont teljesen zárójelbe is tesszük is ezt a kérdést, és a jogszerűség síkján vagyunk, akkor is maradnak bőven kérdőjelek.
A jogszerűség nem azt jelenti, hogy egy kormányzat bármiféle intézkedést meghozhat, akármilyen erős felhatalmazással is rendelkezik. Ilyen alapon jogszerű lehetett, hogy a Pol-Pot rendszer hozott egy rendeletet és kiküldte az értelmiségieket a legdurvább fizikai munkára, például utat építeni. Érezzük, hogy ez önkényes, ugyanis a jogérzékünk azon alapul, hogy léteznek általános társadalmi értékek, arányossági és méltányossági követelmények, amit egy kormányzatnak tiszteletben kell tartania, hogy legitimként elfogadják.
Kimondom nyíltan, hogy mire gondolok: Sérti a nemek közti egyenlőséget az, ha a többgyermekes anyák adómentességet kapnak, a házastárs is kellene, hogy részesüljön belőle, a családi adókedvezményhez hasonló módon (ami egyébként kedvező társadalmi fogadtatásra talált). Igen, az irigység faktor is szerepet játszik, hiszen a családon belül is általában feszültséget okoz, ha a nő fizetése magasabb, most ez gyakrabban fordulhat majd elő, mivel több mint 16% emelkedést is jelenthet a hölgyek fizetésében egy ilyen emelkedés. A lényeg azonban az, hogy ez alkotmányellenes lépés lenne.
A törvényhozóknak át kellene gondolniuk, hogy férfi és nő együttesen szükségesek a családhoz, ahol a gyermekek felnevelődnek. Nyilvánvaló a kormányzati döntés háttere: a termékenységi arányszám még mindig alacsony, ezért újabb és még erősebb intézkedéseket vezetnek be. Azonban a gyermekvállalás nem szimpla gazdasági matematikán alapul, hanem sokkal bonyolultabb ennél, ezért nem érték el a kívánt hatást az eddigi intézkedések sem. Amellett, hogy a nyugdíjrendszerben további torzulásokat okoz majd (a nők 40-en kívül is), hogy nettó alapon történik a nyugdíjalap számítása, nem pedig a bruttó fizetésekből. (Szerintem ez sincs rendben jogilag, hiszen a járulékfizetés a bruttó fizetésekből történik, a nyugdíj pedig elvileg arányos a befizetett járulékokkal.)
Önkényes lépés és visszaélésekre ad okot, ha a nyugdíjasok zöldség, gyümölcs és tejtermékekhez 20%-kal olcsóbban juthatnak hozzá: ennek lehet egy olyan hatása, hogy 90%-ban az összes ilyen terméket nyugdíjasok vásárolják majd meg – legalábbis papíron.
A hatósági árak rendszere rossz emlékeket idéz, a kommunista rendszerben is próbálkoztak ilyennel, nemrég nálunk is volt árrögzítés, Argentínában rengeteg terméknek van hatósági ára (és fekete piaca is ennek megfelelően). A profit kimutatása szerintem nagyon csalóka, manipulálható, és megint önkényes, hogy mely ágazati szereplőkre terjed ki és melyekre nem. Ráadásul azokat bünteti, amelyek hatékonyabban működnek és ezért tudnak több nyereséget termelni azokkal szemben, akiknek a működése nem annyira professzionális és nem annyira szervezett.
Más országokban is vannak olyanok, akik számára az élelmiszer túl drága, lehet szociális boltokat nyitni, lehet élelmiszerjegyeket adni (az USA-ban több mint 40 millióan kapnak ilyen segélyt), vannak tehát máshol bevált jó megoldások erre a problémára.
Viszont nálunk további elemek is erősítik azt a képet, hogy a hatalom birtokosai egy zárt országot akarnak létrehozni, amit lehetőleg falakkal szigetelnek el a környezetétől, ilyen a nyitottságot és átláthatóságot segítő civil szervezetek, sajtóorgánumok elleni újabb támadás. Sokáig nem érdekelt senkit különösebben, most hirtelen probléma lett, ha van külföldi, például amerikai finanszírozás,- ami természetes, hiszen kormánykritikus szervezetek nem bízhatnak abban (erre mifelénk legalábbis), hogy különösebb támogatást kapnak kormányzati szervektől, a magyar magántőke pedig fél, hogy politikai alapon megégetheti magát. Jogilag ott sántít a dolog, hogy egyes szervezetek orosz támogatása rendben van, és az is, hogy a kormány maga is támogat külföldön működő szervezeteket.
Az államtól függésbe kerülő emberek másként gondolkodnak és gyakran másként is szavaznak mint azok, akiknek a jövedelme nem az államtól függ (mint az enyém is jelenleg). Ezért is szeretné a magyar állam, hogy minél többen függjenek tőle. Nincs sajnos adótudatosság nálunk, ezt már sokan megállapították. Ha adót csökkentünk valahol vagy pénzeket osztunk, azt mások adójából lehet megtenni, örök szabály, hogy akik nem részesülnek a kedvezményekből, ők többet fognak fizetni. Sokan nem értik, hogy az államnak nincs pénze, amiből adakozhat, bevételei vannak, amit újraoszt. Az adófizetés pedig nem balekság se nem büntetés, ahogy sokan gondolják, hanem hozzájárulás pl. rendfenntartás, oktatás, egészségügy működéséhez. (Az ÁFA nem szükségszerű, mert a pénzemet külföldön is elkölthetem, ezt is teszik sokan mostanában, nem véletlenül.) Van ahol az emberek büszkék arra, hogy mennyi adót fizetnek az államnak. Az adómentesség tehát erős és ritka kivétel kellene, hogy legyen.
Az állam rengeteg jövedelmet oszt ki mostanában, ami lehet többféle módon megalapozott, az egyik a magasabb szintű államadósság vállalása (sokan meglépik mostanában), a másik az infláció pörgetése, a harmadik pedig újabb külföldi pénzek bevonzása akár kölcsönök, akár befektetések formájában, ami lehet kínai, arab, amerikai esetleg orosz eredetű is. Nem biztos, hogy a kormány blöfföl, lehetnek a tarsolyában olyan adui amikkel egy mini olajsejkséget varázsol ide, egy kis adóparadicsomot. Materiális jólét elérhető ezen az úton, de a társadalom állapota ettől még nem lesz jobb.
Leírtam már többször, hogy nem az a gond, hogy konzervatív kormányunk van akár több évtizeden keresztül, hanem a hatalom koncentráltságának mértéke, ami kóros szintű és jól láthatóan az önkényuralom felé vezet.
