Ideo-logikák

Ideo-logikák

Zajlik a betonlétesítmények és a növények harca

2017. október 04. - Tamáspatrik

Annak ellenére, hogy manapság már az életminőség ugyanolyan fontos mint az életszínvonal, a költséges beton létesítmények építése során gyakran háttérben szorulnak a lakókörnyezet természetességének esztétikai jellegű szempontjai. A legtöbb nagy projektet ugyanis technokraták irányítják, akik abban érdekeltek, hogy a mennél több legyen az elszámolható költség, emellett leginkább a gépkocsival való közlekedés igényeiből indulnak ki, nem véletlenül épül annyi fölösleges autóút és körforgalom. Ezzel szemben sokkal több empátiára lenne szükség a helyi lakosság szempontjainak jobb megértése érdekében, például annak a figyelembe vételére, hogy nem mindenki engedheti meg magának, hogy a közeli parkokon kívül távolabbi erdőket vagy botanikus kerteket keressen fel hétvégenként.

A fásítás lényegesen javítja a városokban a levegő minőségét (a szálló por koncentrációjának csökkentésével), a parkosítás pedig több célt is szolgál: a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, sportolásra (futás, kerékpározás) és pihenésre egyaránt alkalmas területeket biztosít a közelben lakók számára. Egy fasor vagy egy jól megtervezett park többet ér egészségünk védelme érdekében mint egy új stadion.

Az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a városokban a megfelelő zöldterületek kialakítása és a fásítás, vannak azonban még bőven olyan hibák, amelyeket elkövetünk a közterületek felújítása során:

-Forgalmas utak mellé telepített parkok pihenésre kevéssé alkalmasak. Gyakran látni zajos főutak mellett sok új padot, amelyeknek az égvilágon semmi értelmük nincs.

-A nagy betonépítmények képesek tönkretenni a hely eredeti szellemiségét. Erre példa a szentkúti zarándokhely, ahol a látogatót egy hatalmas, túlméretezett buszpályaudvar fogadja, amely megbontja a kegyhely bensőséges hangulatát. Ez az eset nem példa nélküli arra, amikor az építészet arra hív fel, hogy az egyedi hangulatú helyből afféle tömegfogyasztási cikket hozzunk létre. (Számomra ilyen például az egerszalóki sódomb vagy a tápiószentmártoni Attila-domb esete is, amelyek áldozatul estek az üzleti érdekeknek.) A mércét ezek a helyek képviselik (csak Magyarországon belül).

57291237.jpg

A szentkúti zarándokhely bejárata

-Túl sok a beton a zöldterületek rovására és a gyalogos forgalom kárt szenved. Esztétikailag teljesen, funkcionalitását tekintve részben hibásnak tűnik a Duna-parti sétány felújítása és hasonlóan ítélhető meg a törökbálinti főtér felújításának terve is. A természetesség elvével szemben inkább a technokrata szempontok érvényesülnek ezekben az esetekben.

-Nagy fák kivágása és csonkolása. Ma már szerencsére gyakran vita kíséri, hogy mely nagy fákat vághatunk ki amellett, hogy a korhadás mértéke műszerekkel is mérhető. A biztonság igénye, az épületekben és a járművekben okozott kár megelőzése kerül előtérbe gyakran még a kevésbé indokolt esetekben is, főleg ha az utcaképeket összevetjük mondjuk Bécs vagy Belgrád példájával, de említhetnénk Moszkvát is, ahol (legalábbis régebben) nagyon gyakoriak voltak a hatalmas fák csoportjai közé épült házak. A fák durva csonkolása, amikor derékban félbevágnak egy faóriást, esztétikai értelemben megbocsáthatatlan bűn. Az öreg fák pótlása újakkal pedig igen gyakran csak évtizedekben mérhető folyamat. (Vannak sokan, akiket zavar minden, ami élő: a fa kidőlhet, a kutyák piszkolnak, a gyerekek pedig hangosak...)

-Gigaprojektek és velük szemben elhanyagoltan maradt parkok. Az előbbire példa a Millenáris, vagy még inkább a Városliget felújításának megalomániás projektje, ezzel szemben például a Népligetet hagyjuk teljesen lepusztulni. Egyes városrészek felújítása senkinek sem áll érdekében, ennélfogva a legtöbb településen igen nagy aránytalanságok jönnek létre. Vannak sehova sem vezető hidak, lehangoló parkok és vannak tőlük pár méterre turistáknak létrehozott (gyakran kétes esztétikai értékű) kirakatlétesítmények. Emiatt egységes városkép ritkán alakul ki és nincs annyi egybefüggő zöld terület, amely mondjuk egy napi kocogásra megfelelő lenne. A legtöbb esetben az ott élők véleményét sajnos nem nagyon veszik figyelembe.

-Természetesen egyénileg is tehetünk azért, hogy lakóhelyünkön és környékén több zöld növény legyen, például gyorsan növő fákkal pár év alatt kedvezőbb mikroklímát hozhatunk létre. A levegő minőségét lényegesen befolyásolja az is, hogy mivel tüzelünk. Harmadik feltétel, ami ezt befolyásolja, hogy az nem elég, ha a pázsitot rendszeresen nyírjuk és virágokat ültetünk, hanem lakóhelyünk kissé tágabb környezetében is irtanunk kell az allergén gyomnövényeket.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ideo-logic.blog.hu/api/trackback/id/tr6712929411

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2017.10.05. 08:17:46

Sajnos manapság a parkosítás is azt jelenti, hogy betonozás és fakivágás lesz. Az utóbbi 25 évből nem sok olyan építkezést tudok mondani, ahol a zöldfelület tényleg fontos volt...

Szomorú, hogy Budapest is a zöldfelület rovására terjeszkedik, miközben teli van olyan területekkel, amiket rendbe kellene rakni. Zöldmezős helyett sokkal több barnamezős beruházás kellene.
süti beállítások módosítása